A Doktori Iskola nem kizárólag a meghirdetett témákban várja a felvételizők jelentkezését. Azok, akik a Doktori Iskolában a kiírt kutatásokhoz kívánnak csatlakozni, keressék meg a megadott címeken a kutatást meghirdető oktatókat, a jelentkezéshez szükséges kutatási tervet vele együtt készítsék el.

Barna Ildikó: A TERMÉSZETESNYELV-FELDOLGOZÁS (NATURAL LANGUAGE PROCESSING, NLP) ESZKÖZEINEK HASZNÁLATA AZ ONLINE GYŰLÖLETBESZÉD ÉS BÁNTALMAZÓ NYELV (ABUSIVE LANGUAGE) KUTATÁSÁBAN

Az ELTE Társadalomtudományi Karán működő Research Center for Computational Social Science (rc2s2.elte.hu) kutatócsoport a természetesnyelv-feldolgozás (natural language processing, NLP) eszközeivel vizsgál különböző társadalmi jelenségeket, folyamatokat. Az rc2s2 egyik fontos kutatási témája az online gyűlöletbeszéd és a bántalmazó nyelv (abusive language) vizsgálata. Az ezzel a témával foglalkozó nemzetközi kutatások középpontjában általában az ilyen típusú nyelvhasználat azonosítása, illetve automatizált felismerése áll. A kutatócsoportban azonban fontosnak tartjuk e nyelvhasználat szociológiai vizsgálatát is. A gyűlöletbeszéd és a bántalmazó nyelv nagyon sokféle etnikai, vallási, társadalmi csoport vagy kisebbség ellen irányulhat, ezért számos kutatási téma lehetséges. A téma pontos megbeszélése érdekében a hallgatónak még a jelentkezés előtt egyeztetnie kell a leendő konzulenssel. A hallgató doktori képzése alatt az Research Center for Computational Social Science kutatócsoporthoz csatlakozva végzi a kutatását.

Felvehető hallgatók száma: 1

Előírt nyelvtudás: magas szintű angol nyelvtudás

További elvárások: Python programnyelv magas szintű ismerete

A témához kapcsolódó fontosabb irodalmak:

Barna, I. – Knap, Á. (2019) Antisemitism in Contemporary Hungary: Exploring Topics of Antisemitism in the Far-Right Media Using Natural Language Processing. Theo-Web 18 (1): 75–92.

Burnap, P. – Williams, M. L. (2016) Us and them: identifying cyber hate on Twitter across multiple protected characteristics. EPJ Data science, 5 (11). DOI 10.1140/epjds/s13688-016- 0072-6

Németh R. – Katona, E. R. – Kmetty, Z. (2020) Az automatizált szövegelemzés perspektívája a társadalomtudományokban. Szociológiai Szemle 30 (1): 44–62.

Németh, Renáta, and Júlia Koltai. 2021. ‘The Potential of Automated Text Analytics in Social Knowledge Building’. In Pathways between Social Science and Computational Social Science - Theories, Methods and Interpretations, edited by Tamás Rudas and Gábor Péli, 49–70. Springer.

BÍRÓ JUDIT: A SZENVEDÉLYVEZÉRELT VISELKEDÉSEK MEGISMERÉSÉNEK TÁRSADALOMTUDOMÁNYOS TRADÍCIÓJA AZ EURÓPAI FELVILÁGOSODÁS ÓTA

Az alapvetően elméleti kutatásban interdiszciplináris értelmezési keretben és módszerekkel kerül sor a nem-normatív, szankcionált társadalmi jelenségek problematizálásának koncentrált vizsgálatára. Az elsődleges feladat a társadalmi légkört meghatározó nagy intézményrendszerek (a büntető-igazságszolgáltatás, a közegészségügy, az oktatatás-nevelés, a szociális gondozás) társadalomtörténeti, kultúrelméleti kontextualizálása, filozófiai eszmerendszerük, antropológiai, szociológiai funkcióik és diszfunkcióik elemzése a XVII. századtól napjainkig. A normatívról és a deviánsról szóló tudástartalmak, valamint a központi/állami kontroll-formák alakulásának, azaz történetiségük folyamatának feltárásával leírhatóvá válik, ahogyan a zsidó-antik-keresztény kultúrkörben a különféle kirekesztő technikák, intézménytípusok, viselkedésmódok, konfliktusformák, sajátos hatalmi mechanizmusok „rászerveződnek” a munkamegosztás rendszerébe nem tartozó és a társadalom peremére sodródott populációkra – mind a mai napig.

