Szociálpolitika doktori program – témakiírások 2018

A Doktori Iskola nem kizárólag a meghirdetett témákban várja a felvételizők jelentkezését. Azok, akik a Doktori Iskolában a kiírt kutatásokhoz kívánnak csatlakozni, keressék meg a megadott címeken a kutatást meghirdető oktatókat, a jelentkezéshez szükséges kutatási tervet vele együtt készítsék el, és a jelentkezéshez csatolják lezárt borítékban a programot meghirdető oktató bizalmas ajánlását.

Juhász Gábor 
Transznacionális szociálpolitika
Globalizálódó világunkban egyre élesebb kérdéssé válik az, hogy a nemzetállamok miként viszonyulnak a nemzetek feletti szervezetek sztenderdizációs törekvéseihez, amelyek óhatatlanul erodálják a nemzeti szuverenitás egyik utolsó védőbástyájának tekintett szociálpolitikai hatásköreiket, miközben e szervezetek is igyekeznek sztenderdizációs törekvéseiket a nemzetállami szociálpolitikákban kialakított gyakorlatok szerint alakítani. A kutatási téma ennek a sokrétű, folyamatos kölcsönhatásokon alapuló viszonyrendszernek a vizsgálatát kínálja a jelölt által választott és egyeztetett résztémában és perspektívában. 

Juhász Gábor 
A szociális jogalkotás hatásossága
A szociális jogszabályok jelentős része a jogrendszer klasszikus, a mindennapi élet viszonyait megengedő módon rendező elemeihez viszonyítva olyan programnorma, amelynek célja szakpolitikai döntések jogi normák által történő megvalósítása. A kutatási téma annak vizsgálatát teszi lehetővé, hogy a politikai döntéshozataltól a jogi normák tételezésén át azok végrehajtásáig terjedő folyamat során melyek azok a mozzanatok, amelyek akadályozzák, illetve amelyek előmozdítják a szociálpolitikai döntések megvalósítását.

Juhász Gábor
Szociális alapjogok
A nemzetközi egyezmények a szociális jogokat az emberi jogok részének tekintik, miközben a jogelméleti munkákban számos kérdőjel fogalmazódik meg a szociális jogok alapjogi jellegével kapcsolatban, miközben a leginkább szociális orientációjú (európai) országok alkotmányai is meglehetősen visszafogottak a szociális jogok elismerését illetően. A téma lehetővé teszi a különböző országok alkotmányjogi szabályozásának összehasonlítását, a nemzetközi és az alkotmányos rendelkezések, valamint az egyes nemzeti alkotmányok szövegének  összehasonlítását, és annak vizsgálatát, hogy a nemzetközi / alkotmányos előírások hogyan érvényesülnek a gyakorlatban. 

Kaló Zoltán 
1. Az egészségügyi technológia értékelés alkalmazhatósága a közepesen fejlett országok támogatáspolitikai döntéshozatalában
2. Az innovatív egészségügyi technológiák árképzésének közgazdasági elvei a közepesen fejlett országokban
3. Egy terápiás terület megelőző és gyógyító eljárásainak átfogó költséghatékonysági modellezése
A kutatás-fejlesztés hatalmas távlatokat nyitott egyes betegségek gyógyításában. Egyre több betegség kezelésében áll rendelkezésünkre valamilyen fokú javulást eredményező gyógymód, ráadásul a diagnosztika fejlődésével egyre több betegséget tudunk kimutatni. Ez azt eredményezi, hogy az egészségügyi technológiákra megfelelő egészségnyereség reményében elkölthető keretek hatványozottan nőttek.
Az egészségügyi közgazdaságtan jelentősége akkor nőtt meg, amikor a 70-es végén nyilvánvalóvá vált a komoly szakadék aközött, hogy mire lenne képes az egészségügy ideális esetben és mire képes az adott társadalmi-gazdasági korlátok mellett. Az egészség-gazdaságtan olyan alkalmazott tudomány, melynek célja a szűkös egészségügyi erőforrások mellett azok leghatékonyabb felhasználása, az optimális forráselosztás elősegítése az egészségügyi rendszerekben.

