Interdiszciplináris társadalomkutatások doktori program – témakiírások 2018

A Doktori Iskola nem kizárólag a meghirdetett témákban várja a felvételizők jelentkezését. Azok, akik a Doktori Iskolában a kiírt kutatásokhoz kívánnak csatlakozni, keressék meg a megadott címeken a kutatást meghirdető oktatókat, a jelentkezéshez szükséges kutatási tervet vele együtt készítsék el, és a jelentkezéshez csatolják lezárt borítékban a programot meghirdető oktató bizalmas ajánlását.

Bíró Judit 
A szenvedélyvezérelt viselkedések megismerésének társadalomtudományos tradíciója az európai felvilágosodás óta
Az alapvetően elméleti kutatásban interdiszciplináris értelmezési keretben és módszerekkel kerül sor a nem-normatív, szankcionált társadalmi jelenségek problematizálásának koncentrált vizsgálatára. Az elsődleges feladat a társadalmi légkört meghatározó nagy intézményrendszerek (a büntető-igazságszolgáltatás, a közegészségügy, az oktatatás-nevelés, a szociális gondozás) társadalomtörténeti, kultúrelméleti kontextualizálása, filozófiai eszmerendszerük, antropológiai, szociológiai funkcióik és diszfunkcióik elemzése a XVII. századtól napjainkig. A normatívról és a deviánsról szóló tudástartalmak, valamint a központi/állami kontroll-formák alakulásának, azaz történetiségük folyamatának feltárásával leírhatóvá válik, ahogyan a zsidó-antik-keresztény kultúrkörben a különféle kirekesztő technikák, intézménytípusok, viselkedésmódok, konfliktusformák, sajátos hatalmi mechanizmusok „rászerveződnek” a munkamegosztás rendszerébe nem tartozó és a társadalom peremére sodródott populációkra – mind a mai napig.

Bíró Judit
Monád és mimézis: a műalkotásokban ábrázolt társadalmi/egyéni deviancia önmozgásai és vándormotívumai az európai kultúrkörben
A Platón és Arisztotelész óta a valóság művészi tükrözése, azaz a művészi ábrázolás lényegének tartott mimézis ebben az elsődlegesen szociológiaelméleti kutatásban a műalkotások szociológiai olvasatának esszenciájaként reprezentálódik. A monád a görög filozófiában minden létező alapja, míg a leibnizi monád elve értelmében a deviánst a „társadalmi valóság”, a létezés egyik alapját jelentő, autonóm szellemi lényként tételezhetjük. A deviancia kérdéskörére fókuszáló teoretikai feltáró munka csak akkor lehet teljes, ha mindenekelőtt elidőz az utánzásnak az ideákra, az antikokra, majd az esztétikai alapelvekre alkalmazott középkori, reneszánsz és klasszicista mondandójánál, hogy azután rákanyarodjon az esztétikai megismerés mind a mai napig érvényes módjának tárgyalására, mely, állítása szerint, a megismerőnek is teret ad a valóság visszatükrözésében. Azonban a mindennapi tudat, még ha művészeti alkotásban szólal is meg, nem kezelhető autentikus tudományos szövegként: a megismerés eltérő módszereinek, az „objektivitás” és az „érvényesség” kérdéseinek tárgyalása ezért nem kikerülhető, csakúgy, mint a műalkotás keletkezési korának társadalomtörténeti kontextualizálása, illetőleg az adott szöveg szociológiai vonatkozásainak feltárása sem. A végső kérdés, hogy lehet-e (azaz: hogyan lehet) évezredes szellemtudományos alapokon nyugvó értelmezési kereteket, sőt, terápiás gyakorlatokat kínálni jelen idejű társadalmi, egyéni devianciákra.

Bíró Judit
A falukutatás reneszánsza a globalizáció kihívásában: a magyarországi szociográfia tudományos relevanciája napjainkban
A társadalmi jelenségek megfigyelésére, a társadalomra vonatkozó adatok összegyűjtésére létrejött műfaj, a szociográfia a hazai társadalomtudomány legsikeresebb és legproduktívabb, de az utóbbi évtizedekben háttérbe szorult ága. A szociográfia őskorában, az 1930-as években garmadával született művek tudatosan igyekeztek leválni a századi eleji társadalomtudományról, és a társadalom konkrét leírására vállalkoztak. Ugyanakkor a módszeres megismerés, a kritikai magatartás, a rendszeresség tekintetében, nem tagadhatóan, egy sor kívánni valót hagytak maguk után. Ez a tudomány- és szellemtörténeti hagyomány mégis kínál olyan alapot, amelyen a ma szociológiatudománya tovább építkezhet, és hasznosíthat a maga számára. Bírhat-e a XXI. században bármilyen tudományos-szakmai relevanciával a társadalom lokális leírásának a célja? Milyen lehetséges műfaji meghatározottságai vannak ennek napjainkban? A globalizáció ma érvényes és mindent átható paradigmája gát-e vagy éppen intellektuálisan mobilizáló elv-e a lokalizáció lehetséges tudományos reneszánszában, a fenntartható fejlődés terminológiájával emlegetett szakpolitikai stratégiában? Az elválasztás, a helykijelölés, a lokalitás elve elég szellemi muníciót kínál-e ahhoz, hogy a meyrowitzi glokalitás tudományos legitimálásába kapaszkodva el lehessen végezni olyan terepvizsgálatokat, amelyek a Szűcs Jenő-i Köztes-Európa magyarországi területeit illetően érvényes és értelmezhető adatokat kínálhatnak? A téma történeti meghatározottsága valóban kínálja annak lehetőségét, hogy a pusztán elméleti munkát terepmunkák sora egészítse ki, amelyek színteréül mi más is kínálkozhatna mint a két háború közti falukutatók, népi írók vizsgálati színterei Királyhegyestől Kemséig.

