Nyomtatható verzió   Tartalom elküldése levélben   Betüméret növelése   Ikonok magyarázata 

Szociológia doktori program – témakiírások 2018

A Doktori Iskola nem kizárólag a meghirdetett témákban várja a felvételizők jelentkezését. Azok, akik a Doktori Iskolában a kiírt kutatásokhoz kívánnak csatlakozni, keressék meg a megadott címeken a kutatást meghirdető oktatókat, a jelentkezéshez szükséges kutatási tervet vele együtt készítsék el, és a jelentkezéshez csatolják lezárt borítékban a programot meghirdető oktató bizalmas ajánlását.

Bíró Judit
Modern hérosztörténetek
A 2009 óta Csepeli Györggyel közösen folytatott kutatásunk a szülő, nagyszülő ellen elkövetett emberölések társadalomtudományos tanulságait gyűjti egybe. A tíz szeminaristát magában foglaló Orestés Műhelyben Michel Foucault archeológiai módszereit követve a klasszika-filológiából indítva a társadalomtörténeti kontextusokon át a filozófiai és kriminálpszichiátriai következtetésekig keressük az ősi jelenség megértését és értelmezését lehetővé tevő összefüggéseket.
A jelölt számára „az anyagyilkosság” szociológiai elemzésére nyílik lehetőség: a közvetlen környezeti tényezők, illetve a személyes tulajdonságok mint a cselekvés kettős motívumainak feltárásához napjaink tudományos eszköztárai közül a fenomenológiai szociológia, az egzisztencialista szociológia kínál fogódzókat.

Felvehető hallgatók száma: 2
Előírt nyelvtudás: angol
Ajánlott nyelvtudás: ógörög, latin

Bodor Péter 
Identitás és hétköznapi diskurzus
A kutatás során az identitás kérdéseit elemezzük, s egyebek mellett hétköznapi diskurzusokkal, pontosabban fókusz csoportban elhangzott „félig-hétköznapi” beszélgetésekkel valamint narratív interjúkkal foglalkozunk. Arról szeretnénk többet megtudni, hogy miként gondolkodnak, illetve beszélnek az emberek Magyarországról és Európáról, és ők maguk hogyan viszonyulnak e fogalmakhoz, illetve entitásokhoz. Elemzésünk tehát hétköznapi magyar emberek nemzeti, etnikai és európai identitásának diskurzív konstrukcióira irányul.

Csepeli György
Jövő internete gazdasági-társadalmi hatásai
A dolgok és az emberek internete a földi világ egészét behálózza, minden történését adatként rögzíti és őrzi. Olyan jelentkezőket keresünk, akik problémái, kérdésfeltevései az internetre került élet gazdasági, politikai, kulturális és társadalomlélektani következményeivel függnek össze.

Felvehető hallgatók száma: 2
Előírt nyelvtudás: angol
További elvárások: műszaki végzettség előny
 
Csepeli György
Közvélemény-kutatás az államszocializmusban  Eredeti adatbázisok újrahasznosítása
A jelentkezőtől azt várjuk, hogy disszertációjában az 1969-ben alapított, s a rendszerváltozásig működött Tömegkommunikációs Kutatóközpont megmaradt archívuma alapján az államszocializmusban végzett közvélemény-kutatások másodelemzését, társadalom-és politikatörténeti kontextualizálását végezze el.

Felvehető hallgatók száma: 1
Előírt nyelvtudás: angol
Ajánlott nyelvtudás: lengyel, orosz
További elvárások: történettudományi végzettség előny

Csepeli György
Kisebbségi sors-alakzatok Erdélyben 1945–1989 között és után
A jelentkezők a romániai államszocializmus idején Erdélyben fennálló etnikumközi viszonyok témaköréhez kapcsolódóan válasszanak egy témát, amely a kisebbségi helyzet valamely aspektusát járja körül. Az empirikus adatok gyűjthetők az oral history, mélyinterjúk vagy a dokumentumelemzés módszerével. A téma inderdiszciplináris (politikatudományi, történettudományi, antropológiai) megközelítése is lehetséges. 

Társtémavezető: dr. habil Veres Valér egyetemi docens, Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézet, Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár

Felvehető hallgatók száma: 2
Ajánlott nyelvtudás: román

Csepeli György – Örkény Antal 
Labor market and migration in Europe
Demographic and technological change, changes in the division of labor and in the patterns of labor force participation and the current economic and financial crisis have reshaped the way economies and their labor markets, welfare states and societies operate. Together with trade liberalization, labor market reforms and reductions in barriers to labor mobility, these socio-economic developments have not only raised international labor flows in recent decades, but have substantially changed the patterns of labor migration. While labor migration to and within Europe has already been a significant social phenomenon in the past, it arguably can be regarded as one of the central societal challenges of our time. It is widely conceived that the permanent or at least temporary movement of people between countries has lasting effects on labor markets, welfare systems, and societies as a whole in both sending and receiving countries. However, many commentators perceive the socio-economic effects of labor migration as ambivalent. On the one hand, high rates of labor mobility are assumed to create economic, social and political tensions, in particular if mobility is triggered by an enormous gap between sending and receiving countries in terms of income, demographic and welfare state differences. On the other hand, given that industrialized countries in general and some European countries in particular, suffer from the political, social and economic consequences of aging societies, attracting and successfully integrating migrants into the host labor market and society is widely perceived as a prompt solution to these challenges. Thus, in face of severe current and future socio-economic problems, triggered by various economic, political and social changes, labor migration is supposed to bear substantial chances to improve the economic and social situation of people in Europe, but at the same time we can assume that labor migration involves considerable socio-economic risks by creating new inequalities and amplifying those that already exist. 

Csepeli György – Örkény Antal 
European and Russian National Identity, Cultural Diversity and Political Change
The main aim of the proposal is to identify commonality and diversity in perception of Europe from the side of the EU and the nearest neighbor countries – Russia and Moldova, to propose the expert recommendations for development of the EU Partnerships Strategies with neighboring counties.  Project will contribute to mutual understanding between nations, development of intercultural communications, identification of similarities and differences of views from European and Russian, Moldavian sides and search for overcoming of contradictions on the issue of perception of what Europe is, its geographical and cultural borders, what people in project partner countries put into the words “being a European”.  The main objectives are to identify the borders of Europe by perception of European, Moldavian and Russian sides,  to observe the phenomena of European identity in EU and non EU-countries (Russia, Moldova),  to investigate the issue of cultural security in multiethnic European region, spreading the output of the research on the both European and international level. These tasks can be fulfilled with support of strong, competitive and well organized research entity.

