Giczi Johannát választották meg az IATUR európai szervezetének elnökévé

Az 1988-bal alakult International Association for Time Use Research akadémiai, kormányzati, üzleti és privát kutatóintézetek szakértőit tömörítő szervezet, melynek célja, hogy:

• az időfelhasználással kapcsolatos információkat és elemzéseket széles körben megismertesse a közönséggel;
• az időkutatás számára hozzáférhetővé tegye a legújabb technológiákat;
• elősegítse a kutatók közötti együttműködés és a kutatóprojektek interdiszciplináris jellegét.

Giczi Johanna, a hazai időmérleg kutatás vezető alakja, kinevezése kapcsán válaszolt kérdéseinkre.

Mióta foglalkozol időmérleg kutatással?

Közel 20 éve foglalkozom időmérleg statisztikával. Diplomaszerzés után a KSH Társadalomstatisztikai Főosztályán kezdtem dolgozni, ahol Sik Endre [professor emeritus] szobatársa lettem.  Vele és Altorjai Szilviával kis kutatócsapatunk egy olyan újszerű, friss elemzést készített az akkori legfrissebb Időmérleg felvételből, ami kicsit

túllép a puszta “milyen tevékenységgel hány percet töltünk“ adatok táblázásán. 

Az „éjszaka gyarmatosítása” fogalmát alkalmaztuk, kimutatva, hogy igaz a Melbin-i tétel, miszerint az emberiség egy ezidáig kihasználatlan terültet, az éjszakát kolonizálja, ezáltal mintegy  – különösen az olyan, a rugalmas munkaerőpiac szempontjából gyenge pozíciójú piaci szereplők, mint a fiatalok vagy öregek vagy a nők esetében – új formáját hozva a kizsákmányolásnak. Az éjszaka gyarmatosításának tézise szerint tehát, egyre több tevékenység tolódik a nappalból az éjszakába. Ezt a munkánkat a Magyar Szociológiai Társaság 2004-ban Polányi-díjjal jutalmazta, és ebből a gondolatból indult a doktori disszertációm alapötlete is. 

Hogyan tudnád összefoglalni az időmérleg lényegét és hasznát?

Hogy manapság miért fontos időmérleg felvételeket készíteni? Erre nagyon egyszerű a válasz. Az 1970-es évek óta fejlődő network és/vagy tudás alapú társadalom, a globalizáció és a virtualizált világ kialakulása felgyorsította a folyamatokat és megsokszorozta az életstílus alternatívákat. Minden eddiginél inkább megnőtt az idő mint tőke értéke, fokozva annak befolyását az egyén életére és a társadalom jólétére egyaránt. A gyorsuló életritmus és az időhiány, valamint az ezek nyomán megváltozó társadalmi normák és egyéni szociokulturális preferenciák jellegzetes karakterisztikáját adják modern társadalmunknak. Az életritmus megváltozása, az információáramlás gyorsasága – így az azonnali társadalmi reakciókat lehetővé tevő technológiai vívmányok, vagy az atipikus foglalkoztatási formák terjedése – merőben új időallokációs struktúrákat generál. Mindezek a változások szoros összefüggésben állnak a gazdasági termelés átalakulásával.

Az időmérleg statisztika olyan, a változó világ komplexitását megragadni képes módszertan, amellyel ezek a változások nyomon követhetők.

Emellett ez az egyetlen olyan felvétel, amely a láthatatlan munka mértékének és értékének, az úgynevezett szatellit számláknak a kiszámítására alkalmas. Az időmérleg felvételek adataiból tudjuk, hogy amennyiben a láthatatlan munka értékét is beszámítanánk a GDP-be, az körülbelül 25%-kal magasabb lenne. Ebből a felvételből lehet publikálni adatokat olyan informális tevékenységekről, mint az online térben eltöltött idő, vagy a háztartások közötti segítségnyújtás. 

Milyen együttműködés várható az ELTE és az IATUR között?

Az ELTÉ-n már régóta tervezem egy Időmérleg kutatócsoport megalakítását.  Manapság nagyon kevés kutató foglalkozik Magyarországon időmérleg adatok elemzésével. Ennek a legfőbb oka, hogy kevesen tudnak róla, illetve az adatbázisok kezelése sokkal alaposabb módszertani és technikai tudást igényel, mint más társadalomstatisztikai felvételek adatbázisai. Ezt meg kell tanítani, és szeretném, ha minél több hallgató elindulna ezen az úton. Az IATUR világszervezet. Európa vezetőjének lenni elsősorban kapcsolati tőkét jelent, ami számos projektet hoz majd magával. Az első projektünk az Oxfordi Egyetemmel alakul. Bízom benne, hogy őszre megkötjük a szerződést.

Egy hete tértem haza Grúziából, egy, a UN Women (az ENSZ nőjogi szervezete) által támogatott konferenciáról, ahol az IATUR európai elnökeként és időmérleg szakértőként tartottam előadást a KSH és ELTE színeiben egyaránt. A UN Women egyik célja, hogy segítse a belső-közép ázsiai országokat az időmérleg felvételek elindításában, mivel ezen keresztül mérhetőek a nemek közötti egyenlőtlenségek. Együttműködést kezdeményeztek velünk, amelynek keretében átadhatnánk a módszertani tapasztalatainkat. Szeretnék kialakítani itthon egy olyan tudásközpontot, amivel képesek vagyunk megfelelni ezeknek az igényeknek.