Szociálpolitika témakiírások 2015

A Doktori Iskola nem kizárólag a meghirdetett témákban várja a felvételizők jelentkezését. Azok, akik a Doktori Iskolában a kiírt kutatásokhoz kívánnak csatlakozni, keressék meg a megadott címeken a kutatást meghirdető oktatókat, a jelentkezéshez szükséges kutatási tervet vele együtt készítsék el, és a jelentkezéshez csatolják lezárt borítékban a programot meghirdető oktató bizalmas ajánlását.

Bányai Emő ( banyaiemo@tatk.elte.hu):
A szociális munka elmélete, nemzetközi irányai, hazai tapasztalatok
A szociális munka a XX. század utolsó harmadától megváltozott társadalmi és kulturális környezetban zajlik. A globalizáció hatásai, a posztmodern környezet, a szakma piaci alapokra kerülése és menedzserializálódása átalakította a korábban kialakult gondolkodás-, és eljárásámódokat, a szakma gyakorlatát. Az utóbbi évtizedek jellemzője a reflexív praxiselméletek kialakulása. A leginkább markáns jellemzőkkel rendelkező irányzatoknak általában a radikális, a konstruktivista, a narratív és a feminista megközelítéseket tekintik.

Ferge Zsuzsa ( fergesp@t-online.hu):
A szociálpolitika, jóléti állam kulcskérdései
A jóléti állam, illetve a szociálpolitika területének egy – egy kulcskérdését tárgyaljuk. Ezek különösen:
Társadalmi egyenlőtlenségek alakulása Magyarországon, a változás magyarázatai.
Van-e joga segélyhez a munkanélkülinek? Milyen feltételekkel?
Sokan mondják, hogy vége a jóléti államnak (Magyarországon is). Milyen érvekkel lehet az állítást alátámasztani? Ön hogyan érvelne az állítás ellen vagy mellett? Mit jelent a jóléti ellátások (családi pótlék, nyugdíj, segély, stb.) indexálása? Ön szerint szükség van-e erre a módszerre, és miért vagy miért nem?
 
Herczog Mária ( herczog@mail.datanet.hu):
Elhagyott újszülöttek/csecsemők Európában
 Egy európai uniós – DAPHNE – kutatás keretében vizsgáljuk 10 országban a kórházban, vagy máshol (pl. inkubátorban) elhagyott, otthagyott újszülöttekkel összefüggő szakpolitikát, jogi, szakmai tevékenységet, az adott ország gyermekvédelmi, családvédelmi rendszerében.. Ez a kutatás harmadik fázisa, a korábbi években az intézményes ellátásba kerülés, illetve az onnan való kikerülés különböző aspektusait vizsgáltuk Európa 32 országában, melyekről az elemzések már megjelentek. A vizsgálat során kérdőíves felmérésre és interjúk készítésére került sor, az érdeklődők (2–3 ember max.) részt vehetnek ezek értékelésében, feldolgozásában, maguk is folytathatnak forrásfeltárást, irodalomelemzést.
Ajánlott nyelvtudás: angol

Herczog Mária ( herczog@mail.datanet.hu):
A családon belüli gyermekbántalmazás megelőzésének és kezelésének magyarországi gyakorlata
 A családon belüli gyermekbántalmazás megelőzésének és kezelésének magyarországi gyakorlatát – a jó gyakorlatokat – vizsgáljuk ebben az európai uniós DAPHNE programban, 5 országgal közösen. A project keretében részt lehet venni a hazai és nemzetközi szakirodalom elemzésében, a szolgáltatást nyújtókkal folytatandó megbeszéléseken, interjúkon, és a feldolgozásban.
Ajánlott nyelvtudás: angol