Csepeli György  – Örkény Antal 
Fiatal magyar szakértelmiségiek mobilitása és munkavállalása Európában
A kutatás alapkérdése, hogy Magyarország európai uniós csatlakozását követően létrejött közös gazdasági térben jelentkező egzisztenciális lehetőségek kiket mozgósítanak arra, hogy elhagyják Magyarországot, és az EU valamely más országába vállaljanak munkát, telepedjenek le, és képzeljék el életük folytatását. Vizsgáljuk, hogy a döntés mögött egy adott célországában való letelepedési szándék áll-e, vagy a schengeni határokon belül vett unió jelenti-e azt a terepet, ahol a vizsgálatba bevont személyek érvényesülni kívánnak. Fontosnak tartjuk annak a kérdésnek a megválaszolását, hogy a mobilitási döntést követően milyen változások jellemzik a magyar európai munkavállalók életének kulcsfontosságú területeit, ideértve a magánéletet, a társas kapcsolatokat, a munkát, és a közérzetet. A változások értékelését kutatva fel kívánjuk tárni a mobil európai munkavállalók siker és kudarc attribúcióinak szerkezetét és konfliktusait. Kíváncsiak vagyunk az igényszint változásaira, a mobilitási döntést megelőző és követő társadalmi és társas státus változásaira, és a változások megélésére. A munkában való sikeresség esetében a felsőfokú tanulmányok során szerzett végzettség meghatározó szerepét gyanítjuk: az orvosi és műszaki területeken inkább a viszonylag sikeres érvényesülést, a bölcsész és közgazdász szakirányú végzettség esetében a sikerért való küzdést valószínűsítjük. A mobilitási narratívák legalább három vonatkoztatási keret vizsgálatát teszik lehetővé. Az első, amit természetesen csak retrospektíven tudunk vizsgálni, a mobilitási döntést megelőző vonatkoztatás, mely megalapozta a döntést, azt sugalva, hogy az otthonmaradáshoz képest a mobilitás előnyösebb. A döntést követően felmerül a vonatkoztatás kérdése megint, nevezetesen, hogy a személynek el kell döntenie, hogy jó helyre került vagy rossz helyre került, hiszen más országba is mehetett volna. A harmadik, és legfontosabb vonatkoztatás az új környezetben megy végbe, összehasonlítva a saját státust másokhoz, részint a hozzá hasonló magyarokhoz, részint más migránsokhoz, részint a honosokhoz, és legfőképpen az otthon maradottakhoz.

Csizmady Adrienne 
Városrekonstrukció
A városrekonstrukció értelmezésének és vizsgálatának középpontjában elsősorban a társadalmi értelemben vett fenntarthatóság dimenziójának elemzése áll. Ennek során kulcskérdésnek tekinthető, hogy e folyamatok milyen hatást gyakorolnak az érintett terület lakosságának és intézményi struktúrájának, kiskereskedelmi hálózatának helyzetére, milyen lesz az itt élők, dolgozók további sorsa, és ezek a folyamatok milyen társadalmi konfliktusokkal járnak.

Felvehető hallgatók száma: 2
Előírt nyelvtudás: angol
Ajánlott nyelvtudás: bármelyik másik nyelv
További elvárások: Magas szintű elméleti tudásanyag és a kutatás elvégzéséhez szükséges módszertani felkészültség.
 
Csizmady Adrienne
Szuburbanizáció
A szuburbanizációs folyamatokat az utóbbi húsz-harminc évben mint az urbanizációs változások részét értelmeztük. Magyarországon a rendszerváltás óta a városok körüli agglomerációk szerkezetében, átalakulásának jellegében is jelentős változások álltak be az elmúlt két évtizedben. A városi szétterülés folyamata egyre nagyobb területen és egyre átfogóbban érezteti hatását, a térben új csomósodási pontok jelentek meg és átalakult a központ és a periféria viszonyrendszere is.

Felvehető hallgatók száma: 2
Előírt nyelvtudás: angol
Ajánlott nyelvtudás: bármelyik másik nyelv
További elvárások: Magas szintű elméleti tudásanyag és a kutatás elvégzéséhez szükséges módszertani felkészültség.

Dessewffy Tibor
Internetes jelenségek szociológiája
A témakör részben vagy egészben internetes térben zajló szociológiailag releváns történések vizsgálatát foglalja magában. Az adott kutatással kapcsolatban elvárás, hogy a hallgató ismerje és prezentálja a kérdéskörre vonatkozó klasszikus és kurrens irodalmat. Ugyanakkor egy konkrét önálló kutatáson nyugvó esettanulmányon keresztül mutassa be, hogy egy adott internetes jelenség, újítás, gyakorlat hogyan változtatja meg a társadalmi valóságot. Tehát nem filozófiai esszéket várok az elidegenedésről, a későmodernitás magányáról vagy a hedonizmus morális aspektusairól.  Az elvárás egy a hallgatók számára izgalmas, konkrét alkalmazás, jelenség, szerveződési forma stb. társadalmi viszonyokat valóságosan átalakító bemutatása.  Módszertanilag a követelmény a problémaérzékelés, az önálló gondolkodás és a koherens kifejtés, nem pedig saját survey adatok illetve a filozófiai transzba esés dokumentálása. 

Dessewffy Tibor 
Internet és politika
A részben vagy egészében az online térben végbemenő politikai események vizsgálata. Idetartoznak a pártok, társadalmi mozgalmak, eseti kampányok és botrányok vizsgálata.
Az adott kutatással kapcsolatban elvárás, hogy a hallgató ismerje és prezentálja a kérdéskörre vonatkozó klasszikus és kurrens irodalmat. Ugyanakkor egy konkrét önálló kutatáson nyugvó esettanulmányon keresztül mutassa be, hogy egy adott online politikai jelenség, újítás, gyakorlat hogyan változtatja meg az adott kontextust, milyen egymásra hatásokat és változásokat indított el. Tehát nem filozófiai esszéket várok az elidegenedésről, a későmodernitás magányáról vagy a populizmus morális aspektusairól. Az elvárás egy, a hallgatók számára izgalmas, konkrét alkalmazás, jelenség, szerveződési forma stb. társadalmi viszonyokat valóságosan átalakító bemutatása. Módszertanilag a követelmény a problémaérzékelés, az önálló gondolkodás és a koherens kifejtés, nem pedig saját survey adatok illetve a filozófiai transzba esés dokumentálása. 

