Szociológia program témakiírások 2015

A Doktori Iskola nem kizárólag a meghirdetett témákban várja a felvételizők jelentkezését. Azok, akik a Doktori Iskolában a kiírt kutatásokhoz kívánnak csatlakozni, keressék meg a megadott címeken a kutatást meghirdető oktatókat, a jelentkezéshez szükséges kutatási tervet vele együtt készítsék el, és a jelentkezéshez csatolják lezárt borítékban a programot meghirdető oktató bizalmas ajánlását.

Bíró Judit
Téma/kutatás címe: Modern hérosztörténetek
(szociológia program)
A téma részletesebb leírása (kb. 3–5 mondat):
A 2009 óta Csepeli Györggyel közösen folytatott kutatásunk a szülő, nagyszülő ellen elkövetett emberölések társadalomtudományos tanulságait gyűjti egybe. A tíz szeminaristát magában foglaló Orestés Műhelyben Michel Foucault archeológiai módszereit követve a klasszika-filológiából indítva a társadalomtörténeti kontextusokon át a filozófiai és kriminálpszichiátriai következtetésekig keressük az ősi jelenség megértését és értelmezését lehetővé tevő összefüggéseket.
A jelölt számára „az anyagyilkosság” szociológiai elemzésére nyílik lehetőség: a közvetlen környezeti tényezők, illetve a személyes tulajdonságok mint a cselekvés kettős motívumainak feltárásához napjaink tudományos eszköztárai közül a fenomenológiai szociológia, az egzisztencialista szociológia kínál fogódzókat.
Felvehető hallgatók száma: 2
Előírt nyelvtudás: angol
Ajánlott nyelvtudás: ógörög, latin
További elvárások: nagyfokú intellektuális nyitottság
 
Bodor Péter
Identitás és hétköznapi diskurzus
(szociológia program)
A téma részletesebb leírása (kb. 3–5 mondat):
A kutatás során az identitás kérdéseit elemezzük, s egyebek mellett hétköznapi diskurzusokkal, pontosabban fókusz csoportban elhangzott „félig-hétköznapi” beszélgetésekkel valamint narratív interjúkkal foglalkozunk. Arról szeretnénk többet megtudni, hogy miként gondolkodnak, illetve beszélnek az emberek Magyarországról és Európáról, és ők maguk hogyan viszonyulnak e fogalmakhoz, illetve entitásokhoz. Elemzésünk tehát hétköznapi magyar emberek nemzeti, etnikai és európai identitásának diskurzív konstrukcióira irányul.
  
Csanádi Gábor
Városrehabilitáció történelmi környezetben
(szociológia program)
Vizsgálati kérdések:
1.  Az egyes rehabilitációs és rehabilitálódó területeken felmerülő rehabilitációs alternatívák hatása a lakossági migrációs folyamatokra azaz: a különféle formákban, módokon zajló rehabilitáció milyen mértékű lakosságcserével (esetleg bővüléssel vagy fogyással) járhat, és mely fejlesztések milyen társadalmi és demográfiai státuszú embereket vonzanak a területre, és melyeket taszítanak ki onnan és hogyan.
2.  Kik azok, akik a rehabilitáció folyamán helyben maradnak, akik számára a megváltozó környezet mint saját világuk változása fog megjelenni. E folyamatok egyrészt társadalmi konfliktusokkal járnak, s ezek feltárása az alapvető vizsgálati céljok közé tartozik.
3.  A folyamatokban résztvevő aktorok működésének vizsgálata, és azoknak a mechanizmusoknak feltárása, amelyek során a lehetséges alternatívák közül a ténylegesen megvalósuló lehetőség kibontakozik.
Felvehető hallgatók száma: 2
Előírt nyelvtudás: angol
Ajánlott nyelvtudás: bármelyik másik nyelv
További elvárások: Magas szintű elméleti tudásanyag és a kutatás elvégzéséhez szükséges módszertani felkészültség.

Csanádi Gábor
A térbeli-társadalmi szerkezet alakulásának szabályszerűségei
(szociológia program)
Ez a kutatási irány a társadalom strukturális viszonyainak rendszerében törekszik elhelyezni a térbeli dimenziót és annak következményeit. Az általános elvi megközelítések mellett a módszertani-technikai vonatkozások vizsgálata is ebben a körben érvényesül.
Társadalmi szerkezet és térbeliség. – Hogyan írható le a települések belső rétegzettsége?  Vannak-e univerzális modellek? Hogyan mérhető a szegregáció? Hogyan tesztelhetőek a város-modellek? Milyen statisztikai, térbeli-statisztikai eljárások alkalmazhatók a hipotézisek tesztelésére?
Milyen tényezők azok, amelyek a városi társadalmi szerkezetet alakítják? Hogyan viszonyulnak egymáshoz a spontán (piaci) és a tudatos (tervezett) hatások? Milyen tanulságokkal járnak a poszt-szocialista városokban megfigyelhető folyamatok?  Növekszik-e a városi szegénység? Elkülönülnek-e a magas státusúak? Hogyan hat a lakáspiac a nagyvárosi kirekesztési folyamatokra? Működik-e a „revansista város”? Milyen következményei vannak e folyamatoknak a nagy társadalmi ellátórendszerekre? ( pl. a lakóhelyi és az iskolai ellátás szegregáltságának összefüggéseire)
Felvehető hallgatók száma: 2
Előírt nyelvtudás: angol
Ajánlott nyelvtudás: bármelyik másik nyelv
További elvárások: Magas szintű elméleti tudásanyag és a kutatás elvégzéséhez szükséges módszertani felkészültség.

