Digital Lens: Digitális szövegelemzéssel vizsgálják a holokauszt történeteit

2022.11.30.
Digital Lens: Digitális szövegelemzéssel vizsgálják a holokauszt történeteit
Az ELTE Társadalomtudományi Karán működő Research Center for Computational Social Science „Digital Lens” kutatócsoportja 2021-ben indult projektjében többek között mesterséges intelligencián alapuló módszerekkel dolgozza fel a holokauszt magyar túlélőinek tanúvallomásait. A projekt honlapját november 24-én mutatták be egy jeruzsálemi konferencián.

A magyar túlélők vallomásait a Deportáltakat Gondozó Országos Bizottság (DEGOB) rögzítette 1945 és 1946 között. A „Revisiting Early Testimonies of Hungarian Jewish Holocaust Survivors through a Digital Lens” (röviden Digital Lens) elnevezésű kutatócsoport most új, innovatív módszerekkel elemzi ezeket a jegyzőkönyveket. A kutatás amellett, hogy segít pontosabb képet alkotni a DEGOB működéséről, a digitális szövegelemzés módszereivel tárja fel a túlélők által használt nyelv legfontosabb jellemzőit, az üldöztetés és a túlélés topográfiáját, illetve a tipikusan női és férfi nézőpontból lejegyzett tapasztalatokat.

 

A térkép a 143 beregszászi gettóból deportált túlélő útvonalát mutatja be. Az ábrán minden vonal egy-egy túlélő sorsát képviseli nem szerint szinezve. A túlélők összesen 71 tábort jártak meg. Az ábra interaktív verziója szűrhető korcsoport szerint, valamint betekintést enged az egyes túlélők sorsába is.

 

Melyek a zsidó holokauszttúlélők jegyzőkönyvekben használt nyelvezetének főbb jellemzői? Találunk-e jelentős eltéréseket a különböző túlélő csoportok között? Hogyan viszonyul a túlélők által használt nyelv a korra jellemző közbeszédhez, a korabeli sajtó nyelvezetéhez? A kutatás többek között ezekre a kérdésekre keresi választ a legmodernebb, mesterséges intelligenciával támogatott módszerekkel – mondta el Barna Ildikó, az ELTE Társadalomtudományi Kar habilitált egyetemi docense, az ELTE Research Center for Computational Social Science kutatócsoport társvezetője.

A kutatás másik iránya az üldöztetés és a túlélés topográfiájával foglalkozik. Honnan deportálták a túlélőket? Milyen helyeken voltak a holokauszt során? Mi jellemezte a felszabadulás utáni időszakot? Milyen útvonalon és hogyan érkeztek vissza Magyarországra? Mivel a tapasztalatok szerint a férfiak és nők sokszor eltérő nézőpontból ítélik meg a velük történteket, a kutatás külön figyelmet szentel a női és férfi tapasztalatok közötti különbségeknek (gendered experience).

 

Az ábra a beregszászi gettó túlélőihez kapcsolódó táborrendszert tárja fel: azt mutatja be, hogy a beregszászi túlélők a kényszermunkán túl több, mint hatvan különböző tábort jártak meg, ami 14 főtábor alá sorolható be.

A kutatócsoport a november végén Jeruzsálemben megrendezett „Challenges In Presenting Holocaust Resources In The Digital Age” című workshopon mutatta be a projekt most élesített honlapját, amelyen a történettudomány és a modernkori történelem iránt érdeklődők látványos, interaktív adatvizualizációk és térképek segítségével ismerhetik meg a kutatás eredményeit, a kapcsolódó publikációkat és előadásokat, illetve betekintést nyerhetnek a kutatás módszertanába is.

Az EVZ Foundation, a European Holocaust Research Infrastructure és Yad Vashem Intézet által rendezett nemzetközi workshop témája a holokauszt forrásainak digitális feldolgozhatósága volt, célja pedig az, hogy összehozza azon kutatókat és művészeket, akik innovatív módszerekkel teszik megközelíthetőbbé a vészkorszak emlékeit. A találkozón tartott előadásában Barna Ildikó, az ELTE TáTK egyetemi docense, Szabó M. Alexandra, a Brandeis University PhD-hallgatója és Katona Eszter, az ELTE TáTK doktorjelölt tanársegédje a beregszászi gettóból elhurcoltak által bejárt útvonalakat bemutatva árnyalta az alapvetően Auschwitz-központú magyar holokauszt-narratívát.

A kutatók digitális térkép segítségével demonstrálták, hogy a deportálások földrajzi útvonalai elemzési eszközként is felhasználhatók a történetírásban. Az adatokat hálózati grafikonon megjelenítve a deportálási helyszínek közti kapcsolatokat is bemutattuk – mondta el Szabó M. Alexandra, aki üdvözölte, hogy az innovatív digitális technológiák alkalmazásával tovább bővülhet és színesedhet jövőbeli kutatások eszköztára.