Nagy Balázs 
Forrásallokáció az egészségügyben
A napjainkra egyre nehezebben fenntartható jóléti államoknak az egészségügyi kiadások gyors növekedésével kell számolniuk. Mindez jelentős nyomást gyakorol a fejlett országok közpénzből finanszírozott egészségügyi költségvetéseire. Eközben az egészségügyi ellátásokat, szolgáltatásokat bizonyos jellegzetességeik megkülönböztetik a hagyományos értelemben vett piaci javaktól. Ezen sajátosságok miatt szükséges a piaci folyamatok bizonyos szintű kontrolja, amely a javak újraelosztását eredményezi, a hatékonyabb és méltányosabb elosztási helyzet elérése érdekében. Az egészség-gazdaságtan komoly kihívása, hogy a fokozódó költségvetési nyomás mellett minél optimálisabb forráselosztási helyzetek kialakítását segítse elő.

Nyilas Mihály  
Az „új szociális kockázatok” kezelése 
A nemzetközi szociálpolitikai elemzésekben teret nyert felfogás szerint a szociálpolitika hasonló horderejű változások előtt áll, mint a 19. század végén, vagy a II. Világháború után. A kutatás ezen jóléti paradigmaváltás okait és lehetséges forgatókönyveit vizsgálja az elmúlt néhány év releváns szakirodalma alapján. A jóléti rendszerek paradigmatikus átalakítását többek között a szociális kockázatok szerkezetének jelentős megváltozása indokolja. Az állami jóléti politika egészének átalakulása mellett külön kutatás építhető a „nagy ellátórendszerek” lehetséges átalakulásának elemzésére.

Nyilas Mihály
Alapjövedelem (basic income) koncepciók 
Az alapjövedelem (basic income) – legáltalánosabb definíciója szerint – rendszeres jövedelem, amelyre a politikai közösség minden tagja egyénileg jogosult, rászorultságtól vagy munkavégzéstől függetlenül. A több évszázados múltra visszatekintő elgondolás az elmúlt évtizedekben reneszánszát éli az elméleti szociálpolitikában. A téma gazdag nemzetközi szakirodalmán alapuló kutatás számos konkrét probléma elemzését kínálja, a történelmi előképek elemzésétől a mai alapvető szociális problémák megoldására kínált alternatívákon át a gyakorlati megvalósíthatóságig.

Orosz Éva 
A decentralizáció/centralizáció és a privatizáció szerepe és hajtóerői a magyar egészségügy átalakulásában
A magyar egészségügy politikai rendszerváltás utáni átalakulásának alapvető kérdése: az állam szerepének az átalakulása, amely elsősorban két fő folyamat, a privatizáció és a decentralizáció/centralizáció által megy végbe. Az elmúlt 25-30 évben több egymástól eltérő szakasz különíthető el. Például egyes időszakokban a kormányzat ösztönözte, másokban inkább korlátozni igyekezett a magánszolgáltatások bővülését, ezen belül a magánszolgáltatásoknak a köztulajdonban lévő intézményeken belüli kínálatát.  A kormányzat tevékenységét egyes időszakokban decentralizációs, másokban pedig centralizációs lépések jellemezték. 
A kutatás elsősorban a következő kérdéseken keresztül törekszik feltárni és nemzetközileg releváns szempontok szerint elemezni a közszféra és magánszektor – egymással összekapcsolódó – átalakulásának a jellemzőit: Milyen egészségügyön kívüli és egészségügyön belüli hajtóerői voltak a (szélesen értelmezett) privatizációnak – különös tekintettel a kormányzat, az orvosszakma, a piaci szereplők és a magasabb jövedelmű társadalmi csoportok érdekeinek és az ezeket tükröző ideológiáknak az elemzésére. A 80-as évek vége óta milyen szakaszok különíthetők el a decentralizáció/centralizáció és privatizáció szempontjából? Milyen tényezők idézték elő a kormányzati és piaci szereplők magatartásában bekövetkező változásokat (amelyek új szakaszhoz vezettek)? Milyen szerepe volt a decentralizáció/centralizáció és a privatizáció folyamatainak az egészségügy modernizálásában, azaz a rendszerváltáskor örökölt alapvető problémák kezelésében? Az egészségügyi rendszerek nemzetközi szinten alkalmazott teljesítményértékelési szempontjai alapján hogyan értékelhetők a decentralizáció/centralizáció és privatizáció folyamatai? A témakör iránt érdeklődő hallgató disszertációjának témáját a fentiekben vázolt kutatás egy jól körülhatárolható részkérdése jelenthetné.