Csanádi Gábor
A tervezés szociológiája
(szociológia program)
Ez a kutatási irány a várostervezést a szociológiai elemzés tárgyának tekinti szemben azokkal a megközelítésekkel, amelyek a várostervezés során használható szociológiai módszerek kimunkálásával foglalkoznak. Milyen érdekviszonyok működnek a tervezési folyamatban? Kiknek az érdekei és milyen konfliktusokban, milyen mechanizmusokon keresztül érvényesülnek?  Kik a szereplők? Hogyan vesznek részt a folyamatban?  Hogyan  működik a politikai hatalom, a helyi s országos szinten?  A civil társadalom?  A tervezők? Civil participáció a tervezésben. Hogyan strukturálódik a civil társadalom? Participáció: manipulációtól a döntésig. A tervezők. Kik ők, honnan érkeztek, milyen speciális érdekeket képviselnek. Világmegváltás és szolgáltatóipar: hatalom-közeli bensőségtől a piaci versenyig- a rendszerváltás hatása  a várostervezésre és a várostervezői szakmára.
Felvehető hallgatók száma: 2
Előírt nyelvtudás: angol
Ajánlott nyelvtudás: bármelyik másik nyelv
További elvárások: Magas szintű elméleti tudásanyag és a kutatás elvégzéséhez szükséges módszertani felkészültség.

Csepeli György
Jövő internete gazdasági-társadalmi hatásai
(szociológia program)
Felvehető hallgatók száma:  2
Előírt nyelvtudás: angol
Ajánlott nyelvtudás:
További elvárások: műszaki végzettség előny
 
Csepeli György
Közvéleménykutatás az államszocializmusban-Eredeti adatbázisok újrahasznosítása
(szociológia program)
Felvehető hallgatók száma: 1
előirt nyelvtudás: angol
ajánlott nyelvtudás: lengyel, orosz
további elvárások, történettudományi végzettség előny

Csepeli György
Kisebbségi sors-alakzatok Erdélyben 1945–1989 között
Felvehető hallgatók száma:  2
Ajánlott nyelvtudás: román

Csepeli GyörgyÖrkény Antal

Labor market and migration in Europe
Demographic and technological change, changes in the division of labor and in the patterns of labor force participation and the current economic and financial crisis have reshaped the way economies and their labor markets, welfare states and societies operate. Together with trade liberalization, labor market reforms and reductions in barriers to labor mobility, these socio-economic developments have not only raised international labor flows in recent decades, but have substantially changed the patterns of labor migration. While labor migration to and within Europe has already been a significant social phenomenon in the past, it arguably can be regarded as one of the central societal challenges of our time. It is widely conceived that the permanent or at least temporary movement of people between countries has lasting effects on labor markets, welfare systems, and societies as a whole in both sending and receiving countries. However, many commentators perceive the socio-economic effects of labor migration as ambivalent. On the one hand, high rates of labor mobility are assumed to create economic, social and political tensions, in particular if mobility is triggered by an enormous gap between sending and receiving countries in terms of income, demographic and welfare state differences. On the other hand, given that industrialized countries in general and some European countries in particular, suffer from the political, social and economic consequences of aging societies, attracting and successfully integrating migrants into the host labor market and society is widely perceived as a prompt solution to these challenges. Thus, in face of severe current and future socio-economic problems, triggered by various economic, political and social changes, labor migration is supposed to bear substantial chances to improve the economic and social situation of people in Europe, but at the same time we can assume that labor migration involves considerable socio-economic risks by creating new inequalities and amplifying those that already exist.

Csepeli GyörgyÖrkény Antal

European and Russian National  Identity, Cultural Diversity and Political Change
The main aim of the proposal is to identify commonality and diversity in perception of Europe from the side of the EU and the nearest neighbor countries – Russia and Moldova, to propose the expert recommendations for development of the EU Partnerships Strategies with neighboring counties.  Project will contribute to mutual understanding between nations, development of intercultural communications, identification of similarities and differences of views from European and Russian, Moldavian sides and search for overcoming of contradictions on the issue of perception of what Europe is, its geographical and cultural borders, what people in project partner countries put into the words “being a European”.  The main objectives are to identify the borders of Europe by perception of European, Moldavian and Russian sides,  to observe the phenomena of European identity in EU and non EU-countries (Russia, Moldova),  to investigate the issue of cultural security in multiethnic European region, spreading the output of the research on the both European and international level. These tasks can be fulfilled with support of strong, competitive and well organized research entity.

Csepeli GyörgyÖrkény Antal

Fiatal magyar szakértelmiségiek mobilitása és munkavállalása Európában
A kutatás alapkérdése, hogy Magyarország európai uniós csatlakozását követően létrejött közös gazdasági térben jelentkező egzisztenciális lehetőségek kiket mozgósítanak arra, hogy elhagyják Magyarországot, és az EU valamely más országába vállaljanak munkát, telepedjenek le, és képzeljék el életük folytatását. Vizsgáljuk, hogy a döntés mögött egy adott célországában való letelepedési szándék áll-e, vagy a schengeni határokon belül vett unió jelenti-e azt a terepet, ahol a vizsgálatba bevont személyek érvényesülni kívánnak. Fontosnak tartjuk annak a kérdésnek a megválaszolását, hogy a mobilitási döntést követően milyen változások jellemzik a magyar európai munkavállalók életének kulcsfontosságú területeit, ideértve a magánéletet, a társas kapcsolatokat, a munkát, és a közérzetet. A változások értékelését kutatva fel kívánjuk tárni a mobil európai munkavállalók siker és kudarc attribúcióinak szerkezetét és konfliktusait. Kíváncsiak vagyunk az igényszint változásaira, a mobilitási döntést megelőző és követő társadalmi és társas státus változásaira, és a változások megélésére. A munkában való sikeresség esetében a felsőfokú tanulmányok során szerzett végzettség meghatározó szerepét gyanítjuk: az orvosi és műszaki területeken inkább a viszonylag sikeres érvényesülést, a bölcsész és közgazdász szakirányú végzettség esetében a sikerért való küzdést valószínűsítjük. A mobilitási narratívák legalább három vonatkoztatási keret vizsgálatát teszik lehetővé. Az első, amit természetesen csak retrospektíven tudunk vizsgálni, a mobilitási döntést megelőző vonatkoztatás, mely megalapozta a döntést, azt sugalva, hogy az otthonmaradáshoz képest a mobilitás előnyösebb. A döntést követően felmerül a vonatkoztatás kérdése megint, nevezetesen, hogy a személynek el kell döntenie, hogy jó helyre került vagy rossz helyre került, hiszen más országba is mehetett volna. A harmadik, és legfontosabb vonatkoztatás az új környezetben megy végbe, összehasonlítva a saját státust másokhoz, részint a hozzá hasonló magyarokhoz, részint más migránsokhoz, részint a honosokhoz, és legfőképpen az otthon maradottakhoz.
 