Bodor Péter
Identitás és hétköznapi diskurzus
A kutatás során az identitás kérdéseit elemezzük, s egyebek mellett hétköznapi diskurzusokkal, fókuszcsoportban elhangzott „félig-hétköznapi” beszélgetésekkel valamint narratív interjúkkal foglalkozunk. Arról szeretnénk többet megtudni, hogy miként gondolkodnak, illetve beszélnek az emberek önmagukról, s e közben más csoportokról, például Magyarországról és Európáról, és ők maguk hogyan viszonyulnak e fogalmakhoz, illetve entitásokhoz. Elemzésünk tehát hétköznapi magyar emberek nemzeti, etnikai és európai identitásának diskurzív konstrukcióira irányul. Részben a szociológia és a szociálpszichológia fogalmi belátásaira építve, részben pedig a diskurzuselemzés eszköztárát alkalmazva vizsgáljuk, hogy miközben a résztvevők Magyarországot és Európát, valamint identitásuk megkonstruálásához támpontként bevetett további társadalmi entitásokat jellemezték, azt milyen nyelvi eszközökkel s milyen kategóriákat mozgósítva végezték. Az elemzés egyik módja a „diskurzus, mint reprezentáció” felfogást követi – ezt tematikus, illetve kategóriák alapján történő elemzésnek nevezzük. Ennek során fontos kérdés, hogy egy-egy vonatkozó kategória illetve nyelvi eszköz aktuális használata milyen más diskurzusokra utal, miként „intertextuális”. Az elemzés másik módja arra irányul, hogy egy-egy tulajdonságot a résztvevők egy-egy diskurzus során milyen módon konstruálták meg. Ennek révén képet nyerhetünk arról, hogy a beszélők maguk miként viszonyulnak mondandójukhoz; ez a viszony, értelmezésünk szerint, a beszélő diskurzív módon megvalósított identitását jelzi. A kutatásokban elsősorban olyan szociológiai, pszichológiai vagy nyelvész végzettségű személyekre számítunk, akiket egyaránt érdekelnek az identitás elemzésének pszichológiai és szociológiai elméletei, valamint a diskurzus- és interjúelemzéssel járó aprólékos munka.

Bodor Péter
A tekintet szociálpszichológiája
Miként a társadalomtudományok általában, a szociálpszichológiai kutatások is többnyire szóbeli és megfigyelési adatokat használnak empirikus elemzéseikhez. A vizuális észlelés nagy pontosságú megfigyelésére és elemzésére adnak módot a szemmozgás regisztrálására szolgáló, ún. „eyetracker” készülékek, melyeket a legutóbbi időkig elsősorban az észlelés alapjelenségeinek kutatására, valamint az olvasás elemzésére és internetes honlapok tervezésére alkalmaztak. Az eszköz azonban – megítélésünk szerint - a szociálpszichológiai és a vizuális szociológiai kutatások szempontjából is jelentős, eddig alig kihasznált potenciállal rendelkezik, minthogy lehetővé teszi a személyek nézési viselkedésének viszonylag természetes körülmények közt zajló megfigyelését, regisztrálását és elemzését. A kutatási projekt a szemmozgás empirikus vizsgálatának szociálpszichológiai kutatásokban történő kiaknázását célozza a TÁTK Szociálpszichológia Tanszék laboratóriumában megtalálható LC. Technologies Eyegaze Analysis System alkalmazásával. Az ezen eszköz – mely egy ún. „remote eyetracker” - segítségével végzett vizsgálatok részben a társas megismerés és viselkedés szakirodalmában már dokumentált jelenségek és összefüggések pontosabb megismerését ígérik, részben pedig olyan belátások, illetve sejtések empirikus vizsgálatát is lehetővé teszik, amelyekről mindmáig kevéssé rendelkezünk tapasztalati ismeretekkel. Miként befolyásolja a vizuális információ felvételét, az ember nézési mintázatát érdeklődése, előítéletei, különböző jártasságai és társadalmi szerepéből következő elvárásai? A képek illetve vizuális jelenetek milyen tulajdonságai befolyásolják „olvasásuk” mintázatát? Milyen társas és társadalmi változók hatnak a világ aktív észlelésének egyik vezető modalitására, a nézésre? Röviden: miként alakítják a vizuális észlelést társas-társadalmi tényezők? A kutatás során kialakított „vizuális interjú” helyzetek és kísérleti szimulációk a társas megismerés számos sajátosságát célozzák. A jelenleg folyó és előkészítés fázisában lévő vizsgálatokat az alábbi kérdések orientálják: Vajon másként néz egy gyermekeket ábrázoló képet az a harmincas éveiben lévő nő, aki - részben a társadalmi szerepelvárások miatt is - gyermeket szeretne, mint akinek már van gyermeke? És miként alakul ez a férfiaknál? Vajon másként tekintenek az előítéletes emberek előítéletük tárgyára, mint azok, akik nem előítéletesek? Ki miként tekint a csoportok azonosságát kifejező szimbólumokra, zászlókra, stb.-re? Vajon igaza volt Simmelnek, és a nagyvárosok lakói valóban kevésbé figyelnek egymásra, mint a kisvárosban élők és a falusiak, amikor a nyilvános tereket használják? A kutatásokban elsősorban olyan szociológiai és pszichológiai végzettségű személyekre számítunk, akik mind az emberi társas viselkedés fogalmi-elméleti kérdései, mind pedig tapasztalati vizsgálata iránt elmélyült érdeklődést mutatnak.