Herczog Mária
A véleménynyilvánítás gyermeki joga
A gyermeki jogok között kiemelkedő jelentőségű a gyerekek joga ahhoz, hogy véleményt nyilváníthassanak az őket érintő kérdésekben, és hogy megkérdezzék a véleményüket a felnőttek. Egy európai uniós kutatás keretében A magyar gyerekek az EUROBAROMETER felmérés alapján a legkevésbé ismerik jogaikat, és nem tudják hová forduljanak a problémáikkal. Ez fokozottan igaz a kiemelten veszélyeztetett, esendő gyerekcsoportok esetében, ezért a kutatás során olyan 12–15 éves gyerekekkel fogunk fókuszcsoportos beszélgetéseket folytatni, játszani, akik véleményét a legkevésbé lehet hallani, így roma, fogyatékos, mélyszegénységben élő, intézményben nevelkedő, migráns, kíséret nélküli gyerekekkel 8 különböző országban. A gyerekektől szeretnénk megtudni, hogy ők hogyan gondolkodnak saját életükről, jóllétükről, mire van szükségük, mi segítene nekik. Az eredmények reményeink szerint segíteni fognak mindazoknak, akik gyerekekkel dolgoznak, és maguknak a gyerekeknek is, a kommunikáció erősítésében, a gyerekek támogatásában ahhoz, hogy véleményüket kialakítsák és hallassák is, és aktív állampolgárként viselkedhessenek, akik saját és közösségük életében is szerepet tudnak és akarnak játszani. A program előkészítésében, lebonyolításában, és az eredmények elemzésében is szívesen látunk érdeklődő hallgatókat.
Ajánlott nyelvtudás: angol

Juhász Gábor ( juhaszsp@tatk.elte.hu):
A szociális jogok védelmének társadalompolitikai vonatkozásai
A téma a szociális jogok védelmének különböző aspektusait öleli fel, különös hangsúllyal a társadalompolitikai hatások elemzésére. A doktorandusz az alábbi témák közül vizsgálja a szociális jogalkotás folyamatának társadalompolitikai vonatkozásait, illetve a szociális jogok érvényesítésének társadalompolitikai hatásait: a szociális jogok nemzetközi, vagy alkotmányos védelme, az Európai Unió szociális jogalkotása.

Juhász Gábor
Az Európai Unió szociális politikái
A téma keretében a doktorandusz saját választása szerint az Európai Unió szociális dimenziójának különböző aspektusait vizsgálhatja, ideértve közösség jogon kívüli irányítási eszközökkel megvalósuló kezdeményezéseit is, különös tekintettel azoknak a tagállami szociálpolitikára gyakorolt hatásaira.

Kaló Zoltán ( kalo@tatk.elte.hu):
1. Az egészségügyi technológia értékelés alkalmazhatósága a közepesen fejlett országok támogatáspolitikai döntéshozatalában
2. Az innovatív egészségügyi technológiák árképzésének közgazdasági elvei a közepesen fejlett országokban
3. Egy terápiás terület megelőző és gyógyító eljárásainak átfogó költséghatékonysági modellezése
A kutatás-fejlesztés hatalmas távlatokat nyitott egyes betegségek gyógyításában. Egyre több betegség kezelésében áll rendelkezésünkre valamilyen fokú javulást eredményező gyógymód, ráadásul a diagnosztika fejlődésével egyre több betegséget tudunk kimutatni. Ez azt eredményezi, hogy az egészségügyi technológiákra megfelelő egészségnyereség reményében elkölthető keretek hatványozottan nőttek.
Az egészségügyi közgazdaságtan jelentősége akkor nőtt meg, amikor a 70-es végén nyilvánvalóvá vált a komoly szakadék aközött, hogy mire lenne képes az egészségügy ideális esetben és mire képes az adott társadalmi-gazdasági korlátok mellett. Az egészség-gazdaságtan olyan alkalmazott tudomány, melynek célja a szűkös egészségügyi erőforrások mellett azok leghatékonyabb felhasználása, az optimális forráselosztás elősegítése az egészségügyi rendszerekben.

Nagy Balázs ( b.nagy@sheffield.ac):
Forrásallokáció az egészségügyben
A napjainkra egyre nehezebben fenntartható jóléti államoknak az egészségügyi kiadások gyors növekedésével kell számolniuk. Mindez jelentős nyomást gyakorol a fejlett országok közpénzből finanszírozott egészségügyi költségvetéseire. Eközben az egészségügyi ellátásokat, szolgáltatásokat bizonyos jellegzetességeik megkülönböztetik a hagyományos értelemben vett piaci javaktól. Ezen sajátosságok miatt szükséges a piaci folyamatok bizonyos szintű kontrolja, amely a javak újraelosztását eredményezi, a hatékonyabb és méltányosabb elosztási helyzet elérése érdekében. Az egészség-gazdaságtan komoly kihívása, hogy a fokozódó költségvetési nyomás mellett minél optimálisabb forráselosztási helyzetek kialakítását segítse elő.

