Témakiírások (jelentkezéshez)
Társadalom- és szociálpolitika PhD témakiírások
ANTAL MIKLÓS: A MUNKAIDŐ-CSÖKKENTÉSI STRATÉGIÁK GYAKORLATI MEGVALÓSÍTÁSA
A téma leírása: A 20. század közepe óta a termelés produktivitásának növekedését elsősorban a fogyasztás növelésére, nem a munkaidő csökkentésére fordítottuk. Különösen igaz ez az 1980-as évek utáni időszakban, amikor a fizetett munkaidő csökkenése Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban lelassult, megállt vagy a visszájára fordult. A termelés és fogyasztás növekedésén alapuló gazdasági modell létjogosultsága ugyanakkor napjainkra megkérdőjelezhető környezeti, jólléti és gazdasági szempontból is. A munkaidő-csökkentés megvalósíthatóságát és kívánatosságát vizsgáló MTA-ELTE Lendület New Vision kutatócsoport keretén belül kiírt doktori téma a munkaidővel kapcsolatos társadalmi küzdelmeket és azok eredményét vizsgálja. Milyen típusú munkaidő-csökkentési programok voltak sikeresek és melyek buktak el Európában az 1900-as évek óta? Hogyan változott az egyes módszerek – kollektív vagy egyéni, arányos fizetéscsökkenéssel együtt járó vagy órabért emelő, a munkanapok hosszát vagy számát változtató programok – esélye? Kik harcoltak a csökkentésért és kik küzdöttek ellene? A kutatási projekt szakirodalmi áttekintés, diskurzusanalízis és napjainkban zajló programok esettanulmányai segítségével keresi a válaszokat.
Felvehető hallgatók száma: 1
Előírt nyelvtudás: angol
A témához kapcsolódó fontosabb irodalmak:
Spiegelaere S, Piasna A (2017) The why and the how of working time reduction, European Trade Union Institute, Brussels, Belgium
ANTAL MIKLÓS: A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGÁRÓL SZÓLÓ VITA MÚLTJA, JELENE ÉS JÖVŐJE
A téma leírása: A gazdasági növekedés környezeti fenntarthatósága nagyjából 50 éve, a Római Klub „Limits to growth” (1972) jelentése óta vitatéma. A vita azonban nem mindig ugyanolyan intenzitással és tartalommal zajlott sem a tudományban, sem a médiában. A kezdeti érdeklődés után a növekedési paradigma fenntarthatósága napjainkban válik újra fontos témává, nagy nevű tudósok és közéleti szereplők részvételével. A főáramú közgazdaságtani és politikai diskurzusnak viszont egyelőre nem része a GDP növelésén alapuló gazdasági paradigma megkérdőjelezése – ami egyes szereplők szerint hatalmas globális kockázatot jelent. Ahhoz, hogy alakítani lehessen a vita dinamikáját, ami a későbbi politikai változások egyik fontos előfeltétele, először meg kell érteni azt. Ki és miért vett és vesz részt a vitában, milyen érvekkel vagy álláspontokkal, kiket szólítanak meg és milyen válaszokat kapnak? Milyen mértékig szenved csorbát a tudomány működése azáltal, ha a paradigma kritikusai nem kapnak választ annak támogatóitól? A doktori kutatás a szakirodalom szisztematikus elemzéséből és a médiában folyó diskurzus vizsgálatából áll. Célja, hogy rámutasson a tudományos működés és a társadalmi párbeszéd anomáliáira, katalizálva ezen problémák enyhítését.
Felvehető hallgatók száma: 1
Előírt nyelvtudás: angol
A témához kapcsolódó fontosabb irodalmak:
Daly, H (2013) A further critique of growth economics, Ecological Economics, 88, 20- 24.
BÓDY ZSOMBOR: MAGYAR SZOCIÁLPOLITIKA A 19. SZÁZAD VÉGÉTŐL A 20. SZÁZAD VÉGÉIG
A téma leírása: A szociálpolitikai intézkedések, a jóléti állam különböző programjainak létrejötte évtizedek óta témája történeti és szociológiai kutatásoknak, amelyek típusokba sorolják a különböző jóléti rendszereket és eltérő magyarázati modellekkel írják le keletkezésüket. Nem kevésbé fontosak azok a vizsgálatok, amelyek elemzik a jóléti rendszerek különféle társadalmi hatásait. Kutatás tárgya lehet a magyar szociálpolitika történetének valamely szakasza vagy intézménye – elhelyezve nemzetközi összehasonlításban – és vizsgálhatóak az egyes programok bevezetésének konkrét, korszakról-korszakra változó társadalmi-politikai kontextusai.
A kiírt téma hozzáadott értéke a már létező kutatási eredményekhez: Konkrét területek, ahol egy doktori kutatás betöltheti az eddigi vizsgálatok hiányait: munkásbiztosítás a 19. sz. végétől; háborús szociálpolitika az első világháború időszakában; a két világháború közötti szociálpolitika; az államszocialista rendszer jóléti politikájának szakaszai; a rendszerváltást követő szociálpolitikai átalakulás; versengő szociálpolitikai diskurzusok valamely korszakban; a nyugdíjrendszer alakítására ható tényezők 1928-tól a 20. sz. végéig; valamint a munkavállalók és munkaadók közötti érdekkonfliktusok és kezelésük a 19. század végétől kezdődően a piaci viszonyok között és az államszocializmusban.
Felvehető hallgatók száma: 2-3
Előírt nyelvtudás: angol, előnyös még a német
A témához kapcsolódó fontosabb irodalmak:
Tomka Béla (2015): Szociálpolitika. Fejlődés, formák, összehasonlítások. Bp. Osiris.
Bódy Zsombor (2019): A magyar szociálpolitika nemzetközi beágyazottsága. Tudástranszfer és eredményei 1945 előtt Magyarországon. Aetas 34. évf. 4. sz. 5-26.
