Helyzetjelentés az egészségügyi dolgozók mentális egészségéről a COVID-érában

2022.08.22.
Helyzetjelentés az egészségügyi dolgozók mentális egészségéről a COVID-érában
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi, valamint Pedagógiai és Pszichológiai Karainak közös kutatása arra vállalkozott, hogy a COVID-éra idején megélt munkahelyi stressz mentális hatásait mérje fel a magyar egészségügyi dolgozók körében.

Az ELTE PPK részéről Demetrovics Zsolt, Spányik András és Rigó Adrien; az ELTE TáTK oktatói közül Simon Dávid vett részt a kutatás megtervezésében és megvalósításában Mark D. Griffiths, a Nottingham Trent University kutatójának közreműködésével.

A kutatás premisszája, ahogy azt korábbi tanulmányok és mérések is kimutatták, hogy a munkahelyi stressz szignifikánsan magasabb az egészségügyi dolgozók körében, mint az általános népességben. Szintén ismert és bizonyított tény, hogy a megnövekedett munkahelyi stressz összefüggésbe hozható a kiégési szindrómával és a depresszióval.

A fertőző betegségek kitörése és terjedése során az egészségügyi szakemberek különösen nagy rizikónak vannak kitéve nem pusztán a járványfertőzéssel szemben, de a megnövekedett munkaterhek miatt a stresszel, kiégéssel és depresszióval járó megbetegedésekkel és tünetekkel szemben is.

Az ELTE oktatói által végzett kutatás célja az volt, hogy egy komplex átfogó modell segítségével megvizsgálják az egészségügyi dolgozók mentális egészségi állapotát és a COVID-19 járvánnyal kapcsolatos mentális egészségi állapoteltérések lehetséges magyarázó tényezőit. Kutatásuk során egy országos keresztmetszeti felmérésben 2087 egészségügyi dolgozó körében a munkahelyi stressz szintjét vizsgálták a COVID-19-hez kapcsolódó objektív (elhelyezés, frontline munkavégzés) és szubjektív munkatényezők (bizonytalanság, kiszámíthatatlanság, munkaterhelés), valamint az észlelt stressz, a munkahelyi stressz, a kiégés és a depresszió tükrében a COVID-19 világjárvány második és harmadik hulláma között Magyarországon.

Szubjektív és objektív stresszfaktorok hatása a kiégésre és depresszióra

Eredményeik szerint a COVID-19-hez kapcsolódó objektív tényezők nem jelezték előre közvetlenül a stresszt, a kiégést és a depressziót, míg a bizonytalanság és a kiszámíthatatlanság érzése a munkahelyi COVID-19 helyzettel kapcsolatban szignifikáns, közepes erősségű összesített hatást fejtett ki (a stressz közvetítő hatását is figyelembe véve) a kiégésre és a depresszióra.

Következtetéseik szerint a válsághelyzetekben, például a COVID-19 világjárvány idején jelentkező későbbi mentális egészségügyi problémák megelőzése érdekében az egészségügyi menedzsmentnek kiszámíthatóbb munkakörnyezetet és biztonságosabb munkakörülményeket kell teremtenie az egészségügyben, illetve mentálhigiénés támogatást kell nyújtania az egészségügyi dolgozóknak.

Az ELTE oktatói által végzett kutatás angol nyelvű, Subjective COVID-19-related work factors predict stress, burnout, and depression among healthcare workers during the COVID-19 pandemic but not objective factors című beszámolója szabadon elérhető a PLoS ONE c. folyóiratban.