Csepeli György
Magyar szociológiatörténeti biográfiák
E téma keretében a jelölt feldolgozná az elmúlt 100 év magyar szociológiájának valamely kiemelkedő alakjának életét, működését, műveit, tudományszervező munkásságát, hatástörténetét. (Erdei Ferenc, Szalai Sándor, Kovács Imre, Hegedű András, Cseh-Szombathy László, Andorka Rudolf, Angelusz Róbert, Kemény István, Szecskő Tamás). A biográfia elkészítése során a jelölt elsődleges forrásokat, másodlagos forrásokat, maga és mások által készített interjúkat vehet alapul.

Csepeli György
Közvélemény-kutatás az államszocializmusban - Eredeti adatbázisok újrahasznosítása
A jelentkezőtől azt várjuk, hogy disszertációjában az 1969-ben alapított, s a rendszerváltozásig működött Tömegkommunikációs Kutatóközpont megmaradt archívuma alapján az államszocializmusban végzett közvélemény-kutatások másodelemzését, társadalom-és politikatörténeti kontextualizálását végezze el.

Felvehető hallgatók száma: 1
Előírt nyelvtudás: angol
Ajánlott nyelvtudás: lengyel, orosz
További elvárások: történettudományi végzettség előny

Csepeli György
Kisebbségi sors-alakzatok Erdélyben 1945–1989 között és után
A jelentkezők a romániai államszocializmus idején Erdélyben fennálló etnikumközi viszonyok témaköréhez kapcsolódóan válasszanak egy témát, amely a kisebbségi helyzet valamely aspektusát járja körül. Az empirikus adatok gyűjthetők az oral history, mélyinterjúk vagy a dokumentumelemzés módszerével. A téma inderdiszciplináris (politikatudományi, történettudományi, antropológiai) megközelítése is lehetséges. 

Társtémavezető: dr. habil Veres Valér egyetemi docens, Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézet, Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár

Felvehető hallgatók száma: 2
Ajánlott nyelvtudás: román

Csepeli György – Örkény Antal
Labor market and migration in Europe
Demographic and technological change, changes in the division of labor and in the patterns of labor force participation and the current economic and financial crisis have reshaped the way economies and their labor markets, welfare states and societies operate. Together with trade liberalization, labor market reforms and reductions in barriers to labor mobility, these socio-economic developments have not only raised international labor flows in recent decades, but have substantially changed the patterns of labor migration. While labor migration to and within Europe has already been a significant social phenomenon in the past, it arguably can be regarded as one of the central societal challenges of our time. It is widely conceived that the permanent or at least temporary movement of people between countries has lasting effects on labor markets, welfare systems, and societies as a whole in both sending and receiving countries. However, many commentators perceive the socio-economic effects of labor migration as ambivalent. On the one hand, high rates of labor mobility are assumed to create economic, social and political tensions, in particular if mobility is triggered by an enormous gap between sending and receiving countries in terms of income, demographic and welfare state differences. On the other hand, given that industrialized countries in general and some European countries in particular, suffer from the political, social and economic consequences of aging societies, attracting and successfully integrating migrants into the host labor market and society is widely perceived as a prompt solution to these challenges. Thus, in face of severe current and future socio-economic problems, triggered by various economic, political and social changes, labor migration is supposed to bear substantial chances to improve the economic and social situation of people in Europe, but at the same time we can assume that labor migration involves considerable socio-economic risks by creating new inequalities and amplifying those that already exist. 

Csepeli György Örkény Antal
European and Russian National  Identity, Cultural Diversity and Political Change
The main aim of the proposal is to identify commonality and diversity in perception of Europe from the side of the EU and the nearest neighbor countries – Russia and Moldova, to propose the expert recommendations for development of the EU Partnerships Strategies with neighboring counties.  Project will contribute to mutual understanding between nations, development of intercultural communications, identification of similarities and differences of views from European and Russian, Moldavian sides and search for overcoming of contradictions on the issue of perception of what Europe is, its geographical and cultural borders, what people in project partner countries put into the words “being a European”.  The main objectives are to identify the borders of Europe by perception of European, Moldavian and Russian sides,  to observe the phenomena of European identity in EU and non EU-countries (Russia, Moldova),  to investigate the issue of cultural security in multiethnic European region, spreading the output of the research on the both European and international level. These tasks can be fulfilled with support of strong, competitive and well organized research entity.

Csepeli György – Örkény Antal
Fiatal magyar szakértelmiségiek mobilitása és munkavállalása Európában
A kutatás alapkérdése, hogy Magyarország európai uniós csatlakozását követően létrejött közös gazdasági térben jelentkező egzisztenciális lehetőségek kiket mozgósítanak arra, hogy elhagyják Magyarországot, és az EU valamely más országába vállaljanak munkát, telepedjenek le, és képzeljék el életük folytatását. Vizsgáljuk, hogy a döntés mögött egy adott célországában való letelepedési szándék áll-e, vagy a schengeni határokon belül vett unió jelenti-e azt a terepet, ahol a vizsgálatba bevont személyek érvényesülni kívánnak. Fontosnak tartjuk annak a kérdésnek a megválaszolását, hogy a mobilitási döntést követően milyen változások jellemzik a magyar európai munkavállalók életének kulcsfontosságú területeit, ideértve a magánéletet, a társas kapcsolatokat, a munkát, és a közérzetet. A változások értékelését kutatva fel kívánjuk tárni a mobil európai munkavállalók siker és kudarc attribúcióinak szerkezetét és konfliktusait. Kíváncsiak vagyunk az igényszint változásaira, a mobilitási döntést megelőző és követő társadalmi és társas státus változásaira, és a változások megélésére. A munkában való sikeresség esetében a felsőfokú tanulmányok során szerzett végzettség meghatározó szerepét gyanítjuk: az orvosi és műszaki területeken inkább a viszonylag sikeres érvényesülést, a bölcsész és közgazdász szakirányú végzettség esetében a sikerért való küzdést valószínűsítjük. A mobilitási narratívák legalább három vonatkoztatási keret vizsgálatát teszik lehetővé. Az első, amit természetesen csak retrospektíven tudunk vizsgálni, a mobilitási döntést megelőző vonatkoztatás, mely megalapozta a döntést, azt sugalva, hogy az otthonmaradáshoz képest a mobilitás előnyösebb. A döntést követően felmerül a vonatkoztatás kérdése megint, nevezetesen, hogy a személynek el kell döntenie, hogy jó helyre került vagy rossz helyre került, hiszen más országba is mehetett volna. A harmadik, és legfontosabb vonatkoztatás az új környezetben megy végbe, összehasonlítva a saját státust másokhoz, részint a hozzá hasonló magyarokhoz, részint más migránsokhoz, részint a honosokhoz, és legfőképpen az otthon maradottakhoz.