Szikra Dorottya (2009): From Bismarck to the New Pension Orthodoxy. The Historical Development of the Pnesion System in Hungary. In: Klaus, Petersen; Jorn-Henrik, Petersen (szerk.) The Politics of Age. Public Pensions in a Comparative and Historical Perspective. Hamburg, Peter Lang.
Tomka Béla: East Central Europe and the European Social Policy Model: A Long-Term View. EAST EUROPEAN QUARTERLY 40. (2006). 135-159.
Juhász Gábor: A jóléti állam alkalmazkodó képességének vizsgálata a posztszocialista országokban
A téma leírása: A posztszocialista államok jóléti rendszerei iránti nemzetközi érdeklődés ugyan némileg erősödött a rendszerváltoztatások , illetve az Európai Unióhoz való csatlakozást megelőző időszakban, de általánosságban mindig korlátozott maradt. A nyugati mintákat követő tipologizálási kísérletek bizonytalansága azt jelzi, hogy az EU keleti országaiban a jóléti állam építése a közösség magjától és a régión belül is sokszor eltérően zajlott és zajlik. A XXI. század első évtizedeiben fokozottan jelentkeznek azok a globális kihívások (pl. éghajlat változás, a technológiai fejlődés felgyorsulása és a munkaerőpiacok átalakulása, a népesség elöregedése, nagyhatalmi vetélkedés), amelyekre a jóléti államoknak reagálniuk kell. A téma lehetőséget kínálaz adaptációs tevékenység intenzitásának, illetve a rendszerszintű adaptációs képességet befolyásoló tényezők azonosítására és azok összehasonlító vizsgálatára.
A kiírt téma hozzáadott értéke a már létező kutatási eredményekhez: A kutatás segíti azoknak a tényezőknek az azonosítását, amelyek segítik, illetve gátolják a jóléti ellátórendszerek alkalmazkodóképességét a posztszocialista országokban. Így következtetéseket lehet levonni arra, hogy miként lehet javítani az EU keleti határvidékén a jóléti államok adaptációs készségét.
Felvehető hallgatók száma: 2
Előírt nyelvtudás: angol
A témához kapcsolódó fontosabb irodalmak:
Esping-Andersen, G. 1990. The Three Worlds of Welfare Capitalism. Cambrige, Polity Press
Esping-Andersen, G. 1996. After The Golden Age? Welfare State Dilemmas in a Global Economy. In Welfare States in Transition, National Adaptations in Global Economies, editied by G. Esping-Andersen. London: Sage
Fenger, H.J.M. 2007. Wefare regimes in Central and Eastern Europe: Incorporating post-communist countries in a welfare regime typology. Contemporary Issues and Ideas in Social Sciences 2007 Vol. 3
JUHÁSZ GÁBOR: SZOCIÁLIS ÁLLAMPOLGÁRISÁG ÉS SZOCIÁLIS VÉDELEM
A téma leírása: A kutatási téma a szociális állampolgárság folyamatosan változó koncepcióját, valamint annak a szociális védelmi rendszerek, s ezen keresztül a jogokhoz és a javakhoz való hozzáférés fejlődésére gyakorolt hatásainak vizsgálatát foglalja magában. Az elméleti kérdések tisztázása után a jelölt politikai dokumentumok és jogszabályok (másod)elemzésével, valamint a szociálpolitika aktoraival és alanyaival végzett interjúk segítségével igyekszik meghatározni a vizsgált ország(ok)ban érvényesülő szociális állampolgárság koncepció(k), valamint a mögöttük húzódó állam- és állampolgárkép jellemző jegyeit. A kutatás további kérdése lehet, hogy kimutathatók-e összefüggések a vizsgált állampolgárság koncepció(k) és a szociális védelmi rendszer(ek) kiépítése, valamint a szociális jogok intézményesültségének mélysége között. A kutatás segít megértetni azt, hogy miként befolyásolja egy adott társadalom szociális állampolgárságról alkotott képe a szociális védelmi rendszer működését és annak változásait, valamint azt, hogy a szociális védelmi rendszerben eszközölt változtatások miként befolyásolják a szociális állampolgárság adott társadalmon belüli intézményesültségét, elfogadottságát.
Felvehető hallgatók száma: 1
Előírt nyelvtudás: angol
A témához kapcsolódó fontosabb irodalmak:
Anne-Mette Magnussen, Even Nilssen (2013): Juridification and the Construction of Social Citizenship. Journal of Law and Society Vol. 40 No. 2
Mann, Michael (1996): Ruling class strategies and citizenship. In: Martin Bulmer – Anthony M. Rees (szerk.): Citizenship Today. The contemporary relevance of T. H. Marshall. London, UCL Press
Marshall, T. H. (1950) a): Citizenship and Social Class. In: CITIZENSHIP AND SOCIAL CLASS and other essays. Cambridge at the University Press 1-85. o.
Plant, Raymond (1990): Citizenship and Rights. In: Raymond Plant – Norman Bary (eds.): Citizenship and Right sin Thatcher’s Britain. London
Rees, A. M. (1991): T. H. Marshall and the progress of citizenship. In: Martin Bulmer – Anthony M. Rees (szerk.): Citizenship Today. The contemporary relevance of T. H. Marshall. London, UCL Press
KÖVÉR-VAN TIL ÁGNES: A TÁRSADALMI GONDOSKODÁS NEMI ALAPÚ PERSPEKTÍVÁBÓL
A téma leírása: A társadalmi gondoskodás körében: a társadalombiztosítás, a társadalom- és szociálpolitika és a szociális munka alapirányultságainak vizsgálata értendő. A kutatás azt vizsgálja, hogy a társadalmi gondoskodás különféle területei hogyan szerveződnek és strukturálódnak a társadalmi nemek nézőpontjából, hogyan határozzák meg és irányítják ezen területek elméleti megközelítéseit, intézményeit és gyakorlatait a nemi binaritás és a nemi hatalmi viszonyok normái és értékrendje.
