Professor Emeritusok - Huszár Tibor

Huszár Tibor (1930-2019) 

Huszár Tibor (Veresegyház, 1930. augusztus 20.  - Budapest, 2019. november 2.) Széchenyi-díjas magyar szociológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az értelmiségszociológia neves kutatója. 1983 és 1992 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szociológiai Intézete alapító igazgatója.
 
1960-ban védte meg a neveléstudományok kandidátusi, 1976-ban a szociológiai tudományok akadémiai doktori értekezését. 1975-ben az MTA Szociológiai Bizottságának elnöke lett, később az Athaeneum Bizottságban is dolgozott. 1982-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1987-ben pedig rendes tagjává választotta. 2003-ban Széchenyi-díjban részesült
 
1960-ban került az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsésztudományi Karának filozófia tanszékére, ahol 1969-ig adjunktusként dolgozott. Ekkor kapta meg egyetemi docensi kinevezését, ugyanebben az évben a szociológiai tanszék vezetését is átvette. 1977-től egyetemi tanár. A tanszék 1983-ban átalakult Szociológiai és Szociálpolitikai Intézetté, melynek igazgatója lett. Ezt a tisztségét 1992-ig viselte. 2001-ben lett a TáTK professor emeritusa. Azóta is aktív oktató és kutató tagja intézményünnek.

Tanulmányok: Lenin Intézet, Moszkva, pedagógia-pszichológia-logika szak, 1949-1953.
 
Munkahely és beosztás:
1953-1954 a DISZ KV alosztály vezetője
1954-1956 a budapesti biz. titk.
1954-1956 a Petőfi Kör vezetőségi tagja
1957-1960 a József Attila Gimnázium tanára
1960-1969 az ELTE BTK filozófia tanszékén adjunktus, docens
1977-2001 egyetemi tanár
1967-1968 Társadalomtudományi Intézet osztályvezetője
1969-1983 Szociológia Tanszék vezetője
1983-1992 a Szociológiai és Szociálpolitikai Intézet igazgatója
2001- professor emeritus
 
Kutatási területe:
Az erkölcsi tudat kérdései, értelmiségszociológia, magyar értelmiségi mozgalmak történeti szociológiai elemzése, tudáselit, az államszocializmus hatalmi viszonyainak elemzése, politikusok életútja
 
Tudományos fokozatok: 
1960- a szociológiai tudományok kandidátusa
1977- akadémiai doktor
1982 - az MTA levelező tagja
1987-től az MTA rendes tagja  
 
Szakmai tevékenység: 
1974-1990 az MTA Szociológiai Bizottságának elnöke, majd tagja, az Atheneum Bizottság tagja
1992 az ELTE Akkreditációs Bizottságának tagja, a Nemzetközi Szociológiai Társaság tagja
1963-1982 a Valóság szerkesztője
1975-1990 a The New Hungarian Quarterly, szerkesztőbizottság tagja
1971-1982 Társadalomtudományi Könyvtár szerkesztőbizottságának tagja
1973-1980 Szociológiai Szemle szerkesztője
1993 a Szociológiai Szemle szerkesztőbizottságának tagja
 
Díjai:
1977 Lukács György Emlékérem
1992 NÉKOSZ Emlékérem
1995 ELTE Emlékérem
2003 Széchenyi-díj
2004 ELTE Emlékérem
 
Főbb művei:
1963 Fiatalkori bűnözők
1967 Moral et Societa
1968 Morala si Societatea
1973 Cselekvő ember
1975 Erkölcs és társadalom
1977 Fejezetek az értelmiség történetéből
1979 Történelem és szociológia
1983 Erkölcs és társadalom [2. bővített kiadás]
1983 Beszélgetések
1984 Nemzetlét, nemzettudat, értelmiség
1986 Bibó István: Válogatott tanulmányok 1971-79 (szerk.)
1988 Abriss der Geschichte der Intelligenz
1995 Bibó István. Beszélgetések. Politikai, életrajzi dokumentációk
1990 Selected Writings of Ferenc Erdei (szerk.)
1990 Mit ér a szellem, ha...
1995 A hatalom rejtett dimenziói
1995 Bibó István: Életrajz helyett (szerk.)
1998 A politikai gépezet 1951 tavaszán Magyarországon
1998 Kádár János és a csehszlovákiai intervenció
1999 Restauráció vagy kiigazítás (Szabó Jánossal)
2001-2003 Kádár János. Politikai életrajz I-II.
2004 Beszélgetések Nyers Rezsővel
2005 Beszélgetések a két világháború közötti magyar szellemi politikai mozgalmakról
2005 Találkozások
2006 Kádár
2007 Az elittől a nómenklatúráig
2008 Bibó estéje
2009 A pokol malmai