Csizmady Adrienne
Városrekonstrukció
(szociológia program)
A kutatási program vázlata: A városrekonstrukció értelmezésének és vizsgálatának középpontjában elsősorban a társadalmi értelemben vett fenntarthatóság dimenziójának elemzése áll. Ennek során kulcskérdésnek tekinthető, hogy e folyamatok milyen hatást gyakorolnak az érintett terület lakosságának  és intézményi struktúrájának, kiskereskedelmi hálózatának helyzetére, milyen lesz az itt élők, dolgozók további sorsa, és ezek a folyamatok milyen társadalmi konfliktusokkal járnak.
Felvehető hallgatók száma: 2
Előírt nyelvtudás: angol
Ajánlott nyelvtudás: bármelyik másik nyelv
További elvárások: Magas szintű elméleti tudásanyag és a kutatás elvégzéséhez szükséges módszertani felkészültség.
 
Csizmady Adrienne
Szuburbanizáció
(szociológia program)
A szuburbanizációs folyamatokat az utóbbi húsz-harminc évben mint az urbanizációs változások részét értelmezztük. Magyarországon  a rendszerváltás óta a városok körüli agglomerációk szerkezetében, átalakulásának jellegében is jelentős változások álltak be az elmúlt két évtizedben. A városi szétterülés folyamata egyre nagyobb területen és egyre átfogóbban érezteti hatását, a térben új csomósodási pontok jelentek meg és átalakult a központ és a periféria viszonyrendszere is..
Felvehető hallgatók száma: 2
Előírt nyelvtudás: angol
Ajánlott nyelvtudás: bármelyik másik nyelv
További elvárások: Magas szintű elméleti tudásanyag és a kutatás elvégzéséhez szükséges módszertani felkészültség.
 
Felkai Gábor
Az 1933 előtti német szociológiai gondolkodás csomópontjai Tönniestől a Frankfurti Iskola első nemzedékéig
A kurzus a korai német szociológiai gondolkodás „narratíváiba” nyújt betekintést néhány reprezentatív életmű alapján. A formális, a kulturális-történeti, a tudásszociológiai és a neomarxista törekvéseket vesszük szemügyre. Különös hangsúly helyeződik majd a kordiagnózisokra és a sajátos német történelmi helyzettel kapcsolatos korabeli – ám máig tanulságos – és szívszorító – reflexióira. A kurzus egyben hiányokat bepótló jellegű is azok számára, akik nem tanultak eddig rendszeres szociológiatörténetet.  
 Nyelvtudás: lehetőség szerint német vagy angol, de a magyar nyelvű irodalom is bőséges

Flóra Gábor
Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad
Az iskolai sikertelenség és szociokulturális marginalitás: Beiskolázási és oktatási stratégiák a társadalmilag hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásáért
A kutatási téma leírása:
A javasolt kutatási téma három fő célkitűzés köré szerveződik: 1. feltárni az iskolai sikertelenség és a társadalmilag hátrányos helyzet összefüggéseit, a szociokulturális marginalitás iskolai rendszeren belüli újratermelődésének sajátos mechanizmusait a különböző hátrányos helyzetű csoportok (romák, fogyatékkal élő személyek, nehéz anyagi falusi és városi családok stb.) esetében 2. Kritikailag elemezni a jelenlegi beiskolázási gyakorlatot és oktatási módszereket aszerint, hogy milyen mértékben felelnek meg a hátrányos helyzetű tanulók sajátos szükségleteinek 3. Javaslatokat megfogalmazni a beiskolázási és oktatási stratégiák optimalizálása érdekében.

Fokasz Nikosz
Társadalmi innovációk diffúziója
A téma részletesebb leírása (kb. 3–5 mondat):
Az infokommunikációs technológiák látványos elterjedése jóvoltából az innovációk diffúziójának vizsgálata az utóbbi évtized egyik legizgalmasabb társadalomtudományi kutatási témájává vált. A kutatási témában felhasználjuk az úgynevezett növekedési függvények legalapvetőbb típusait, majd végigjárjuk atechnológiai innovációk diffúziójának legkülönfélébb területeire kiterjedő alkalmazásaikat. Számba vesszük azokat a kísérleteket, amelyek a növekedési függvények alkalmazását, a logisztikus helyettesítési folyamatokon, és a gazdasági fejlődés hosszú hullámain keresztül a társadalmi változás legkülönfélébb területeire – például új eszmék, hétköznapi viselkedés módok, civil mozgalmak, kapcsolathálózati hatások – terjesztik ki.
Felvehető hallgatók száma: 3
Előírt nyelvtudás: Angol
Ajánlott nyelvtudás: Francia, német
További elvárások:

