A szociológia magyarországi intézményesítésének igénye először 1900-ban és 1901-ben, a Huszadik Század c. folyóiratot és a Társadalomtudományi Társaságot alapítók és támogatók körében fogalmazódott meg. Az intézményesítés legfőbb mozzanata: a diszciplina egyetemi szintű képzésének bevezetése ekkor még az egyetem ellenállásán megbukott. Később is csak rövid időre: 1918-1919-ben, 1942-1945 és 1946-1950 között sikerült a szociológiát tanszéki, illetve intézeti keretek között a felsőoktatásba bevezetni. Tartósan eredményes egyetemi szintű meghonosítása az ELTE Bölcsészettudományi Karán 1966-ban létrehozott Szociológiai Kutatócsoport működésével kezdődött meg. Az 1966-os kutatócsoporttól számítva, ennek a fejlődési folyamatnak az alapvető szervezettörténeti állomásai a következők voltak:
- 1970: Bölcsészettudományi Kar: Szociológiai Tanszék
- 1989: ELTE Szociológiai-Szociálpolitikai Intézet és Továbbképző Központ
- 2000: ELTE BTK Szociológiai-Szociálpolitikai Intézet és Továbbképző Központ.
- 2003 szeptember. Az ELTE Társadalomtudományi Kar megalakulása az ELTE BTK Kulturális antropológia Csoporttal és a Politikatudományi Tanszékkel, valamint a Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola Általános Szociálismunkásképző Tanszékkel együtt.
A Társadalomtudományi Kar a mai formájában a társadalomtudományok igen széles körét fogja át a szociológiától a közgazdaságtudományig, a szociálpolitikától a nemzetközi tanulmányokig, a politológiától a szociálpszichológiáig, a kulturális antropológiától az egészségpolitikáig, a statisztikától a kisebbségszociológiáig. Ez a jelen. A Kar azon dolgozik, hogy kínálata a társadalomtudományok minden területét felölelje a tőle elvárható kiemelkedő színvonalon.
|
 
|
|
Az ELTE Társadalomtudományi Kara a társadalomtudományok teljes spektrumában kíván az oktatás és kutatás országos és nemzetközi szinten kiemelkedő szereplője lenni. Tudományos munkájában a társadalomtudományi és természettudományi megközelítés együttes jelenlétére és szintézisére törekszik, egyaránt támogatja a tudományos és professzionális tevékenységet. Fenn kívánjuk tartani a társadalomtudományokra jellemző társadalomkritikai nézőpontot. A kar mindennapi működésében toleranciát és nyitottságot valósít meg. Kívánatosnak tartja a sokszínűséget, tiszteletben tartja az emberi méltóságot és az emberi jogokat. A döntéseket nyílt vita után, az érdekkiegyenlítés szempontjait alkalmazva hozza meg. Méltányos esélyt biztosít minden munkatársának és hallgatójának a tudományos, illetve szakmai előmenetelre. Működésével a magyar felsőoktatás modernizációja számára kíván mintát mutatni.
|
 
|
ELTE TáTK szervezeti felépítés
|
 
  |
|
|
|
|