Rácz Andrea
A gyermek- és ifjúkor társadalmi kontextusai
A gyermek- és ifjúkor változásain, lehetséges szemléleti módjain, kulturális megjelenési formáin túl kiemelt témakör a gyermekeket és szüleiket segítő intézmények működése, a szülők és a jóléti intézmények együttműködése és annak nehézségei, a hatékonyság kérdése a gyermek- és ifjúsági programok esetében, valamint az adekvát segítséget nyújtani tudó, családok egységét megőrző támogatási formák hazai gyakorlatban való megjelenésének lehetőségei / korlátai a nemzetközi elméletek és publikált gyakorlati tapasztalatok megvitatása által.

Rácz Andrea 
Szociális munka irányzatai, speciális helyzetű csoportokkal végzett munka
A téma felöleli a nemzetközi és hazai szociális munka jelenlegi helyzetének, fő fókuszainak és aktuális dilemmáinak, általában a szociális munka tágabb környezetének, a professzióból adódó nehézségeknek, diszfunkcionális működési módoknak az értékelő elemzését. A szociális munkában megjelenő korszerű elméletekbe ágyazottan lehetőség nyílik a konkrét szociális munka területein a különböző szolgáltatások és ellátások, innovatív programok elemzésére is, kitérve a szakemberek szakmai mentalitásának jellegzetességeire, valamint a célcsoport szükségleteire és az arra adott szolgáltatói válaszokra. 

Simonyi Ágnes
A munkanélküliség kezelése a szociálpolitika eszközeivel
A fejlett országokban a 90-es évektől kemény kételyek fogalmazódtak meg az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök eredményességét illetően főként ezeknek a jóléti ellátásoktól és szolgáltatásoktól, elsősorban a segélyezéstől és oktatástól, képzéstől való elszakítottságuk vagy nem kellő összehangoltságuk miatt. A kormányzati foglalkoztatáspolitika ágazati eszközrendszere és a jóléti rendszerek szegénységet kezelő segélyezési politikája (és számos országban az azt működtető önkormányzatok) közötti viszony újraszabályozása figyelhető meg a 90-es évektől. A 2000-es években a szakirodalom a jóléti politikában egyre erősebb hangsúlyt kapó foglalkoztatási szempontok (a „foglalkoztatás-barát jóléti politika”) kapcsán két megközelítést mutat fel. Az egyik az un. „liberális aktiválás”, amely döntően pénzügyi ösztönzőkkel, így elsősorban az alacsony bérű munkák adóhiteleivel teszi „kifizetődővé” a segélyekhez képest a munkát, amihez némi képzési, átképzési támogatást szervez. A másik az un. „univerzális aktiválás”, amely a szociális védelem magasabb sztenderdjei mellett az oktatásra és képzésre és általában a foglalkoztatás minőségére fektet nagy hangsúlyt.

Sziklai István 
Szociális, esélyegyenlőségi dimenzió az Európai Unió fejlesztéspolitikájában 
Az Európai Uniós kohéziós politikájának társadalomtudományi elemzése a célunk. Az Uniós fejlesztéspolitika szociális területre, esélyegyenlőségre gyakorolt hatását vizsgáljuk elméleti és módszertani szempontból. A téma keretében ezt különféle megközelítésben vizsgálhatja a doktorandusz, saját választása szerint a nemzetközi és hazai tapasztalatok feldolgozásával. A téma általános keretének, történetének alakulásán, elemzésén túl különös figyelmet szentelünk a szociálpolitika célcsoportjaira, eszközrendszerére gyakorolt hatásnak.

