Címzetes egyetemi tanárok és docensek

Címzetes egyetemi tanárok

Vercseg Ilona – 2016

Vercseg Ilona a közösségfejlesztés kiemelkedő képviselője, aki munkásságával, oktatói munkájával és publikációival a hazai és a nemzetközi szakmai közösségekben egyaránt nevet szerzett magának. A Kar képzéseiben lassan 20 éve, folyamatosan vesz részt. 1997-től az egyetemi szociális munkás képzésben, jelenleg a Szociális munka BA és a Közösségi és civil tanulmányok MA képzésekben tart óraadóként kurzusokat. Vercseg Ilona meghatározó szerepet játszott a Közösségi és civil tanulmányok MA kidolgozásában, akkreditációjában, majd oktatásában, tantervfejlesztésében.

Csanádi Gábor – 2013

Csanádi Gábor 1979-től dolgozik az ELTE Társadalomtudományi Karán, előbb csoportvezetőként, majd tanszékvezetőként, később intézetigazgatóként vállalt szakmai szerepet. 2008-ban itt habilitált. Kutatóként a várostervezés szociológiája; a városi társadalmi egyenlőtlenségek; a társadalmi konfliktusok vizsgálata; a mintavételi eljárások; az iskolarendszer és társadalmi struktúra; valamint a szegregáció mérése és mintáinak változása állt, áll érdeklődése középpontjában. 

Boros László – 2013

Boros László 1974-ben szerzett diplomát az ELTE Állam-és Jogtudományi Karán. 1994-ben lett a szociológia tudományok kandidátusa. 1974 óta dolgozik az ELTE-n, kezdetben részfoglalkozású oktatóként, majd 1978-1983 között és 1989-től főállásban. A közbenső időben az MTA Szociológiai Kutatóintézetében és a Társadalomtudományi Intézetben végzett tudományos kutatómunkát. 1989-ben az ELTE ÁJK Jogszociológiai Tanszék vezetőjének nevezték ki. 1997-től 2006-ig az ELTE nemzetközi rektorhelyetteseként tevékenykedett. 2004-ben az ELTE Társadalomtudományi Karán lett intézetigazgató, illetve tanszékvezető. Tudományos kutatói és oktatói tevékenysége közé tartozik a jogszociológia, a kelet-közép-európai jogrendszerek összehasonlító elemzése, az EU-n belüli jogharmonizáció, valamint a közigazgatási szociológiára, és a szervezetszociológiára terjed ki. 

Kovács István Gábor – 2013

Kovács István Gábor

Kovács István Gábor 1969-ben a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett magyar-történelem szakos tanári diplomát. 1973-ban az ELTE BTK Szociológia Tanszékének oktatója lett, majd a Társadalomtudományi Kar Szociológia Intézet Történetszociológia Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense. Kandidátusi fokozatát 1987-ben szerezte meg. Kutatói figyelme az 1990-es években a társadalmi elit vizsgálata felé fordult, Ezekről a kutatási témákról több könyvsorozatot szerkesztett, szerkesztője és alkotója volt a több kötetes Társadalomtörténeti szöveggyűjteménynek. Kutatásaiba hallgatóit is bevonta. Oktatói tevékenységét a rendkívül alapos felkészültség, a történészi precizitás és a kiváló pedagógiai érzék jellemzi. Kovács István Gábornak fontos szerepe volt a szociológia-oktatás megszervezésében és feltételeinek megteremtésében. Az új bolognai rendszerű alapképzési és mesterképzési szakok kidolgozásában jelentős szerepet vállalt.

Király Júlia – 2013

Király Júlia a hazai közgazdaságtudományi kutatás, képzés és a gyakorlati gazdaságpolitikai élet egyik legszínesebb egyénisége, fontos szaktekintélye. Az ELTE TáTK közgazdasági programjainak egyik legaktívabb alapítója, a programok kidolgozásában és máig tanításában is aktívan vesz részt. Részt vett a rendszerváltás után a kiépülő pénzügyi rendszer felsőszintű szakemberellátásához nélkülözhetetlen magas szintű pénzügyi szakmai képzés létrehozásához.

Szabó Lajos – 2012

Szabó Lajos a hetvenes években részese volt a szociálpszichiátriai szemlélet kialakításának és elterjesztésének, majd a nyolcvanas években oktatóként tevékenyen részt vett a szociális szervező képzés továbbfejlesztésében a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán. Ugyanott alkotótárs a szociális munka szak tantervének kidolgozásában a kilencvenes évek elején, majd a szociális menedzser képzés magyarországi bevezetésében az évtized közepén. Vezetésével dolgozták ki a szociális gerontológia szakirányú továbbképzési szak tantervét. Oktatási tevékenysége során – érdeklődésének megfelelően – sok volt diákját indította el az általa tanított és magas szinten művelt területek, vagyis a pszichiátriai, gerontológiai és krízis ellátás, illetve a kórházi szociális munka irányába. Pedagógiai munkája mellett jelentős művekkel gazdagította a szociális esetmunka, a szociális gerontológia, a mentálhigiéné és a közösségi pszichiátria szakirodalmát könyvek, módszertani füzetek, cikkek, hazai és külföldi konferencia előadások formájában. Részt vett a Szociális Munka elméleti folyóirat megteremtésében és szerkesztésében. 