Nyilas Mihály ( nyilassp@tatk.elte.hu):
Az „új szociális kockázatok” kezelése
A nemzetközi szociálpolitikai elemzésekben teret nyert felfogás szerint a szociálpolitika hasonló horderejű változások előtt áll, mint a 19. század végén, vagy a II. Világháború után. A kutatás ezen jóléti paradigmaváltás okait és lehetséges forgatókönyveit vizsgálja az elmúlt néhány év releváns szakirodalma alapján. A jóléti rendszerek paradigmatikus átalakítását többek között a szociális kockázatok szerkezetének jelentős megváltozása indokolja. Az állami jóléti politika egészének átalakulása mellett külön kutatás építhető a „nagy ellátórendszerek” lehetséges átalakulásának elemzésére.

Nyilas Mihály
Alapjövedelem (basic income) koncepciók
Az alapjövedelem (basic income) – legáltalánosabb definíciója szerint – rendszeres jövedelem, amelyre a politikai közösség minden tagja egyénileg jogosult, rászorultságtól vagy munkavégzéstől függetlenül. A több évszázados múltra visszatekintő elgondolás az elmúlt évtizedekben reneszánszát éli az elméleti szociálpolitikában. A téma gazdag nemzetközi szakirodalmán alapuló kutatás számos konkrét probléma elemzését kínálja, a történelmi előképek elemzésétől a mai alapvető szociális problémák megoldására kínált alternatívákon át a gyakorlati megvalósíthatóságig.

Orosz Éva ( oroszeva@gmail.com):
Egészségügyi rendszerek teljesítményének értékelése: elméleti-módszertani megközelítések, nemzetközi és magyarországi tapasztalatok
Az egészségügyi rendszerek teljesítményét szélesen értelmezzük: a döntéshozók által kitűzött céloknak, vagy az elemzők által meghatározott kritériumoknak való megfelelés mértékét, illetve az abban elért változást értjük alatta. Ezek a kritériumok általában magukba foglalják a finanszírozhatóság, a hatékonyság, a minőség (egészségi állapot-javulás és a betegek szükségleteinek, igényeinek figyelembe vétele), és az esélyegyenlőség szempontjait. Az értékelés vonatkozhat az intézmények működésére, az egészségügy térségi rendszereinek, egyes programjainak és az egészségügyi rendszer egészének a teljesítményére is.

Simonyi Ágnes ( simonyiaj@gmail.com):  
A munkanélküliség kezelése a szociálpolitika eszközeivel)
A fejlett országokban a 90-es évektől kemény kételyek fogalmazódtak meg az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök eredményességét illetően főként ezeknek a jóléti ellátásoktól és szolgáltatásoktól, elsősorban a segélyezéstől és oktatástól, képzéstől való elszakítottságuk vagy nem kellő összehangoltságuk miatt. A kormányzati foglalkoztatáspolitika ágazati eszközrendszere és a jóléti rendszerek szegénységet kezelő segélyezési politikája (és számos országban az azt működtető önkormányzatok) közötti viszony újraszabályozása figyelhető meg a 90-es évektől. A 2000-es években a szakirodalom a jóléti politikában egyre erősebb hangsúlyt kapó foglalkoztatási szempontok (a „foglalkoztatás-barát jóléti politika”) kapcsán két megközelítést mutat fel. Az egyik az un. „liberális aktiválás”, amely döntően pénzügyi ösztönzőkkel, így elsősorban az alacsony bérű munkák adóhiteleivel teszi „kifizetődővé” a segélyekhez képest a munkát, amihez némi képzési, átképzési támogatást szervez. A másik az un. „univerzális aktiválás”, amely a szociális védelem magasabb sztenderdjei mellett az oktatásra és képzésre és általában a foglalkoztatás minőségére fektet nagy hangsúlyt.

Somlai Péter ( somp@t-online.hu):
Társadalmi változások és életút
Modernitás és társadalmi változások; az életút menetének és szakaszainak változásai a modern társadalmakban; a gyerekkor, kamaszkor, ifjúság, poszt-adoleszcencia változatai.
Ajánlott nyelvtudás: angol.