Dessewffy Tibor
Internetes jelenségek szociológiája
A témakör részben vagy egészben internetes térben zajló szociológiailag releváns történések vizsgálatát foglalja magában. Az adott kutatással kapcsolatban elvárás, hogy a hallgató ismerje és prezentálja a kérdéskörre vonatkozó klasszikus és kurrens irodalmat. Ugyanakkor egy konkrét önálló kutatáson nyugvó esettanulmányon keresztül mutassa be, hogy egy adott internetes jelenség, újítás, gyakorlat hogyan változtatja meg a társadalmi valóságot. Tehát nem filozófiai esszéket várok az elidegenedésről, a későmodernitás magányáról vagy a hedonizmus morális aspektusairól.  Az elvárás egy a hallgatók számára izgalmas, konkrét alkalmazás, jelenség, szerveződési forma stb. társadalmi viszonyokat valóságosan átalakító bemutatása.  Módszertanilag a követelmény a problémaérzékelés, az önálló gondolkodás és a koherens kifejtés, nem pedig saját survey adatok illetve a filozófiai transzba esés dokumentálása. 

Dessewffy Tibor 
Internet és politika
A részben vagy egészében az online térben végbemenő politikai események vizsgálata. Idetartoznak a pártok, társadalmi mozgalmak, eseti kampányok és botrányok vizsgálata.
Az adott kutatással kapcsolatban elvárás, hogy a hallgató ismerje és prezentálja a kérdéskörre vonatkozó klasszikus és kurrens irodalmat. Ugyanakkor egy konkrét önálló kutatáson nyugvó esettanulmányon keresztül mutassa be, hogy egy adott online politikai jelenség, újítás, gyakorlat hogyan változtatja meg az adott kontextust, milyen egymásra hatásokat és változásokat indított el. Tehát nem filozófiai esszéket várok az elidegenedésről, a későmodernitás magányáról vagy a populizmus morális aspektusairól. Az elvárás egy, a hallgatók számára izgalmas, konkrét alkalmazás, jelenség, szerveződési forma stb. társadalmi viszonyokat valóságosan átalakító bemutatása. Módszertanilag a követelmény a problémaérzékelés, az önálló gondolkodás és a koherens kifejtés, nem pedig saját survey adatok illetve a filozófiai transzba esés dokumentálása. 

Dessewffy Tibor
Digitális kultúra
Digitális kultúrával kapcsolatos kutatások, amelyek elsősorban a közösségi média világában megjelenő jelenségek, folyamatok és innovációk elemzésére fókuszálnak. 
Az adott kutatással kapcsolatban elvárás, hogy a hallgató ismerje és prezentálja a kérdéskörre vonatkozó klasszikus és kurrens irodalmat. Ugyanakkor egy konkrét önálló kutatáson nyugvó esettanulmányon keresztül mutassa be, hogy egy adott digitális kulturához sorolható jelenség, újítás, gyakorlat hogyan változtatja meg az adott kontextust, milyen egymásra hatásokat és változásokat indított el. Tehát nem filozófiai esszéket várok az elidegenedésről, a későmodernitás magányáról vagy a populizmus morális aspektusairól. Az elvárás egy, a hallgatók számára izgalmas, konkrét alkalmazás, jelenség, szerveződési forma stb. társadalmi viszonyokat valóságosan átalakító bemutatása. Módszertanilag a követelmény a problémaérzékelés, az önálló gondolkodás és a koherens kifejtés, nem pedig saját survey adatok illetve a filozófiai transzba esés dokumentálása. 

Juhász Gábor
Transznacionális szociálpolitika
Globalizálódó világunkban egyre élesebb kérdéssé válik az, hogy a nemzetállamok miként viszonyulnak a nemzetek feletti szervezetek sztenderdizációs törekvéseihez, amelyek óhatatlanul erodálják a nemzeti szuverenitás egyik utolsó védőbástyájának tekintett szociálpolitikai hatásköreiket, miközben e szervezetek is igyekeznek sztenderdizációs törekvéseiket a nemzetállami szociálpolitikákban kialakított gyakorlatok szerint alakítani. A kutatási téma ennek a sokrétű, folyamatos kölcsönhatásokon alapuló viszonyrendszernek a vizsgálatát kínálja a jelölt által választott és egyeztetett résztémában és perspektívában. 

