Szupervízió és tereptanítás a szociális munkában
Az ELTE TáTK Szociális Munka Tanszéke konferenciát szervez Szupervízió és tereptanítás a szociális munkában címmel jelenlegi és volt hallgatóinak, illetve oktatóinak 2013. november 29-én 14 órakor. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
A konferencia időpontja: 2013. november 29. péntek, 14 óra
A konferencia helyszíne: ELTE TáTK, Bp, 11. ker. Pázmány Péter sétány 1/A
0.100/A és 0.100/B termek.
A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött a
https://docs.google.com/forms/d/1yFea_qte34OmU7YYMj4CRBZ61gihI4YQrBWBY0VYiCs/viewform linken november 21-ig!
Sok szeretettel várunk mindenkit!
A konferenciát az egy éve elhunyt Ohly Éva emlékének ajánljuk.
A plenáris rész és a kerekasztal-beszélgetést követően 19 óráig teaházi hangulatban találkozhatunk és beszélgethetünk egymással csak úgy, ahogy Éva is tette minden alkalommal, amikor volt hallgatóival találkozott.
A konferencia első, plenáris részében, 14–15.30-ig:
Aczél Anna és Göncz Kinga idézik fel a szociálismunkás-képzés kezdetén a tereptanítással, a szociális munka szupervíziójával kapcsolatban megjelenő dilemmákat, Katz Katalin a tereptanítás és a
szupervízió viszonyáról beszél, ahogy ezt a jeruzsálemi Héber Egyetemen értelmezik, György Margó
a szupervíziónak a védőnői munkába történő bevezetését célzó projekt tapasztalatait összegzi.
A kerekasztal-beszélgetésen, 16–17.30-ig:
Benkő Fruzsina, Szikulai Rita, Vithalmné Pálfai Zsófi és Zámbó Lilla vitaindítója után a tereptanítás
és a szupervízió jelenlegi kérdéseiről, napjainkban tapasztalható dilemmáiról beszélgetünk.
A tereptanításról:
Kezdetben a terepen dolgozó, szakmai tapasztalattal rendelkező tereptanárok többsége nem
rendelkezett szociális szakmai végzettséggel, így kevéssé tudta mindennapi munkáját az egyetemen
oktatott fogalmak segítségével a hallgatóknak bemutatni. A hallgató és a tereptanár között kialakuló
szakmai kapcsolat minőségére, folyamatára kevés figyelem irányult. Később beindult a tereptanár-
képzés, illetve egyre többen lettek a szociális végzettséggel, így saját terepgyakorlati élményekkel
rendelkező tereptanárok. Arra azonban még várni kell, hogy a terepgyakorlatok szervezése során
feltételként jelenhessen meg a tereptanári végzettség, amely garantálná a közös szakmai értékeket.
A szupervízióról:
A szociális munka szupervízióját kezdetben más szakmájú, szupervíziós tapasztalattal rendelkező szakemberek (elsősorban pszichológusok, pszichiáterek) látták el. A kilencvenes évek közepétől érett meg a szakma arra, hogy kitermelje az első saját szupervízorait, akik szociális diplomával és kellő
tapasztalattal rendelkeztek ahhoz, hogy kísérni, segíteni tudják más, kevésbé tapasztalt szociális
munkások szakmai fejlődését. Ebben az időszakban jelentek meg az első diplomás szupervízorok is,
akik azonban szinte kizárólag a szakember-kliens dinamikára koncentráltak, a szakember fejlődését
állították a középpontba. Ebben a szupervízióban nem volt tere annak, hogy a szociális szakma
fiatalságából adódó kérdésekre (intézményi átalakulások, etikai kérdések, szervezetek közötti
feszültségek, stb.) lehessen reflektálni, holott ez is megjelent a szupervízióval szemben támasztott
igényként. Erre a hiányra válaszul indítottuk el 2005-ben a szupervízor szakirányú továbbképzést,
mely eddig két évfolyamot bocsátott ki. Azóta egy újabb igényre reagálva kidolgoztuk és
akkreditáltattuk a szupervízió szakmaspecifikus irányzatát: a szociális munka szupervízora szakirányú
továbbképzést 2014 februárjában készülünk elindítani. A képzésről a csatolt dokumentumban található
bővebb információ, amely a Kar honlapján is hamarosan elérhető lesz.
Úgy gondoljuk, nagy szükség van azokra a lehetőségekre, amikor az egyébként izoláltan dolgozó volt
hallgatók, tereptanárok és szupervízorok találkozhatnak és eszmét cserélhetnek, támogató hálót
hozhatnak létre, megismerhetik egymás sikereit és kudarcait. Egyúttal abban is bízunk, hogy minél
többen kapnak kedvet a tereptanításhoz, illetve a szupervízori munkához.