Felvehető hallgatók száma: 1
Előírt nyelvtudás: angol
A témához kapcsolódó fontosabb irodalmak:
Adamik Mária (2012) Bevezetés a szociálpolitika nem szerinti értelmezésébe. In: Adamik Mária (szerk.) Bevezetés a szociálpolitika nem szerinti értelmezésébe. 6 – 22. Elérhető: https://tatk.elte.hu/file/bevezetes_a_szocialpolitika_nem.pdf
Csányi Gergely, Gagyi Ágnes és Kerékgyártó Ágnes (2018) Társadalmi reprodukció. Az élet újratermelése a kapitalizmusban. Fordulat 24. Elérhető: LINK
Nancy Fraser (2018) A tőke és a gondoskodás ellentmondásai. Fordulat 24. Elérhető: LINK
Fraser, N. 2016. Contradictions of Capital and Care. New Left Review, 100 July/August, 99 – 117.
Lewis, J. (ed.) 2018. Gender, Social Care and Welfare State Restructuring in Europe. New York: Routledge.
Hobson, B. – Lewis, J. – Siim, B. (eds.) 2002. Contested Concepts in Gender and Social Politics. Cheltenham: Edward Elgar Publishing.
Kucsera Csaba: AZ IKT-ALAPÚ MEGOLDÁSOK POTENCIÁLJA AZ IDŐSÖDŐ TÁRSADALOM SZOCIÁLIS KIHÍVÁSAINAK KEZELÉSÉBEN
A téma leírása: A társadalom elöregedése a tartós gondozási szükségletek keresleti oldali növekedését vonja maga után, amelyre a nemzeti szociális védelmi rendszerek modernizációja során megfelelő módon kell felkészülni. Ezek az útkeresések jelenleg is zajlanak, bár az Európai Unió tagállamaiban eltérő fókuszpontok mentén, eltérő prioritással, illetve változatos társadalmi - (szak)politikai tudatosultsággal. E rendszerek átfogó, a parametrikus változtatásokon túlmutató modernizációjának egyik hajtóereje az infokommunikációs technológiák (IKT) által lehetővé tett új szolgáltatások, szolgáltatási modellek és rendszerek alkalmazása lehet, amely potenciált széles körben osztják a kutatók, szakpolitikusok, és szolgáltatás-nyújtók. A kutatás tárgya ennek a potenciálnak a magyar kontextusban való vizsgálata a betegség-prevenció, egészség-promóció, független életviteli támogatás, és integrált gondozási modellek területein, beazonosítva egyaránt a potenciális pozitív és negatív következményeket a gondozott / támogatott idősek, a szolgáltatást nyújtó formális és informális szereplők, és az ellátórendszer egésze szempontjából.
Felvehető hallgatók száma: 1
Előírt nyelvtudás: angol
Kucsera Csaba: A 80 ÉVES ÉS IDŐSEBBEK KOROSZTÁLYA GYORS NÖVEKEDÉSÉNEK TÁRSADALMI KÖVETKEZMÉNYEI
A téma leírása: A társadalom leggyorsabban növekvő életkori csoportját a legidősebbek, a 80 évesek és idősebbek életkori csoportja adja. Számuk és a társadalmon belüli arányuk is markánsan fog nőni a következő pár évtizedben, számuk már jelenleg is közel 450 ezer fő, ami az előrejelzések szerint másfél évtized múlva (2036-ra) el fogja érni a 700 ezer főt. A 80 éves és annál idősebbek csoportja sajátos abból a szempontból is, hogy körükben az életminőség jelentős megromlásának és ezzel párhuzamosan a gondozási igény megnövekedésének kockázata igen magas, ezért erre a trendre a szakpolitikának és a formális és informális ellátóknak különös figyelmet kell fordítani. A kutatás célja ennek az életkori csoportnak és a leírt kihívásnak a jobb megértése a létező kutatások és adatbázisok szisztematikus, a korcsoportra vonatkozó fókuszával, és a demográfiai trendek által kijelölt változások társadalmi következményeinek minél teljesebb körű projekciójával.
Felvehető hallgatók száma: 1
Előírt nyelvtudás: angol
A témához kapcsolódó fontosabb irodalmak:
European Commission (2020) Report on the impact of demographic change
https://ec.europa.eu/info/sites/default/files/demography_report_2020_n.pdf
European Commission (2020) The 2021 Ageing Report: Economic and Budgetary Projections for the EU Member States (2019-2070)
https://ec.europa.eu/info/publications/2021-ageing-report-economic-and-budgetary-projections-eu-member-states-2019-2070_en
European Commission (2021) The 2021 Long-Term Care Report
http://ec.europa.eu/social/BlobServlet?docId=24080&langId=en
Kucsera Csaba: Intergenerációs szolidaritás az elöregedő társadalomban: a jóléti állam intergenerációs szerződése
A téma leírása: A társadalom elöregedése a következő évtizedekben a jóléti állam jelenlegi finanszírozási modelljét -- különösen a nyugdíjrendszerét -- erőteljes kihívások elé állíthatja. Ezek a folyamatok kikezdhetik a társadalmi szerződést és különösen az annak inherens részét képező intergenerációs szerződést, végső soron pedig a jóléti állam kockázatközösségre épülő legitimációs bázisát. Felvetődhetnek az intergenerációs igazságosság és méltányosság kérdései is, amelyek megkérdőjelezhetik a javak jóléti rendszeren keresztüli redisztribúciójának hangsúlyait. A jóléti rendszerbe vetett állampolgári bizalom önmagában is az egyik záloga a fenntarthatóságának, de az intergenerációs szolidaritás esetleges megbomlása az általános társadalmi kohéziót is erodálhatja, kiélezheti a generációs törésvonalakat, amit tovább szíthatnak politikai generációs képviseletet populista ideológiával felvállaló pártok is. A doktorandusz a makroszintű intergenerációs szolidaritás valamely aspektusát vizsgálja a redisztributív jóléti állam perspektívájából egy választott országban.
