Migránsokkal kapcsolatos attitűdök Magyarországon és Görögországban

Interjú a Peripato Kutatócsoport új projektjéről

Susánszky Pál

Susánszky Pált, az MTA-ELTE Peripato Kutatócsoport egyik kutatóját kérdeztük a csoport tevékenységéről, és legújabb, migrációval kapcsolatos projektjükről.

Milyen projekteken dolgozik most a Peripato kutatócsoport, és hogyan illeszkednek ezek az általános kutatási irányokba?

Susánszky Pál: A Peripato Kutatócsoportban jelenleg 8 kutató dolgozik, alapvetően három területen: Média kutatások, Politikai részvétel és Civil társadalom működése. A kutatócsoport a témáknak megfelelően ún. "team"-ekre bomlik, a csoport integritását viszont a kiemelt, (pénzben és munkában is) nagy projektek adják. Az első évben (2014) ilyen projekt volt a "Válság és Innováció" nagymintás survey felmérésünk, amiből több publikáció is született. 

Jelenleg épp egy másik nagy projekt előkészítésén vagyunk túl, ami a migráció, pontosabban a migránsokkal kapcsolatos attitűdök vizsgálatát tűzi ki célul. Ez szintén egy kérdőíves vizsgálat, éppen a napokban fejezik majd be az adatok felvételét. A projekt külön érdekessége, hogy nem csak Magyarországon, hanem Görögországban is elvégezzük a felmérést.

A menekültkérdéshez való viszony felmérése nyilván egy fontos és aktuális kérdés, amelyet nagyobb kutatóintézetek is vizsgálnak a két országban. Milyen szempontból tekinthető a Peripato Kutatócsoport megközelítése egyedinek?

Susánszky Pál: Jó a kérdés, mert az elmúlt években tényleg több alapos és jó kutatás is született a témában. Ezekhez képest mindenképpen újdonságot jelenthet, hogy a kutatást két országban is elvégezzük, így össze tudjuk majd hasonlítani két ország adatait. Görögország tranzitországból hirtelen befogadó országgá vált, mintegy hatvanezer menekült rekedt itt meg, ezzel szemben Magyarország egy tranzit ország. Ez a helyzetbeli eltérés önmagában érdekessé teszi a kutatást.

Az alapkoncepciónk szerint magyarázni szeretnénk a migránsokkal kapcsolatos attitűdöket, a migrációt mennyiben tekintik problémának az emberek, vagy hogy mekkora társadalmi távolságot látnak az emberek saját maguk és különböző idegenek (romák, ázsiaiak, menekültek) között.

Amiben újdonságot fog mondani a kutatásunk, hogy mindezeket nem csupán a társadalmi helyzettel akarjuk magyarázni, hanem más típusú változókkal is. Tehát nem, vagy nem csak az érdekel minket, hogy az alacsonyabb iskolai végzettségűek miként vélekednek a migrációról. Ami ki fog derülni, hogy ezek a jelenségek hogyan függnek össze a médiahasználati szokásokkal - márpedig a két ország médiája nagyon másként ábrázolta ezt a kérdést -, a politikai aktivitással, a civil szervezeti részvétellel - itt is feltűnőek a különbségek a két ország között -, vagy az egyének által vallott értékekkel. Ezekhez természetesen használunk egy csomó elméleti keretet is, de ezek ebben az interjúban azt hiszem, nem annyira érdekesek.

Milyen nehézségekkel találkoznak a kutatók, amikor két országban egyszerre szeretnének adatfelvételt csinálni ugyanazzal a módszerrel, kérdőívvel? Milyen kihívások lesznek az összehasonlíthatósággal kapcsolatban?

