Szabari Veronika: Bővülő képzési portfólióval várja a TáTK a felvételizőket

Elmondása szerint a nagyszámú jelentkezésnek több oka is van, egyrészt az ELTE a hazai felsőoktatási rangsor élén van, és ez a tudásbázis eleve vonzó a diákoknak. Másrészt a TáTK kínálja a legszélesebb társadalomtudományi képzési portfóliót a nemzetközi tanulmányokon, kommunikáció és médiatudományon át a politikatudományig. Sőt, új szakok indításán is gondolkodik a kar: „Remélhetőleg a kulturális antropológia a következő felvételi időszakban már nem csak mester-, de alapszakon is indul az ELTE Társadalomtudományi Karán. Ezen kívül a közösségi és civil tanulmányok mesterszakot szeretnénk angolul is indítani, idén pedig újra elindult a kisebbségpolitika magyar és angol nyelven is.” – mondta el Szabari Veronika.

Vannak kifutó képzések is, ezek egyrészt az emberi (azaz oktatói) erőforráshiány miatt szűnnek meg, pedig lenne rá kereslet a felvevőpiac és a hallgatók részéről is. Vannak olyan szakok, amiket a „szaktisztítás” idején szüntettek meg, a társadalmi nemek szakot 2016-tól nem lehet indítani.

Az interjúban szó esett arról is, hogy vajon mennyire gyakorlatorientált képzéseket kínál a TáTK. Szabari Veronika a gyakorlat- vagy elméletorientált kifejezések helyett szerencsésebbnek tartja, a tudásalapú, valamint a képesség, készségalapú képzés megkülönböztetését. A TáTK nagy hangsúlyt helyez a tudás mellett a készségalapú fejlesztésre valamennyi szakján. „A szociológia alapképzésünket például teljesen újra gondoltuk.

Kialakítottunk egy ún. projektkurzust, melyen a hallgatóknak kis létszámú csoportokban kell végig vinniük a félév során egy kutatási projektet, nagyon különböző témákban. Közben több oktató is foglalkozik velük.

Figyelünk arra is, hogy a hallgatók tudjanak forrásokat gyűjteni, megfelelő kutatási módszereket alkalmazni, prezentálni, érvelni és írásban megnyilvánulni, akár angolul is. A szociális munka alapképzésen pedig nagy óraszámú terepgyakorlatot biztosítunk, illetve a specializációk itt is különböző célcsoportokkal való munkára készítenek fel és innovatív módszereket kínálnak.”

A külföldi lehetőségek kapcsán szóba került a nemzetköziesítés, ami már évek óta erős tendencia. Több szak indul angol nyelven, így tud a kar külföldi hallgatókat és oktatókat is fogadni. Az ELTE-nek igen kiterjedt Erasmus-szerződése van, Európa bármely országába el lehet jutni hallgatóként, oktatóként is. Ugyanakkor Szabari Veronika hangsúlyozta: „De nem szeretnénk a magyar képzéseket sem elhagyni, mert a karunknak fontos társadalmi küldetése is van.” Társadalmi küldetés alatt a dékánhelyettes asszony azt érti, hogy a karon „megtermelt” tudást a végzős hallgatók a hazai társadalom számára hasznosítsák. Az oktatók, kutatók pedig részt vegyenek hazai szakpolitikák kialakításában, például a szegénységgel, kisebbséggel, társadalmi kirekesztéssel, mentális zavarral élők élethelyzetére vonatkozóan. Ezért is épít a TáTK széleskörű partnerséget a hazai állami, önkormányzati, civil és vállalati szférával, de a nemzetközi színtéren is jelen van.

A TáTK-n igen magas az alapszakos diploma után továbbtanulók száma. A mesterképzések specializáltabb, gyakorlati tudást adnak. Vannak a klasszikus alapszakokhoz tartozó mesterképzések, de vannak egészen speciális területek, úgymint a humánökológia, survey statisztika és adatanalitika, civil tanulmányok, szociálpolitika, szociálpedagógia. De szintén specializáltabb tudással vértez fel a nemzetközi tanulmányok, a szociális munka vagy a szociológia mesterszak, ahol egy-egy modult vagy szakirányt választhatnak a hallgatók. A TáTK folyamatosan fejleszti mesterszakjait, hogy a változó világhoz alkalmazkodjanak.

A mesterszak a belépője a kutatói életpályának és a karon működő Szociológia Doktori Iskolának is.

A diploma utáni elhelyezkedési esélyek is jók, és igen széles skálán mozognak: a médiától a közigaztatáson, adatelemzésen, HR-szakmán, közvéleménykutatáson át a kormányzati vagy európai uniós intézményekig.

Végül az új felsőoktatási törvényről is kérdezték Szabari Veronikát. A dékánhelyettes asszony bízik abban, hogy a leendő hallgatókat nem érinti hátrányosan a törvény. A szakok többségéhez továbbra is emelt szintű érettségi kell, de azoknál a szakoknál, ahol eltörölték, ott is plusz pont jár érte, ahogy az idegennyelvi tudásért is. Pozitív hozadéka is van a törvénynek, a szociális munka szakon plusz pont jár a korábbi a szakmai tapasztalatért, amire eddig nem volt lehetőség.