Dessewffy Tibor
Digitális kultúra
Digitális kultúrával kapcsolatos kutatások, amelyek elsősorban a közösségi média világában megjelenő jelenségek, folyamatok és innovációk elemzésére fókuszálnak. 
Az adott kutatással kapcsolatban elvárás, hogy a hallgató ismerje és prezentálja a kérdéskörre vonatkozó klasszikus és kurrens irodalmat. Ugyanakkor egy konkrét önálló kutatáson nyugvó esettanulmányon keresztül mutassa be, hogy egy adott digitális kulturához sorolható jelenség, újítás, gyakorlat hogyan változtatja meg az adott kontextust, milyen egymásra hatásokat és változásokat indított el. Tehát nem filozófiai esszéket várok az elidegenedésről, a későmodernitás magányáról vagy a populizmus morális aspektusairól. Az elvárás egy, a hallgatók számára izgalmas, konkrét alkalmazás, jelenség, szerveződési forma stb. társadalmi viszonyokat valóságosan átalakító bemutatása. Módszertanilag a követelmény a problémaérzékelés, az önálló gondolkodás és a koherens kifejtés, nem pedig saját survey adatok illetve a filozófiai transzba esés dokumentálása. 

Felkai Gábor 
Az 1933 előtti német szociológiai gondolkodás csomópontjai Tönniestől a Frankfurti Iskola első nemzedékéig
A kurzus a korai német szociológiai gondolkodás „narratíváiba” nyújt betekintést néhány reprezentatív életmű alapján. A formális, a kulturális-történeti, a tudásszociológiai és a neomarxista törekvéseket vesszük szemügyre. Különös hangsúly helyeződik majd a kordiagnózisokra és a sajátos német történelmi helyzettel kapcsolatos korabeli – ám máig tanulságos – és szívszorító – reflexióira. A kurzus egyben hiányokat bepótló jellegű is azok számára, akik nem tanultak eddig rendszeres szociológiatörténetet.  

Nyelvtudás: lehetőség szerint német vagy angol, de a magyar nyelvű irodalom is bőséges

Fokasz Nikosz 
Társadalmi innovációk diffúziója
Az infokommunikációs technológiák látványos elterjedése jóvoltából az innovációk diffúziójának vizsgálata az utóbbi évtized egyik legizgalmasabb társadalomtudományi kutatási témájává vált. A kutatási témában felhasználjuk az úgynevezett növekedési függvények legalapvetőbb típusait, majd végigjárjuk a technológiai innovációk diffúziójának legkülönfélébb területeire kiterjedő alkalmazásaikat. Számba vesszük azokat a kísérleteket, amelyek a növekedési függvények alkalmazását, a logisztikus helyettesítési folyamatokon, és a gazdasági fejlődés hosszú hullámain keresztül a társadalmi változás legkülönfélébb területeire – például új eszmék, hétköznapi viselkedés módok, civil mozgalmak, kapcsolathálózati hatások – terjesztik ki.

Felvehető hallgatók száma: 3
Előírt nyelvtudás: angol
Ajánlott nyelvtudás: francia, német

Fokasz Nikosz 
Terjedési folyamatok a médiában
A különféle növekedési függvényeket régóta és kiterjedten alkalmazzák a társadalmi változás legkülönfélébb területein. Tudomásunk szerint azonban kutatócsoportunk volt az első, amely ezt az apparátust egyes közéleti témák dinamikájának és kapcsolatainak feltérképezése használta fel. Erre építve megalkottunk egy médiadinamikai tipológiát, s kimutattuk, hogy az általunk szenzáció alapúnak illetve örökzöldnek nevezett közéleti témák jóvoltából a médiában az emlékezés helyei illetve környezetei egyaránt jelen vannak. A továbbiakban ezekre a kutatási eredményekre szeretnénk építeni. A továbbiakban olyan sokszor pánikfolyamatokkal is összekapcsolódó közbeszédi témák dinamikájának feldolgozására – „H1N1”, „válság” – vállalkozunk, amelyek alkalmasak a média, mint társadalmi alrendszer empirikus megragadására, és lehetőséget adnak nemzetközi összehasonlításra is. A hagyományos média vizsgálatán túl az új alternatív médiacsatornák részletes elemzésétől várunk új ismereteket a nyilvánosság önszerveződéséről. Az internet alapú média az innovációk diffúziójának minőségileg új formáit hozta létre, aminek vizsgálatában a komplex rendszerek természettudományos és luhmanni megközelítésének szintézisére teszünk kísérletet.

Felvehető hallgatók száma: 3
Előírt nyelvtudás: angol
Ajánlott nyelvtudás: francia, német

Fokasz Nikosz
Társadalmi innovációk keletkezésének körülményei
A társadalmi újdonságok keletkezésének új típusú elméleti megközelítésére törekszünk. Megközelítésünk erősen interdiszciplináris, mivel a mikroszkopikus fluktuációk felerősödéséből származó makroszkopikus struktúrák vizsgálatában a természettudósok szép eredményeket értek el. Tudjuk ugyanakkor, hogy egy komplex rendszerben bizonyos mikro-szintű ingadozások katasztrofálissá válhatnak. Hogyan kerülhetik el ezt a katasztrófát a társadalmi rendszerek? Ezt a kérdést egyfelől a komplex hálózatok stabilitásvizsgálatának eredményeire támaszkodva másfelől Niklas Luhmann önreferenciális rendszerelméletéhez kapcsolódva szeretnénk vizsgálni. Kísérletet teszünk a luhmanni önreferenciális rendszerek hálózatelméleti modellezésére is, amely lehetővé teszi ágens alapú szimulációk elkészítését. Arra számítunk, hogy ezzel a valós viselkedést jobban megközelítő modellekkel kvázi kísérleteket végezni. 

