Mund Katalin: A kutyaetológia kulisszatitkai
Mund Katalin 2009-ben készítette el disszertációját az ELTE TáTK szociológia doktori képzésének keretei között, melyben tudományszociológiai szempontból vizsgálta a kutyákkal foglalkozó etológusok munkáját. 2015 őszén a boltokba került a disszertáció könyvváltozata is.
A 2015-ben megjelent könyvről
Mund Katalin: A kutyaetológia kulisszatitkai (Egy új tudomány születése)
Miről gondolkodnak a kutyák? Tudnak-e számolni? Hogyan mutatják ki kötődésüket? Hogyan segíthetik a robotok kifejlesztését? Ilyen és ehhez hasonló kérdések foglalkoztatják az etológusokat. A könyvből megtudható, hogyan lehet kísérletek révén tudományosan is bebizonyítani, amit a gazdák mindig is tudtak: a kutya az ember legjobb barátja.
Dr. Mund Katalin tudományszociológus a kulturális antropológia módszereivel figyelte meg az ELTE Etológia Tanszéken dolgozó etológusok munkáját, amikor a kutyákat vizsgálják. Mit keres egy kutyákhoz kicsit sem konyító szociológus az etológusoknál? Nos, a szociológiát, mint társadalommal foglalkozó tudományt sok minden érdekli. Többek között éppen az is, hogyan születik egy új tudományág, és miként működik a tudomány?
Az ELTE Etológia Tanszéke ma a tudományos mezőny élvonalába tartozik. A könyv segít megérteni, milyen rögös utat kellett bejárniuk a kutatóknak, hogy létrehozhassanak, és világszínvonalra emelhessenek egy korábban nem létező tudományos területet, a kognitív kutya-etológiát, vagyis a kutyák gondolataival foglalkozó tudományágat.
A könyv arra keresi a választ, miként művelhető egy adott tudományág hazánkban, azaz milyen egyéni és csoportszintű stratégiákra van szükség ahhoz, hogy egy tudományterület itthon kialakulhasson és fennmaradhasson. Milyen nehézségekkel kell szembenézniük a kutatóknak? Milyen ¬- nem tudományos – tevékenységeket kell végezni ahhoz, hogy egy kutatócsoport működni tudjon? Milyen társadalmi tényezők játszanak szerepet egy csoport sikerében? Részletesen bemutatja, miként dolgoznak az etológusok, milyen hipotézisekből indulnak ki, miként kísérleteznek, és miként interpretálják a kísérletekből nyert adatokat.
A kötet egyaránt izgalmas csemegét nyújt a kutyakedvelők és az etológia iránt érdeklődő olvasók számára, ugyanakkor azoknak is érdemes elolvasniuk, akik a tudományok általános működési mechanizmusait szeretnék megérteni.
A könyv nem csupán egy feltörekvő új tudományterület titkairól lebbenti fel a fátylat, de abban is segít, hogyan gondolkozzunk a kutyákról, a kutyák gondolatairól, s talán kicsit arról is, hogyan tovább, mi lehet a kutya után.
Mund Katalin: Hogyan lehet kutya-etológiát művelni Magyarországon? Az MTA-ELTE Összehasonlító Etológia kutatócsoport munkájának tudományszociológiai elemzése (témavezetők: Dr. Wessely Anna és Dr. Kampis György)
2015.11.30.