TáTK 20 Visszapillantó – Gerő Mártonnal

2023.04.24.
TáTK 20 Visszapillantó – Gerő Mártonnal
Interjúsorozatunkban jelenlegi munkatársainkat és nyugdíjba vonult kollégáinkat kérdezzük a Társadalomtudományi Karral kapcsolatos élményeikről, a Kar 20. születésnapja alkalmából. Első interjúalanyunk Gerő Márton, a TáTK Szociológia Tanszék oktatója, aki a tanításon kívül jelenleg egy civil társadalommal foglalkozó posztdoktori kutatáson dolgozik.

Hogyan fejeznéd be a mondatot? Amikor 2003 nyarán a TáTK megalakult… 

Amikor 2003 nyarán a TáTK megalakult, akkor én a Kar hallgatójaként éppen a Társadalomtudományi – azóta már Angelusz Róbert – Szakkollégium alapításával, szervezésével voltam elfoglalva. A szakkoli alapítását a HÖK (akkor még HAT) kezdeményezte. Az volt a célunk, hogy létrehozzunk egy demokratikus alapon működő oktatási műhelyt, szakmai közösséget, ahol megtanulhatjuk, hogyan zajlanak a kutatások a gyakorlatban. A szervezést Fonyó Attilával és Mittich Bogival hárman kezdtük el, aztán én lettem a szakkoli első elnöke.

Be tudnál mutatni nekem egy TáTK-s szokást vagy hagyományt az elmúlt 20 évből, ami kedves neked?

Szokás vagy hagyomány helyett inkább a toleranciát, befogadást és a közvetlenséget emelném ki. Számomra a Kar ebben különbözött jelentősen attól, amit más felsőoktatási intézményekben tapasztaltam, főleg hallgatóként. 

Nyilván vannak olyan kurzusok, amelyeket megtartani inkább munka, és vannak olyanok, amelyeket tömény élvezet. Mondanál olyan órákat a TáTK és a te közös történetedből, amelyeket nagyon-nagyon szerettél?

Nagyon szerettem Bevezetés a szociológiába szemináriumokat tartani, mert ezeken érezhető leginkább ahogy a hallgatók elindulnak a szociológiai gondolkodás irányába. A saját hallgatói élményeim közül kiemelkedik a másodéves Szociológiatörténet szeminárium Felkai Gáborral, a szakkollégiumi órák közül pedig az Ismeretelmélet kurzus Fehér Mártával, a Tanulmányíró szeminárium Csákó Mihállyal, vagy a Káoszelmélet Fokasz Nikosszal. Ezek mind szemnyitogató kurzusok voltak, amiken akár radikálisan megváltozott az, ahogyan a világot szemléljük. 

Képzeld el, hogy éppen most vagy a TáTK végzős hallgatója. Milyen szakra járnál most, és miből írnád a szakdolgozatodat?

Szociológia szakra, és valószínűleg az ellenségképzéssel vagy a politikai kampányokkal foglalkoznék. 

Mesélnél egy példát arra, hogyan hoznak pozitív változást a TáTK-n tanult hallgatók a világba?

Én a médiában és a civil szervezetek világában folyamatosan olyanokba ütközöm, akik itt tanultak. Sokukat jellemzi a strukturált gondolkodásmód és valamilyen naiv felelősségérzet a világ dolgai iránt. Talán a kettő együtt okozza azt, hogy nem egyszerűen háborognak, hanem viszonylag aktívak a társadalmi problémák megoldásában, és még az egyéni nehézségekben is meglátják a rendszerszintű problémákat.   

Mire vagy a legbüszkébb azok közül a dolgok közül, amelyek a TáTK-n nélküled nem, vagy legalábbis nem pontosan így jöttek volna létre?

Az Angelusz Róbert Szakkollégium egész biztosan ilyen, végülis egy intézményt hoztunk létre, ami ma már 20 éves. 

Ha az optimista verziót kérem tőled, akkor mit mondanál, milyen lesz a TáTK 20 év múlva?

Akkor a TáTK egy dinamikusan fejlődő Kar lesz, magas közép-európai reputációval, sok olyan képzéssel, ami ötvözi az elméleti ismereteket a társadalmi szerepvállalás különböző terepeivel.