Etikus szakirodalom felhasználás

Etikus szakirodalom felhasználás - hivatkozás, bibliográfia készítés

Etikus szakirodalom felhasználás - hivatkozás, bibliográfia készítés

Tanulmányai során többször kell tudásáról írásban számot adnia.

Akár tanulmányt, elemzést, tanulmányai végén szakdolgozatot  ír fontos, hogy az összegyűjtött, elolvasott, feldolgozott szakirodalmat megfelelően, etikusan használja fel.

Mit értünk etikusság alatt?

Tudományos igényű szövegek esetében kötelező feltüntetni az átvett, felhasznált gondolatok forrását – még akkor is, ha átfogalmazza, összegzi a szerző állításait, ilyenkor idézőjelekre nincs szükség. Ennek elmulasztása etikai vétség, plágium, amelynek elkövetése bármilyen beadott dolgozatban fegyelmi eljárást von maga után.

Hivatkozás

Hivatkozásnak tekintjük, amikor mások gondolatait saját szavainkkal vagy szó szerint beillesztünk a dolgozatunkban, saját munkánkba. A másoktól átvett gondolatokat, vagy szószerinti idézeteket mindig fel kell tüntetni, és azok pontos forrását megadni, hogy ellenőrizhetők legyen.

Hivatkozás típusai:

  • Szó szerinti idézés
    • Az átvett szöveget idézőjelek közé kell tenni.
    • A szövegbeli hivatkozást kell alkalmazni pontos oldalszám megjelöléssel.
  • Gondolatmenet
    • A szövegben nem kell idézőjelet használni.
    • A szövegbeli hivatkozást kell alkalmazni az idézett gondolatmenet végén. Javasolt feltüntetni a gondolatmenet terjedelmének oldalszámát is.
  • A szövegbeli hivatkozás
    • A szövegben a forrásra tett rövid utalás.
    • Az idézett vagy ismertetett művekre, részletekre a szövegben a választott hivatkozási stílussal vagy sorszámozással kell utalni.

Irodalomjegyzék / Bibliográfia

A dolgozat elkészítéséhez felhasznált szakirodalmakat a dolgozat végén, egységes irodalomjegyzékben kell felsorolni. A dokumentumokat szerzői betűrendbe kell rendezni.

Az irodalomjegyzék új oldalon kezdődik, címe: Irodalom / Felhasznált irodalom / Szakirodalmi bibliográfia.

Az egyes dokumentumtípusokról más-más adatokat kell az irodalomjegyzékben feltüntetni.
Az adatelemek dokumentumtípusonként eltérőek:

  • könyv - szerző / szerkesztő, cím, kiadás helye, kiadó neve, kiadás éve, terjedelem
  • könyvrészlet - tanulmány / fejezet szerzője, tanulmány címe, IN után a könyv adatai
  • folyóiratcikk - szerző neve, cikk címe, IN után a folyóirat címe, évfolyam, szám, a cikk oldalszáma (tól-ig), DOI (elektronikus dokumentum esetén)
  • webes tartalom - szerző neve, cím, megjelenés dátuma, URL, letöltés dátuma

Az adatok sorrendje attól függ, hogy mely hivatkozási stílust használja.

Hivatkozási stílusok

A következő részben három hivatkozási stílus alkalmazása kerül bemutatásra.

A példák a leggyakrabban előforduló esetekre és dokumentumtípusokra vonatkozó gyakorlatot mutatja be. Amennyiben olyan információforrást használ, amelyre vonatkozóan nem talált példát, az egyes stílusok végén megadott hivatalos oldalakon talál teljeskörű leírást az adott hivatkozási stílusra vonatkozóan.