Felvehető hallgatók száma: 3

Előírt nyelvtudás: angol

A témához kapcsolódó fontosabb irodalmak:

Michel Foucault: A rendellenesek - Előadások a Collége de France-ban (1974-1975),

L'Harmattan Kiadó, 2014

Michel Foucault: Mental Illness and Psychology, New York, Harper and Row (1976)

BÍRÓ JUDIT: MONÁD ÉS MIMÉZIS: A MŰALKOTÁSOKBAN ÁBRÁZOLT TÁRSADALMI/EGYÉNI DEVIANCIA ÖNMOZGÁSAI ÉS VÁNDORMOTÍVUMAI AZ EURÓPAI KULTÚRKÖRBEN

A Platón és Arisztotelész óta a valóság művészi tükrözése, azaz a művészi ábrázolás lényegének tartott mimézis ebben az elsődlegesen szociológiaelméleti kutatásban a műalkotások szociológiai olvasatának esszenciájaként reprezentálódik. A monád a görög filozófiában minden létező alapja, míg a leibnizi monád elve értelmében a deviánst a „társadalmi valóság”, a létezés egyik alapját jelentő, autonóm szellemi lényként tételezhetjük. A deviancia kérdéskörére fókuszáló teoretikai feltáró munka csak akkor lehet teljes, ha mindenekelőtt elidőz az utánzásnak az ideákra, az antikokra, majd az esztétikai alapelvekre alkalmazott középkori, reneszánsz és klasszicista mondandójánál, hogy azután rákanyarodjon az esztétikai megismerés mind a mai napig érvényes módjának tárgyalására, mely, állítása szerint, a megismerőnek is teret ad a valóság visszatükrözésében. Azonban a mindennapi tudat, még ha művészeti alkotásban szólal is meg, nem kezelhető autentikus tudományos szövegként: a megismerés eltérő módszereinek, az „objektivitás” és az „érvényesség” kérdéseinek tárgyalása ezért nem kikerülhető, csakúgy, mint a műalkotás keletkezési korának társadalomtörténeti kontextualizálása, illetőleg az adott szöveg szociológiai vonatkozásainak feltárása sem. A végső kérdés, hogy lehet-e (azaz: hogyan lehet) évezredes szellemtudományos alapokon nyugvó értelmezési kereteket, sőt, terápiás gyakorlatokat kínálni jelen idejű társadalmi, egyéni devianciákra.

társadalom peremére sodródott populációkra – mind a mai napig.

Felvehető hallgatók száma: 3

Előírt nyelvtudás: angol

A témához kapcsolódó fontosabb irodalmak:

Bíró, Judit: Görög kertek. In: Herczeg, Ágnes; Szikra, Éva; Szpiszár, Vivien (szerk.) Kertművészet és irodalom: Kert, táj, művészetek konferenciasorozat, Budapest, Ormos Imre Alapítvány (2020) pp. 9-12., 4 p.

BÍRÓ JUDIT: A FALUKUTATÁS RENESZÁNSZA A GLOBALIZÁCIÓ KIHÍVÁSÁBAN: A MAGYARORSZÁGI SZOCIOGRÁFIA TUDOMÁNYOS RELEVANCIÁJA NAPJAINKBAN

A társadalmi jelenségek megfigyelésére, a társadalomra vonatkozó adatok összegyűjtésére létrejött műfaj, a szociográfia a hazai társadalomtudomány legsikeresebb és legproduktívabb, de az utóbbi évtizedekben háttérbe szorult ága. A szociográfia őskorában, az 1930-as években garmadával született művek tudatosan igyekeztek leválni a századi eleji társadalomtudományról, és a társadalom konkrét leírására vállalkoztak. Ugyanakkor a módszeres megismerés, a kritikai magatartás, a rendszeresség tekintetében, nem tagadhatóan, egy sor kívánni valót hagytak maguk után. Ez a tudomány- és szellemtörténeti hagyomány mégis kínál olyan alapot, amelyen a ma szociológiatudománya tovább építkezhet, és hasznosíthat a maga számára. Bírhat-e a XXI. században bármilyen tudományos-szakmai relevanciával a társadalom lokális leírásának a célja? Milyen lehetséges műfaji meghatározottságai vannak ennek napjainkban? A globalizáció ma érvényes és mindent átható paradigmája gát-e vagy éppen intellektuálisan mobilizáló elv-e a lokalizáció lehetséges tudományos reneszánszában, a fenntartható fejlődés terminológiájával emlegetett szakpolitikai stratégiában? Az elválasztás, a helykijelölés, a lokalitás elve elég szellemi muníciót kínál-e ahhoz, hogy a meyrowitzi glokalitás tudományos legitimálásába kapaszkodva el lehessen végezni olyan terepvizsgálatokat, amelyek a Szűcs Jenő-i Köztes-Európa magyarországi területeit illetően érvényes és értelmezhető adatokat kínálhatnak? A téma történeti meghatározottsága valóban kínálja annak lehetőségét, hogy a pusztán elméleti munkát terepmunkák sora egészítse ki, amelyek színteréül mi más is kínálkozhatna, mint a két háború közti falukutatók, népi írók vizsgálati színterei Királyhegyestől Kemséig.

