Szakigazgató: Dr. Orosz Éva, egyetemi tanár

A mesterképzési szak célja olyan széles látókörű, multidiszciplináris ismeretekkel és problémaorientált szemlélettel rendelkező szakemberek képzése, akik az egészségügy bármely területén képesek önálló egészségpolitikai és egészség-gazdaságtani tervezési és finanszírozási (elemző, tervező-fejlesztő, programmenedzseri, stb.) feladatok ellátására.

Az elkövetkező évtizedekben a magyar egészségügyben várható jelentős modernizáció, az orvosi technológiák fejlődése által igényelt folyamatos szervezeti és finanszírozási változások fokozott igényt támasztanak egészségpolitikai elemző-tervező, az egészségügy  finanszírozási, minőségügyi kérdéseihez és a technológiák gazdasági értékeléséhez értő szakemberek iránt a közszolgálatban és a magánszektorban, intézményi, térségi és országos szinten egyaránt.

A mesterszakot elvégzők számára széleskörű munkalehetőséget nyújthat mind a közszolgálat, mind a magánszektor: az egészségügyi igazgatás központi és területei szervezetei, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár,  az egészségügyi szolgáltató intézmények (elsősorban kórházak, és a jövőben várhatóan növekvő számú komplex szolgáltatói szervezetek), gyógyszer- és orvosi műszergyártó és forgalmazó cégek, egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások, önkéntes egészségbiztosítási pénztárak, üzleti biztosítók, non-profit szervezetek, továbbá oktató- és kutatóhelyek és a média.

További információ:

http://egk.tatk.elte.hu/">http://egk.tatk.elte.hu (oktatás)

vagy: http://egk.tatk.elte.hu/index.php?option=com_content&;task=blogcategory&id=61&Itemid=61

Az új felsőoktatási törvény elfogadása után, a Felsőoktatási felvételi tájékoztató hivatalos kiegészítése fogja tartalmazni az állami ösztöndíjas képzésben való részvétel feltételeit, a költségviselés szabályait, valamint a meghirdetett képzéseken fizetendő önköltség összegét. (A kiegészítést legkésőbb 2012. január 31-ig hozzák nyilvánosságra a www.felvi.hu honlapon.)

A kiegészítés 2012. január 31-én megjelent a www.felvi.hu-n, ezen a szakon az önköltség összege félévente: 250 000 Ft

Dim lights Embed Embed this video on your site

Képzési és kimeneti követelmények

1. A mesterképzési szak megnevezése: egészségpolitika, tervezés és finanszírozás (Health Care Policy, Planning and Financing)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

 végzettségi szint: mesterfokozat (master; rövidítve: MSc)

 szakképzettség: okleveles egészségpolitikai szakértő

 a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Expert in Health Care Policy, Planning and Financing

 választható szakirányok: egészségpolitika tervezés és elemzés; egészség-gazdaságtan (Health Policy Planning, Health Economics)

3. Képzési terület: társadalomtudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: a társadalmi tanulmányok, az egészségügyi gondozás és prevenció, az ápolás és betegellátás, az egészségügyi szervező, az alkalmazott közgazdaságtan és a szociológia alapképzési szakok, továbbá a közszolgálati alapképzési szak közgazdálkodási szakiránya.

4.2. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe azok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési, egységes, osztatlan vagy mesterképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 20-26 kredit;

6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 34-40 kredit

6.2. A differenciált szakmai, kötelezően választható anyaghoz rendelhető kreditek száma: 36-42 kredit;

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek száma: legalább 10 kredit;

6.4. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 12 kredit.

6.5. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 40%.

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik az egészségügy területén képesek önálló egészségpolitikai, tervezési és finanszírozási szakértői (elemző, tervező-fejlesztő és programmenedzseri) feladatokat ellátni, és ezáltal hozzájárulni a tevékenységük színterét jelentő intézmény, térségi (országos, regionális, kistérségi) rendszer teljesítményének, eredményességének javításához. Megfelelő ismerettel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatásához.

a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:

- az egészségügy makro- és mezo-szintű rendszereinek, intézményeinek és szolgáltatásainak elemzéséhez és a tervezéshez szükséges módszertant, továbbá

az egészségpolitika tervezés és elemzés szakirányon

- az egészségügyi rendszerek teljesítménye értékelésének elméleteit,

- az egészségpolitikai célok elérését szolgáló fejlesztéseket, intézményi kapacitásokat, a munkaerő mennyiségét és minőségét, a szolgáltatások kínálatát, keresletét és árát, a szolgáltatások minőségét befolyásoló eszköztárat, valamint alkalmazásának feltételeit és korlátait,

