Kulcskérdések konferencia

Kulcskérdések logó

2016-ban, ahogyan 2011 óta minden évben, ismét megrendezzük Karunkon a Kulcskérdések a társadalomkutatásban konferenciát. A rendezvény célja változatlanul a Társadalomtudományi Kar önreprezentációja; lehetőséget adni az oktatók és a mester- illetve doktori képzésben résztvevő hallgatók számára, hogy bemutassák aktuális kutatásaikat, és beinduljanak a Karon belüli dialógusok a társadalom fontos és aktuális "kulcskérdéseiről". Középpontban ismét az interdiszciplinaritás áll, azaz egy-egy téma több tudományág szemszögéből történő megközelítése.

KULCSKÉRDÉSEK VI. - HÁBORÚ ÉS HÁBORÚ

Időpont: 2016. április 13-14.
Helyszín: ELTE Lágymányosi Campus, Északi épület, Kari Tanácsterem (0.100C)
Program
Absztraktok

A "háború" és "béke" egyike azon fogalmaknak, melyeket a társadalomtudományok is hajlamosak felületes nagyvonalúsággal kezelni. A hétköznapokat kitöltő, szerencsétlenül közönséges szavak közé tartoznak, és előfordulásuk gyakorisága révén abba a téves nyugalomba ringathatnak minket, hogy az illeszkedő diskurzushoz szükségtelen elsősorban maguknak a fogalmaknak a vizsgálata.

Létezik-e egyáltalán béke, és ha nem, akkor van-e háború? 

A mediatizált modernitás nem engedi elfelejteni, hogy a konfliktus és az agresszió banalitássá silányított velejárója földi létezésünknek. A "háború és béke" milyenségét elsősorban relatíve közvetlen, 20. századi "totális háborúk" viszonyában határozzuk meg. Pedig könnyen belátható, hogy időben és térben egyaránt radikálisan megváltozhatnak ezen értelmezési vonalak. Talán egyre kevesebben ringatják magukat abban az illúzióban, hogy "békében" élnek, csak mert nincsenek közvetlen életveszélyben, és legalább ennyien gondolhatják azt, hogy egy állandósult konfliktusban is lehet "békében" élni. 
Ennél messzebbre vezető értelmezési szinten pedig már felmerül a kérdés, hogy egyáltalán miért rendelődtek egymás mellé ezek a szavak? Valóban meghatározhatóak-e egymás hiányával? Elég, ha a "Békeharc" vagy a "nemek harcának" abszurditására gondolunk, vagy felsoroljuk a szinte már metafizikai szinten folyó háborúkat a "szegénység", a "drogok", a "diszkrimináció", sőt önmaga ellen. Valahogy fogalmaink nem adják könnyen a "béke a terror ellen" vagy a "béke egy jobb világért" termékkapcsolásokat. A "háború" és "béke" kérdésköre messze túlmutat tehát a konfliktusok és együttműködések rendszerén, a társadalmak, közösségek veszélyesen bizonytalan mélylélektanába vezetnek, ahol a közösen elképzelt valóság molekulái keletkeznek.  

A konferenciafelhívás szövege 
A jelentkezés 2016. március 7-én lezárult.
(A felhívások közzététele és a jelentkezés ebben az évben a Coospace elektronikus tanulmányi rendszeren keresztül, a konferenciának létrehozott színtéren történt.)

A szekciók leírásai:

Ostromállapot 
(szekcióvezető: Prónai Csaba)
A magyarországi romák/cigányok a magyar társadalom legerősebben stigmatizált és sztereotipizált csoportjai, ellenük irányul a legtöbb előítélet. Csoportként és egyénként a kirekesztés és az elutasítás számtalan formájával szembesülnek, a fizikai vagy kulturális elutasítással, a kirekesztő vagy beolvasztó elutasítással, a „dekulturáló elutasítással” (Bernard Formoso). A szekció előadásai többek közt a következő kérdésekre keresik a választ: Milyen módon élnek roma/cigány közösségek a többségi társadalomban? Hogyan viszonyulnak ehhez a mindennapokban? Hogyan kezelik a közösségek, csoportok és egyének a többségi társadalom elvárásait? Hogyan alkalmazkodnak annak előítéleteihez? Milyen stratégiákkal tudnak élni cigányként/romaként a mai Magyarországon?

