"Sikerült új hallgatókat is megszólítani"

Juhász Zita a sikeresen zárult TDK-pályázatról

2025.06.04.
Az ELTE Társadalomtudományi Kar 2.250.000 Ft támogatást nyert „TDK és tudományos műhelyeinek lebonyolítása az ELTE TáTK-n” című pályázatával a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelőtől, így a tavaszi félév TDK-hoz kapcsolódó kari eseményei a Nemzeti Tehetség Program keretei között valósultak meg. A félév sikeres lezárása után Juhász Zitával, a Savaria Gazdálkodástudományi Tanszék egyetemi adjunktusával, az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Intézetének TDK-felelősével beszélgettünk. 

Mi a jelentősége a Tudományos Diákkörnek egy egyetemi Kar életében?

A Tudományos Diákkör a kari tehetséggondozás egyik legfontosabb terepe, ahol a hallgatók először tapasztalhatják meg, milyen az önálló kutatómunkában való elmélyülés. Az írásbeli és szóbeli megnyilatkozások nemcsak a szakmai képességeiket fejlesztik, hanem bevezetést is nyújtanak a tudományos gondolkodás világába.

Az Országos Tudományos Diákköri Konferencián elért eredmények nemcsak a hallgatók számára jelentenek komoly szakmai elismerést, hanem a Kart is erősítik szakmai presztízsének növelésében. De túl az OTDK rangján, a TDK egyfajta próbaköve is annak, hogy az oktatás képes-e egyszerre támogatni az egyéni fejlődést és a közösségi szakmai kapcsolódást – ez pedig a felsőoktatás egyik legfontosabb feladata. A TDK során megszerzett képességek – mint a strukturált gondolkodás vagy a megalapozott érvelés – a munkaerőpiacon is világos előnyt jelentenek végzett hallgatóink számára.

Hogyan juthat el egy hallgató onnan, hogy felveszik az ELTE TáTK-ra odáig, hogy sikeresen szerepel egy Országos Tudományos Diákköri Konferencián?

A TDK minden hallgató számára nyitott lehetőség, aki szívesen mélyülne el egy témában. Az ELTE TáTK intézetei saját TDK-műhelyekkel rendelkeznek, amelyek nemcsak módszertani támogatást és inspirációt nyújtanak, hanem az információáramlásban is kulcsszerepet játszanak. A támogató háttér workshopokon, módszertani szemináriumokon és egyéni konzultációkon keresztül válik megtapasztalhatóvá.

Oktatóként azt tapasztalom, hogy a kollégáim szívesen vállalnak témavezetői szerepet. A hallgatók ősszel és tavasszal is benyújthatják dolgozataikat, amelyeket a szorgalmi időszak végén – decemberben vagy májusban – megrendezett kari TDK-konferenciákon mutathatnak be. A legjobban sikerült munkák innen juthatnak tovább az Országos Tudományos Diákköri Konferenciára, amely kétévente biztosít országos szintű bemutatkozási lehetőséget.

Fontos kiemelni, hogy a részvétel valóban nyitott: alapképzéses és mesterszakos hallgatók egyaránt indulhatnak, akár társszerzőként is. A konferencia nyelve nem kizárólag magyar – angol nyelvű dolgozatokat is elfogadunk, így a külföldi hallgatók számára is adott a bekapcsolódás lehetősége.

Több ösztöndíj megpályázásánál előnyt jelent, sőt, egyes esetekben feltételként is szerepel a TDK részvétel. A mesterszakos és doktori felvételiknél gyakran pontot ér, ha valaki TDK-tapasztalattal rendelkezik. Sőt: egy állásinterjún is megkülönböztető érték lehet, ha a hallgató egy releváns témában végzett önálló kutatást – nem beszélve arról, hogy önmagában a részvétel is a kiválóság jele.

Milyen célokat fogalmaztak meg a kari TDK-t segítő oktatók a pályázat beadásakor? 

A kar oktatói a pályázat megvalósítása során arra törekedtek, hogy a Nemzeti Tehetség Program támogatásával megvalósuló projekt keretében a TDK-s közösségi és szakmai élet új lendületet kapjon.

A pályázat lehetőséget biztosított arra, hogy szélesebb körben vonjunk be hallgatókat és oktatókat a TDK munkába,

miközben törekedtünk arra, hogy minden képzési terület – többek között a szociológia, a közgazdaságtan, és a nemzetközi tanulmányok – képviselve legyen. A támogatás hozzájárult ahhoz is, hogy emelkedjen a benyújtott dolgozatok szakmai színvonala, és minél több hallgató jusson el az Országos Tudományos Diákköri Konferenciára.

A pályázat kiemelt eleme volt, hogy a 2025 tavaszán megrendezett kari TDK-konferenciát Szombathelyen tartottuk meg. Ez nemcsak a helyi hallgatók részvételét ösztönözte, hanem erősítette a budapesti és szombathelyi campus oktatói és hallgatói közötti szakmai együttműködést is.

Milyen események zajlottak a tavaszi félévben a karon a TDK-hoz kapcsolódóan?

A 2025 tavaszi félévben az ELTE Társadalomtudományi Kar számos programmal erősítette a tudományos diákköri tevékenységeket. A TDK orientációs nap a félév elején került megrendezésre: ez a rendezvény kifejezetten a TDK iránt érdeklődő hallgatóknak nyújtott átfogó tájékoztatást a részvétel lehetőségeiről, a témaválasztásról, valamint a konzulensi és módszertani támogatásról.

