Fulbright-ösztöndíjjal a Harvardon

Az ösztöndíjpályázatod egy kutatási témára/projektre koncentrál vagy az eddig elért kutatási eredményeid alapján választott ki nyertesnek az ösztöndíjbizottság? 

S. Á. A pályázatot egy konkrét kutatási projektre nyertem el, ami a doktori kutatásomat támogatja, egészíti ki. A kiválasztás során viszont értelemszerűen a bizottság értékeli az eddigi eredményeket is, elég komplex az értékelési rendszer. 

Mikor indulsz és pontosan mennyi időt töltesz a Harvardon?  

S. Á. Augusztusban indulok a családommal (a felségemmel és két kisfiammal). A Fulbright ösztöndíj 5 hónapra szól szeptembertől januárig, de folyamatosan pályázok azóta is, hogy ezt meg tudjuk hosszabbítani a tanév végéig. 

Ahogy a neve is jelzi, a Harvard Egyetem Kvantitatív Társadalomtudományi Intézete elsősorban társadalomkutatás-módszertani kérdéseket vizsgál. Van-e olyan téma/módszertani probléma, amire különösen koncentrálni szeretnél az ösztöndíjprogram során?  

S. Á. Egy konkrét kutatási tervvel megyek. Mind a doktori, mind a Fulbrightos kutatásomban az a probléma foglalkoztat, hogy miként lehetne javítani a kérdőíves módszerek minőségén a politikai témájú kutatások kapcsán. Sajnos egyre nehezebb kérdőívezni, világszerte csökken a válaszadási hajlandóság, részben ezekkel a problémákkal függnek össze a sajtóban hangos választási előrejelzési fiaskók is. Ami talán kevésbé közismert, hogy a módszertan-kutatók valójában régóta komoly munkát tesznek bele abba, hogy kísérleti, innovatív módszerekkel javítsák a mérési hibákat. Az egyik ilyen irány az úgynevezett hibrid adatfelvételek. A doktori kutatásom arról szól, hogy miként lehet jól ötvözni különböző adatfelvételi módokat egy kérdőíves kutatásban politikai attitűdök mérésére. Ebben elég sok lehetőség van, hiszen különböző társadalmi csoportokat különböző módokon érhetünk el hatékonyan, továbbá például a fiatalok szívesebben válaszolnak ma már online. Magyarországon erről elég keveset tudunk. Az Egyesült Államok azért érdekes, mert nagyon nagy a hagyománya az ilyen módszertani kutatásoknak. A kinti kutatásomban amerikai módszertan-kutatókkal fogok interjúzni országszerte, és főként arról fogom őket kérdezni, hogy náluk milyen „mixek” működnek legjobban. Emellett egy laboratóriumi módhatás kutatást is tervezek lefolytatni, amiben azt vizsgálom majd, hogy az adatfelvételi mód önmagában hatással van-e a válaszokra.  

Tudományos/oktatói szempontból mi a legnagyobb vonzereje az ösztöndíjprogramnak?  

S. Á. A Fulbright egy hatalmas lehetőség kutatóként, oktatóként, mert lehetőséget nyújt arra, hogy a szakma legelismertebb képviselőitől tanuljak, illetve dolgozzak együtt. Abban is nagyon bízom, hogy sikerül olyan szakmai kapcsolatokat kialakítanom, amelyek hosszú távon a Harvard és az ELTE közötti szakmai együttműködést erősíthetik.  

Milyen helyeket/programokat tervezel meglátogatni az USA-ban töltött időszakban magánemberként?  

S. Á.  Hú, kb. ezer helyre tervezünk menni, de még nem tudjuk pontosan mi lesz belőle. Alapvetően természet közelben szeretünk lenni, közel van például a Michigan-tó, de Kanadába is át szeretnénk „ugrani”. A gyerekek szerencsére még túl kicsik ahhoz, hogy Disneylanddel rágják a fülünket, úgyhogy azt szerintem megússzuk.