|
 A modernizáció ingája címen jelent meg Sik Domonkos könyve a Társadalomtudományi Kar támogatásával. A könyv szociológiaelméleti alapon keres válaszokat a modernizáció logikájára és tesz megállapításokat a hazai társadalom kordiagnózisáról.
|
  
|
|
 2012. május 4-én pénteken 14 órakor Kovács I. Gábor tanulmánykötetének bemutatójára kerül sor a Lágymányosi Kampusz Cseh-Szombathy termében (É 0.100B). A könyvsorozatot Gyáni Gábor, a tanulmánykötetet Kövér György mutatja be. A kötet kedvezményes megvásrlására is lehetőség lesz a helyszínen.
|
|
 A Magyar Kriminológiai Társaság következő tudományos ülésének keretében kerül bemutatásra Csepeli György, Murányi István, Prazsák Gergő: Új tekintélyelvűség a mai Magyarországon – Társadalmi csoportok hierarchiájának látásviszonyai című könyve november 24-én 17 órától az ELTE ÁJK Kari Tanácstermében.
|
|
|
 Az emberek közérzetét nemcsak az befolyásolja, hogy milyen mértékben
képesek az anyagi szükségleteiket kielégíteni, hanem az is, hogy
mennyire látják az őket körülvevő világot igazságosnak. Ha a javak
elosztását igazságosnak látják, az emberek könnyebben el tudják fogadni a
személyes anyagi szükösséget és nehézségeket. A rendszerváltás
következtében megváltozott politikai és gazdasági rendszer egy
igazságtalanabbnak tartott világgal szemben egy igazságosabb élet
lehetőségét ígérte. Az átalakulással járó társasalmi változások negatív
következményei azonban egyre hangsúlyosabban vetették fel a társadalmi
igazságosság szempontját.
|
|
1882. április 1-jén, szombat déltájban egy Szabolcs megyei faluból,
Tiszaeszlárról nyomtalanul eltűnt Solymosi Eszter. Egy 14 éves
parasztleány eltűnéséből ritkán szokott országos vihar kerekedni, mégis
alig telt el néhány hónap, Solymosi Eszterről, pontosabban a vád
szerint zsidók általi elveszejtéséről már nemcsak a vidéki és pesti
(sőt külföldi) lapok tudósítottak, nemcsak „népballadák” és
ponyvaregények szóltak, hanem az elveszett kisleány ügye az ország
házában is parlamenti felszólalások, interpellációk tárgya lett. Egy
cselédlány eltűnési ügyénél keresve sem találhatnánk jobb alkalmat
arra, hogy a 19. századvégi magyar társadalmat elemi működési módjaiban
megmutassunk. Lenn és fenn. Lokálisan és országosan. Hogy az ügy
keletkezését, a társadalmi konfliktusok működésének és kezelésének
mechanizmusát, a kor embereinek viselkedését kibogozhassuk és
megérthessük, elengedhetetlen magával Tiszaeszlárral megismerkednünk.
Nem a per szemüvegén át akarjuk szemlélni a falu egykori világát,
ugyanakkor a vizsgálat során a község olyan erős reflektorfénybe került,
ami a korban egyáltalán nem jellemző. A perbeli hírességből,
hírhedtségéből annyiban próbálunk a történész eszközeivel erényt
kovácsolni, amennyiben olyasmit is rekonstruálhatónak, elmondhatónak
tartunk erről a településről, amit egy másikról aligha lennénk képesek.
|
|
|
|
|
<< Első < Előző 1 2 3 Következő > Utolsó >>
|
|
1. oldal / 3 |
Aktuális híreink 