Fokasz Nikosz
Terjedési folyamatok a médiában
A téma részletesebb leírása (kb. 3–5 mondat):
A különféle növekedési függvényeket régóta és kiterjedten alkalmazzák a társadalmi változás legkülönfélébb területein. Tudomásunk szerint azonban kutatócsoportunk volt az első, amely ezt az apparátust egyes közéleti témák dinamikájának és kapcsolatainak feltérképezése használta fel. Erre építve megalkottunk egy médiadinamikai tipológiát, s kimutattuk, hogy az általunk szenzáció alapúnak illetve örökzöldnek nevezett közéleti témák jóvoltából a médiában az emlékezés helyei illetve környezetei egyaránt jelen vannak. A továbbiakban ezekre a kutatási eredményekre szeretnénk építeni. A továbbiakban olyan sokszor pánikfolyamatokkal is összekapcsolódó közbeszédi témák dinamikájának feldolgozására – „H1N1”, „válság” – vállalkozunk, amelyek alkalmasak a média, mint társadalmi alrendszer empirikus megragadására, és lehetőséget adnak nemzetközi összehasonlításra is. A hagyományos média vizsgálatán túl az új alternatív médiacsatornák részletes elemzésétől várunk új ismereteket a nyilvánosság önszerveződéséről. Az internet alapú média az innovációk diffúziójának minőségileg új formáit hozta létre, aminek vizsgálatában a komplex rendszerek természettudományos és luhmanni megközelítésének szintézisére teszünk kísérletet.
Felvehető hallgatók száma: 3
Előírt nyelvtudás: Angol
Ajánlott nyelvtudás: Francia, német
További elvárások:

Fokasz Nikosz
Társadalmi innovációk keletkezésének körülményei
A téma részletesebb leírása (kb. 3–5 mondat):
A társadalmi újdonságok keletkezésének új típusú elméleti megközelítésére törekszünk. Megközelítésünk erősen interdiszciplináris, mivel a mikroszkopikus fluktuációk felerősödéséből származó makroszkopikus struktúrák vizsgálatában a természettudósok szép eredményeket értek el. Tudjuk ugyanakkor, hogy egy komplex rendszerben bizonyos mikro-szintű ingadozások katasztrofálissá válhatnak. Hogyan kerülhetik el ezt a katasztrófát a társadalmi rendszerek? Ezt a kérdést egyfelől a komplex hálózatok stabilitásvizsgálatának eredményeire támaszkodva másfelől Niklas Luhmann önreferenciális rendszerelméletéhez kapcsolódva szeretnénk vizsgálni. Kísérletet teszünk a luhmanni önreferenciális rendszerek hálózatelméleti modellezésére is, amely lehetővé teszi ágens alapú szimulációk elkészítését. Arra számítunk, hogy ezzel a valós viselkedést jobban megközelítő modellekkel kvázi kísérleteket végezni. 
Felvehető hallgatók száma: 3
Előírt nyelvtudás: Angol
Ajánlott nyelvtudás: Francia, német
További elvárások:

Fokasz Nikosz
A társadalmi hálózatoktól a hálózatkutatásig.
A téma részletesebb leírása (kb. 3–5 mondat):
Az ezredforduló táján új, döntően természettudományos képzettségű kutatók jelentek meg a hálózatok kutatásában. Érdeklődésüket az időközben kiépült nagyon nagyméretű elektronikus adatbázisok keltették fel. Ezek elemzésben pedig jól jött a statisztikus fizika eszköztárában való jártasságuk. Ezzel párhuzamos új strukturális szemléletet – kisvilág hálózatok, skálafüggetlen hálózatok, támadás tűrés – és új dinamikai megközelítést – preferenciális csatlakozás, diffúziós folyamatok, navigálhatóság, – honosítottak meg, s egy új tudomány a hálózatkutatás megszületését deklarálták. A kutatás során egyrészt ezen új fogalmi- és eszközrendszerrel, a legfőbb empirikus eredményekkel való megismerkedésen túl, önálló alkalmazásukkal valamint a társadalomtudományi relevancia problémájával foglalkozunk.
 Felvehető hallgatók száma: 3
Előírt nyelvtudás: Angol
Ajánlott nyelvtudás: Francia, német
További elvárások:
  
Gecser Ottó
Figurációs szociológia 
(szociológia program)
A téma részletesebb leírása (kb. 3–5 mondat):
A Norbert Elias empirikus kutatásaiban (Az udvari társadalomA civilizáció folyamata stb.) kezdettől fogva alkalmazott – és A Szociológia lényege c. művében a szerző által absztrakt formában is kidolgozott – szempontrendszer, szemléletmód értelmezései, alkalmazásai, elméleti továbbfejlesztései és kritikái. A téma iránt érdeklődő doktorandusz összpontosíthat az általánosabb, a figurációs szociológia egészét érintő elméleti vitákra; kiválaszthat egy jelenséget, amely elég nagy figyelmet kapott Elias és követői kutatásaiban és összevethető más megközelítésű kutatások eredményeivel (pl. a személyközi erőszak történeti változásai, a sportok kialakulása és elterjedésére, az informalizáció stb.); és végezhet saját empirikus kutatást is valamilyen kapcsolódó témakörben.
Felvehető hallgatók száma: 2–3
Előírt nyelvtudás: angol
Ajánlott nyelvtudás: német, francia
    
Halmai Gábor
E-mail cím: halmaigabor@gmail.com
Alkotmányos értékek és demokratikus konszolidáció
(szociológia program)
A téma részletesebb leírása (kb. 3–5 mondat):
A kutatás egyfelől azt a kérdést vizsgálja, hogy az 1989-es magyar alkotmányozás milyen alkotmányos értékeket jelenített meg, és ezeknek milyen szerepük volt a demokratikus konszolidáció deficitjében, illetve mivel magyarázható, hogy a 2010. évi parlamenti választások után ezeknek az alkotmányos értékeknek a megkérdőjelezése nem váltott ki komoly társadalmi ellenállást. A másik kutatási kérdés, hogy vajon milyen a társadalmi támogatottsága a Magyarország Alaptörvényében megnyilvánuló alkotmányos eszméknek.
Felvehető hallgatók száma:  1
Előírt nyelvtudás: angol
Ajánlott nyelvtudás: német
További elvárások: tájékozottság alkotmányjogi és emberi jogi tanulmányokban