Felvehető hallgatók száma: 1
Előírt nyelvtudás: angol
A témához kapcsolódó fontosabb irodalmak:
European Commission (2020) Report on the impact of demographic change
https://ec.europa.eu/info/sites/default/files/demography_report_2020_n.pdf
European Commission (2020) The 2021 Ageing Report: Economic and Budgetary Projections for the EU Member States (2019-2070)
https://ec.europa.eu/info/publications/2021-ageing-report-economic-and-budgetary-projections-eu-member-states-2019-2070_en
Myles, J. (2007). Új társadalmi szerződés az idősekkel? Esély, 18(6), 3-45.
Myles, John (2002) 'A New Social Contract for the Elderly?', In: Gøsta Esping-Andersen (ed.), Why We Need a New Welfare State, Oxford, UK, https://doi.org/10.1093/0199256438.003.0005
Svallfors, S. (2012). Chapter One. Welfare States and Welfare Attitudes. In S. Svallfors (Ed.), Contested Welfare States: Welfare Attitudes in Europe and Beyond (pp. 1-24). Stanford University Press.
Orosz Éva: A DECENTRALIZÁCIÓ/CENTRALIZÁCIÓ ÉS A PRIVATIZÁCIÓ SZEREPE ÉS HAJTÓERŐI A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY ÁTALAKULÁSÁBAN
A téma leírása: A magyar egészségügy politikai rendszerváltás utáni átalakulásának alapvető kérdése: az állam szerepének az átalakulása, amely elsősorban két fő folyamat, a privatizáció és a decentralizáció/centralizáció által megy végbe. Az elmúlt 25-30 évben több egymástól eltérő szakasz különíthető el. Például egyes időszakokban a kormányzat ösztönözte, másokban inkább korlátozni igyekezett a magánszolgáltatások bővülését, ezen belül a magánszolgáltatásoknak a köztulajdonban lévő intézményeken belüli kínálatát. A kormányzat tevékenységét egyes időszakokban decentralizációs, másokban pedig centralizációs lépések jellemezték.
A kutatás elsősorban a következő kérdéseken keresztül törekszik feltárni és nemzetközileg releváns szempontok szerint elemezni a közszféra és magánszektor – egymással összekapcsolódó – átalakulásának a jellemzőit: Milyen egészségügyön kívüli és egészségügyön belüli hajtóerői voltak a (szélesen értelmezett) privatizációnak – különös tekintettel a kormányzat, az orvosszakma, a piaci szereplők és a magasabb jövedelmű társadalmi csoportok érdekeinek és az ezeket tükröző ideológiáknak az elemzésére. A 80-as évek vége óta milyen szakaszok különíthetők el a decentralizáció/centralizáció és privatizáció szempontjából? Milyen tényezők idézték elő a kormányzati és piaci szereplők magatartásában bekövetkező változásokat (amelyek új szakaszhoz vezettek)? Milyen szerepe volt a decentralizáció/centralizáció és a privatizáció folyamatainak az egészségügy modernizálásában, azaz a rendszerváltáskor örökölt alapvető problémák kezelésében? Az egészségügyi rendszerek nemzetközi szinten alkalmazott teljesítményértékelési szempontjai alapján hogyan értékelhetők a decentralizáció/centralizáció és privatizáció folyamatai? A témakör iránt érdeklődő hallgató disszertációjának témáját a fentiekben vázolt kutatás egy jól körülhatárolható részkérdése jelenthetné.
Rácz Andrea: A gyermek- és ifjúkor társadalmi kontextusai
A téma leírása: A gyermek- és ifjúkor változásain, lehetséges szemléleti módjain, kulturális megjelenési formáin túl kiemelt témakör a gyermekeket és szüleiket segítő intézmények működése, a szülők és a jóléti intézmények együttműködése és annak nehézségei, a hatékonyság kérdése a gyermek- és ifjúsági programok esetében, valamint az adekvát segítséget nyújtani tudó, családok egységét megőrző támogatási formák hazai gyakorlatban való megjelenésének lehetőségei / korlátai a nemzetközi elméletek és publikált gyakorlati tapasztalatok megvitatása által.
Felvehető hallgatók száma: 3
Rácz Andrea: SZOCIÁLIS MUNKA IRÁNYZATAI, SPECIÁLIS HELYZETŰ CSOPORTOKKAL VÉGZETT MUNKA
A téma leírása: A téma felöleli a nemzetközi és hazai szociális munka jelenlegi helyzetének, fő fókuszainak és aktuális dilemmáinak, általában a szociális munka tágabb környezetének, a professzióból adódó nehézségeknek, diszfunkcionális működési módoknak az értékelő elemzését. A szociális munkában megjelenő korszerű elméletekbe ágyazottan lehetőség nyílik a konkrét szociális munka területein a különböző szolgáltatások és ellátások, innovatív programok elemzésére is, kitérve a szakemberek szakmai mentalitásának jellegzetességeire, valamint a célcsoport szükségleteire és az arra adott szolgáltatói válaszokra.
