Molnár Krisztina (1961–2023)

Molnárka – ahogy mi mindannyian ismertük – 2007 óta dolgozott a TáTK-n, intézeti titkár volt a Szociálpolitika, a Szociálpszichológia, a Kisebbségszociológia, a Kulturális Antropológia Tanszéken és a Társadalmi Kapcsolatok Intézetében. Az intézeti titkár kifejezés az ő esetében azonban nem fedte a valóságot: Molnárka nem egyszerűen titkár, hanem családtag volt a karon, egy gondoskodó nővér, akihez bármikor lehetett fordulni kérdéssel, kéréssel, akár hétvégén is. Erős kapcsolat fűzte a Kulturális Antropológia Tanszékhez, odaadó, nagy figyelemmel segítette nemcsak az oktatók munkáját, hanem a diákokét is, akikkel szintén személyes, jó kapcsolatot ápolt. Az évzáró szocpolos és szocmunkás, majd később az évkezdő antropológus bulik, amiket saját kertjében rendezett, fogalommá váltak. Szerette a vidám, nagy társaságot, ilyen helyzetekben volt elemében, csillogtatta ironikus humorát. Kiváló vendéglátó volt, igazán találó volt rá a mondás, hogy aki szeret, az etet.

Molnárka kollégánk volt és barátunk, mély fájdalommal búcsúzunk Tőle.