Hofer Tamás – 2005

Hofer Tamás a formálódó magyar kulturális antropológiai szakma meghatározó alakja. Nemzetközi elismertsége révén is igen sokat tett (és a mai napig is tesz) a kulturális antropológia érdekében.  1991-től félállású docensként, később tudományos munkatársként. Nemzetközi elismertsége révén is igen sokat tett (és a mai napig is tesz) a kulturális antropológia érdekében. 

Simonyi Ágnes – 2005

Simonyi Ágnes kutatási szakterülete a munkaerőpiac új jelenségei Magyarországon és Európában, alkalmazkodás a tartós munkanélküliséghez, rendszertelen és atipikus foglalkoztatás, gazdasági szervezetek, szakképzési igények és érdekegyeztetés, a kisvállalkozások sajátos társadalmi, kulturális összefüggései, a vállalkozói övezetek sajátosságai, szervezeti és technológiai innovációk társadalmi feltételei. 

Boglár Lajos – 2004

Boglár Lajos Brazíliában született 1929. december 27-én Boglár Lajos és Rátz Anna gyermekeként. Egyetemi tanulmányait az ELTE BTK-n végezte 1948-1953 között, etnológia-ősrégészet szakon, ahol Vajda László (etnológus) tanítványa volt. 1942-ig élt Brazíliában. 1953-1979 között a Néprajzi Múzeumban muzeológus, majd a Nemzetközi Osztály vezetője volt. 1979-ben a Magyar Tudományos Akadémia tudományos főmunkatársa, az ELTE BTK docense, a Kulturális Antropológiai szakcsoport vezetője volt. 1989-től a Magyar Latinamerikanisták Társaságának alelnöke volt. A Revindi és a Szimbiózis című szaklapot szerkesztte. A Brazil–Magyar Társaság elnöke volt. 9 európai múzeum őrzi gyűjteményeit, állandó kiállítása Tatabányán látható. Több dokumentumfilmet készített. Gazdag életművéről részletesen az Újkor.hu nekrológja számol be.

Címzetes egyetemi docensek

Manchin Róbert – 2016

Manchin Róbert a magyar és a nemzetközi szociológia kiemelkedő képviselője, aki alap-és alkalmazott kutatásaival nevet szerzett magának az életmód, életminőség és érték kutatásokban, melyeket önállóan és Hankiss Elemérrel, Vitányi Ivánnal, Szelényi Ivánnal végzett. A rendszerváltást követő évtizedekben a nemzetközi Gallup Közvéleménykutató Intézetnél dolgozott, ahol nagy adatbázisokra alapozott monitor rendszert fejlesztett ki különböző társadalmilag releváns témákban. Széleskörű nemzetközi tapasztalatokkal rendelkezik. Olyan nemzetközi szervezetnek volt tanácsadója mint az ENSZ, az UNESCO, A Világbank, az WHO, az OECD és az EU.  Járatos az akadémiai kutatásban és az üzleti világban. Nagy és jelentős amerikai egyetemeken tanított (Wisconsin-Madison, Northern Illinois). A College of Europe és a Budapest Business School vendégtanáraként vezetéstudományi, szociológiai és kutatás-módszertani előadásokat tartott. Különös érdeklődést tanúsít a fenntartható fejlődés szociológiai, közgazdasági és kulturális problémái iránt. Aktív résztvevője a 2015-ben Kőszegen indult KRAFT programnak.

Máth András – 2016

Máth András az elmúlt közel 20 évben a hazai piackutató szakma egyik vezető egyéniségévé vált, és a piackutatási tevékenységen kívül számos tudományos igényű adatgyűjtést is szervezett és nemzetközi szakmai programokban is rendszeresen részt vesz. Munkája nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a szak a hallgatók számára vonzó maradjon, és kitűnő elhelyezkedési lehetőségeket nyújtson. Máth András oktatói munkája igényességével, elkötelezettségével, állandóan megújuló tartalmával az ELTE legjobb hagyományait testesíti meg.

Kérész Gyuláné – 2006

Dr. Kérész Gyuláné 1966-ban végezte el egyetemi tanulmányait magyar-népművelő szakon. 1977-ben egyetemi doktori címet szerzett. 1969-től dolgozik az ELTE-n a Szociológia Tanszéken, korábban tanársegédként, jelenleg adjunktusként. Kérész Klára példamutató lelkiismeretességgel tanít. Az életmód, az életvitel és egészségi állapot, az ifjúság életlehetősége és szokásai témakörében tart előadásokat és szemináriumokat. Kutatásaiban elsősorban az egészségszociológia és az életmód kérdéseivel foglalkozott, publikációi is ezekben a témakörökben születtek. Közel 10 évig a Tanulmányi Bizottság elnökeként tevékenykedett, nagy figyelemmel és empátiával foglalkozott a hallgatók ügyeivel. Mintegy 5 évig a szociológia szak esti és levelező tagozatán folyó oktatás vezetője volt.

Portálkezelői menü Tartalom módosításaUtolsó módosítás dátuma: 2017.09.13.