Juhász Gábor
A szociális jogalkotás hatásossága
A szociális jogszabályok jelentős része a jogrendszer klasszikus, a mindennapi élet viszonyait megengedő módon rendező elemeihez viszonyítva olyan programnorma, amelynek célja szakpolitikai döntések jogi normák által történő megvalósítása. A kutatási téma annak vizsgálatát teszi lehetővé, hogy a politikai döntéshozataltól a jogi normák tételezésén át azok végrehajtásáig terjedő folyamat során melyek azok a mozzanatok, amelyek akadályozzák, illetve amelyek előmozdítják a szociálpolitikai döntések megvalósítását.

Juhász Gábor
Szociális alapjogok
A nemzetközi egyezmények a szociális jogokat az emberi jogok részének tekintik, miközben a jogelméleti munkákban számos kérdőjel fogalmazódik meg a szociális jogok alapjogi jellegével kapcsolatban, miközben a leginkább szociális orientációjú (európai) országok alkotmányai is meglehetősen visszafogottak a szociális jogok elismerését illetően. A téma lehetővé teszi a különböző országok alkotmányjogi szabályozásának összehasonlítását, a nemzetközi és az alkotmányos rendelkezések, valamint az egyes nemzeti alkotmányok szövegének  összehasonlítását, és annak vizsgálatát, hogy a nemzetközi / alkotmányos előírások hogyan érvényesülnek a gyakorlatban. 

Kövér-Van Til Ágnes 
Jelentés- és realitás-konstrukció a társadalmi nemekről szóló diskurzusokban  
A vizsgálat célja, hogy a narratíva és diskurzuselemzés eszközeivel feltárja a társadalmi nemekről szóló nyilvános beszéd rétegeit, a szociális cselekvéseket és viszonyokat alkotó szövegeket, és analizálja, értelmezze azokat a feminista és az interpretatív társadalomtudomány nézőpontjából. A téma a társadalmi nemekről szóló jellegzetes hazai diskurzusokat vizsgálja, részben a jelentésgenerálás szándékolt folyamatait és rétegeit, illetve azt, ahogyan a jelentésekben a nemek önmagukat és az általuk létrehozott (intézményi, társadalmi, interperszonális) gyakorlatokat konstruálják. A vizsgálat diskurzusnak tekint minden olyan megnyilvánulást, amely direkt vagy indirekt módon kijelentéseket tesz a társadalmi nemekről a nyilvánosság színterein. Ilyen diskurzusok lehetnek a jogi, törvényhozási aktusok, politikák, könyvek, tankönyvek; a közmédiában megjelent interjúk, beszédek, cikkek és más megnyilvánulások; szabályzatok, előírások, munkaköri leírások, hirdetések, intézményi működések és gyakorlatok stb., nyomtatott, internetes és audiovizuális források. A vizsgálat fel kívánja tárni a társadalmi nemekről folyó diskurzusok csomósodási pontjait, beszédszövet hálózatát, melyek meghatározóak a gender viszonyok társadalmi környezetének konstrukciójában, és kijelölik azokat a horizontokat, amelyek keretén belül a társadalmi nemek megértik és értelmezik önmagukat. Erre lehetnek példák a munkaerő-piaci, döntéshozói, valamint politikai részvétel diskurzusai, család-barát munkahely diskurzusai, a nemi diszkrimináció diskurzusai, nemi szerepekről szóló diskurzusok, a családról szóló diskurzusok, az abortusz, a prostitúció diskurzusai stb. 

Előírt nyelvtudás: angol
Felvehető jelöltek száma: 2 

Kövér-Van Til Ágnes
A női „túlélés” és „siker” narratívái
A kutatás a női „túlélés” és „siker” narratívákat vizsgálja. Ebben a kontextusban a „túlélés” a mindennapi, illetve a súlyos konfliktusos helyzetek „túlélési” narratíváit keresi. Azt vizsgálja, hogy melyek azok a helyzetek, amelyeket „túlélésként” interpretálnak a történetek szereplői, és melyek, amelyeket „sikerként”. A vizsgálat a különböző társadalmi csoportokhoz tartozó, a különféle, egymást felerősítő társadalmi hátrányok/privilégiumok kereszteződései által meghatározott női életek „túlélés” és „siker” narratíváit kívánja feldolgozni. 

Előírt nyelvtudás: angol
Felvehető jelöltek száma: 2-3

Örkény Antal
A KSH 2000-es és 2010-es időmérleg felvételének másodelemzésére
A 2000-es és a 2010-es KSH által végzett időmérleg-felvételek kiváló lehetőséget biztosítanak a magyar társadalom szerkezetének rekonstrukciójára. Az adatbázis lehetővé teszi a különféle tagoltságok összefüggéseinek, összekapcsolódásainak megismerését, és a komplex tagolódás egyes szegmenseiben kialakuló társadalmi miliők megragadását. A hazai irodalomban Róbert Péter elemzése vállalkozott a hagyományos strukturáló tényezők hatása változásainak feltárására az 1982 és 1998 között időszakra vonatkozóan. Elemzésének eredményeként leírta, hogy a státusinkonzisztencia csak az 1982–1992 közötti időszakban csökkent, 1992 és 1998 között nőtt. A hagyományos strukturáló változók közül a teljes időszakban csak az iskolai végzettség és az életkor hatása növekedett, a foglalkozási osztálypozíció, a jövedelem és a lakóhely hatása nem nőtt. A korábbi kutatásoknak nem sikerült a struktúraképződés módjában bekövetkezett változások kérdését megnyugtatóan tisztázni. Ennek részben az az oka, hogy a folyamat jelenleg is zajlik. A társadalmi struktúra megrajzolása, a struktúraképződés folyamatainak vizsgálata nagymintás kutatást igényel. Olyan másodelemzésre nyílik mód, amely a társadalmi cselekvések, attitűdök magyarázó modelljeiben vizsgálja a társadalmat strukturáló dimenziók hatásait és az azokban bekövetkezett változásokat. Az időmérlegek pontos vezetése azt is lehetővé teszi, hogy információkat szerezzünk a fekete-, illetve a szürkegazdaságban közreműködő csoportokról. Ezek a kiterjedt, de nehezen körülhatárolható csoportok azonban egészen eltérő miliőkből állnak össze, s bár szervesen kapcsolódnak a legális munkamegosztáshoz, a közreműködők helyzete jelentős eltéréseket valószínűsít.