Ajánlott nyelvtudás: angol

Vajda Júlia
A soá „alulnézetből”
Könyvtárnyi a soá kutatásának irodalma. Ugyanakkor ezen irodalomnak csak kis hányada foglalkozik azzal, amit a „kisember” élt meg ‒ lett légyen a zsidóság üldöztetésének idején bármelyik „oldalon” is, s a fiatalabb nemzedékek esetében legyen bármelyik oldal leszármazottja is. A túlélők és leszármazottaik szerény mértékben, de mégis megjelenő hangja mellől még inkább hiányzik az elkövetők, s még inkább a tétlen szemtanúk és leszármazottaik hangja. Ennek megfelelően szívesen vállalom olyan hallgatók doktori dolgozatának tutorálását, akiket ezek a „hangok” érdekelnek, akiket a soá emlékezete érdekel, aki ezeket szeretné megtalálni akár Magyarországon, akár külföldön, akár a magyarországi soá, akár a külföldön történt zsidóüldözés vonatkozásában, akármelyik „pillanatára” vonatkozóan az azóta eltelt több, mint hetven évnek, s persze, ezzel együtt, a megelőző „előkészítő időszakoknak” is. Mindezek kutatásában természetesen szervesen kapcsolódik össze az emlékezetkutatás tágabb szakirodalma mellett a konkrétan a témára összpontosító olvasmányok feldolgozása és az empirikus kutatómunka is. Ez utóbbi mára természetesen a soát megélt nemzedékek utolsó még élő tagjaival való interjúk készítése mellett a leszármazottakkal való interjúk készítését, s írott emlékezeti anyagok, naplók, levelek, memoárok, feldolgozását is jelentheti.

Előírt nyelvtudás: angol vagy német
Ajánlott nyelvtudás: német vagy angol

Vajda Júlia 
Totális intézmények keletkezése és le(nem)bontásuk folyamata
Komoly adóssága a rendszerváltás utáni magyar szociálpolitikának a hatókörébe tartozó totális intézményeknek a lebontása. Bár a jelen struktúra nem csak, hogy nem felel meg azoknak az egyezményeknek, amelyeket Magyarország a rendszerváltás óta aláírt, de köztudomásúlag nincs tekintettel sem a bennük „gondozottak”, sem valójában az ott dolgozók emberi méltóságára, sem egyéb szempontok szerinti „jóllétére”, a felszámolásuk irányába tett lépések nem elégségesek ahhoz, hogy a helyzet belátható időn belül radikálisan átalakuljon. Mindazonáltal az, hogy vannak ilyen jellegű lépések, nem csak, hogy önmagában is örvendetes, de lehetőséget nyújt egy olyan kutatás számára, amely ezt a lebontási folyamatot szeretné kutatni, s ennek részeként azt a szerepet, amelyet a – különböző fajta – intézmények a bennük „érintettek” (dolgozók, gondozottak, hozzátartozók) életében betöltenek.
Szívesen vállalom tehát olyan hallgatók tutorálását, akiket érdekelnek a totális intézmények, azok története, s a lebontásuk folyamata, az akörüli érdek- s egyéb harcok.

Előírt nyelvtudás: angol
Ajánlott nyelvtudás: német
 
Vajda Júlia 
Élettörténet, narratíva, identitás ‒ egy hermeneutikai perspektíva
Azon hallgatók jelentkezését várom a témára, akiket érdekelnek a fenti „kulcsfogalmak” összefüggései, akik szívesen gondolkodnak az azokhoz kapcsolódó episztemológiai és emlékezettudományi problémákon. Akik szívesen dolgoznák fel a téma széles értelemben vett szakirodalmát a filozófiától a pszichológián át a szociológiáig. Értelmezésemben a témába belefér, illetve hozzátartozik az is, hogy milyen módszerekkel lehet az ilyen jellegű kérdéseket, témákat kutatni, sőt, maguk az ezekkel a módszerekkel végzett empirikus kutatás is. Éppen ezért örömmel veszem azok jelentkezését is, akik a teoretikus problémákkal részben konkrét empirikus kutatás kapcsán kívánnak foglalkozni, illetve akik olyan empirikus kutatást terveznek, amelynek fókuszában olyan téma áll, amelynek kutatásában a narratív interjús és hermeneutikai elemzési módszer gyümölcsözően használható.

Előírt nyelvtudás: angol vagy német
Ajánlott nyelvtudás: német vagy angol
  
Vajda Júlia 
Örökbefogadók és örökbefogadottak
A témát tulajdonképpen szélesebben értem, mint amit e szavak feltétlenül takarnak: bárkit szívesen fogadok, akit az örökbefogadás, a nevelőszülői lét problémája, illetve az ilyen helyzetben való felnövekvés, sőt, a másik oldalon az állami gondozotti lét érdekel.

Előírt nyelvtudás: angol
Ajánlott nyelvtudás: német

Portálkezelői menü Tartalom módosításaUtolsó módosítás dátuma: 2018.03.21.