Heller Mária
Diszkurzív stratégiák és normák 
(szociológia program)
A téma részletesebb leírása:
A téma a nyilvánosság különböző szintjeinek és területeinek kvalitatív (és esetleg kvantitatív) kutatását célozza meg. A hallgató saját érdeklődése alapján kiválasztott témában vizsgálja a résztvevők kommunikációs teljesítményeit és elemzi a normákról való egyezkedést és az alkalmazott diszkurzív stratégiákat. A vizsgálat kiterjedhet a hagyományos vagy a hálózati, digitális, mobil nyilvánosság bármely magyar vagy külföldi területére, szintjére vagy eszközére, bármely témára, eseményre vagy vitára.
Felvehető hallgatók száma: 5
Előírt nyelvtudás: angol
Ajánlott nyelvtudás: francia, német
További elvárások: Rendszeres konzultáció, aktív kutatás, publikációk készítése, konferencia-részvétel.
 
Heller Mária
A társadalmi nyilvánosság szerkezete és működése (különös tekintettel az új ICT eszközökre)
(szociológia program)
A téma részletesebb leírása:
A téma középponti kérdése a társadalmi nyilvánosság szerkezetének, típusainak, dinamikájának és az eltérő nyilvánosságmodelleknek vizsgálata. A nyilvánosság hagyományos megközelítési módjain, a klasszikus nyilvánosságelméletek tanulmányozásán túl cél annak vizsgálata, hogy a globalizáció, a digitalizáció, az információs társadalom milyen új kommunikációs struktúrákat és működési módokat hoz létre, hogyan változtatja meg a társadalmi nyilvánosság szerkezetét.
Felvehető hallgatók száma: 5
Előírt nyelvtudás: angol
Ajánlott nyelvtudás: francia, német
További elvárások: Rendszeres konzultáció, aktív kutatás, publikációk készítése, konferencia-részvétel.
 
Heller Mária
A köz és magán határvonal a kommunikációban, nyilvános és nem nyilvános kommunikáció
(szociológia program)
A téma részletesebb leírása:
A téma a kommunikáció különböző szintjeinek, helyzeteinek szabályosságainak és formáinak vizsgálatára irányul, különös tekintettel arra, hogy a köz és a magán oppozíció különböző korokban, és helyzetekben hogyan befolyásolja a nyilvános kommunikáció szerkezetét. A témához tartozik annak vizsgálata, hogy az eltérő eszközökkel és változatos kommunikációs célokkal létrejövő különböző szintű nyilvánosságokat milyen szabályok határozzák meg, illetve hogy a kommunikáció résztvevői különböző helyzetekben milyen stratégiákat alkalmaznak. A téma magába foglalhatja a magyar vagy a nemzetközi nyilvánosság empirikus vizsgálatát: viták, beszédmódok, érvelési stratégiák, botrányok vizsgálatát elsősorban kvalitatív módszerekkel.
Felvehető hallgatók száma: 5
Előírt nyelvtudás: angol
Ajánlott nyelvtudás: francia, német
További elvárások: Rendszeres konzultáció, aktív kutatás, publikációk készítése, konferencia-részvétel.
  
Lányi András
1.A fenntartható társadalom – elmélet és gyakorlat
(szociológia program)
A 19–21. század uralkodó eszméi és az ökológiai válság kihívása – A humánökológia mint politikai filozófia – Környezeti konfliktusok társadalmi mechanizmusai – Lokalizáció: a fenntartható vidékfejlesztés elvei és hazai tapasztalatai.
2.A felelősség új dimenziói: utak az ökofilozófiához
(szociológia program)
A civilizációnkban és a földi élővilágban végbemenő drámai változások új megvilágításba helyezik a modern társadalomelméleti hagyomány egyes elemeit; az etika és a politikai filozófia alapfogalmainak újraértelmezését tűzik napirendre. A környezet fogalma, a felelősség-etika újszerű megalapozása, a közjó dilemmái vagy a tudományos-technikai haladás és a globalizáció egyes fejleményeinek megítélése elengedhetetlenné teszik a kitekintést az eszmetörténeti előzményekre.
Előírt nyelvtudás: angol (szakirodalom olvasás szintjén)
 
Örkény Antal
Constructing Border Ethnic Identities and migration experiences along the border of EU (ENRI research 2010)
(szociológia program)
The proposed research project “Interplay of European, National and Regional Identities: nations between states along the new eastern borders of the European Union” is aimed at a deeper understanding of the ways in which the modern European identities and regional cultures are formed and inter-communicated in the Eastern part of the European continent.
In this project we aim to galvanise these three perspectives on the dynamic relationships between identities and state restructuring. More specifically the project explore the ways in which European, national and regional identities are constituted and negotiated through individual and group narratives and practices within an increasingly complex set of institutional arrangements. The project explores the interrelation between individual identities (increasingly complex), group identities (where there is a growing significance of cosmopolitan and European identities parallel to national and regional identities), and institutional frameworks (still dominated by the state, but with the increasing significance of non state actors). The broader post-socialist space offers different contexts within which we can explore the changing relationships between identities, nations and states. These are for example: post-communist Eastern European countries; post-soviet countries with a historical claim on nation and state; post-soviet nation-states that emerged within the boundaries of the Soviet republics; post-imperial state and nation in the case of Russia.
 
