Dinamikusan nő az ELTE TáTK oktatóinak nemzetközi publikációs teljesítménye

Több, mint 50%-os növekedés a külföldi publikációkat tekintve

2024-ben a Magyar Tudományos Művek Tárának (MTMT) adatai szerint 131 ELTE TáTK affiliációval rendelkező tudományos folyóiratcikk jelent meg nem hazai kiadású szakfolyóiratokban, ami több mint a duplája az előző évinek (62). Ezzel az eredménnyel a Társadalomtudományi Kar az ELTE karok között is egyedülálló mértékben növelte nemzetközi publikációs teljesítményét 2023 és 2024 között, és hozzájárult az ELTE-hez köthető, nem hazai kiadású tudományos megjelenések számának 11%-os növekedéséhez (összesen 2093 publikáció).

Amennyiben az egy teljes állású kari kutatóra/oktatóra jutó (FTE szerinti) – nem hazai kiadású szakfolyóiratban megjelent – tudományos cikkek számát vizsgáljuk, a teljes ELTE vonatkozásában ez a mutató 1,00-ről 1,05-re, míg az ELTE TáTK-nál 0,6-ról 1,28-ra emelkedett 2023 és 2024 között, első alkalommal meghaladva ezzel az egyetemi átlagot.

TáTK-s oktatók rangos szakfolyóiratokban megjelent tudományos cikkei

2023-ról 2024-re a Q1-es publikációkat tekintve egyetemi szinten 21%-os (1198-ról1442-re), a D1-es publikációk esetében pedig egyetemi szinten 16%-os (516-ról 593-ra) emelkedés figyelhető meg.

Míg az ELTE TáTK affiliációval rendelkező, Q1-es besorolású folyóiratokban megjelent publikációk száma 2023-ban még csak 35 volt, addig 2024-ben ez a szám már 59-re emelkedett. A D1-es besorolású folyóiratokban megjelent kari publikációk száma pedig ugyanebben az időszakban 15-ről több mint a duplájára, 31-re nőtt.

Bár szinte minden ELTE karon emelkedett a D1-es besorolású szakfolyóiratokban megjelent publikációk száma, a legnagyobb mértékű növekedés – a PPK és a BTK mellett – a Társadalomtudományi Karnál tapasztalható. Ezzel az egy teljes állású kari kutatóra/oktatóra jutó D1-es publikációk száma eléri az összegyetemi értéket (0,30), és a karok között a 3. legmagasabb, csakúgy, mint az egy teljes oktató/kutató állásra eső Q1-es publikációk száma (0,58).

Összegyetemi átlag fölötti kari publikációs mutató a hazai folyóiratoknál

A hazai folyóiratban megjelent cikk mint publikálási forma a humán- és társadalomtudományi területen elterjedt. 2024-ben hazai szakfolyóiratban összesen 286 idegen nyelvű és 891 magyar nyelvű publikáció jelent meg ELTE affiliációval, ezzel az egy egyetemi oktatói/kutatói teljes állásra jutó, hazai kiadású idegen nyelvű folyóiratcikkek száma 0,14, az ugyanígy számolt magyar nyelvű folyóiratcikkek száma pedig 0,45.

Az ELTE Társadalomtudományi Kar esetében mindkét mutató magasabb, mint az összegyetemi. Az egy kari oktatóra jutó idegen nyelven (de hazai folyóiratban) megjelent tudományos cikkek száma 0,16, az egy főre számolt magyarul megjelenteké pedig 0,64.

A kutatók publikációs tevékenységének értékelése során szempont az is, hogy a szerző hány könyvfejezetet, könyvrészletet jegyez a vizsgált időszakban. A magyar nyelvű könyvrészlet-megjelenések száma az előző évhez képest 2024-ben szintén növekedést mutat a TáTK-s oktatók körében.

Emelkedő nemzetközi idézettség

Az Egyetem publikációinak független idézettsége is évről évre emelkedik. A 2019–2023 között megjelent publikációkra 2019–2024-ben gyűlt független hivatkozások száma egyetemi szinten 137 ezer, a Társadalomtudományi Karhoz tartozó pedig ebből 3,8 ezer. Ugyanez a szám a 2016 és 2020 között megjelent kari publikációkra – a 2016 és 2021 közötti idézettséget vizsgálva – még csak 2,9 ezer volt.

A publikációk jelentősége

Bár a rangos folyóiratokban közzétett, gyakran hivatkozott munkák is jelzik a kutatói kiválóságot, a tudományágak és a kutatási területek (még a társadalomtudományon belül is) lényegesen különböznek egymástól abban a tekintetben, hogy a kutatási eredményeket milyen formában és hol érdemes közzétenni ahhoz, hogy azok a lehető legjobban hasznosuljanak.   

„Minden tudományterületnek megvannak a maga sajátosságai, eltér, hogy milyen formában hozzák nyilvánosságra és idézik az új tudományos eredményeket, ezek egymással nehezen összevethetők – mondta el korábban Sziklai Péter tudományos rektorhelyettes. – Ráadásul azt sem felejthetjük el, hogy a kutatói munka sokkal összetettebb, mintsem hogy a publikálásra lehetne egyszerűsíteni, ezért is veszünk részt az európai kutatásértékelési reformfolyamatban. A nagy presztízsű folyóiratokban megjelent publikációk és a rájuk érkezett hivatkozások ugyanakkor viszonylag egyszerű mérhetőségük miatt egyelőre jelentősen beszámítanak a nemzetközi felsőoktatási rangsorokba, amelyeknek jelentős szerepe van a társadalom és a döntéshozók tájékoztatásában.”

Szabari Veronika, az ELTE TáTK tudományos dékánhelyettese hozzátette: „A kitűnő eredmények mögött egy, a társadalomtudományos kutatás és a társadalmi innováció iránt elkötelezett kari oktatói-kutatói közösség áll, számos kiemelkedő egyéni – és ami talán még fontosabb – kutatócsoportos eredménnyel. A TáTK-n léteznek olyan, egyrészt hagyományosnak tekinthető, másrészt új tudománypolitikai ösztönzők, amelyek célzottan támogatják az oktatókat kutatásaik megvalósításában és eredményeik hazai vagy nemzetközi fórumokon való megjelentetésében. Kiemelten fontos szerepet játszanak ebben a kari kiválósági pályázatok, az SZTK program, a nemrég indult kari Inkubátor Pályázat, valamint a könyvtári kutatói támogatás. Ezek a kezdeményezések jó irányt képviselnek, és lehetőség szerint érdemes őket hosszú távon fenntartani és továbbfejleszteni.”

Az adatok forrása és további információ az elte.hu cikkében.