Békekötések 
(szekcióvezető: Bíró Judit)
A Kar 2016-os Háború és Háború című konferenciájának tervezett Békekötések c. szekciója a konfliktusoldás, traumafeldolgozás témakörében vár előadásokat. Mit jelent a béke? Kik kötik a békét? Hogyan lehet kötni a békét? Háború, konfliktus, trauma feltétlenül kell-e a békekötéshez vagy a hétköznapok menetében is folyamatosan kiegyezni, csendet és nyugalmat adni, feszültséget oldani kényszerünk? Kik a felek? Kik a moderálók? Milyen etikai dilemmák szövik át akár a háborús, akár a szociális, akár a családi konfliktusok Jó-e az, ha béke van?

Frontvonal 
(szekcióvezető: Darvas Ágnes)
A Kar 2016-os Háború és Háború című konferenciájának Frontvonal c. szekciója terepkutatásokról, terepmunkákról vár előadásokat. Társadalmi megosztottság, menekültügy, előítéletek, mélyszegénység, kirekesztettség, függőségek – mi jellemzi a frontvonalat? Hogyan jelennek meg ezek a problémák konkrét helyeken, hogyan hatnak konkrét közösségekre? Működnek-e a problémák csökkentését célzó szakmai programok? Ha igen, milyen dilemmákkal, kérdésekkel szembesülnek? Milyen tanulságai lehetnek a frontvonalon történtek ismeretének a hátország számára?  
 
Ellenségképek és politikai és mozgósítás Közép-Kelet Európában
(szekcióvezető: Gerő Márton)
Bármilyen háború elképzelhetetlen két tényező nélkül: A háborúhoz szükség van valamilyen ellenségre és szükség van arra hogy a szembenálló felek képesek legyenek őket támogató erőket (tömegeket, hadsereget, közvéleményt stb.) mozgósítani. Az ellenséggel ugyanakkor nem csupán a háborúkban találkozunk: az ellenségképzés a legalapvetőbb szociálpszichológiai, csoportképzési folyamatok egyike és mint ilyen a politikai cselekvés egyik bázisát is jelenti. A szekcióban arra keressük a választ, vajon az ellenségképekre épülő politika milyen hatást gyakorol a demokratikus intézményekre és hogyan viszonyul a demokratikus politikai kultúra egyes elemeihez? Milyen tényezők teszik lehetővé az egyre erősödő ellenségképzést? Milyen szempontból sikeres ez a politika? Miben különbözik az ellenségképekre épülő politika korábbi formáitól? 

Rendkívüli helyzet 
(szekcióvezető: Kovács Kriszta)
Krízishelyzetek minden állam esetében előfordulhatnak. Okozhatják ezt természeti katasztrófák, polgárháborúk és államok közötti összecsapások. Manapság az állami vezetők ennél 'békésebb' szituációk esetén is fontolgatják a szükségállapot bevezetését. Gondolhatunk a 2008-as nagy pénzügyi válságra, és még újabban a migrációs hullámra. Krízisről beszélünk, ha az állam alkotmányos eszközökkel már nem tud úrrá lenni a kialakult helyzeten, ezért rendkívüli eszközöket kell igénybe vennie. A veszély egyértelmű: nagy a csábítás a visszaélésre az egyébként alkotmányosan is gyakorolható rendkívüli hatalommal. Hogyan működnek ilyenkor a fékek és ellensúlyok és hogyan érvényesülnek az emberi jogok?

A másik… 
(szekcióvezető: Gregor Anikó)
A másik című szekció a többség és a kisebbség viszonyának témakörében vár előadásokat. A címben szereplő „másik”-at tudatosan nem határoztuk meg közelebbről, hiszen világunkban annyira sok szinten és dimenzióban jelenik meg a többség és kisebbség viszonya, a Mi és Ők distinkciója. A csoportok közötti viszony sokszor feszültségekkel teli, előítéletektől sújtott, amely nehézzé teszi a „háborús” viszony konszolidációját. Milyen törésvonalak mentén jönnek, jöhetnek létre ezek a csoportok? Milyen tényezők, milyen folyamatok játszanak szerepet a többség és kisebbség viszonyának alakulásában? Hogyan jöhet létre gyökeres változás ebben? Miben különbözik, különbözhet a Mi és az Ők szemüvege, amivel az őket körülvevő világot és a másikat látják? Ezeket a kérdéseket csak gondolatébresztőnek szántuk, és semmiképpen sem arra szolgálnak, hogy korlátozzák az előadások témáját, kérdésfelvetéseit.

Portálkezelői menü Tartalom módosításaUtolsó módosítás dátuma: 2016.04.07.