Szécsi Judit előadása a Magyar Addiktológiai Társaság kongresszusán

Háttér és célkitűzés: A kutatás célja a vidéki droghasználat elterjedésének feltérképezése volt. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a vidéki kistelepüléseken mennyire jellemző a klasszikus legális szerek mellett (alkohol, cigaretta) a kábítószernek minősülő anyagok fogyasztása, különös tekintettel az új pszichoaktív szerek használatára. Mennyiben mutat különbséget a droghasználat elterjedtsége, mintázata a rossz szociális helyzetben élő, alacsony társadalmi rétegekhez tartozó emberek között az országos adatokhoz képest. Mennyire jellemző a többgenerációs szerhasználat az általunk vizsgált célterületen. Az ország 13 leghátrányosabb helyzetű kistérsége közül, a Mátészalkai Kistérség három településének szegregátumait vizsgáltuk. Itt összesen 3900 ember él (2010 adat). Az általunk kiválasztott három településen: a két faluban a lakosságág 32, illetve 25 százaléka,

a városban a lakosság 5 százaléka él szegregátumok valamelyikében. 

Módszer: A kutatásban az ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszékének két oktatója vezetésével a szociális munka szakos elsőéves hallgatók vettek részt. A kutatás módszere szegregátum kutatás keretében a hallgatók által lekérdezett kérdőív és szintén általuk készített félig strukturált interjú. Az adatfelvételre 2015. június 29 – július 3. között került sor. A kérdőívben a szegregátumokban élő családok szociális helyzetének megismerése mellett azt akartuk megtudni, hogyan érzékelik a megkérdezettek a településrész drogfertőzöttségét. Akinek voltak releváns információi, azokkal interjút készítettünk, hogy részletesebben kifejthessék tapasztalataikat. 

Eredmények: A kutatás eredményeit ősszel dolgozzuk fel. Azt azonban a terepmegfigyelések és a kérdőívek első tapasztalati alapján előzetesen el lehet mondani, hogy jelen vannak ezeken a településrészeken, a szegregátumokban a különböző drogok, így az új szerek is. Következtetések: Az új pszichoaktív szerek alacsony áruk és a könnyű beszerezhetőségük miatt – korábban nem jellemző módon – alakítja át a szerhasználati szokásokat ezeken a halmozottan hátrányos, mélyszegény településrészeken.