Százötven év mobilitás - megjelent volt hallgatónk könyve

"Transitions toward an open society? - Intergenerational occupational mobility in Hungary in the 19th and 20th centuries" címmel jelent meg a közelmúltban volt hallgatónk, Lippényi Zoltán könyve. Vele készített interjúnkban a mobilitáskutatás mellett eddigi pályafutásáról is kérdeztük.

2003 és 2007 között jártam a Társadalomtudományi Karra, a szociológia szakra. Emlékeimben elsősorban az empirikus szociológia és módszertan órák maradtak meg. A gimnáziumban alapvetően humán érdeklődésű voltam – a történelem és az irodalom érdekelt leginkább –, a kvantitatív empirikus szociológia új kihívást jelentett. A survey statisztika és kisebbségszociológia szakirányokat választottam. Rudas Tamás tanár úr kurzusai alapvetően formálták szemléletemet, mert rávilágítottak a gyakran használt statisztikai módszerek és alaptételek matematikai hátterére és filozófiai aspektusaira. Szívesen emlékszem vissza a Társadalomtudományi Szakkollégiumra is, melynek 2004 és 2007 között voltam tagja. A közös órák és kutatások mellett a Szakkollégium egy nagyszerű közösséggel és sok értékes baráttal ajándékozott meg.

 

Hogyan jutottál arra a döntésre, hogy Hollandiában folytatod a tanulmányaidat?
A kaland- és a tudásvágy játszották a legfontosabb szerepet, illetve még az is, jóllehet kisebb mértékben, hogy a tudományos pályán akartam maradni és erre jobb esélyeket láttam úgy, hogy külföldön is szerzek tapasztalatot. Hollandia (és Utrecht) mint cél különösebben nem vonzott, de az befolyásolta a döntésemet, hogy a Társadalomtudományi Kar oktatóinak jó kapcsolatai voltak utrechti kollégákkal.

 

Az új környezet rengeteg energiát adott, ami átsegített a kezdeti nehézségeken. Viszonylag messze laktam az egyetemtől, de a biciklizést nagyon szeretem, úgyhogy ez nem volt különösebb probléma. Az első évben egyedül laktam, mert a bérlő cég nem talált bérlőt az egyetemtől messze lévő lakásba. Ez az időszak nem volt egyszerű, de a tanulmányaim lekötöttek, illetve sikerült viszonylag hamar barátokat szereznem az egyetemen és egy helyi hallgatói evezősklubnak is aktív tagja lettem. A nyelvet is sikerült gyorsan és jól megtanulnom. Az ország rendezettsége és egészséges életmódja is megfogott. Kezdettől fogva úgy éreztem, hogy Hollandia passzol hozzám – és hogy én is passzolok Hollandiához.

 

A kutatásom egy European Research Council Advanced grant része volt, és nem saját magam találtam ki. A konzulensem, Marco van Leeuwen pályázatának része volt egy Európa “vasfüggöny mögötti” részének generációk közötti társadalmi mobilitását feltérképező kutatás. Ez a régió a nemzetközi szociológia számára elsősorban a rendszerváltozások miatt érdekes. A kutatás tehát egy A4-es oldallal indult, melyen nagy vonalakban szerepelt, hogy milyen témában kutatunk majd. A generációk közötti mobilitás és a Közép-Kelet Európai régió adva volt, de ezen belül teljes szabadságot kaptam a fejezetek megtervezésében. A PhD Hollandiában 4 évig tart és a cél – majdnem mindenütt – 4-5 tudományos folyóiratban publikálható tanulmány megírása. 

Magyarország a helyismeretem miatt logikus választásnak tűnt. A vizsgálati időszakot az eredeti tervhez képest kiterjesztettem a 19. század második felére és a 20. század első felére, mivel ezen időszak társadalmi mobilitásáról még keveset tudunk. Ahhoz, hogy ezt az időszakot tudjuk vizsgálni, adatot kellett gyűjteni. Mivel survey kutatások ebben az időszakban még nem voltak, történeti dokumentumokhoz fordultunk, melyek tartalmazzák a mobilitáskutatáshoz minimálisan szükséges adatokat – két egymást követő generáció – apa és gyermeke – foglalkozását. Közel 90.000, 60 településről származó házassági anyakönyv digitalizálásával született meg a Magyarország Történeti Mobilitása Adatbázis, mely Magyarország mai területét reprezentálja 1850 és 1950 között.

Ennek az adatgyűjtésnek a megtervezésével és koordinálásával telt a doktori kutatásom első két éve. A disszertációmban négy tanulmányt tesz ki e történeti időszak társadalmi mobilitása. A „vasfüggöny” időszakát végül közelebbről nem vizsgáltam – ezt már sokan megtették helyettem –, inkább a rendszerváltás időszakának társadalmi mobilitásáról írtam egy fejezetet a témában jártas amerikai társszerzővel, Ted Gerberrel, survey adatok felhasználásával. Hollandiában szokás, hogy a doktori disszertációt könyv formában kiadjuk, így született meg ez a kötet.

 

Annak ajánlom elsősorban, akit érdekelnek a történeti folyamatok – mint a modernizáció vagy a rendszerváltás – és a társadalmi mobilitás összefüggései. Erre a kutatási kérdésre utal egyébként a könyv címe is: Átmenetek egy nyitott társadalom felé? A tanulmányok elsősorban szociológiai szakmai közönségnek íródtak, de azért remélem, hogy a társadalom- és gazdaságtörténetet és népesedéstant hallgatók és kutatók is tudják majd őket használni.

Jelenleg és az elkövetkező pár évben az Utrechti Egyetemen dolgozom posztdoktori kutatóként és oktatóként. A Sustainable Workforce elnevezésű kutatási projekten dolgozom. Ez egy 9 európai országra kiterjedő szervezetszociológiai kutatás, melyben utrechti kollégákkal közösen munkafeltételeket tanulmányozunk. Az én kutatási területem a határozott ideig foglalkoztatottak munkakörülményei. 

A kutatást idén kezdtük el, remélem, hogy jövő év végére már kutatási eredményekkel tudunk szolgálni!

 

2015. január 7.