- a kormányzat, önkormányzatok, a magánszektor, a szakmai és civil szerveződések lehetséges szerepét az egészségpolitikai célok elérésében,

- a regionális és kistérségi multiszektorális egészségpolitika, egészségügyi fejlesztés, stratégiai tervezés elméleti kérdéseit, nemzetközi és hazai tapasztalatait,

- a forrásteremtés és az egészségügyi szolgáltatások finanszírozása elméleti kérdéseit, nemzetközi és hazai tapasztalatait,

- a térségi ellátásszervezés elméleti kérdéseit, nemzetközi és hazai tapasztalatait,

- a nemzetközi kooperációk tervezésének és elemzésének módszereit,

- a minőség mérésének módszereit, a minőség és hatékonyság összefüggéseit, a klinikai kockázatkezelést,

- az egészségügy emberi erőforrásainak térségi és intézményi szintű elemzését és menedzsmentjét,

- az egészségügyi intézményekben megvalósítandó stratégiai tervezésének és minőségmenedzsmentjének elméleteit, módszereit;

az egészség-gazdaságtan szakirányon

- a bizonyítékokon alapuló orvoslás alapelveit,

- az egészségnyereség mérésének módszereit,

- a gazdasági elemzések nemzetközi gyakorlatban alkalmazott módszereit,

- a gazdasági elemzésekben alkalmazott modellezés alaptípusait,

- az egészségügyi kiadások elemzési módszereit,

- a forrásteremtés, a fejlesztések és a szolgáltatás-finanszírozási módszerek elméleteit és módszertani kérdéseit,

- a gyógyszergazdaságtan elméleteit és módszertani kérdéseit.

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

- az egészségügy nemzetközi folyamatainak és a magyar egészségügyre gyakorolt hatásuknak az elemzésére,

- a magyar egészségügy teljesítményének értékelésére, folyamatainak, lehetséges jövőbeli alternatíváinak – társadalmi-gazdasági és nemzetközi összefüggéseikben történő – elemzésére,

- az egészségügyi ellátás mezo-szintű rendszerei teljesítményének, problémáinak sokoldalú, interdiszciplináris megközelítésére, elemzésére, döntési alternatívák kidolgozására, hatástanulmányok készítésére,

- az egészségügyi finanszírozó és szolgáltató intézmények gazdálkodásának, teljesítményének és működési problémáinak elemzésére, döntési alternatívák kidolgozására, az intézmények stratégiai és rövid távú tervei elkészítésében való közreműködésre,

- mezo- és intézményi szintű egészségügyi programok menedzselésében való közreműködésre,

- nemzetközi szintű egészség-gazdaságtani ismeretek birtokában a szolgáltatások minőségére, az egészségügyi technológiák, terápiák és gyógyszerek költség-hatékonyságára vonatkozó elemzések megtervezésére és a releváns programok menedzselésére,

- az elért eredmények szakmai nyilvánosság előtti szakszerű, meggyőző írásbeli és szóbeli megjelenítésére, továbbá

az egészségpolitika tervezés és elemzés szakirányon

- a gazdasági, társadalmi és demográfiai folyamatokból eredő hatások elemzésére regionális és kistérségi rendszerek, egészségügyi intézmények szintjén,

- országos és térségi (regionális, kistérségi) egészségügyi rendszerek teljesítményének értékelésére, az azon alapuló egészségpolitikai döntési alternatívák megfogalmazására;

- az egészségügyi rendszerek teljesítményének értékelésére vonatkozó módszerek hiányosságából fakadó problémák megfelelő bemutatására, interpretálására,

- a lakosság egészségi állapotának javulását, az ellátórendszer hatékonyságát és minőségének javítását, az egyenlőtlenségek csökkentését és a finanszírozhatóság céljainak elérését szolgáló egészségpolitikai eszköztár kritikus értékelésére, és az adott régió, kistérség vagy intézmény sajátos körülményeire való adaptálására,

- a kormányzat, önkormányzatok, a magánszektor, a szakmai és civil szerveződések lehetséges szerepének elemzésére, javaslatok megfogalmazására az egészségpolitikai célok elérésében,