Felvehető hallgatók száma: 3
Støren-Váczy Blanka: Fenntarthatóság és foglalkoztatáspolitika: változások, eszközök, módszerek
A témavezetőről: egyetemi docens /Oslo Metropolitan University (OsloMet)/ Faculty of Social Science/ Department of Social Work, Child Welfare and Social Policy
A téma leírása: A munkaerőpiacról kirekedt, marginalizált egyének munkában történő visszasegítése nem csak cél, hanem eszköz is a társadalmi integráció elősegítéséhez. A munkán keresztüli társadalmi integráció a foglalkozási rehabilitáció különböző rendszerin, a jóléti állam komponensein keresztül - a „jövedelembiztosítási”-, a „szabályozó”- és a „szolgáltató-rendszer”- valósul meg. A rendszerek állandóak, de tartalmuk (szolgáltatás, támogatások típusai, ellátások formái) változik. Európa szerte, az elmúlt tíz éveben bekövetkezett társadalmi gazdasági és demográfiai változások (öregedés, migráció) kihívás elé állítják a nemzeteket, és a foglalkoztatáspolitika hatékonyabb és fentarthatóbb szervezését követeli meg. A foglalkoztatáspolitika ezt a munkaerőpiaci változásokhoz igazodó aktív, - passzív eszközökkel, eltérő ellátásokkal és szolgáltatásokkal próbálja elérni. Például Norvégiában a legjelentősebb változás abban mutatkozik meg, hogy szigorodtak foglakozási rehabilitációban résztvevőkkel szemében elvárások, nagyobb aktivitást várnak el és a jogosultság többszöri felülvizsgálatra kerül a rehabilitáció ideje alatt, valamint a munkáltatók bevonása, támogatása jelentősen megnőtt, míg a védett foglalkoztatók szerepe nemikképp csökkent, átformálódott.
A kutatás választ keres arra, hogy a foglalkozási rehabilitáció elmúlt tíz évnek változásai hogyan illeszkednek az adott jóléti rendszerbe és milyen kihívásokkal szembesül mind a szolgáltatást nyújtó és a szolgáltatást igénybe vevő, továbbá milyen jogszabályi kereteket találunk, amelyek segítik vagy éppen hátráltatják az foglalkoztatási eszközök igénybevételét és hatékonyságát. A kérdés azt is, hogy ennek tükrében beszélhetünk e fenntartható foglalkoztatáspolitikáról? A téma különféle megközelítésében vizsgálható (doktorandusz, saját választásához igazodva) nemzetközi, hazai és komparatív összefüggésekben, például tanulmány tartalmazhat skandináv jóléti modellekkel történő komparatív elemzést is.
Felvehető hallgatók száma: 1-2
Előírt nyelvtudás: angol
A témához kapcsolódó fontosabb irodalmak:
Halvorsen, Rune; Hvinden, Bjørn (2018). Youth. Diversity and employment in times of crisis and Economic restructuring - an introduction. Halvorsen, Rune; Hvinden, Bjørn (Red.). Youth, Diversity and employment: Comparative perspectives on Labour Market Policies. s. 1-31. Edward Elgar Publishing. https://doi.org/10.4337/9781783476008.00006
Halvorsen, Rune; Hvinden, Bjørn (2018). Youth, Diversity and employment: Comparative perspectives on Labour Market Policies. ISBN: 978-1-78347-599-5. 232 s. Edward Elgar Publishing.
Halvorsen, Rune; Hvinden, Bjørn; Kuivalainen, Susan; Schoyen, Mi Ah (2018). A new approach to promoting youth inclusion in the labour market? Disability in the Nordic welfare states. Halvorsen, Rune; Hvinden, Bjørn (Red.). Youth, Diversity and employment: Comparative perspectives on Labour Market Policies. s. 127-149. Edward Elgar Publishing. https://doi.org/10.1111/issr.12037
Støren-Vaczy, B. (2021). A munka mint cél és eszköz”. Norvég foglalkozási rehabilitáció és kihívásai rendszerszemléleti megközelítésben. IN: Perlusz, Andrea; Cserti-Szauer, Csilla; Sándor, Anikó (Red.). Fogyatékos emberek a 21 századi magyar társadalomban. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar : A Gyógypedagógia Fejlesztéséért Alapítvány, 2021, Budapest 45-53. https://edit.elte.hu/xmlui/handle/10831/54881
Støren-Vaczy, B. (2010): A norvég foglalkozási rehabilitáció, Kötöjelek 2011 évkönyv, ELTE Budapest, 143-170
Støren-Vaczy, B. (2010). Befogadó munkaerő-piaci stratégia Norvégiában- – Nincsenek jogok kötelezettségek nélkül efogadó munkaerő –piaci stratégia, Nincsenek jogok kötelezettségek nélkül. Kapocs 2010. X. évf. 2 2011. (49), NCSSZI, Budapest
van der Wel, Kjetil A.; Halvorsen, Knut (2015). The bigger the worse? A comparative study of the welfare state and employment commitment. Work, Employment and Society. Vol. 29. https://doi.org/10.1177/0950017014542499
Støren-Váczy Blanka: Gyermekjóléti szolgáltatások szervezeti és strukturális kihívásai
A témavezetőről: egyetemi docens /Oslo Metropolitan University (OsloMet)/ Faculty of Social Science/ Department of Social Work, Child Welfare and Social Policy
A téma leírása: A gyermekjóléti szolgáltatásokban megjelenő magas munkaelhagyás nem csak Magyarországon de Norvégiában, Angliában és már európai országokban is problémát jelent. A magas fluktuáció munkaerőhiányt eredményez, veszélyeztetheti a szolgálatás minőségét, a szolgáltatásban dolgozók szakmai munkáját és gondozásukban lévő gyermekek jólétét és fejlődését. Munkaelhagyás hátterében számos egyéni, szervezeti és strukturális okok állhatnak. A korábbi kutatások, már rámutattak a szociális szolgálatásban megjelenő másodlagos traumatizációs stresszt (secondary traumatic stress) és a kiégést (burnout) problémájára, amelyek a fent említett problémákat eredményezheti. A téma keretében vizsgálandó -túl lépve az individuális tényezőkön- hogy melyek azok az szervezeti és strukturális tényezők, amelyek hozzájárulnak a gyermekjóléti szolgáltatásokban bekövetkezett fluktuációjához, és hogyan befolyásolja a gondozásukban lévő gyermekek jólétét és fejlődését. A kutatási kérdésnek az a célja, hogy megvizsgálja a munkaelhagyás főként szervezeti és strukturális okait, és megértse, hogy ez milyen konkrét módon befolyásolja a szolgáltatás minőségét. Az átfogó tanulmány betekintést nyújthat mind a lehetséges megoldásokba és stratégiákba melyek a magas fluktuáció negatív hatásainak enyhítésére szolgálnak. A téma art nouveau -ját a kutatás komparatív jellege adja, melyben a hallgató összehasonlítja a hazai gyermekjóléti szolgálatásokat más országokkal (Norvégia/skandináv államok/Anglia). Disszertáció doktorandusz saját választásához igazodva lehet monográfia vagy cikkalapú tanulmány.