Örkény Antal
Az esélyegyenlőtlenségek újratermelésének társadalomstatisztikai és szociológiai magyarázatai
Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról törvény szellemében és előírásai alapján a 2007. évi LXXXVII. törvény által módosított közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 132.§ (6) bekezdése alapján a települési önkormányzatok kötelesek megalkotni a helyi intézmények Közoktatási Esélyegyenlőségi Tervét a közoktatási szolgáltatást igénybe vevő halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek oktatása sikeressége érdekében. Ez a településszintű dokumentumtömeg, mely évről évre bővül és jelenleg több mint 1000 magyarországi települést fed le, kiegészülve az elérhető statisztikai forrásokkal és az elmúlt évtizedekben a témában folytatott szociológiai kutatásokkal páratlan lehetőséget kínál a közoktatás terén megnyilvánuló szegregációs és szelekciós mechanizmusok bemutatására, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók hátrányos esélyeinek feltárásra, a diszkrimináció, a szegregáció, és a társadalmi leszakadás jelensége rejtett okainak elemzésére.

Örkény Antal 
Constructing Border Ethnic Identities and migration experiences along the border of EU (ENRI research 2010)
The proposed research project “Interplay of European, National and Regional Identities: nations between states along the new eastern borders of the European Union” is aimed at a deeper understanding of the ways in which the modern European identities and regional cultures are formed and inter-communicated in the Eastern part of the European continent.
In this project we aim to galvanise these three perspectives on the dynamic relationships between identities and state restructuring. More specifically the project explore the ways in which European, national and regional identities are constituted and negotiated through individual and group narratives and practices within an increasingly complex set of institutional arrangements. The project explores the interrelation between individual identities (increasingly complex), group identities (where there is a growing significance of cosmopolitan and European identities parallel to national and regional identities), and institutional frameworks (still dominated by the state, but with the increasing significance of non state actors). The broader post-socialist space offers different contexts within which we can explore the changing relationships between identities, nations and states. These are for example: post-communist Eastern European countries; post-soviet countries with a historical claim on nation and state; post-soviet nation-states that emerged within the boundaries of the Soviet republics; post-imperial state and nation in the case of Russia.

Papp Richárd
Társadalmi jelenségek kulturális antropológiai elemzése
A kulturális antropológiai kutatások lehetővé teszik a társadalmi jelenségek mikro szinten való elemzését. Milyen hatással vannak a makrotársadalmi folyamatok egyes közösségek életére, kisebb társadalmi egységek kulturális gyakorlatára, illetve hogyan alakíthatják a kisközösségek, társadalmi rétegek, csoportok, szubkultúrák a társadalmi folyamatokat? A részt vevő megfigyelésen alapuló kutatások ezekre a kérdésekre egy adott csoport részletes elemzésével tudják megfogalmazni a válaszlehetőségeket. A kulturális antropológiai elemzések ezáltal lehetővé teszik a társadalmi-kulturális rendszerek (pl. gazdaság, politika, vallás, művészet) és komplex társadalmi jelenségek (pl. globalizáció, adaptáció, etnikai konfliktusok) értelmezését és mélyreható megismerését. A program célja, hogy a doktorandusz hallgatók képessé váljanak a társadalmi folyamatok kulturális antropológiai megközelítésének, elemzésének elsajátítására és feldolgozására.

Pál Eszter 
Társadalmi integráció és kirekesztettség a korai amerikai szociológiában
A 19. század utolsó harmadának Amerikájának társadalomtudományi gondolkodását meghatározták a reformmozgalmak. A Social Gospel, a settlement mozgalom és az evolúciós elméletek, illetve a szociológia és a szociális munka („elméleti” és „gyakorlati” szociológia) mind foglalkoztak a társadalmi integráció és a kirekesztettség kérdéseivel. A társadalmi problémák feltárása a századforduló utáni amerikai szociológiának is a fókuszában maradt, így e problematika a már professzionálisabban működő szociológiai műhelyek (pl. a chicagói iskola) szempontjából is központi jelentőségű. Itt már a hangsúly egyre inkább a bevándorlók asszimilációjának és integrációjának kérdésére került.
Előírt nyelvtudás: angol

Pál Eszter
Gender kérdések és „gyakorlati szociológia” Amerikában a 19. és 20. század fordulóján
Az amerikai szociológia intézményesedésének sikeréhez nagyban hozzájárult gyakorlati orientáltsága, szerves kapcsolódása a társadalmi reformmozgalmakkal. Több évtizedig szorosan együttműködve dolgoztak settlement kutatók (szocális munkások) és egyetemi oktatók. A sikeres tudományos és intézményi legitimáció azonban egy idő után tudatos „határmunkálatokat” is jelentett, vagyis a kevésbé tudományosnak tűnő, gyakorlati területek leválasztását. Ebben a folyamatban pedig szerepet játszott a gender problematika, ugyanis a gyakorlati szociológia, a settlement mozgalom vezetői és kiemelkedő alakjai nők voltak, akik a 20. század elejétől egyre inkább külön intézményi struktúrába kerültek. A kutatás az amerikai szociológia és szociálpolitika intézményesedését tárja fel, különös tekintettel a gender szempontok szerepére a folyamatban.  