Felvehető hallgatók száma: 3
Előírt nyelvtudás: angol
Ajánlott nyelvtudás: francia, német

Fokasz Nikosz 
A társadalmi hálózatoktól a hálózatkutatásig
Az ezredforduló táján új, döntően természettudományos képzettségű kutatók jelentek meg a hálózatok kutatásában. Érdeklődésüket az időközben kiépült nagyon nagyméretű elektronikus adatbázisok keltették fel. Ezek elemzésben pedig jól jött a statisztikus fizika eszköztárában való jártasságuk. Ezzel párhuzamos új strukturális szemléletet – kisvilág hálózatok, skálafüggetlen hálózatok, támadás tűrés – és új dinamikai megközelítést – preferenciális csatlakozás, diffúziós folyamatok, navigálhatóság, – honosítottak meg, s egy új tudomány a hálózatkutatás megszületését deklarálták. A kutatás során egyrészt ezen új fogalmi- és eszközrendszerrel, a legfőbb empirikus eredményekkel való megismerkedésen túl, önálló alkalmazásukkal valamint a társadalomtudományi relevancia problémájával foglalkozunk.

Felvehető hallgatók száma: 3
Előírt nyelvtudás: angol
Ajánlott nyelvtudás: francia, német

Gecser S. Ottó 
Figurációs szociológia 
A kutatási téma a Norbert Elias történeti munkáiban (Az udvari társadalom, A civilizáció folyamata stb.) kidolgozott és alkalmazott – A Szociológia lényege c. művében pedig absztrakt formában is megfogalmazott – szempontrendszerre, szemléletmódra, illetve ennek értelmezéseire, alkalmazásaira, elméleti továbbfejlesztéseire és kritikáira vonatkozik. A téma iránt érdeklődő hallgató összpontosíthat az általánosabb, a figurációs szociológia egészét érintő elméleti vitákra; kiválaszthat egy jelenséget, amely elég nagy figyelmet kapott Elias és követői kutatásaiban és összevethető más megközelítésű kutatások eredményeivel (pl. a személyközi erőszak történeti változásai, a sportok kialakulása és elterjedésére, az informalizáció stb.); és végezhet saját empirikus kutatást is valamilyen kapcsolódó témakörben.

Gecser S. Ottó
A kultúra társadalmi termelése
Az 1970-as években kialakuló, szervezetszociológiai gyökerű production of culture (PC) megközelítés az utóbbi évtizedekben dominánssá vált az amerikai kultúraszociológiában, olyan kutatóknak köszönhetően, mint Diana Crane, Paul DiMaggio, Wendy Griswold vagy Richard Peterson. A PC alapkérdése az, hogy hogyan formálja, ill. határozza meg a kultúrjavak jellegét (ipari léptékű) előállításuk és terjesztésük folyamata. A megközelítés vonzerejét mindenekelőtt az adja, hogy a redukcionizmus veszélye nélkül teszi lehetővé a kultúra releváns szociológia (azaz strukturális/intézményi) magyarázatát. A téma iránt érdeklődő hallgató összpontosíthat a PC egészére vonatkozó elméleti jellegű kérdésekre, más kultúraszociológiai megközelítésekhez való viszonyára, illetve végezhet saját empirikus kutatást, amelyben is valamilyen kapcsolódó témakörben.

Heller Mária 
Diszkurzív stratégiák és normák 
A téma a nyilvánosság különböző szintjeinek és területeinek kvalitatív (és esetleg kvantitatív) kutatását célozza meg. A hallgató saját érdeklődése alapján kiválasztott témában vizsgálja a résztvevők kommunikációs teljesítményeit és elemzi a normákról való egyezkedést és az alkalmazott diszkurzív stratégiákat. A vizsgálat kiterjedhet a hagyományos vagy a hálózati, digitális, mobil nyilvánosság bármely magyar vagy külföldi területére, szintjére vagy eszközére, bármely témára, eseményre vagy vitára.

Felvehető hallgatók száma: 5
Előírt nyelvtudás: angol
Ajánlott nyelvtudás: francia, német
További elvárások: rendszeres konzultáció, aktív kutatás, publikációk készítése, konferencia-részvétel
 
Heller Mária
A társadalmi nyilvánosság szerkezete és működése (különös tekintettel az új ICT eszközökre)
A téma középponti kérdése a társadalmi nyilvánosság szerkezetének, típusainak, dinamikájának és az eltérő nyilvánosságmodelleknek vizsgálata. A nyilvánosság hagyományos megközelítési módjain, a klasszikus nyilvánosságelméletek tanulmányozásán túl cél annak vizsgálata, hogy a globalizáció, a digitalizáció, az információs társadalom milyen új kommunikációs struktúrákat és működési módokat hoz létre, hogyan változtatja meg a társadalmi nyilvánosság szerkezetét.

Felvehető hallgatók száma: 5
Előírt nyelvtudás: angol
Ajánlott nyelvtudás: francia, német
További elvárások: rendszeres konzultáció, aktív kutatás, publikációk készítése, konferencia-részvétel
 
Heller Mária
A köz és magán határvonal a kommunikációban, nyilvános és nem nyilvános kommunikáció
A téma a kommunikáció különböző szintjeinek, helyzeteinek, szabályosságainak és formáinak vizsgálatára irányul, különös tekintettel arra, hogy a köz és a magán oppozíció különböző korokban és helyzetekben hogyan befolyásolja a nyilvános kommunikáció szerkezetét. A témához tartozik annak vizsgálata, hogy az eltérő eszközökkel és változatos kommunikációs célokkal létrejövő különböző szintű nyilvánosságokat milyen szabályok határozzák meg, illetve hogy a kommunikáció résztvevői különböző helyzetekben milyen stratégiákat alkalmaznak. A téma magában foglalhatja a magyar vagy a nemzetközi nyilvánosság empirikus vizsgálatát: viták, beszédmódok, érvelési stratégiák, botrányok vizsgálatát elsősorban kvalitatív módszerekkel.