Örkény Antal
A köznapi igazságossági ítéletek és a generációk közötti igazságossági elvek Közép- Európában 
(szociológia program)
A javasolt téma egy közel két évtizedes múltra visszanyúló nemzetközi összehasonlító empirikus kutatás eddigi adatbázisainak az „újrahasznosításáról”, illetve ezen adatokból kiinduló új elméleti vagy módszertani kutatási kérdések megválaszolásáról szól. A kutatás célja, hogy az empirikus szociológia eszközeivel feltárjuk a piaci folyamatokra, a társadalmi viszonyokra, az elosztási rendszerekre, a társadalmi egyenlőtlenségek okaira és a mindennapi kapcsolatokra vonatkozó köznapi igazságossági nézeteket. Vizsgálatunk során a mérni kívánt igazságossági szempontok szorosan kapcsolódnak egy 1991-ben, 1996-ban és 2005-ben végzett nemzetközi összehasonlító kutatás (ISJP) már kipróbált koncepciójához és mérési eljárásához. Az identikus itemek lehetőséget nyújtanak az attitűdök időbeli és országok közötti változásának a mérésére. Mivel az igazságos társadalomról való közgondolkodás napjainkra a hagyományos tematizációkról (társadalmi szegénység, településbeli különbségek, foglalkozási, jövedelmi és tudásbeli egyenlőtlenségek, stb.) olyan új témák felé fordult, mint a jövő generációk iránti felelősség, és ennek megosztása a társadalomban, a társadalmak elöregedése, és az életkorukat tekintve kimenő generációk méltó emberi élethez való juttatása, a generációk közötti egyéni és kollektív transzferek, a társadalmi beruházások generációk közötti igazságos megosztása, a közjavakból való részesedés és a társadalmi szolgáltatások megosztása a generációk között, ezért a kutatás negyedik hulláma 2008-ban kiemelt szerepet szánt a generációs igazságosság vizsgálatának.
A magyar kérdezést a TÁRKI bonyolította. Felkérésünk szerint a generációs alminták jobb összehasonlíthatósága érdekében nem 1000 fős, hanem 1300 fős mintával dolgoztunk, amelyben a generációk szerint felsúlyozhatók a fiatalabb és idősebb korosztályokat. A kutatás keretében ugyancsak szerepelt egy diád vizsgálat, amelyben 391 páros relációban kérdeztük a szülőt és a 18 évesnél idősebb különélő gyermeket. A szülő-gyerek diád identikus kérdőívre válaszolt, ami lehetőséget kínál az értékvilág közvetlen generációs összefüggéseinek tesztelésére.
  
Pál Eszter
Evolúciós elméletek a társadalomtudományban
A kutatási terület felöleli a 19. és 20. századi evolúciós elméletek európai és amerikai változatait. Kiterjed tartalmi, eszmetörténeti kérdésekre és a tágabb társadalmi és tudománytörténeti kontextus kérdéseire egyaránt. Ide tartoznak a társadalomtudományi evolúciós koncepciók klasszikus és újabb változatai, és a határterületek (pl. pszichológia, etológia) kortárs evolúciós megközelítéseinek szociológiai relevanciája is. 
Előírt nyelvtudás: angol

Pál Eszter
Az amerikai szociológia története 
A téma felöleli az amerikai szociológia történetének korai szakaszát, az intézményesedés folyamatát, illetve a professzionálisan működő szociológia későbbi fejezeteit. Ide tartoznak az amerikai szociológia korai művelői, a Chicagói Iskola tagjainak munkássága, a Parsons, Merton és Lazarsfeld nevével fémjelezhető időszak, valamint a fenomenológiai szociológia és egyéb újabb irányzatok. A kutatás e fejezetek valamelyikét tárja fel alaposabban.
Előírt nyelvtudás: angol 

Pál Eszter
Társadalom és természettudomány Angliában a 19. század második és a 20. század első felében
A kutatási terület egyik iránya a szociológia intézményesedésének vizsgálatát célozza Nagy-Britanniában. A francia, német és az amerikai szociológia korai időszakához képest kevéssé feldolgozott területről van szó, és elsősorban az eszmetörténeti és intézményes kontextus vizsgálatát jelenti. A kutatás másrészt felölelheti az evolúciós elméletek terjedése nyomán a 19. század második felében lezajló szemléletváltás különböző aspektusait (az eszmetörténeti kérdések mellett a folyamat társadalmi, intézményi és kulturális kontextusának elemzését), amely nemcsak a társadalomtudományokat, hanem – elsősorban – a természettudományokat, de a közgondolkodást általában is érintette.
Előírt nyelvtudás: angol 

Pál Eszter
Társadalmi integráció és kirekesztettség a korai amerikai szociológiában
A 19. század utolsó harmadának Amerikájának társadalomtudományi gondolkodását meghatározták a reformmozgalmak. A Social Gospel, a settlement mozgalom és az evolúciós elméletek, illetve a szociológia és a szociális munka („elméleti” és „gyakorlati” szociológia) mind foglalkoztak a társadalmi integráció és a kirekesztettség kérdéseivel. A társadalmi problémák feltárása a századforduló utáni amerikai szociológiának is a fókuszában maradt, így e problematika a már professzionálisabban működő szociológiai műhelyek (pl. a chicagói iskola) szempontjából is központi jelentőségű. Itt már a hangsúly egyre inkább a bevándorlók asszimilációjának és integrációjának kérdésére került.
Előírt nyelvtudás: angol