Előírt nyelvtudás: angol

Pál Eszter 
A kisebbségkutatás úttörője: W.E.B. DuBois
A korai amerikai szociológiában kitüntetett szerepe volt a különböző etnikai csoportok együttélésével kapcsolatos kérdéseknek. Különösen a chicagói iskola számára volt ez nagy jelentőségű. Az ide tartozó kutatók asszimilációval kapcsolatos elképzelései jól ismertek. Kevésbé ismert azonban egy marginalizált, afro-amerikai kutató, W.E.B. DuBois munkássága, aki a feketék társadalmi beilleszkedésével illetve kirekesztettségével kapcsolatban elsőként fogalmazta meg az integráció szükségességét, szemben az általa negatívan megítélt asszimilációval szemben. A DuBois-féle megközelítés, amely a jóval későbbi tudományos és társadalmi diskurzusba illik, ekkor nem kelthetett elég nagy visszhangot. Az utóbbi évek tudománytörténete újra felfedezte ezt a szerzőt, de az életmű alapos feldolgozása még nem történt meg. A kutatás ezt célozza.

Előírt nyelvtudás: angol

Prazsák Gergő
Cyberdeviancia
A XXI. századi nyugati társadalom mára az internetre költözött. Internetre költözött a gazdaság, a politika, a kultúra, a társadalom. Minden már bevett és még nem bevett formája. Nem csak egyszerű költözködésről van szó, hanem kifejezett átalakulásról, új minőségek kialakulásáról is. Kérdéses, hogy mi az általános, és mi az eltérő (deviáns) az online térben. A deviáns szerepe is megváltozik: az új körülmények között a deviancia, az újítás formái az újdonságok terjedésére épülő világban kifejezett versenyelőnyt jelent. A kutatási program során ezeket az előnyöket éppen úgy vizsgáljuk, mint az internetes deviancia egyéb pro- és antiszociális formáit. Továbbá azokat a devianciákat is, amelyek internet nélkül nem is létezhetnének: a cyberdevianciát.

Prazsák Gergő
Értékek kulturális összehasonlító kutatása
A kultúra, mint az ember „második természete” megszabja a társadalmilag teremtett valóság észlelését, s egyben kijelöli a cselekvés társadalmilag elfogadható céljait és eszközeit. A kutatás során az emberi világot tagoló nagy civilizációs kontextusokban elsősorban az anómiás viselkedésekre koncentrálunk (prostitúció, korrupció, incesztus, kábítószer-használat, alkoholizmus, bűnözés, öngyilkosság, elmebetegségek), abból a módszertani alapelvből kiindulva, hogy a normális megismeréséhez az abnormális megismerésén keresztül vezet az út. A Huntington-i értelemben vett civilizációk egymással ütköző világ-és valóságfelfogásokat eredményeznek, amelyek konfliktusokhoz vezetnek, annál is inkább, mivel a globalizáció közel hozta a korábban távoli kultúrákat, csoportokat.
A kutatás során az összehasonlító kulturális vizsgálatokban bevált kvantitatív és kvalitatív módszereket alkalmazzuk. Az egész világra kiterjedő, évtizedek óta végzett nagymintás érték-survey kutatások alapján létrehozott adatbázisok lehetővé teszik az értékválasztások longitudinális vizsgálatát, a kulturális törésvonalak azonosítását, melyek – tekintve, hogy egyszerre pszichológiai és kulturális természetűek – döntő mértékben meghatározzák az egyéni és társadalmi cselekvéseket (WVS, EVS, ESS, Global Entrepreneurship Monitor). A kvalitatív irány az összehasonlító kultúra-és érték kutatásban megkerülhetetlen Human Relations Area Files (HRAF) révén elérhető gazdag forrásanyag vizsgálatára épül, melyre Magyarországon egyedül az Interdiszciplináris Társadalomkutatás Doktori Program keretében nyílik lehetőség.

Rudas Tamás
Adatgyűjtési módok és oksági vizsgálatok
A klasszikus módszertani igazságot, amely szerint oksági következtetések levonására csak randomizált kísérletek alkalmasak és ez megfigyeléses vizsgálatokból származó adatok alapján nem lehetséges, az utóbbi évtizedek néhány eredménye új megvilágításba helyezte. Ugyan a legtöbb elemző továbbra is egyetért abban, hogy megfigyeléses vizsgálatok esetén a kezeltek és nem kezeltek összehasonlítása bizonyos egyszerűen megfigyelhető jellemzők szerinti illesztés után sem alkalmas oksági következtetések levonására, a propensity score alapú illesztés majd oksági következtetések levonása egyre népszerűbbé válik. Sokan ugyanakkor megfeledkeznek arról, hogy ez utóbbi eljárás csak akkor helyes, ha a kezelt és nem kezelt csoportokba történő allokáció, ha nem is véletlenítés alapján történik, de egy bizonyos értelemben elhanyagolható hatású. A kutatás célja annak megvizsgálása, hogy vannak-e olyan adatgyűjtési eljárások (a feltételt nyilvánvalóan kielégítő véletlen allokáción kívül), amelyek rendelkeznek ezzel a tulajdonsággal. Ezek az adatgyűjtési eljárások, ha léteznek, a tervezett kísérlet és a megfigyeléses vizsgálat között helyezkednek el. A kutatás célja annak eldöntése is, hogy itt három típusról van szó vagy esetleg az adatgyűjtési módszereknek egy egész kontinuuma létezik, amelyen a randomizált kísérletek és a megfigyeléses vizsgálatok két szélsőséges helyzetet írnak le. Számos adatgyűjtési eljárás létezik, amelyek elhelyezkedése a két szélső érték között vizsgálható. Ilyenek a kutató megfontolásán alapuló allokációk, a valamilyen eredmény elérése érdekében történő allokációk vagy az un. természetes kísérletek. A probléma társadalomtudományi relevanciája kiemelkedő, mert az esetek túlnyomó többségében a szakpolitikai döntések megalapozását szolgáló adatgyűjtések nem randomizált kísérletek (nem is lehetnek azok) és emiatt az ilyen elemzések érvényessége erősen megkérdőjelezhető.