Felvehető hallgatók száma: 5
Előírt nyelvtudás: angol
Ajánlott nyelvtudás: francia, német
További elvárások: rendszeres konzultáció, aktív kutatás, publikációk készítése, konferencia-részvétel

Kövér-Van Til Ágnes 
Jelentés- és realitás-konstrukció a társadalmi nemekről szóló diskurzusokban  
A vizsgálat célja, hogy a narratíva és diskurzuselemzés eszközeivel feltárja a társadalmi nemekről szóló nyilvános beszéd rétegeit, a szociális cselekvéseket és viszonyokat alkotó szövegeket, és analizálja, értelmezze azokat a feminista és az interpretatív társadalomtudomány nézőpontjából. A téma a társadalmi nemekről szóló jellegzetes hazai diskurzusokat vizsgálja, részben a jelentésgenerálás szándékolt folyamatait és rétegeit, illetve azt, ahogyan a jelentésekben a nemek önmagukat és az általuk létrehozott (intézményi, társadalmi, interperszonális) gyakorlatokat konstruálják. A vizsgálat diskurzusnak tekint minden olyan megnyilvánulást, amely direkt vagy indirekt módon kijelentéseket tesz a társadalmi nemekről a nyilvánosság színterein. Ilyen diskurzusok lehetnek a jogi, törvényhozási aktusok, politikák, könyvek, tankönyvek; a közmédiában megjelent interjúk, beszédek, cikkek és más megnyilvánulások; szabályzatok, előírások, munkaköri leírások, hirdetések, intézményi működések és gyakorlatok stb., nyomtatott, internetes és audiovizuális források. A vizsgálat fel kívánja tárni a társadalmi nemekről folyó diskurzusok csomósodási pontjait, beszédszövet hálózatát, melyek meghatározóak a gender viszonyok társadalmi környezetének konstrukciójában, és kijelölik azokat a horizontokat, amelyek keretén belül a társadalmi nemek megértik és értelmezik önmagukat. Erre lehetnek példák a munkaerő-piaci, döntéshozói, valamint politikai részvétel diskurzusai, család-barát munkahely diskurzusai, a nemi diszkrimináció diskurzusai, nemi szerepekről szóló diskurzusok, a családról szóló diskurzusok, az abortusz, a prostitúció diskurzusai stb. 

Előírt nyelvtudás: angol
Felvehető jelöltek száma: 2 

Kövér-Van Til Ágnes
A női „túlélés” és „siker” narratívái
A kutatás a női „túlélés” és „siker” narratívákat vizsgálja. Ebben a kontextusban a „túlélés” a mindennapi, illetve a súlyos konfliktusos helyzetek „túlélési” narratíváit keresi. Azt vizsgálja, hogy melyek azok a helyzetek, amelyeket „túlélésként” interpretálnak a történetek szereplői, és melyek, amelyeket „sikerként”. A vizsgálat a különböző társadalmi csoportokhoz tartozó, a különféle, egymást felerősítő társadalmi hátrányok/privilégiumok kereszteződései által meghatározott női életek „túlélés” és „siker” narratíváit kívánja feldolgozni. 

Előírt nyelvtudás: angol
Felvehető jelöltek száma: 2-3

Németh Renáta
Kérdőívek szövegezése és azon túl
Köztudott, hogy a survey-ekben kapott válaszok érzékenyek a kérdések szövegezésére, formájára és kontextusára. A probléma a survey módszertanban a kérdőívek “standardizálásának” szükségessége melletti érvként szerepel. Azonban a jelenség túlmutat ezen a technikai körön. Ha a Black más válaszokat generál, mint az African American, ha a meleg mást, mint a homoszexuális, ha a welfare kevésbé népszerű, mint az assistance to the poor, akkor ez a jelenség a nyelvhasználaton keresztül a társadalmi jelentés-konstrukciókról nyújt nekünk információkat. Követéses vizsgálatokkal kitapintható lehet a dinamikája, beazonosítható a közélet/média e jelenségre gyakorolt hatása, s vizsgálata felhasználható lehet pl. közpolitikai programok társadalmi fogadtatásának megértéséhez vagy elfogadtatásához. 
A szóhasználati kutatásoknak nem csak tartalmi következményei izgalmasak, de módszertanuk is. A társadalomtudományokban ritka, ám az oksági elemzésekben gold standard-ként szereplő randomizált kísérletekkel, mégpedig survey kísérletekkel közelíthetők meg, leggyakrabban online mintán. Az online minták praktikus (és elkerülhetetlen) okokból a klasszikus véletlen mintavételezés sok előírását sértik meg, kérdés, hogy rajtuk végzett randomizált kísérletek az érvényesség, megbízhatóság dimenzióiban hogyan értékelhetők.  
A doktori kutatás keretében aktuális magyar survey-ek elemzése folyna, az MTA-n Janky Béla vezetésével zajló kutatás-sorozatba bekapcsolódva. Tartalmilag a fent vázolt két ágon folyna a kutatás: szociológiailag releváns fogalompárok használati különbségeit vizsgálnánk az online kísérletek elvi módszertani értékelésével párhuzamosan.     

Felvehető hallgatók száma: 1
Előírt nyelvtudás: angol
További elvárások: alapos módszertani felkészültség

Örkény Antal
Constructing Border Ethnic Identities and migration experiences along the border of EU (ENRI research 2010)
The proposed research project “Interplay of European, National and Regional Identities: nations between states along the new eastern borders of the European Union” is aimed at a deeper understanding of the ways in which the modern European identities and regional cultures are formed and inter-communicated in the Eastern part of the European continent.
In this project we aim to galvanise these three perspectives on the dynamic relationships between identities and state restructuring. More specifically the project explore the ways in which European, national and regional identities are constituted and negotiated through individual and group narratives and practices within an increasingly complex set of institutional arrangements. The project explores the interrelation between individual identities (increasingly complex), group identities (where there is a growing significance of cosmopolitan and European identities parallel to national and regional identities), and institutional frameworks (still dominated by the state, but with the increasing significance of non state actors). The broader post-socialist space offers different contexts within which we can explore the changing relationships between identities, nations and states. These are for example: post-communist Eastern European countries; post-soviet countries with a historical claim on nation and state; post-soviet nation-states that emerged within the boundaries of the Soviet republics; post-imperial state and nation in the case of Russia.
 