Pál Eszter 
Gender kérdések és „gyakorlati szociológia” Amerikában a 19. és 20. század fordulóján
Az amerikai szociológia intézményesedésének sikeréhez nagyban hozzájárult gyakorlati orientáltsága, szerves kapcsolódása a társadalmi reformmozgalmakkal. Több évtizedig szorosan együttműködve dolgoztak settlement kutatók (szocális munkások) és egyetemi oktatók. A sikeres tudományos és intézményi legitimáció azonban egy idő után tudatos „határmunkálatokat” is jelentett, vagyis a kevésbé tudományosnak tűnő, gyakorlati területek leválasztását. Ebben a folyamatban pedig szerepet játszott a gender problematika, ugyanis a gyakorlati szociológia, a settlement mozgalom vezetői és kiemelkedő alakjai nők voltak, akik a 20. század elejétől egyre inkább külön intézményi struktúrába kerültek. A kutatás az amerikai szociológia és szociálpolitika intézményesedését tárja fel, különös tekintettel a gender szempontok szerepére a folyamatban.  
Előírt nyelvtudás: angol

Pál Eszter 
A kisebbségkutatás úttörője: W.E.B. DuBois
A korai amerikai szociológiában kitüntetett szerepe volt a különböző etnikai csoportok együttélésével kapcsolatos kérdéseknek. Különösen a chicagói iskola számára volt ez nagy jelentőségű. Az ide tartozó kutatók asszimilációval kapcsolatos elképzelései jól ismertek. Kevésbé ismert azonban egy marginalizált, afro-amerikai kutató, W.E.B. DuBois munkássága, aki a feketék társadalmi beilleszkedésével illetve kirekesztettségével kapcsolatban elsőként fogalmazta meg az integráció szükségességét, szemben az általa negatívan megítélt asszimilációval szemben. A DuBois-féle megközelítés, amely a jóval későbbi tudományos és társadalmi diskurzusba illik, ekkor nem kelthetett elég nagy visszhangot. Az utóbbi évek tudománytörténete újra felfedezte ezt a szerzőt, de az életmű alapos feldolgozása még nem történt meg. A kutatás ezt célozza.
Előírt nyelvtudás: angol

Rényi Ágnes 
A modernizáció társadalomelméleti megközelítései 
(szociológia program)
A kutatás a modern társadalmakkal kapcsolatos legújabb társadalomelméleti kísérletek nemzetközi feltérképezésére és összehasonlító értékelésére irányul.
Elsősorban azon hallgatók érdeklődésére tart számot, akiket foglalkoztatnak  a szociológia-, illetve a társadalomelmélet problémái.
előírt nyelvtudás: angol vagy francia, vagy német
felvehető hallgatók száma: 2
   
Rudas Tamás
A keverék illeszkedési mérték
(szociológia program)
A kutatási téma leírása:
Ezt az eljárást 1994-ben javasoltuk (Rudas, Clogg, Lindsay, JRSSB) és azóta számos cikk tárgyalja ennek tulajdonságait és alkalmazását. A keverék illeszkedési mérték lényege, hogy egy statisztikai hipotézis illeszkedéséről való döntést nem az un. p-értékre alapozzuk, hanem annak becslésére, hogy a populációnak legfeljebb mekkora hányadán lehet érvényes. Az eljárás viszonylagos népszerűsége ellenére jelenleg még mindig nem áll rendelkezésre olyan szoftver, amely a statisztikailag nem képzett felhasználók számára lehetővé tenné annak kényelmes használatát. A kutatás egyik célja olyan R szoftver létrehozása és szabadon hozzáférhetővé tétele, amely bármilyen olyan hipotézis esetében lehetővé teszi a keverék illeszkedési eljárás alkalmazását, amelynek illesztésére létezik R program. A kutatás másik célja ennek a szoftvernek az alkalmazásán alapul, és azt vizsgálja, hogy néhány, a szociológiában nagy jelentőséggel bíró hipotézis esetében a keverék illeszkedési mérték alkalmazása a megszokottal azonos vagy azzal ellentétes következtetésre vezet-e, illetve az esetleges eltérések okainak vizsgálata, a modellek megfelelő módosítása.
felvehető hallgatók száma: 1
 
Rudas Tamás
A társadalmi mobilitás vizsgálata útmodellekkel
(szociológia program)
A kutatási téma leírása:
Az európai kutatási hagyomány a társadalmi pozíciókat kategóriákként kezeli (szemben az USA hagyományával, ahol inkább folytonos státusz indikátorokkal dolgoznak). A kutatás célja új statisztikia eljárások alkalmazása ilyen, kategoriális változókkal leírt mobilitási folyamatok elemzésére. A friss statisztikai irodalomból a grafkus, a marginális és a ralációs modellek elméletét, illetve a diszkrét útmodellekre vonatkozó újabb eredményeket használjuk fel.
felvehető hallgatók száma: 1

Somlai Péter
Társadalmi változások és életút
(szociológia program)
A téma részletesebb leírása (kb. 3–5 mondat):
Modernitás és társadalmi változások; az életút menetének és szakaszainak változásai a modern társadalmakban; a gyerekkor, kamaszkor, ifjúság, poszt-adoleszcencia változatai.    
Felvehető hallgatók száma:2–3
Ajánlott nyelvtudás: angol.
  
Szabari Vera
A magyarországi szociológia története
(szociológia program)
A téma részletesebb leírása (kb. 3–5 mondat): A kutatás a magyarországi szociológia 20. századi történetére fókuszál. Az intézményesülésre tett kísérletek mellett jelentős kutatási terepet kínál a szociológia és a politika viszonyának többdimenziójú vizsgálata, a hazai szociológia tudománytörténeti elemzése.
  
