Szakigazgató: Szabó Miklós adjunktus, szabo.miklos@tatk.elte.hu

A szak célja, hogy a közép-kelet-európai térség etnikai, nemzeti, kisebbségi problémáihoz értő kutatókat, oktatókat és önkormányzati, tömegkommunikációs, szociálpolitikai, jogi, valamint politikával foglalkozó szakembereket képezzen. Az ilyen típusú szakemberekre már napjainkban is igény mutatkozik, és ez az igény a jövőben fokozódni fog, hiszen a régió történelmileg örökölt etnikai és kisebbségi konfliktusai, a kisállamiság új reneszánsza napjaink aktualitásává teszik az etnikai feszültségek kezelésének és csökkentésének feladatát. A Magyarországon működő kisebbségi önkormányzatok, sajtó, civil szervezetek egyre több kisebbségpolitikai tudással felvértezett szakembert igényelnek, és a többségi társadalomban is tapasztalhatók törekvések új, a kisebbségi problémákat kezelő intézmények létrehozására. A multikulturalizmus elve, a kisebbségek érdekeinek védelme, a kisebbségeket érő diszkrimináció megszüntetése olyan feladat, amely elengedhetetlenül fontos Magyarország társadalmi stabilitásának megteremtéséhez. A képzés célja szerint biztosítani kívánja, hogy az itt képzett politikusok, politikai szakértők, valamint társadalomtudományi elemzők és kutatók mintegy személyükben is garanciát nyújtsanak az előítéletmentes, bizalomteli, a nemzeti és kisebbségi kategóriákat keresztbe metsző szakmai identitás kialakítására és megőrzésére.

Kisebbség..?! Politika...?! – Mi az ELTE TáTK Kisebbségpolitika mesterszakának képzési iránya?

Az Európai Unió 2000-ben elfogadott Alapjogi Chartája 14 „tulajdonság” alapján tiltja a megkülönböztetést. Ezek: a nem, faj, bőrszín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai tulajdonság, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más vélemény, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság. A Charta dekrétumát alapul véve az ELTE TáTK Kisebbségpolitika Mesterképzés szakja a nemzetiségi, etnikai, felekezeti és szociális kisebbségek mellett az adott tulajdonságuk miatt megkülönböztetett és ennek következtében szubkulturálissá, marginálissá, diszociálissá tett csoportok általános elméleti és a mai hazai szakpolitikai vonatkozásairól nyújt ismeretelméleti keretet, melyhez a gyakorlati készségek fejlesztését biztosító terepkutatási gyakorlatok és műhelymunkák illeszkednek.

A kisebbségpolitika mesterszakon oktatók és tárgyaik mindegyike a jogegyenlőségen, az emberi méltóságon és szabadságon alapuló univerzális értékelvek mentén szervezi mindazt a legmagasabb szintű tudáshalmazt, amellyel nemcsak a különféle szempontok szerint különböző és különbözővé tett csoportok lehető legalaposabb megismerése érhető el, hanem amellyel alkalmazható és hasznosítható kisebbségpolitikai koncepciókat és gyakorlatokat lehet kialakítani, bevezetni és tartósan fenntartani a mai magyarországi társadalomra érvényesen.