Módszertani Műhelyszeminárium - első előadás

Az első előadás kivonata:
A szignifikancia-teszt problémája: statisztikai, tudománytörténeti és tudományszociológiai vonatkozások

A kvantitatív társadalomkutatások alapjának tekintett szignifikancia-teszt gyakorlati alkalmazás hibái (mások szerint: inherens problémái) az utóbbi években újra előtérbe kerültek. Jól jellemzi a kérdés súlyát, hogy az American Statistical Association 2016-ban állásfoglalást adott ki a p-érték használatáról - a testület addig sosem foglalt állás statisztikai alkalmazási kérdésekben. A probléma összetett: van tisztán matematikai, van gyakorlati alkalmazási oldala (interpretáció), vizsgálható tudományszociológiailag (lásd a p<5% jelentőségére épülő tudományipart), de pszichológiai oldalról is (~ca leegyszerűsítés vágya). Az alapprobléma ezen oldalakról történő tárgyalása után praktikus módszertani ajánlásokat fogalmazok meg, és felvázolok két továbbgondolási irányt, mely TDK-dolgozat vagy szakdolgozat témája lehet. Az első téma, mely a feldolgozás mélységétől függően akár végzős alapszakos, akár mesterszakos szinten feldolgozható, a probléma tudománytörténeti vonatkozásait tárgyalja, azt a kettőséget, ami a teszt alkalmazási hibái mögött áll, és melynek gyökere a Fisher ill. Pearson és Neyman által megfogalmazott szignifikanciatesztek eltérésében áll. Végigkövethető lenne e két eltérő út, és e két út találkozása a mai társadalomkutatási gyakorlatban ill. oktatási praxisban (lásd pl. tankönyvek). A másik téma a probléma matematikai oldalának megoldására javasolt Bayes-i megközelítést (lásd: Bayes-faktor) tárgyalja.