Örkény Antal 
A köznapi igazságossági ítéletek és a generációk közötti igazságossági elvek Közép- Európában 
A javasolt téma egy közel két évtizedes múltra visszanyúló nemzetközi összehasonlító empirikus kutatás eddigi adatbázisainak az „újrahasznosításáról”, illetve ezen adatokból kiinduló új elméleti vagy módszertani kutatási kérdések megválaszolásáról szól. A kutatás célja, hogy az empirikus szociológia eszközeivel feltárjuk a piaci folyamatokra, a társadalmi viszonyokra, az elosztási rendszerekre, a társadalmi egyenlőtlenségek okaira és a mindennapi kapcsolatokra vonatkozó köznapi igazságossági nézeteket. Vizsgálatunk során a mérni kívánt igazságossági szempontok szorosan kapcsolódnak egy 1991-ben, 1996-ban és 2005-ben végzett nemzetközi összehasonlító kutatás (ISJP) már kipróbált koncepciójához és mérési eljárásához. Az identikus itemek lehetőséget nyújtanak az attitűdök időbeli és országok közötti változásának a mérésére. Mivel az igazságos társadalomról való közgondolkodás napjainkra a hagyományos tematizációkról (társadalmi szegénység, településbeli különbségek, foglalkozási, jövedelmi és tudásbeli egyenlőtlenségek, stb.) olyan új témák felé fordult, mint a jövő generációk iránti felelősség, és ennek megosztása a társadalomban, a társadalmak elöregedése, és az életkorukat tekintve kimenő generációk méltó emberi élethez való juttatása, a generációk közötti egyéni és kollektív transzferek, a társadalmi beruházások generációk közötti igazságos megosztása, a közjavakból való részesedés és a társadalmi szolgáltatások megosztása a generációk között, ezért a kutatás negyedik hulláma 2008-ban kiemelt szerepet szánt a generációs igazságosság vizsgálatának.
A magyar kérdezést a TÁRKI bonyolította. Felkérésünk szerint a generációs alminták jobb összehasonlíthatósága érdekében nem 1000 fős, hanem 1300 fős mintával dolgoztunk, amelyben a generációk szerint felsúlyozhatók a fiatalabb és idősebb korosztályokat. A kutatás keretében ugyancsak szerepelt egy diád vizsgálat, amelyben 391 páros relációban kérdeztük a szülőt és a 18 évesnél idősebb különélő gyermeket. A szülő-gyerek diád identikus kérdőívre válaszolt, ami lehetőséget kínál az értékvilág közvetlen generációs összefüggéseinek tesztelésére.
  
Pál Eszter
Evolúciós elméletek a társadalomtudományban
A kutatási terület felöleli a 19. és 20. századi evolúciós elméletek európai és amerikai változatait. Kiterjed tartalmi, eszmetörténeti kérdésekre és a tágabb társadalmi és tudománytörténeti kontextus kérdéseire egyaránt. Ide tartoznak a társadalomtudományi evolúciós koncepciók klasszikus és újabb változatai, és a határterületek (pl. pszichológia, etológia) kortárs evolúciós megközelítéseinek szociológiai relevanciája is. 

Előírt nyelvtudás: angol

Pál Eszter
Az amerikai szociológia története 
A téma felöleli az amerikai szociológia történetének korai szakaszát, az intézményesedés folyamatát, illetve a professzionálisan működő szociológia későbbi fejezeteit. Ide tartoznak az amerikai szociológia korai művelői, a Chicagói Iskola tagjainak munkássága, a Parsons, Merton és Lazarsfeld nevével fémjelezhető időszak, valamint a fenomenológiai szociológia és egyéb újabb irányzatok. A kutatás e fejezetek valamelyikét tárja fel alaposabban.

Előírt nyelvtudás: angol 

Pál Eszter
Társadalmi integráció és kirekesztettség a korai amerikai szociológiában
A 19. század utolsó harmadának Amerikájának társadalomtudományi gondolkodását meghatározták a reformmozgalmak. A Social Gospel, a settlement mozgalom és az evolúciós elméletek, illetve a szociológia és a szociális munka („elméleti” és „gyakorlati” szociológia) mind foglalkoztak a társadalmi integráció és a kirekesztettség kérdéseivel. A társadalmi problémák feltárása a századforduló utáni amerikai szociológiának is a fókuszában maradt, így e problematika a már professzionálisabban működő szociológiai műhelyek (pl. a chicagói iskola) szempontjából is központi jelentőségű. Itt már a hangsúly egyre inkább a bevándorlók asszimilációjának és integrációjának kérdésére került.
Előírt nyelvtudás: angol

Pál Eszter
Gender kérdések és „gyakorlati szociológia” Amerikában a 19. és 20. század fordulóján
Az amerikai szociológia intézményesedésének sikeréhez nagyban hozzájárult gyakorlati orientáltsága, szerves kapcsolódása a társadalmi reformmozgalmakkal. Több évtizedig szorosan együttműködve dolgoztak settlement kutatók (szocális munkások) és egyetemi oktatók. A sikeres tudományos és intézményi legitimáció azonban egy idő után tudatos „határmunkálatokat” is jelentett, vagyis a kevésbé tudományosnak tűnő, gyakorlati területek leválasztását. Ebben a folyamatban pedig szerepet játszott a gender problematika, ugyanis a gyakorlati szociológia, a settlement mozgalom vezetői és kiemelkedő alakjai nők voltak, akik a 20. század elejétől egyre inkább külön intézményi struktúrába kerültek. A kutatás az amerikai szociológia és szociálpolitika intézményesedését tárja fel, különös tekintettel a gender szempontok szerepére a folyamatban.  

Előírt nyelvtudás: angol

Pál Eszter
A kisebbségkutatás úttörője: W.E.B. DuBois
A korai amerikai szociológiában kitüntetett szerepe volt a különböző etnikai csoportok együttélésével kapcsolatos kérdéseknek. Különösen a chicagói iskola számára volt ez nagy jelentőségű. Az ide tartozó kutatók asszimilációval kapcsolatos elképzelései jól ismertek. Kevésbé ismert azonban egy marginalizált, afro-amerikai kutató, W.E.B. DuBois munkássága, aki a feketék társadalmi beilleszkedésével illetve kirekesztettségével kapcsolatban elsőként fogalmazta meg az integráció szükségességét, szemben az általa negatívan megítélt asszimilációval szemben. A DuBois-féle megközelítés, amely a jóval későbbi tudományos és társadalmi diskurzusba illik, ekkor nem kelthetett elég nagy visszhangot. Az utóbbi évek tudománytörténete újra felfedezte ezt a szerzőt, de az életmű alapos feldolgozása még nem történt meg. A kutatás ezt célozza.