- az egészségügyi szolgáltatások finanszírozási módszerei hazai alkalmazásának elemzésére, a magyar egészségügy finanszírozási adatbázisain alapuló elemzések készítésére,

- egy adott régió, kistérség, intézmény finanszírozási helyzetének elemzésére, javaslatok megfogalmazására,

- térségi (regionális, kistérségi) stratégiai tervek és cselekvési programok elkészítésére,

- a térségi ellátásszervezést szolgáló programok elemzésére, tervezésére és menedzselésére,

- az egészségügyi intézmények stratégiai tervezéséhez, az orvos-szakmai és a gazdasági érdekek összeegyeztetéséhez szükséges ismeretek és szemlélet alkalmazására,

- a nemzetközi kooperációk tervezésére és elemzésére az egészségügy országos, regionális, kistérségi és intézményi szintjén;

az egészség-gazdaságtan szakirányon

- az életminőség mérési módszereinek alkalmazására,

- költséghatékonysági elemzés megtervezésére és kivitelezésére,

- az egészségügyi technológiák költséghatékonyságára vonatkozó szakirodalom kritikus értékelésére,

- modellezési módszerek alkalmazására,

- az egészségügyi szolgáltatások finanszírozási módszereinek a minőségre, a szolgáltatásokhoz való hozzáférésre és a hatékonyságra gyakorolt lehetséges hatásainak elemzésére,

- a gyógyszerágazat működésének, gyógyszer-támogatási rendszerek gazdasági és társadalompolitikai szempontok alapján történő elemzésére.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

- önálló szakmai álláspont kialakítása,

- jó együttműködési készség,

- nyitottság az új jelenségek, új tudományos eredmények iránt,

- igény a folyamatos önképzésre,

- a szakmai-etikai normák tisztelete.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges kötelező alapozó ismeretkörök: 20-26 kredit

bevezetés az egészség-gazdaságtanba; egészségpolitika; egészségszociológia; egészségügyi etika és jog; epidemiológiai alapismeretek; népegészségügyi medicina.

8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 34-40 kredit

egészség-gazdaságtani elemzések alapjai; egészségügy az Európai Unióban; egészségügyi rendszerek finanszírozása; komplex regionális elemzés és fejlesztés; magyar egészségügyi rendszer; népegészségügyi programok tervezése és menedzsmentje; vállalkozás-gazdaságtan; egészségügyi informatika; statisztikai módszerek az egészségügyi elemzésekben; kommunikáció.

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 48-54 kredit

differenciált szakmai ismeretek: 36-42 kredit

szakirányok ismeretei:

egészségpolitika tervezés és elemzés szakirányon: a magyar egészségügy finanszírozása; térségi fejlesztés és ellátásszervezés az egészségügyben; emberi erőforrás-menedzsment; minőségmenedzsment; pénzügyi és számviteli ismeretek; stratégiai tervezés és menedzsment az egészségügyi intézményekben; szociális munka és egészségügy; közigazgatási ismeretek,

egészség-gazdaságtan szakirányon: egészség-gazdaságtani elemzések módszertana, egészségnyereség mérése; egészségügyi rendszerek finanszírozása; gyógyszer-gazdaságtan;

diplomamunka: 12 kredit.

9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:

A szakmai gyakorlat a harmadik képzési időszak szorgalmi időszakában végzett, átlagosan heti két napos gyakorlat. A szakmai gyakorlat színterei lehetnek: egészségügyi szolgáltató intézmények (elsősorban kórházak), Országos Egészségbiztosítási Pénztár, regionális egészségügyi tanácsok, Egészségügyi Minisztérium, önkéntes egészségpénztárak, kutatóintézetek, egészségügyi technológiák fejlesztői és beszállítói, stb.

10. Idegennyelvi követelmények:

A mesterfokozat megszerzéséhez bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van, államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány, vagy oklevél megszerzése szükséges.

11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján korábbi tanulmányai alapján elismerhető legyen legalább 30 kredit az alábbi ismeretkörökből: közgazdasági ismeretek, társadalompolitika, statisztika, politikatudomány, szociológia, pszichológia, kommunikáció, számítástechnika, epidemiológia, népegészségügyi medicina, egészségügyi informatika, egészségügyi igazgatás.