Tükörbe nézve - Konferencia Csepeli György 70. születésnapjára

Időpont: 2016. február 19. (péntek), 14:00

Helyszín: ELTE Lágymányosi Campus, Északi Tömb (1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A), Kari Tanácsterem 0.100C

Levezető elnök: Závecz Tibor

/Az MSZT és a Wesley János Lelkészképző Főiskola "Csepeli 70" címmel egy nappal később, szombaton tart konferenciát./

14.00-14.10

14.10-14.35

Gyuri legjobb/legnagyobb port kavart Facebook posztjai.

14.35-15.00

Csepeli György sajátos olvasata a szociálpszichológiáról, mit jelentett ez a rendszerváltás elött, mi az ami ebből igazan releváns napjainkban - és mi az, ami inspiráló marad a jövőre nézve is.

15.00-15.25

Vizsgálatunkban egy nemzetközi kutatás Magyarországon született adatait mutatjuk be. A kutatás fiatalok múzeumbajárási szokásait, illetve vonatkozó attitűdjeit és motívumait kívánta felmérni. Kérdőíven és interjún alapuló elemzéseink szerint a kulturális örökség eme közvetítő közegéhez jellegzetes kognitív és érzelmi mintázatok kapcsolódnak.

15.25-15.50

Az elnyomás rendszerének interiolizálása a társadalom minden csoportját érinti, azonban különböző mértékben vesznek részt fenntartásában az egyes társadalmi csoportok: voltaképpen rajtuk áll vagy bukik a rendszer fennmaradása. Azzal együtt is így van ez, hogy az elmúlt évtized értékszociológiai vizsgálatai alapján a magyar társadalom értékrendszerében az egyik leginkább elutasított érték a hatalom akarása, míg az értékrendszer „vezére” – nem függetlenül a létbizonytalanságtól – a biztonság. Az elnyomás egymásba ágyazódó körei a Foucault által leírt kormányozhatóság legvadabb rendszerének, az elnyomott csoport tagjaiban az elnyomás rendszerének interiolizálását, fenntartását és így az elnyomás még elnyomottabbak felé való tovagyűrűzésének a lehetőségét vetíti elénk. A megfigyeltből megfigyelt-megfigyelő, az elnyomottból elnyomott-elnyomó lesz. Kérdéses, hogy ebben az esetben lehetséges-e a rendszerszintű ellenállás.

2010-ben és 2013-ban a Csepeli György által életrehívott Konfliktuskutató Központban országos reprezentatív adatfelvételeket végeztünk. Az adatfelvételek során a Sidanius és Pratto által kifejlesztett szociális dominancia tesztet is alkalmaztuk. Az első kutatásból Csepeli Györggyel és Murányi Istvánnal készítettünk monográfiát. A második, 2013-as kutatás eredményeiből Csepeli Györggyel írtunk tanulmányt a Murányi István által szerkesztett napokban megjelenő kötetbe.

Csepeli Györggyel működésbe hozott Interdiszciplináris társadalmi kutatások doktori programunk hallgatóival – ma már doktorjelöltjeivel – elnyomott csoportok körében is kutatásokat végeztünk. Ezekre a kutatásokra alapozva kísérelek meg az előadásban felvillantani néhány gondolatot az elnyomás imént jelzett rendszerszintű köreivel kapcsolatos ellenállásra.

16.10-16.35

Az előadás azokat a fogalmakat tekinti át, ami elsősorban a "Nemzet által homályosan" kötetben foglamazódtak meg, különösen azok, amelyeket saját kutatásaimban hasznosítottam: nemzeti ideológia, identitás, annak formái, a természetes nemzeti identitás elemei, az érintettség fogalma.

16.35-17.00

A Kárpát-medencében már több évtizede reménytelen az a társadalomtudományi vállalkozás, amely Csepeli György valós vagy virtuális jelenléte nélkül próbálja kutatni a nemzeti identitást. Az előadás egyik célja ennek igazolása egy nagyobb munka - mai magyar fiatalok nemzeti identitásának jellemzése a szociális reprezentáció elmélete alapján - részeként: a releváns (hazai és nemzetközi) szociológiai és szociálpszichológiai nemzeti identitás koncepciók tükrében elemezzük Csepeli György fogalomértelmezését.

17.00-17.25

A nemzeti kérdés a közérdeklődés kiemelt toposza napjainkban. Hagyományosan a történetfilozófia, a társadalomelmélet, a politikaelmélet és a történettudomány szentelt kiemelt tudományos figyelmet a jelenségnek. Az elemzések elsősorban olyan kérdésekre koncentrálnak mint a nemzet fogalma, a nemzetté válás folyamata, a modern nemzetállam szerveződése és jellemzői, a nacionalizmus ideológiájának a mibenléte, illetve a tizenkilencedik és huszadik században felerősödő nemzetállamok közötti konfliktusok megértése. Az elméleti viták elsősorban történetfilozófiai problémák körül bontakoztak ki, mint például a nemzetépítés esszencialista és konstrukcionista felfogása között, míg a történettudományban főképp a nemzetállamok gyökerei (vérségi és területi elv) mentén figyelhetők meg a tudományos iskolák közötti markáns különbségek. Előadásomban a hangsúly a nemzeti problematika szociológiai és társadalomlélektani aspektusain van. A téma mai népszerűségét erősíti, hogy a társadalmi konfliktusok leírásában egyre nagyobb szerepet kapnak a szimbolikus és kognitív jelenségek megértése, különös jelentőséggel bír a kollektív viselkedés magyarázata, valamint előtérbe kerültek olyan problémák, mint a kulturális identitás szerveződése, a kettős és többes identitás jelensége, a szimbolikus és kulturális gyökerű társadalmi konfliktusok megismerése.

17.25-17.50

18.00