Valamennyi intézet megrendezte saját workshopját, ezzel is ösztönözve a hallgatókat a diákköri tudományos munkába való bekapcsolódásra. A kínálatot tovább színesítette a kari könyvtár által szervezett előadás az irodalomkutatásról és az etikus hivatkozási gyakorlatokról, valamint a módszertani műhelyszeminárium, amely gyakorlati segítséget nyújtott a kutatási kérdés megfogalmazásától az adatelemzésen át a dolgozatírásig. Újdonságként jelent meg az OTDK After Talkie esemény, amelyen a 2025-ös Országos Tudományos Diákköri Konferencián részt vevő hallgatók számoltak be tapasztalataikról, segítve ezzel a következő évfolyamok felkészülését.

Milyen visszajelzések érkeztek a hallgatóktól és az oktatóktól ezekre? 

A tavaszi félév TDK-eseményei kapcsán több hallgató is kiemelte, hogy bár részt vettek a TDK-n, nem számítottak arra, hogy ennyire inspiráló és személyesen is megerősítő élményben lesz részük. A dolgozatírás, az előadás, a visszajelzések és a közös gondolkodás sokkal többet adott, mint amit előzetesen vártak. Sikerült új hallgatókat is megszólítani, akik már most érdeklődnek a következő tanév TDK-eseményei iránt.

Az oktatói visszajelzésekben elsősorban az együttműködés kapott hangsúlyt: örömmel fogadták, hogy a Szombathelyen megrendezett kari konferencia valódi kapcsolatépítést tett lehetővé a budapesti és a szombathelyi campus oktatói és hallgatói között. A zsűritagok és a témavezetők, opponensek tapasztalatai szerint kiemelkedően színvonalas TDK-rendezvényen vagyunk túl. A szombathelyi szervezés külön is pozitív visszhangot kapott mind az újszerűség, mind a közvetlen hangulat miatt. A Budapestről érkezők számára a konferencia egyfajta szakmai kirándulásként is szolgált, amely a tartalmas hallgatói előadások mellett kikapcsolódást is kínált.

A tapasztalatok szerint hogyan érhető el oktatói oldalról, hogy a hallgatók elkezdjenek érdeklődni, motiváltak legyenek a folyamat során, illetve úgy érezzék, hogy adekvát segítséget kapnak a konzulensüktől?

A szakmai tudás mellett talán a legfontosabb, hogy a hallgató érezze: valóban érdekel bennünket, amit gondol, kutat, alkot.

Számos olyan hallgatóval dolgoztam már, aki kezdetben bizonytalanul vágott bele a munkába – és mégis végigkísérhettem azt a felemelő folyamatot, ahogyan fokozatosan kibontakozott benne az őszinte érdeklődés, majd a lelkesedés a saját témája iránt. Sokszor önmaga meglepetésére.

A témavezető szerepe jóval több annál, mint hogy szakterületi és módszertani tanácsokat adjon: figyelni kell a hallgatói ritmusra, felismerni, mikor van szükség biztatásra, új szempontokra, vagy épp csendes jelenlétre. Ez nem irányítás, hanem közös gondolkodás – amelyből a témavezető is tanul. Minden hallgató új látásmódot, kérdésfelvetést, és gyakran előzetes elképzeléseink átgondolását is hozza magával.

A motiváció felélesztésében azonban semmi sem hatásosabb, mint az élő példa. Öt évvel ezelőtt Szombathelyen, sajnos, szinte a nulláról kellett újraépítenünk a TDK-zást – nem volt könnyű időszak, hiszen nem álltak mögöttünk sikertörténetek, csupán a remény, hogy újra elindul valami. Ma már a legsikeresebb „reklámhordozóink” azok a volt TDK-zó hallgatók, akik saját történeteikkel hitelesen tudják közvetíteni: ez a munka nemcsak eredményt, hanem örömet is hozhat. Ezért tartom kiemelten fontosnak, hogy a korábbi résztvevők aktívan szerepet kapjanak az események népszerűsítésében – akár munkájuk szélesebb hallgatói közönség előtti bemutatásával, akár élménybeszámoló formájában. Nincs meggyőzőbb inspiráció, mint a hiteles kortárs példa.

Elérte-e a kar a pályázatban kitűzött célokat? És ha igen, hogyan tovább?

Igen – sőt, úgy érezzük, talán túl is teljesítettük a kitűzött célokat. A hallgatói részvétel és az előadások színvonala mellett különösen értékes hozadéka volt a tavaszi félév eseményeinek, hogy valódi szakmai párbeszéd és együttműködés indult el a szombathelyi és budapesti kollégák között.
Hallgatói oldalról különösen értékes számunkra, hogy már most többen érdeklődnek a következő évi lehetőségek iránt – ez azt jelzi számunkra, hogy valóban sikerült élményt és motivációt nyújtani.

A közös események számának bővítése reális és kívánatos cél: ha a jövőben is adottak lesznek a pályázati feltételek, különösen az OTDK előtti évben lenne indokolt tudatosan váltott helyszínes találkozókat szervezni – akár úgy, hogy hol a szombathelyi, hol a budapesti hallgatók utaznak. Az eddigi tapasztalatok megerősítettek bennünket abban, hogy ez az út járható és eredményes – így szeretnénk további, hasonlóan sikeres TDK-rendezvényeket szervezni karunk hallgatói számára.


Az ELTE Társadalomtudományi Kar TDK programjait ebben az évben a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatja, és a Nemzeti Tehetség Program keretei között valósulnak meg.
Pályázati azonosító: NTP-HHTDK-24-0050