A kiírt téma hozzáadott értéke a már létező kutatási eredményekhez: A téma art nouveau -ját a kutatás komparatív jellege adja, melyben a hallgató összehasonlítja a hazai gyermekjóléti szolgálatásokat más országokkal (Norvégia/skandináv államok/Anglia).
Felvehető hallgatók száma: 1
Előírt nyelvtudás: angol
A témához kapcsolódó fontosabb irodalmak:
Baugerud, Gunn Astrid; Vangbæk, Sille Marie; Melinder, Annika Maria D (2017). Secondary traumatic stress, burnout, and compassion satisfaction among Norwegian child protection workers: protective and risk factors. The British Journal of Social Work. Vol. 48. https://doi.org/10.1093/bjsw/bcx002
Brodkin, E. (2012). Reflections on Street-Level Bureaucracy: Past, Present, and Future.(Book review). Public Administration Review, 72(6), 940–949.
Brodkin, Evelyn Z. 2017. "Street-Level Organizations and U.S. Workfare: Insights for Policy and Theory." In The Front-line Delivery of Welfare-to-Work Policy in Europe, Rik Van Berkel, Dorte Caswell, Flemming Larsen, and Peter Kupka, eds. Routledge.
Brodkin, Evelyn Z. Forthcoming 2019. "The Politics of Discretion: Street-Level Organizations and the Welfare State. In Discretion and the Quest for Controlled Freedom, Tony Evans and Peter Hupe, eds. Palgrave.
Anderson, D. G. (2000) ‘Coping strategies and burnout among veteran child protection workers’, Child Abuse & Neglect, 24(6), pp. 839–48.
DePanfilis, D. and Zlotnik, J. L. (2008) ‘Retention of front-line staff in child welfare: A systematic review of research’, Children and Youth Services Review, 30,pp. 995–1008.
Kim, H. and Stoner, M. (2008) ‘Burnout and turnover intention among social workers: Effects of role stress, job autonomy and social support’, Administration in Social Work, 32(3), pp. 5–2
Lipsky, M. (2010) Street Level Bureaucracy: Dillemmas of the Individual in Public Services, 30th Anniversary Expanded edn, New York, NY, The Russel Sage ISBN: 9780871545442
Maslach, C. (1998) ‘A multidimensional theory of burnout’, In Cooper C. L. (ed.),Theories of Organizational Stress, New York, Oxford University Press, pp. 68–85.
Matthies, A.-L. (2013). The Otherness of social work under neoliberal governance. Nordic Social Work Research, 3(2), 149–158. https://doi.org/10.1080/2156857X.2013.803495
Schein, E. H. (2010). Organizational culture and leadership (4th ed.). Jossey-Bass.(48 s.)
Siegrist, Johannes (2023) Theories of Organizational Stress and Well-Being: A Comparative Perspective.
Wooten, N. R., Kim, H. J. and Fakunmoju, S. B. (2011) ‘Occupational stress in social work practice’, In Langan-Fox, J. and Cooper, C. L. (ed.), Handbook of Stress in the Occupations, Cheltenham, Edward Elgar Publishing, Ltd, pp. 71–87.
Støren-Váczy Blanka: Szociális munka oktatáskutatása és elméleti tudásfejlesztése a digitalizáció és mesterséges intelligencia érájában
A témavezetőről: egyetemi docens /Oslo Metropolitan University (OsloMet)/ Faculty of Social Science/ Department of Social Work, Child Welfare and Social Policy
A téma leírása: A folyamatosan változó szakmai gyakorlat a egyre komplexebb munkakörben dolgozó szociális munkások professzionalizációja igényt vet fel a szociális munka oktatásával kapcsolatos különböző kérdések kutatására. Egyebek mellett szükség van az oktatási módszerek kutatására, valamint arra, hogy ezek hogyan járulnak hozzá a tudás- és elméletfejlesztéshez, az oktatás és a gyakorlati terület összekapcsolásához.
A jóléti, szociális szolgáltatásokban megjelenő digitalizáció és mesterséges intelligencia használata formálja a szolgáltatás nyújtás módját, célcsoportját és a szociális munka elméletét, gyakorlatát. Ez nem csak a szolgáltatást igénybe vevőt, a szolgáltatást nyújtót, hanem a szociális munkást is kihívás elé állítja. Számos tanulmány és kutatás vizsgálta az elmúlt tíz évben, hogy a jóléti szolgáltatások digitalizációja milyen előnyökkel és hátrányokkal bírnak, és hogyan változik a szociális munka elmélete és gyakorlata a digitalizáció hatásának következtében. A kérdés az, hogy a szociális munkás képzés milyen módon alkalmazkodik ehhez a változáshoz mit, hogyan és milyen módon építi be (a szükséges új ismereteket, tudást és módszert) a képzés tananyagában, és hogyan készíti fel a következő szociális munkás generációt a szakmai területen megjelenő kihívásokra.
A tanulmány a szociális munka oktatáskutatás és elméleti tudásfejlesztés megérését segítené egy összehasonlító (Európában és akár Európán kívüli országok között) és átfogó elemzés segítségével.
Doktorandusz e témakör keretében szabadon írhat projektleírást, de kívánatos, hogy a projekt a fent említett kérdések valamelyikéhez kapcsolódjon.
