Az orosz–ukrán háború új narratíváinak feltárása a hazai nyilvánosságban

A pályázat egyik nyertes kutatócsapatának célja, hogy a természetes nyelvfeldolgozás módszereivel feltárja az orosz–ukrán háború és kapcsolatok narratíváit a hazai nyilvánosságban. A Barna Ildikó, Németh Renáta, Sik Domonkos, Gosztonyi Márton és Rakovics Zsófia által alkotott kutatócsapat egy adattisztított és előfeldolgozott, parlamenti és politikai beszédeket, valamint hazai híroldalak szövegeit tartalmazó nyelvi korpuszban vizsgálja a két országra vonatkozó narratívák alakulását.

„A kutatás során első lépésben a tematikus és kommunikációs mintákat (pl. érvelő, érzelmi, leíró beszédaktusokat) igyekszünk megtalálni és azonosítani az 1998 és 2023 közötti időszakból származó óriási nyelvi adatbázisban. Második lépésben szóbeágyazási módszerek segítségével vizsgáljuk, hogy miként változott Oroszország és Ukrajna szemantikai pozíciója és funkciója a nyilvánosság diskurzusaiban.” – magyarázza Barna Ildikó, a kutatás vezetője.

A módszer jelentősége, hogy a szóbeágyazási modellek felhasználhatók a szemantikai struktúrák feltárására, így egyes kulcsszavak vagy szópárok közötti távolságok dinamikájának elemzésére: következésképp vizsgálhatóvá válik, hogy Oroszország, illetve Ukrajna a demokrácia–autokrácia vagy barát–ellenség, mi–másik tengelyek mentén hol helyezkedik el a hazai diszkurzív térben, és hogy ez miként változott a háború kitörése óta.

A kutatócsapat szándéka, hogy hosszú távon, a nyilvánosság különböző rétegeiben (parlament, professzionális média, közösségi média), a politikai oldalak (pártok), valamint a hatalmi pozíciók (kormányzati, ellenzéki) szerint differenciálva láttassa, hogy miként konstruálódnak a két országra vonatkozó narratívák.

„Egy dinamikusan változó, kitüntetett morális tétekkel bíró eseménysorozathoz – mint például az orosz–ukrán háborúhoz – kapcsolódó diszkurzív mintázatok – emeli ki Barna Ildikó –, a kollektív identitás, szolidaritás és morális rendek kereteinek változását is modellezik. Az így feltárt minták és modellek nemzetközi összevetésben további, határokon átívelő kutatási projekteket is életre hívhatnak a témában.”

Fotó: Pexels / Ivan Samkov