Székelyi Mária
A közép-kelet-európai régió megváltozott mentális térképe
(szociológia program)
A kutatási téma leírása: A kutatás-sorozat a közép-kelet-európai régiónak a rendszerváltozás hatására megváltozott mentális térképét kívánja megrajzolni az empirikus szociológia eszközeivel a társadalmi igazságosság optikájából, a 90-es majd az ezredforduló utáni években. Az kutatás empirikus hátterét három nemzetközi összehasonlító vizsgálat eredményei szolgáltatják. Az első felmérés, amelyre 1991-ben került sor és 12 nyugat- és kelet-európai ország vett részt benne, azt a célt tűzte ki maga elé, hogy az empirikus szociológia eszközeivel pillanatfelvételt készítsen arról, amit az emberek a társadalmi igazságosságról hisznek, és amit keleten és nyugaton egy igazságosabb világtól elvárnak. Az adatfelvételt 1996-ban megismételték, és 2007-ben egy újabb magyarországi felvétel készül, amely kapcsolódik a 2005–2006-ban Európa számos országában megkezdett újabb kutatáshoz.
Az anyag lehetőséget nyújt arra, hogy eltérő országok, illetve eltérő történeti hagyományok és politikai kultúrák között térben és időben rekonstruáljuk az emberek vélekedéseit és értékválasztásait a társadalmi egyenlőtlenségek, a jövedelemkülönbségek, az elosztás elvek, az állami szerepvállalás, a társadalmi érvényesülés és kudarc dimenzióiban. Megtudhatjuk, hogy mit tartanak az emberek Közép- és Kelet-Európában igazságosnak, illetve igazságtalannak, hogyan emlékeznek a múlt igazságtalanságaira, és milyen elveket választanak akkor, amikor egy igazságosabb világról álmodoznak.
A kutatás elméleti hátterét adó szakirodalom igen gazdag, az egymással vitatkozó megközelítések empirikus tesztelésére komoly esély kínálkozik. A témához kapcsolódó jelölt számára az igazságfelfogások történeti változásinak elemzésén túl egy éppen folyó empirikus kutatásba való bekapcsolódás lehetősége kínálkozik.
A témát olyan jelöltnek ajánlom, aki mind a téma, mind az empirikus modellépítés iránt érdeklődést mutat.
felvehető hallgatók száma: 1
  
Vajda Júlia                                       
Zsidó identitás Magyarországon
(szociológia program)
Szívesen vállalom olyan hallgatók doktori dolgozatának tutorálását, akiket a magyarországi zsidóság bármely csoportjának egyéni illetve kollektív identitása érdekel, s aki történeti, antropológiai illetve kvalitatív szociológiai módszerekkel kíván kutatni.
Előírt nyelvtudás: angol
Ajánlott nyelvtudás: német
 
Vajda Júlia                                         
Totális intézmények keletkezése és le(nem)bontásuk folyamata
Komoly adóssága a rendszerváltás utáni magyar szociálpolitikának a hatókörébe tartozó totális intézményeknek a lebontása. Bár a jelen struktúra nem csak, hogy nem felel meg azoknak az egyezményeknek, amelyeket Magyarország a rendszerváltás óta aláírt, de köztudomásúlag nincs tekintettel sem a bennük „gondozottak”, sem valójában az ott dolgozók emberi méltóságára, sem egyéb szempontok szerinti „jóllétére”, a felszámolásuk irányába tett lépések nem elégségesek ahhoz, hogy a helyzet belátható időn belül radikálisan átalakuljon. Mindazonáltal az, hogy vannak ilyen jellegű lépések, nem csak, hogy önmagában is örvendetes, de lehetőséget nyújt egy olyan kutatás számára, amely ezt a lebontási folyamatot szeretné kutatni, s ennek részeként azt a szerepet, amelyet a – különböző fajta – intézmények a bennük „érintettek” (dolgozók, gondozottak, hozzátartozók) életében betöltenek.
Szívesen vállalom tehát olyan hallgatók tutorálását, akiket érdekelnek a totális intézmények, azok története, s a lebontásuk folyamat, az akörüli érdek- s egyéb harcok.
Előírt nyelvtudás: angol
Ajánlott nyelvtudás: német
 
Vajda Júlia                                          
Élettörténet, narratíva, identitás 
(szociológia program)
Azon hallgatók jelentkezését várom a témára, akiket érdekelnek a fenti „kulcsfogalmak” összefüggései, s akik szívesen dolgoznák fel a téma széles értelemben vett szakirodalmát a filozófiától a pszichológián át a szociológiáig, s akiket foglalkoztat az, hogy milyen módszerekkel lehet az ilyen jellegű kérdéseket, témákat kutatni. Sőt, tulajdonképpen azokét is, akiket a kvalitatív módszerek érdekelnek, s ilyen módon kutatható empirikus témén kívánnak dolgozni.
Előírt nyelvtudás: angol
Ajánlott nyelvtudás: német
  
Vajda Júlia                                        
Örökbefogadók és örökbefogadottak
(szociológia program)
A témát tulajdonképpen szélesebben értem, mint amit e szavak feltétlenül takarnak: bárkit szívesen fogadok, akit az örökbefogadás, a nevelőszülői lét problémája, illetve az ilyen helyzetben való felnövekvés, sőt, a másik oldalon az állami gondozotti lét érdekel.
Előírt nyelvtudás: angol
Ajánlott nyelvtudás: német
 
Wessely Anna
A természet- és/vagy a társadalomtudományok használata és reprezentációja a magyar nyilvánosságban 
(szociológia program).
felvehető hallgatók száma: 3
 
Wessely Anna
A magyar kulturális élet szerkezete, szereplői, változási trendjei
(szociológia program).
felvehető hallgatók száma: 3

Wessely Anna
A tudományos kutatás szociológiája
(szociológia program).
felvehető hallgatók száma: 3

Wessely Anna
A művészeti intézményrendszer szociológiai vizsgálata
(szociológia program).
felvehető hallgatók száma: 3

Portálkezelői menü Tartalom módosításaUtolsó módosítás dátuma: 2016.09.28.