A kiírt téma hozzáadott értéke a már létező kutatási eredményekhez: A tanulmány egyrészt a komparatív- több ország szociális munkás képzését magában foglaló- jellegével járul hozzá új kutatási eredményekhez a szociális munka oktatáskutatás területén, másrészt segíthet azonosítani új módszereket, elméleteket, amelyek tovább fejlesztik a szociális munka professzionalizálását a digitalizáció és a mesterséges intelligencia érájában. Valamint segíthet javaslatokat kidolgozni az egyetemi szociális munkás képzések hatékonyabb alkalmazkodására a szakmai gyakorlatban megjelenő a digitalizációs változásokhoz.
Felvehető hallgatók száma: 1
Előírt nyelvtudás: angol
A témához kapcsolódó fontosabb irodalmak:
Bovens, M., & Zouridis, S. (2002). From street-level to system-level bureaucracies: How Information and Communication Technology is Transforming Administrative Discretion and Constitutional Control. Public Administration Review, 62(2), 174–184. https://doi.org/10.1111/0033-3352.00168
Buffat, A. (2015). Street-Level Bureaucracy and E-Government. Public Management Review, 17(1), 149–161. https://doi.org/10.1080/14719037.2013.771699
García-Castilla, J., F. De-Juanas O.,Á., Eloy Vírseda-Sanz, E., & Gallego, J.P. (2018): Educational potential of e-social work: social work training in Spain, European Journal of Social Work, https://doi.org/10.1080/13691457.2018.1476327
Lipsky, M. (2010) Street Level Bureaucracy: Dillemmas of the Individual in Public Services, 30th Anniversary Expanded edn, New York, NY, The Russel Sage ISBN: 9780871545442
Mattison, M. (2018). Informed Consent Agreements: Standards of Care for Digital Social Work Practices. Journal of Social Work Education, 54(2), 227–238. https://doi.org/10.1080/10437797.2017.1404529
Peláez, A. L., Erro-Garcés, A. & Gómez-Ciriano, E. J. (2020). Young people, social workers and social work education: the role of digital skills, Social Work Education, 39:6, 825-842, DOI: 10.1080/02615479.2020.1795110
Taylor, A. (2017). Social work and digitalisation: bridging the knowledge gaps, Social Work Education, 36:8, p. 869–879, https://doi.org/10.1080/02615479.2017.1361924
Szécsi Judit: Addiktológia problémák társadalomtudományi perspektívából
A téma leírása: A kutatások során fókuszban van az addiktológiai jelenség jellemzői, változása, különös tekintettel a társadalmi környezet hatására, a rizikó és védőfaktorok beazonosítására, valamint a társadalmi reakciók, az intézményrendszer működésének elemzésére. Hangsúlyos lehet a különböző társadalmi rétegek szerhasználatának specifikumai. A doktorandusz a saját érdeklődésének megfelelően alakítja a különféle megközelítési dimenziókat a vizsgálatában a megfelelő módszertani megközelítéssel.
Vizsgálható konkrét területek: A peremhelyzetű csoportok (mélyszegénységben és/vagy szegregátumban élők, nők, gyermekotthonban élő fiatalok) szerhasználati mintázatai, narratívái, jelentéstulajdonítás, funkció
Droghasználókkal végzett segítő tevékenység, hagyományos és új megközelítések: felépülés, önsegítés, nemzetközi és hazai tapasztalatok feldolgozása, új paradigmák, jó gyakorlatok értékelése. Az intézményrendszer és az egyes szolgáltatási elemek, valamint ezek kapcsolódásai más ágazatokhoz, szolgáltatástípusokhoz.
A kiírt téma hozzáadott értéke a már létező kutatási eredményekhez: Az addiktológiai problémák kialakulása komplex értelmezések alapján magyarázható, hasonlóan a beavatkozás is interdiszciplinális megközelítést követel. A téma különböző társadalomtudományi perspektivából történő vizsgálata hozzásegít az állandóan változó jelenség jobb megértéséhez és a beavatkozások hatékonyabb tervezéséhez.
Felvehető hallgatók száma: 1
Előírt nyelvtudás: angol
A témához kapcsolódó fontosabb irodalmak magyarul:
Sik D (2018): A szenvedés határállapotai, Egy kritikai hálózatelmélet vázlata, ELTE-Eötvös Kiadó
Csák R. (2017 ): Intravénás szerhasználók kockázati magatartása és az azt befolyásoló strukturális tényezők a 2010-2015 közötti időszakban, doktori értekezés, SE,
A témához kapcsolódó fontosabb irodalmak angolul:
Rhodes T. (2009) Risk environments and drug harms: a social science for harm reduction approach. Int J Drug Policy, 20: 193-201
Van Hout M.C., Benschop, A., Dąbrowska, K. Demetrovics Zs, Katalin, Felvinczi K., Hearne E; Henriques S.; Kaló Zs; Kamphause G.; Korf D. et al. (2018). Health and Social Problems Associated with Recent Novel Psychoactive Substance (NPS) Use Amongst Marginalised, Nightlife and Online Users in Six European Countries, International Journal Of Mental Health And Addiction 16 : 2 480-495.
EMCDDA (European Monitoring Centre for Drugs and Drug Addiction) (2017). High-risk drug use and new psychoactive substances, EMCDDA Rapid Communication, Publications Office of the European Union, Luxembourg. , 3:2, 77-101, DOI: 10.1191/1478088706qp063oa
SZIKLAI ISTVÁN: A FOGYATÉKOS EMBEREK jogai, TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓJA, TÁMOGATÁSI RENDSZEREI
A téma leírása: A fogyatékos emberek társadalmi integrációja kapcsán elsősorban az ENSZ Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló Egyezményében rögzített jogok érvényesülése ad kiemelt kutatási területet. A téma keretében ezt különféle megközelítésben vizsgáljuk (a doktorandusz, saját választásához igazodva), a nemzetközi és hazai tapasztalatok feldolgozásával. Az általános, elméleti keretek és történések, trendek elemzésén túl kiemelt területet jelent az érintettek önálló életvitele és közösségi részvétele (ezek mérésének elméleti és módszertani kihívásaival együtt), illetve ezekhez kapcsolódva a kiváltás (illetve intézettelenítés – deinstitutionalisation) megvalósulása Magyarországon és más országokban.