Sziklai István ( sziklai.istvan@gmail.com):
Szociális, esélyegyenlőségi dimenzió az Európai Unió fejlesztéspolitikájában
 Az Európai Uniós kohéziós politikájának társadalomtudományi elemzése a célunk. Az Uniós fejlesztéspolitika szociális területre, esélyegyenlőségre gyakorolt hatását vizsgáljuk elméleti és módszertani szempontból. A téma keretében ezt különféle megközelítésben vizsgálhatja a doktorandusz, saját választása szerint a nemzetközi és hazai tapasztalatok feldolgozásával. A téma általános keretének, történetének alakulásán, elemzésén túl különös figyelmet szentelünk a szociálpolitika célcsoportjaira, eszközrendszerére gyakorolt hatásnak.
Ajánlott nyelvtudás: angol

Szikra Dorottya ( dorottyaszikra@dorottyaszikra.com):
Szociálpolitika és társadalmi nem (gender):
A szociálpolitika történet, a nyugati, „mainstream” összehasonlító szociálpolitikai kutatás az 1980-as évek végéig jellemzően a férfiakra fókuszált. A szociálpolitika, a jóléti állam fő építői ezen irodalom alapján hatalommal rendelkező államférfiak és politikusok, valamint a helyi szinten döntéshozó helyzetben lévő bürokraták, akik pénzek elosztása felett őrködnek. „Alul” azonban, a szociálpolitika történet számára sokáig szinte észrevétlenül, a női szociális gondozók és szociális munkások voltak azok, akikre a döntések végrehajtását bízták. Másrészről, maga a társadalombiztosítás is a főállású kenyérkeresőre fókuszált, amely kategóriába sokáig (főként a kapitalista demokráciákban) a nők kevéssé voltak jelen. A szociálpolitika férfi-fókusza változóban van a családtámogatások átalakulásával, és főként a gyermekekkel kapcsolatos szolgáltatások fejlődésével. Szívesen látom azon doktoranduszok jelentkezését, akik a szociálpolitika társadalmi nemi szempontjai iránt érdeklődnek, akár történeti, akár mai kontextusban.

Szociálpolitika és szociális munka történet:
Azon hallgatók jelentkezését várom, akik érdeklődnek a szociális munka és szociálpolitika történetének egymástól el nem választható elemzésére. A kutatásnak az osztály-réteg-szempont mellett, tartalmaznia kell a társadalmi nem, valamint, ahol releváns, az etnikum és „faj” dimenzióját is. Ez utóbbi abból a szempontból kikerülhetetlen, hogy a szociálpolitika számos esetben szolgál kirekesztő célokat, és hol nyíltan (mint például az 1930-as 1940-es években), hol rejtetten rasszista politikai szándékokat is. A szociális munka és a szociálpolitika történeti „kettős küldetésének” feltárása az új kutató-generációk feladata. A témák felölelhetik a társadalombiztosítási rendszerek, a családpolitikák (ezen belül óvoda, bölcsődetörténet) és a szociális munka történetének vizsgálatát.


Virág Tünde ( viragt@rkk.hu):
Lokális közösségek – az ország peremén
A gazdasági – társadalmi krízis helyzetben levő, gettósodó térségek társadalom szerkezetének vizsgálatkor figyelembe kell vennünk a helyben kialakított és működtetett kategorizációs rendszereket, azaz, hogy a szegénynek tekintett csoporton belül egyfelől a többségi/nem szegény társadalom tagjai, másfelől maguk a szegénységben élők kit milyen szituációban és miért tartanak cigánynak vagy nem cigánynak, érdemes vagy érdemtelen szegénynek. A helyi társadalom által működtetett kategorizációs rendszer milyen módon és mértékben befolyásolja a munkaerőpiacról kiszorult, vagy oda csak részlegesen és/vagy informálisan kapcsolódó csoportok megélhetési lehetőségeit, a többségi/nem szegény társadalomhoz fűződő viszonyait, közösségben elfoglalt pozícióját, a különböző forrásokhoz való hozzáférés esélyeit. A lokális, illetve térségi intézményrendszer (oktatás, szociális ellátás, közigazgatás, egészségügy, gazdaság, egyházi és civil intézmények) szereplői hogyan viszonyulnak a különböző módon kategorizált társadalmi csoportokhoz, ez miképpen alakítja az ellátás formáit és minőségét.
Ajánlott nyelvtudás: angol

Portálkezelői menü Tartalom módosításaUtolsó módosítás dátuma: 2015.02.13.