Nemeskéri István (1954-2007)

 

Megemlékezés Nemeskéri Istvánról a KisTáska kari lap 2008. szeptember 13-i számában:
(Szerző: Rudas Tamás)

Nemeskéri István, a Statisztika Tanszék tanára július 27-én váratlanul elhunyt.  Matematikus volt, piac- és társadalomkutató, tanár és mentor. Temetése augusztus 8-án volt a budakeszi temetőben.

Nemeskéri István a hazai társadalom- és piackutatás sok kiemelkedő elméleti és gyakorlati műhelyében dolgozott. Munkatársa volt a Társadalomtudományi Intézetnek, a Magyar Közvéleménykutató Intézetnek, a Tárkinak, a Gallup Intézetnek, a MATÁV-nak, a Pantelnek, a Nemzeti Ifjúságkutató intézetnek, a Teleszkóp Kft-nek és 2004 óta az N@N Kft-t vezette. Akármilyen fontos munkát végzett, akármilyen befolyásos pozícióban dolgozott, mindig megőrizte szakmai függetlenségét, a kételkedés jogát. Egész szakmai tevékenysége a józanész győzelme volt két nagy ellensége, a rutin és a tudálékoskodás felett. Főnökök és beosztottak tucatjainak, ügyfelek százainak mutatta meg, hogy feszes gondolkodással, pontos kérdésfeltevéssel, az adatok elfogulatlan elemzésével olyan eredményekre lehet jutni, amelyek nem feltétlenül örvendetesek, de megbízhatóbbak és érvényesebbek, mint a megszokott elemzések eredményei, még akkor is, ha ez utóbbiak tudományosnak látszó elgondolásokra támaszkodnak.

Ugyanez a szemlélet jellemezte oktatómunkáját, és ezért volt oly népszerű tanár. A legkülönbözőbb érdeklődésű és felkészültségű hallgatók százait tanította meg arra, hogy a matematikai gondolkodásmód nem feltétlenül formulákban jelentkezik és a matematikai gondolkodásmód lényege egészen mindennapinak tűnő kérdések megválaszolására is alkalmazható, sőt a válaszok relevánsak és gyakran újszerűek. A hazai piackutató szakma fiatal munkatársai közül igen sokan tekintik magukat Nemeskéri István tanítványának. Nemcsak olyanok, akiket az egyetemen tényleg oktatott is, hanem olyanok, akikkel kollégaként vagy ügyfélként találkozott. Nemeskéri István igazi tanár volt, alapos de érthető, olyan, akivel érdemes is és lehetett is beszélni. Amilyen nyitottan fogadott egy-egy új szakmai problémát, ugyanolyan nyitottan fogadott minden hallgatót, érdeklődőt, segítséget kérőt.

És bár a KisTáska olvasói elsősorban tanárként ismerték Nemeskéri Istvánt, ezek a megemlékező sorok nem lennének teljesek, ha csak szakmai tevékenységéről szólnának, mert István életét sem csak a munka töltötte ki. Budakeszin lakott a saját maga építette családi házban, feleségével és négy gyermekükkel. A ház közvetlenül szomszédos az erdővel, a másik oldalon pedig, a völgy fölött, tíz kilométerre is ellátni. A természet, az erdő nagyon fontos szerepet játszott István életében. Jobban szeretett vendégeket fogadni, mint látogatóba menni, és a vendégek fogadása többnyire egy rövid erdei sétával kezdődött. Utazásai közül a legkedvesebb a norvégiai volt, ahol érintetlenebb természetet talált, mint Európa más országaiban. Az utóbbi években rendszeresen kirándulásokon fedezte fel a környező országok vizeit és hegyeit.   

Nekem barátom volt, majdnem negyven évig.

Egyik kedves tanítványának javaslatára a Társadalomtudományi Kar piackutatási workshop rendezésével kíván megemlékezni Nemeskéri Istvánról.

/Nemeskéri István nevét a Lágymányosi Campus 6.80-as számozású terme viseli./

 

2007.07.27.