Előírt nyelvtudás: angol

Pál Eszter
Orvoslás és társadalom
A téma az orvostörténet egyes fejezeteinek tudománykutatási szempontú feldolgozását jelöli ki. Felöleli a 19. és 20. századi magyar, brit és amerikai orvostörténet bármely epizódját, amelyeket a társadalmi, politikai, kulturális kontextusba ágyazva vizsgál. A kutatás az orvosi mező professzionalizálódásával, a hivatalos és alternatív gyógyászati eljárások közötti határhúzási stratégiákkal is foglalkozik. 

Előírt nyelvtudás: angol 

Rényi Ágnes
A modernizáció társadalomelméleti megközelítései 
A kutatás a modern társadalmakkal kapcsolatos legújabb társadalomelméleti kísérletek nemzetközi feltérképezésére és összehasonlító értékelésére irányul. Elsősorban azon hallgatók érdeklődésére tart számot, akiket foglalkoztatnak a szociológia-, illetve a társadalomelmélet problémái.

Felvehető hallgatók száma: 2
Előírt nyelvtudás: angol, francia vagy német
   
Rudas Tamás
A keverék illeszkedési mérték
Ezt az eljárást 1994-ben javasoltuk (Rudas, Clogg, Lindsay, JRSSB) és azóta számos cikk tárgyalja ennek tulajdonságait és alkalmazását. A keverék illeszkedési mérték lényege, hogy egy statisztikai hipotézis illeszkedéséről való döntést nem az un. p-értékre alapozzuk, hanem annak becslésére, hogy a populációnak legfeljebb mekkora hányadán lehet érvényes. Az eljárás viszonylagos népszerűsége ellenére jelenleg még mindig nem áll rendelkezésre olyan szoftver, amely a statisztikailag nem képzett felhasználók számára lehetővé tenné annak kényelmes használatát. A kutatás egyik célja olyan R szoftver létrehozása és szabadon hozzáférhetővé tétele, amely bármilyen olyan hipotézis esetében lehetővé teszi a keverék illeszkedési eljárás alkalmazását, amelynek illesztésére létezik R program. A kutatás másik célja ennek a szoftvernek az alkalmazásán alapul, és azt vizsgálja, hogy néhány, a szociológiában nagy jelentőséggel bíró hipotézis esetében a keverék illeszkedési mérték alkalmazása a megszokottal azonos vagy azzal ellentétes következtetésre vezet-e, illetve az esetleges eltérések okainak vizsgálata, a modellek megfelelő módosítása.

Felvehető hallgatók száma: 1
 
Rudas Tamás
A társadalmi mobilitás vizsgálata útmodellekkel
Az európai kutatási hagyomány a társadalmi pozíciókat kategóriákként kezeli (szemben az USA hagyományával, ahol inkább folytonos státusz indikátorokkal dolgoznak). A kutatás célja új statisztikia eljárások alkalmazása ilyen, kategoriális változókkal leírt mobilitási folyamatok elemzésére. A friss statisztikai irodalomból a grafkus, a marginális és a ralációs modellek elméletét, illetve a diszkrét útmodellekre vonatkozó újabb eredményeket használjuk fel.

Felvehető hallgatók száma: 1
   
Sik Domonkos 
A késő modernitás intézményi és fenomenológiai sajátosságai
E témába tartozó kutatások célkitűzése a késő modernitás társadalomelméleteiben felmerülő kérdések elméleti és empirikus vizsgálata. A kockázattársadalom (Beck), hálózati társadalom (Castells), likvid modernitás (Bauman), reflexív modernitás (Giddens), másik modernitás (Lash), gyorsulási társadalom (Rosa) elméletei különböző diagnózisokat tartalmaznak arra vonatkozóan, hogy a klasszikus modernitás integrációs formáinak meggyengülésével (pl. rendszerintegráció – Parsons) párhuzamosan milyen alternatív cselekvéskoordinációs mechanizmusok jelennek meg, s ezek miként alakítják át a személyközi viszonyok, a valóságértelmezés és az intézmények szerveződését. A doktori kutatás során ezen elméleti szinten kidolgozott jelenségeknek eredünk nyomába, empirikus elemzések segítségével. Arra a kérdésre keresünk választ, hogy a késő és klasszikus modernitás integrációs formái milyen kölcsönhatásra lépnek egymással, illetve az így létrejött összetett játékteret milyen emancipatórikus potenciálok és torzulások jellemzik. Az empirikus elemzések terepük és módszertanuk tekintetében nyitottak.

Sik Domonkos 
Állampolgári kultúra és szocializáció
E témába tartozó kutatások célja, hogy a tág értelemben vett politikai formálódást és annak kimenetelét vizsgáljuk. A késő modernitásban nem csupán az állampolgári szerepek és intézmények, hanem egyúttal a nyilvánosságbeli kommunikáció formája és tartalma is dinamikusan átalakul, számos kérdést vetve fel a demokrácia lehetőségterével és a cselekvők mozgásterével kapcsolatban. Ezek tanulmányozására egyaránt lehetőség nyílik hazai és nemzetközi összehasonlítás keretében, valamint kvalitatív és kvantitatív módszerekkel. 

Sik Domonkos 
Társadalmi szenvedés és mentális zavarok
A társadalmi szenvedés problematikája a kortárs kritikai szociológiában egyre nagyobb jelentőségre tett szert. E vizsgálódások azokat a tapasztalatokat igyekeznek feltárni, melyek valamilyen módon a késő modernitás strukturális átalakulásaihoz kötődnek. Mindezeket a mentális zavarok szociológiája annyiban egészíti ki, hogy feltárja, milyen társadalmi összefüggései vannak az olyan különböző zavaroknak mint a depresszió, szorongás vagy éppen függőségek. A kutatás során azt lehet megvizsgálni, hogy a társadalmi szenvedésnek való tartós kitettség mennyiben hozható kapcsolatba a mentális zavarok kialakulásával. E kérdés tanulmányozására egyaránt lehetőség nyílik kvalitatív és kvantitatív módszerekkel. 

