Hit - tudomány - közélet

Megjelent a Történeti Elitkutatások könyvsorozatának második darabja "Hit - tudomány - közélet. A Debreceni Tudományegyetem Református Hittudományi Kara (1914-1950) professzorainak életrajzi adattára és életútleírása" címmel. A kötet szerkesztője Kovács I. Gábor.

Az ELTE TÁTK Történeti Szociológia Tanszék és a Prozopográfiai és Családtörténeti Kutatócsoport Történeti Elitkutatások – Historcal Elite Research könyvsorozatának új folyama a magyar tudáselit meghatározó törzsének, az egyetemi tanároknak az életrajzi adattárait és életútleírásait tartalmazza.

Az 1848 és 1944 között működött 1044 professzor egységes séma szerint készült szócikkeit etnokulturális alakzatok, felekezeti-művelődési tömbök szerint haladva közöljük.
Az első kötet a zsidó és zsidó származású egyetemi tanárok útját mutatta be a diszkriminációtól az emancipáción és az asszimiláción át a diszkrimináció felújításáig.

(Diszkrimináció, emancipáció – asszimiláció, diszkrimináció. Zsidó és zsidó származású egyetemi tanárok. Magyarországi egyetemi tanárok életrajzi adattára 1848-1944. I. kötet. Bp., Eötvös kiadó, 2012)

Most a református egyetemi tanárok első csoportjaként az 1914-ben induló debreceni tudományegyetem hittudományi karának tanáraival foglalkozunk. Ez a kötet is sokféle adatot rendszerez: a professzorok családja, tanulmányai, életútja, egyházi és egyesületi tisztségei, szerkesztőségi tagságai, kitüntetései, társadalmi és politikai szerepvállalása, vagyoni viszonyai szerepelnek benne. Különös gondot fordítottunk – lehetőleg több generációra visszamenően – a családtörténeti adatokra.

Az így összeállított adattár alapján készült elemzésünk egyik fő kérdése, igazolható-e az a feltevés, hogy a tudáselit református vallású szegmensének hátterében egy történetileg kiformálódott felekezeti-művelődési alakzat áll. Egy olyan alakzat, amelyet a református kollégiumi iskolaközpontok s a hozzájuk kapcsolódó parókiák és partikuláris kisiskolák rendszere éltetett, s egy szociológiailag is megragadható hálózat hordozott, centrumában a kisnemességgel összeszövődött papi renddel, amely e mellett folyamatosan kiegészült más magyar etnikumú társadalmi csoportokból is.

A professzorok életén, tevékenységén keresztül sokat megtudhatunk a centenáriumát most ünneplő Református Hittudományi Kar (ma Debreceni Református Hittudományi Egyetem) működéséről, történeti változásairól, a teológia tudományának professzionalizálódásáról és a magyar református teológiai gondolkodás fejlődéséről is.

Kovács I. Gábor:
Hit – tudomány – közélet. A Debreceni Tudományegyetem Református Hittudományi Kara (1914-1950) professzorainak életrajzi adattára és életútleírása.
Magyarországi egyetemi tanárok életrajzi adattára 1848-1944. II kötet