Susánszky Pál: Minden olyan probléma azt hiszem, felmerült, ami egy összehasonlító vizsgálatnál felmerülhet! Ami talán a legkézenfekvőbb, a kérdések fordításának nehézsége. Hogyan fordítsuk le ezt vagy azt a kérdést görögre? Szerencsére nagy segítséget jelentett, hogy a kérdések egy részének megtaláltuk a görög fordítását más kutatási projekteknél (pl.: ESS, EVS, Eurobarometer). De rá kellett jönnünk, hogy ezek a kérdések sokszor nem jók, módosítani kellett rajtuk, amivel persze vesztettünk valamennyit, mert így a korábbi kutatásokkal csak korlátozottan tudjuk összevetni az adott kérdést. Ezt minden egyes item esetén külön kellett mérlegelnünk. Tehát az egyik kérdés a fordítás kérdése volt. 

A másik, ami ettől persze nem független, a kérdés jelentése, vagy relevanciája. Például az a kérdés, hogy "Ön liberálisnak vagy konzervatívnak tartja-e inkább magát?" görögül egészen mást jelent, mint magyarul. Egy görög ember ennél a kérdésnél a gazdasági liberalizmusra fog gondolni, tehát a nem-beavatkozó államra, a piaci verseny értékére. Nem pedig az emberi jogokra, vagy a klasszikus filozófiai liberalizmusra. Ezeket a kérdéseket szerencsére nem egyedül kellett eldöntenünk, ebben segített a Görög Szociológiai Intézet (EKKE) több munkatársa is.

Tehát a kérdések görögországi adaptációja egyáltalán nem volt egyszerű feladat. Csak pár példa: az egyik kérdésben szerepeltek a "határon túli magyarok", ugye ezt evidens módon nem lehet megkérdezni egy görögtől. De akkor mi az, ami ehhez hasonló lehet Görögországban? Egy helyen kérdezünk a tüntetésen való részvételről is a kérdőívben. Arról, hogyan viszonyulnak a válaszadók bizonyos tüntetésekhez, megmozdulásokhoz, többek között a civilek menekülteket segítő akcióihoz. Tehát össze kellett szedni érdekes, vagy fontos görögországi tüntetéseket, civil megmozdulásokat is. Vagyis adaptálni kellett ezt a kérdést a görög viszonyokra. Ebben például egy kifejezetten ezzel a témával foglalkozó kutató segítségét kértem, aki a Krétai Egyetemen dolgozik és tavaly ismertük meg a kutatócsoport által szervezett workshopon.

És talán a harmadik nehézség, amit említenék, a koordináció volt. Össze kellett hangolni ugyanis a mi céljainkat, és az EKKE kutatóinak a megjegyzéseit, javaslatait, ez a szakmaibb része a koordinációnak. Ide tartozik az is, amiről az előbb beszéltem, tehát a kérdések adaptációja is. De a koordinációnak volt egy kevésbé hálás, vagy kevésbé izgalmas része is, a görög partnerintézménnyel való keretmegállapodás és szerződés kidolgozása. Ez jó pár munkaórát vett azért igénybe, és a jogi szövegek bogarászása nem tartozik a fő profilunkba. Az eredmény azért szerintem impozáns és fontos. Született ugyanis egy megállapodás az EKKE és az MTA-ELTE Peripato Kutatócsoport között. Reményeink szerint ez a keretmegállapodás a jövőben közös EU-s pályázatok alapja lehet.

Meddig fog tartani a teljes elemzés, illetve mikor lesznek nyilvánosak az első adatok?

Susánszky Pál: Reményeim szerint az elemzés éveket vesz majd igénybe. De ez nem a lassúságunkat jelenti, hanem azt, hogy az anyag nagyon gazdag, és sok cikket lehet majd belőle írni. A feldolgozással kapcsolatban több tervünk is van. Az egyik, hogy a görög partnerekkel közösen szeretnénk egy angol nyelvű különszámot készíteni a görög szociológiai szemlében. Erre van is fogadókészség egyébként a szerkesztők részéről. Tehát ide készülne a görög-magyar összehasonlítások egy része. De vannak olyan témák is, amiket magyarul, a hazai szakmai közönség számára szeretnénk megírni.

Portálkezelői menü Tartalom módosításaUtolsó módosítás dátuma: 2016.12.13.
Eseménynaptár   
2017 szeptember
H Hétfő K Kedd Sz Szerda Cs Csütörtök P Péntek Sz Szombat V Vasárnap
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8