Szabari Vera 
A közvéleménykutatás magyarországi története
A közvéleménykutatás a társadalomtudományokon belül mindig speciális helyzetet foglalt el nem csupán Magyarországon, hanem szerte a világon, pl. az USA-ban (Némedi 2005), befolyásolva a szociológia diszciplína helyzetét, fejlődését. Magyarországon e pozícióhoz hozzáadódott a közvéleménykutatás és a politikai szféra  sajátos viszonya, mely az 1940-es évektől kezdődően hatással volt mind a közvéleménykutatás, mind a szociológia alakulására és döntően alakította az 1960-70-es évekbeli szerepét is, mikor a korlátozott nyilvánosság mellett egyfajta eszközként működhetett a politikai attitűdök, vélemények korntrolálására. 

Szabari Vera 
A magyarországi szociológia története
A kutatás a magyarországi szociológia 20. századi történetére fókuszál. Az intézményesülésre tett kísérletek mellett jelentős kutatási terepet kínál a szociológia és a politika viszonyának többdimenziójú vizsgálata, a hazai szociológia tudománytörténeti elemzése.

Vajda Júlia
A soá alulnézetből
Könyvtárnyi a soá kutatásának irodalma. Ugyanakkor ezen irodalomnak csak kis hányada foglalkozik azzal, amit a „kisember” élt meg ‒ lett légyen a zsidóság üldöztetésének idején bármelyik „oldalon” is, s a fiatalabb nemzedékek esetében legyen bármelyik oldal leszármazottja is. A túlélők és leszármazottaik szerény mértékben, de mégis megjelenő hangja mellől még inkább hiányzik az elkövetők, s még inkább a tétlen szemtanúk és leszármazottaik hangja. Ennek megfelelően szívesen vállalom olyan hallgatók doktori dolgozatának tutorálását, akiket ezek a „hangok” érdekelnek, akiket a soá emlékezete érdekel, aki ezeket szeretné megtalálni akár Magyarországon, akár külföldön, akár a magyarországi soá, akár a külföldön történt zsidóüldözés vonatkozásában, akármelyik „pillanatára” vonatkozóan az azóta eltelt több, mint hetven évnek, s persze, ezzel együtt, a megelőző „előkészítő időszakoknak” is. Mindezek kutatásában természetesen szervesen kapcsolódik össze az emlékezetkutatás tágabb szakirodalma mellett a konkrétan a témára összpontosító olvasmányok feldolgozása és az empirikus kutatómunka is. Ez utóbbi mára természetesen a soát megélt nemzedékek utolsó még élő tagjaival való interjúk készítése mellett a leszármazottakkal való interjúk készítését, s írott emlékezeti anyagok, naplók, levelek, memoárok, feldolgozását is jelentheti.

Előírt nyelvtudás: angol vagy német
Ajánlott nyelvtudás: német vagy angol

Vajda Júlia
Totális intézmények keletkezése és le(nem)bontásuk folyamata
Komoly adóssága a rendszerváltás utáni magyar szociálpolitikának a hatókörébe tartozó totális intézményeknek a lebontása. Bár a jelen struktúra nem csak, hogy nem felel meg azoknak az egyezményeknek, amelyeket Magyarország a rendszerváltás óta aláírt, de köztudomásúlag nincs tekintettel sem a bennük „gondozottak”, sem valójában az ott dolgozók emberi méltóságára, sem egyéb szempontok szerinti „jóllétére”, a felszámolásuk irányába tett lépések nem elégségesek ahhoz, hogy a helyzet belátható időn belül radikálisan átalakuljon. Mindazonáltal az, hogy vannak ilyen jellegű lépések, nem csak, hogy önmagában is örvendetes, de lehetőséget nyújt egy olyan kutatás számára, amely ezt a lebontási folyamatot szeretné kutatni, s ennek részeként azt a szerepet, amelyet a – különböző fajta – intézmények a bennük „érintettek” (dolgozók, gondozottak, hozzátartozók) életében betöltenek.
Szívesen vállalom tehát olyan hallgatók tutorálását, akiket érdekelnek a totális intézmények, azok története, s a lebontásuk folyamata, az akörüli érdek- s egyéb harcok.

Előírt nyelvtudás: angol
Ajánlott nyelvtudás: német
 
Vajda Júlia 
Élettörténet, narratíva, identitás ‒ egy hermeneutikai perspektíva
Azon hallgatók jelentkezését várom a témára, akiket érdekelnek a fenti „kulcsfogalmak” összefüggései, akik szívesen gondolkodnak az azokhoz kapcsolódó episztemológiai és emlékezettudományi problémákon. Akik szívesen dolgoznák fel a téma széles értelemben vett szakirodalmát a filozófiától a pszichológián át a szociológiáig. Értelmezésemben a témába belefér, illetve hozzátartozik az is, hogy milyen módszerekkel lehet az ilyen jellegű kérdéseket, témákat kutatni, sőt, maguk az ezekkel a módszerekkel végzett empirikus kutatás is. Éppen ezért örömmel veszem azok jelentkezését is, akik a teoretikus problémákkal részben konkrét empirikus kutatás kapcsán kívánnak foglalkozni, illetve akik olyan empirikus kutatást terveznek, amelynek fókuszában olyan téma áll, amelynek kutatásában a narratív interjús és hermeneutikai elemzési módszer gyümölcsözően használható.

Előírt nyelvtudás: angol vagy német
Ajánlott nyelvtudás: német vagy angol
  
Vajda Júlia
Örökbefogadók és örökbefogadottak
A témát tulajdonképpen szélesebben értem, mint amit e szavak feltétlenül takarnak: bárkit szívesen fogadok, akit az örökbefogadás, a nevelőszülői lét problémája, illetve az ilyen helyzetben való felnövekvés, sőt, a másik oldalon az állami gondozotti lét érdekel.

Előírt nyelvtudás: angol
Ajánlott nyelvtudás: német

Portálkezelői menü Tartalom módosítása Utolsó módosítás dátuma: 2018.03.21.