Vajda Júlia 
A soá „alulnézetből”
Könyvtárnyi a soá kutatásának irodalma. Ugyanakkor ezen irodalomnak csak kis hányada foglalkozik azzal, amit a „kisember” élt meg ‒ lett légyen a zsidóság üldöztetésének idején bármelyik „oldalon” is, s a fiatalabb nemzedékek esetében legyen bármelyik oldal leszármazottja is. A túlélők és leszármazottaik szerény mértékben, de mégis megjelenő hangja mellől még inkább hiányzik az elkövetők, s még inkább a tétlen szemtanúk és leszármazottaik hangja. Ennek megfelelően szívesen vállalom olyan hallgatók doktori dolgozatának tutorálását, akiket ezek a „hangok” érdekelnek, akiket a soá emlékezete érdekel, aki ezeket szeretné megtalálni akár Magyarországon, akár külföldön, akár a magyarországi soá, akár a külföldön történt zsidóüldözés vonatkozásában, akármelyik „pillanatára” vonatkozóan az azóta eltelt több, mint hetven évnek, s persze, ezzel együtt, a megelőző „előkészítő időszakoknak” is. Mindezek kutatásában természetesen szervesen kapcsolódik össze az emlékezetkutatás tágabb szakirodalma mellett a konkrétan a témára összpontosító olvasmányok feldolgozása és az empirikus kutatómunka is. Ez utóbbi mára természetesen a soát megélt nemzedékek utolsó még élő tagjaival való interjúk készítése mellett a leszármazottakkal való interjúk készítését, s írott emlékezeti anyagok, naplók, levelek, memoárok, feldolgozását is jelentheti.

Előírt nyelvtudás: angol vagy német
Ajánlott nyelvtudás: német vagy angol

Vajda Júlia 
Totális intézmények keletkezése és le(nem)bontásuk folyamata
Komoly adóssága a rendszerváltás utáni magyar szociálpolitikának a hatókörébe tartozó totális intézményeknek a lebontása. Bár a jelen struktúra nem csak, hogy nem felel meg azoknak az egyezményeknek, amelyeket Magyarország a rendszerváltás óta aláírt, de köztudomásúlag nincs tekintettel sem a bennük „gondozottak”, sem valójában az ott dolgozók emberi méltóságára, sem egyéb szempontok szerinti „jóllétére”, a felszámolásuk irányába tett lépések nem elégségesek ahhoz, hogy a helyzet belátható időn belül radikálisan átalakuljon. Mindazonáltal az, hogy vannak ilyen jellegű lépések, nem csak, hogy önmagában is örvendetes, de lehetőséget nyújt egy olyan kutatás számára, amely ezt a lebontási folyamatot szeretné kutatni, s ennek részeként azt a szerepet, amelyet a – különböző fajta – intézmények a bennük „érintettek” (dolgozók, gondozottak, hozzátartozók) életében betöltenek.
Szívesen vállalom tehát olyan hallgatók tutorálását, akiket érdekelnek a totális intézmények, azok története, s a lebontásuk folyamata, az akörüli érdek- s egyéb harcok.

Előírt nyelvtudás: angol
Ajánlott nyelvtudás: német
 
Vajda Júlia
Élettörténet, narratíva, identitás ‒ egy hermeneutikai perspektíva
Azon hallgatók jelentkezését várom a témára, akiket érdekelnek a fenti „kulcsfogalmak” összefüggései, akik szívesen gondolkodnak az azokhoz kapcsolódó episztemológiai és emlékezettudományi problémákon. Akik szívesen dolgoznák fel a téma széles értelemben vett szakirodalmát a filozófiától a pszichológián át a szociológiáig. Értelmezésemben a témába belefér, illetve hozzátartozik az is, hogy milyen módszerekkel lehet az ilyen jellegű kérdéseket, témákat kutatni, sőt, maguk az ezekkel a módszerekkel végzett empirikus kutatás is. Éppen ezért örömmel veszem azok jelentkezését is, akik a teoretikus problémákkal részben konkrét empirikus kutatás kapcsán kívánnak foglalkozni, illetve akik olyan empirikus kutatást terveznek, amelynek fókuszában olyan téma áll, amelynek kutatásában a narratív interjús és hermeneutikai elemzési módszer gyümölcsözően használható.

Előírt nyelvtudás: angol vagy német
Ajánlott nyelvtudás: német vagy angol
  
Vajda Júlia
Örökbefogadók és örökbefogadottak
A témát tulajdonképpen szélesebben értem, mint amit e szavak feltétlenül takarnak: bárkit szívesen fogadok, akit az örökbefogadás, a nevelőszülői lét problémája, illetve az ilyen helyzetben való felnövekvés, sőt, a másik oldalon az állami gondozotti lét érdekel.

Előírt nyelvtudás: angol
Ajánlott nyelvtudás: német

Portálkezelői menü Tartalom módosításaUtolsó módosítás dátuma: 2018.03.21.