Kulcskérdések a társadalomtudományban 2020

2020.02.17.
Kulcskérdések a társadalomtudományban 2020
Előadók jelentkezését várja az ELTE Társadalomtudományi Karán szervezett Kulcskérdések a társadalomtudományban című konferencia. A kialakult pandémiás helyzet miatt az eredetileg 2020 májusára tervezett disuputát 2020 őszén tartjuk meg. 2020. aug. 1-ig várjuk a jelentkezéseket. 

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kara több éven keresztül rendezte meg a Kulcskérdések a társadalomtudományban című konferenciáját. Célunk volt, hogy Karunk oktatói és hallgatói közösen elemezzenek és vitassanak meg olyan témákat, amelyek napjaink nemzetközi társadalomtudományi diskurzusait is meghatározzák. Tervezett konferenciánk ezt a megkezdett, később különböző okok miatt megszakadt törekvést kívánja folytatni az ELTE Társadalomtudományi Kar Társadalmi Kapcsolatok Intézete szervezésében.

A konferencia szervezői: Bíró Judit, Szabó Szandra, Papp Richárd

A 2020. évi Kulcskérdések a társadalomtudományban című konferencia témája: Gőg és alázat

A konferencia időpontja: 2020. ősz

A konferencia helyszíne: Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar, Kari Tanácserem (1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A, 0.100C terem)

A konferencia szinopszisa

Elítélendő-e a gőg, erény-e az alázat? Erő-e a gőg, gyávaság-e az alázat? 
Kik, hogyan, miért hozzák létre és teremtik újra ezeket a terminusokat és gondolattársításokat? Univerzális fogalomnak vagy társadalmi-kulturális konstrukciónak tekinthető-e a gőg és az alázat? Hatalmi, politikai, etikai vagy spirituális tartalmakként tekintsünk gőg és alázat jelentéseire és hogyan közelítsük meg ezeket, valamint a bennük, rajtuk keresztül élő és ható jelentéseket társadalomtudományi perspektívából? 

Konferenciánk többek között ezekre a kérdésekre keresi a válaszlehetőségeket.  

Konferenciánk egyrészt olyan társadalomtudományi kutatásokon alapuló értelmezéseket vár az előadóktól, amelyek a gőg és alázat megjelenéseit, jelentéseit elemzik adott társadalmi-kulturális kontextusokban. Ezek az előadások lehetővé teszik az elemzett fogalmak társadalmi-kulturális konstrukcióinak kulturális relativista, illetve összehasonlító megismerését és megvitatását. 

Konferenciánk emellett kiemelt hangsúlyt kíván fektetni a társadalomtudomány vonatkozó módszertani és tudománypolitikai dilemmáira is.  

Episztemológiai és módszertani szempontból felmerül a kérdés: Ki konstruálja és alakítja gőg és alázat fogalmait például egy terepmunka, alkalmazott társadalomtudományi project vagy a szociális munka folyamataiban? Az „ember” vagy a „kutató” hozza-e létre ezeket a jelentéseket? Hogyan kapcsolódik mindez kutatói szerepünk hatalmi poziciójához? Összekapcsolódik-e az emberi méltóság védelme a kutatói alázattal? A felvetett kérdések többek között lehetőséget adhatnak a dekolonializációs módszertani, valamint az alkalmazott társadalomtudományi törekvések megvitatására is.  

Konferenciánk további célja, hogy kutatásaink etikai vonatkozásait is újra tudjuk gondolni az előadások és diszkussziók során.  

A fent említett kutatói pozícióhoz kapcsolódó hatalmi kérdések tükrében is felmerülhet a kérdés mennyiben etikus például „gőgös emberek” „alázatos” kutatása? Lehet-e értéksemlegesen kutatni társadalmi jelenségeket és csoportokat? Segíti-e az objektivitásra törekvő társadalomkutató azokat az általa kutatott személyeket és csoportokat, akik nyíltan előítéletesek másokkal szemben és/vagy mások kirekesztésére, elnyomására vagy akár elpusztítására építik fel társadalmi identitásukat? 
Ugyanakkor befolyásolja-e kutatásaink publikussá tett értelmezéseit a politikai korrektség beszédmódja? Elhallgatunk-e olyan következtetéseket, meglátásokat, amelyeket úgy ítélünk meg, hogy rossz fényt vetne kutatott közösségünkre vagy éppen ránk? 
„Alázatosnak” tekinthető-e az öncenzúra gyakorlása kutatásaink nyilvánossá tétele során? Az általunk kutatott személyeket, magunkat, karrierünket vagy aktuális állásunkat féltve cselekszünk „alázatosan” kutatásaink folyamatában és eredményeink prezentációi során? 

A fenti kérdésekhez kapcsolódóan több tudománypolitikai kérdés is felmerülhet bennünk: 
Mi a tudomány státusa és szerepe társadalmunkban? A „tudás” társadalmilag legitimált birtoklása összekapcsolódik-e a gőggel? Együtt jár-e a tudományos pozíció egyfajta autoritás érzettel és ha igen, akkor hogyan viszonyul mindez az alázat gyakorlatával? Kikkel, hogyan és miért vagyunk gőgösek vagy alázatosak?  Alázatosnak kell-e lennie a társadalomtudománynak a politikai hatalommal vagy a társadalmi igazságtalanságokkal szemben? Gőgnek számít-e, ha a társadalomtudomány nem törődik bele társadalmi erőtlenségébe illetve a politikai hatalom társadalomtudományokat lekezelő gőgjének elfogadásába? Milyen frusztrációk léteznek a mai társadalomtudományi intézményekben és ezek milyen következménnyel járnak, járhatnak? 
Utóbbi kérdéseket, a tervezett szekció előadásai mellett, kerekasztal-beszélgetés keretében is körbe kívánjuk járni a konferencia lezárásaként.

Jelentkezés

A fent leírtak tükrében három témakörhöz kapcsolódóan várjuk a jelentkezéseket:

  1. Gőg és alázat társadalmi-kulturális jelentései
  2. Gőg és alázat a társadalomtudományi kutatásban
  3. Gőg és alázat tudománypolitikai kérdései

A jelentkezéseket aug. 1-ig várjuk a kulcskerdesek2020@gmail.com e-mail címre. A jelentkezéshez kérjük csatolják a tervezett előadás 250–300 szóból álló absztraktját is.