Felvehető hallgatók száma: 2
Előírt nyelvtudás: angol
A témához kapcsolódó fontosabb irodalmak:
Kopasz M., Simonovits B., Kozma Á., Bernát A., Verdes T., Bugarszki Zs. (2016): Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban, Budapest, TÁRKI Zrt. Forrás: http://www.tarki.hu/hu/news/2016/kitekint/20160408_fszk.pdf
Verdes Tamás: „A ház az intézet tulajdona”. A totális intézmények lebontásáról, humanizálásáról és modernizálásáról In: ESÉLY 2009/4 Forrás: http://www.esely.org/kiadvanyok/2009_4/05verdes.pdf
European Union Agency For Fundamental Rights (2017): From institutions to community living for persons with disabilities Source: https://fra.europa.eu/en/publication/2018/institutions-community-living-persons-disabilities-perspectives-ground
Mansell, Jim and Knapp, Martin and Beadle-Brown, Julie and Beecham, Jennifer (2007): Deinstitutionalisation and community living – outcomes and costs: report of a European Study. Volume 2: main report. University of Kent, Canterbury, UK. Source: http://eprints.lse.ac.uk/3460/
Sziklai István: SZOCIÁLIS És ESÉLYEGYENLŐSÉGI DIMENZIÓ AZ EURÓPAI UNIÓBAN
A téma leírása: Az Európai Unió szociális dimenziójának, esélyegyenlőségi, antidiszkriminációs politikájának elemzése a célunk. Ezeket a területeket önmagukban, vagy egyes célcsoportok, társadalmi problémák kapcsán vizsgáljuk. A téma keretében ezt különféle megközelítésben vizsgáljuk (a doktorandusz, saját választásához igazodva), a nemzetközi és hazai tapasztalatok feldolgozásával. A téma általános keretének, történetének alakulásán, elemzésén túl különös figyelmet szentelünk a szociálpolitika hagyományos és új célcsoportjaira, eszközrendszerére gyakorolt hatásnak is.
Felvehető hallgatók száma: 2
Előírt nyelvtudás: angol
A témához kapcsolódó fontosabb irodalmak:
Ferge Zsuzsa (szerk.) (2017): Magyar társadalom- és szociálpolitika, 1990-2015; Osiris Kiadó, Budapest
Sziklai István (szerk.): Az Európai Unió szociális politikái. Budapest, 2012., ELTE TáTK Forrás: http://tatk.elte.hu/dokumentumtar/cat_view/693-e-tananyagok?start=20
Tomka Béla (2015): Szociálpolitika - Fejlődés, formák, összehasonlítások; Osiris Kiadó, Budapest
Bart Vanhercke, Dalila Ghailani and Slavina Spasova, with Philippe Pochet (eds.) (2020): Social policy in the European Union 1999-2019: the long and winding road: ETUI aisbl, Brussels Source: https://www.etui.org/sites/default/files/20%20Social%20policy%20European%20Union%201999-2019%20WEB%20version.pdf
Giuliano Bonoli and David Natali (2012): The Politics of the New Welfare State, Oxford University Press
Linda Hantrais (2015): Social Policy in the European Union – Third Edition, Palgrave Macmillan Source: LINK
SZIKLAI ISTVÁN: SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK RENDSZERE: TRENDEK, KIHÍVÁSOK, ALTERNATÍVÁK
A téma leírása: A szociális szolgáltatások rendszerének, szakpolitikájának társadalomtudományi elemzésére fókuszálunk. A különféle külső (pl. demográfiai, fenntarthatósági kihívások) mellett az olyan belső problémákra is fókuszálunk, mint a hozzáférhetőség, finanszírozási módok, humánerőforrás stb. A témát különféle megközelítésben vizsgáljuk (a doktorandusz saját választásához igazodva), a nemzetközi és hazai tapasztalatok feldolgozásával. Az általános, elméleti keretek és történések, trendek elemzésén túl kiemelt figyelmet szentelünk az egyes (hagyományos és új) célcsoportoknak, jelenségeknek, szolgáltatási elemeknek és ezek kapcsolódására más ágazatok, szolgáltatástípusokhoz.
Felvehető hallgatók száma: 2
Előírt nyelvtudás: angol
A témához kapcsolódó fontosabb irodalmak:
Czibere Károly–Mester Dániel (2020): A magyar szociális szolgáltatások és főbb jellemzőik 1993 és 2018 között In.: Társadalmi Riport 2020, szerk.: Kolosi Tamás, Szelényi Iván, Tóth István György, Budapest Forrás: https://www.tarki.hu/sites/default/files/2020-10/434_449_Czibere_Mester_web.pdf
Kopasz M., Simonovits B., Kozma Á., Bernát A., Verdes T., Bugarszki Zs. (2016). Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban. Budapest: TÁRKI Zrt. Letöltés helye: http://www.tarki.hu/hu/news/2016/kitekint/20160408_fszk.pdf
Verdes Tamás: „A ház az intézet tulajdona”. A totális intézmények lebontásáról, humanizálásáról és modernizálásáról. In: ESÉLY 2009/4 Forrás: http://www.esely.org/kiadvanyok/2009_4/05verdes.pdf
Robin Means, Sally Richards, Randall Smith (2008): Community Care: Policy and Practice, Fourth Edition; Palgrave Macmillan Source:
https://books.google.hu/books?hl=hu&lr=&id=hQwdBQAAQBAJ&oi=fnd&pg=PP1&dq=social+care+policy&ots=Nxn_H9KTo3&sig=ec8CWn-PLSJS0bA_GBJwe4g2fuY&redir_esc=y#v=onepage&q&f=false
European Expert Group on transition from institutional to community based care (2012). Common European Guidelines on the transition from institutional to community based services. Brussels Source: https://deinstitutionalisation.com/
2021 Long-term care in the EU Source: https://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=738&langId=en&pubId=8396