A migrációs válságra adott társadalmi reakciók (TÁRKI kötet)
A TÁRKI online elérhető tanulmánykötete az idegenellenesség alakulását és a bevándorlással kapcsolatos lakossági attitűdöket két reprezentatív lakossági kutatás eredményeire alapozva mutatja be. A szerzők között van a TáTK oktatója, Sik Endre és óraadó oktatója, Simonovits Bori.
A migrációs válságra adott társadalmi reakciók: elutasítás és szolidaritás Magyarországon 2015-ben
A kutatás időtartama: 2015. október - 2016. február
A kutatást végezte: TÁRKI Társadalomkutatási Intézet
A tanulmány elérhető angol nyelven: The Social Aspects of the 2015 Refugee Crisis in Hungary (pdf 12MB)
A tanulmány magyar nyelvű összefoglalója: A migrációs válságra adott társadalmi reakciók: elutasítás s szolidaritás Magyarországon 2015-ben
A kutatás fő céljai a következők voltak:
- Az idegenellenesség alakulásának és a menedékkérőkkel, menekültekkel és bevándorlókkal kapcsolatos lakossági attitűdök feltérképezése 2015 októberében és 2016 januárjában, magyar és nemzetközi reprezentatív felmérések alapján;
- A menekültválság idején aktív segítők motivációjának és a szervezetek tevékenységének feltárása– a terepen dolgozó önkéntesekkel készült interjúkra és fókuszcsoportokra épülő kvalitatív kutatás (2015 őszi adatfelvétel);
- A menekültválságban segítő Magyarországon működő szervezetek megjelenésének tanulmányozása az online médiában
További információ: simonovits@tarki.hu
Részlet a magyar nyelvű összefoglalóból
"2015-ben nagyságrendileg 390 ezren lépték át a szerb-magyar illetve horvát-magyar határt, közülük 177 ezer főt regisztráltak menedékkérőként. 2015 nyarán önkéntesek ezrei segítették a Magyarországra érkezőket.
A 2015-ös nyári-őszi migrációs hullám magyarországi eseményei számos meglepő újdonságot szolgáltatott a magyar közélet számára. A korábban elképzelhetetlen méretű embertömeg hatalmas kihívás volt az ország számára. Egy olyan ország számára, amely erőteljesen idegenellenes, elzárkózik a másság különböző formáitól (a szegényektől, a cigányoktól, a hajléktalanoktól, a homoszexuálisoktól és a bevándorlóktól), és amire a kormányzat erőteljes kommunikációs kampányt épít; ahol a civil aktivitás és az egymás iránti bizalom szintje általában véve igen alacsony, és ahol ennek ellenére a szolidaritás új formái bukkantak fel annak érdekében, hogy az országba hirtelen nagy számban érkezők számára alapvető humanitárius segítséget nyújtson. A TÁRKI 2015 őszén-telén végzett kutatása ezt az ellentmondást járja körül: miként lehetséges, hogy egy ennyire zárt értékrendű és a másságot, ezen belül a bevándorlók bármely csoportját elutasító társadalomból rövid idő alatt kinőtt egy elkötelezett és hatékony önkéntes mozgalom, amely a megszokott segítők hiányában maga tölti be a humanitárius segítő szerepét, minden korábbi szervezeti előzmény nélkül.
A bevándorlással és menekültekkel kapcsolatos lakossági vélemények
A bevándorlással kapcsolatos félelmek és az idegenellenesség vizsgálata az elmúlt időszak menekültügyi válságának és az egész világot megrázó terrorcselekmények tükrében különösen aktuális. A kutatás erőssége, hogy a válság több fázisát is vizsgálja, mivel az adatfelvétel két hullámban zajlott: az első „lakossági pillanatfelvétel” 2015 októberében, a migrációs hullám csúcsán és a magyarországi jogi és fizikai határzár teljes megvalósulásának időszakában készült; míg a második 2016 januárjában, az egész Európát megrázó párizsi terrortámadások után két hónappal és közvetlenül a Magyarországon is nagy sajtóvisszhangot kiváltó németországi szilveszteri atrocitások utáni helyzetet rögzíti."
2016.04.04.