Felvehető hallgatók száma: 3

Előírt nyelvtudás: angol

A témához kapcsolódó fontosabb irodalmak:

Teljes olvasmánylistához vegye fel a kapcsolatot a témavezetővel.

bodor Péter: IDENTITÁS ÉS DISKURZUS

Az identitás fogalma számos társadalomtudományi vizsgálódásban felbukkan. Az e témában végzendő PhD kutatások során a szociológia és a szociálpszichológia fogalmi belátásaira építve, s a diszkurzuselemzés eszköztárát alkalmazva vizsgáljuk az identitás kérdéseit.  Az elemzések irányulhatnak verbális és képi anyagokra, hétköznapi diszkurzusokra, fókusz csoportban elhangzott „félig-hétköznapi” beszélgetésekre, valamint egyéni interjúkra. A vizsgálódások hétköznapi emberek különféle identitás mozzanatainak rekonstrukcióját célozzák, melyek lehetnek akár a nemhez, egészséghez, nemzethez, etnikumhoz és európaisághoz kapcsolódó diszkurzív konstrukciók. 

A kutatásokban elsősorban olyan szociológiai, pszichológiai vagy nyelvész végzettségű személyekre számítunk, akiket egyaránt érdekelnek az identitás elemzésének pszichológiai és szociológiai elméletei, valamint a diszkurzus- és interjúelemzéssel járó aprólékos empirikus kvalitatív kutatás. 

Felvehető hallgatók száma: 1

Előírt nyelvtudás: angol

A témához kapcsolódó fontosabb irodalmak:

Bethan Benwell and Elizabeth Stokoe: Discourse and Identity. Edinburgh: Edinburgh University Press, 2006 

Péter Bodor: Identity in discourse. In: Mária Heller – Borbála Kriza (eds.): Identities, Ideologies and Representations in Post-transition Hungary. 2012. pp. 117-152.

CSEPELI GYÖRGY: EGÉSZSÉGÜGYI ADATBÁZISOK SZOCIOLÓGIAI SZEMPONTÚ ELEMZÉSE

A doktorjelölt feladata az egyes magánegészségügyi szolgáltatóknál felhalmozott anonimizált és aggregált adatok tisztítása, strukturálása, szociológiai elemzésre való alkalmassá tétele. Ezt követően a feladat Big Data módszerrel kluszterzés, ritka és gyakori betegségcsoportonként kockázati tényezők feltárása, kiszűrése, prevenciós protokollok kidolgozása.

Felvehető hallgatók száma: 5

Előírt nyelvtudás: angol

További elvárások: alapvető társadalomtudományos ismeretek megléte

A témához kapcsolódó fontosabb irodalmak:

http://real.mtak.hu/110586/1/92-93_12_Csepeli.pdf

AI, Edge and IoT-based Smart Agriculture (Intelligent Data-Centric Systems: Sensor Collected Intelligence) Paperback – 12 Nov. 2021

by Ajith Abraham (Editor), Sujata Dash (Editor), Joel J.P.C. Rodrigues (Editor), & 2 more

CSEPELI GYÖRGY: KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS AZ ÁLLAMSZOCIALIZMUSBAN – EREDETI ADATBÁZISOK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA

A jelentkezőtől azt várjuk, hogy disszertációjában az 1969-ben alapított, s a rendszerváltozásig működött Tömegkommunikációs Kutatóközpont megmaradt archívuma alapján az államszocializmusban végzett közvélemény-kutatások másodelemzését, társadalom-és politikatörténeti kontextualizálását végezze el.

Felvehető hallgatók száma: 2

Előírt nyelvtudás: angol   

Ajánlott nyelvtudás: lengyel, orosz

További elvárások: történettudományi végzettség előny

A témához kapcsolódó fontosabb irodalmak:

Kováts, András; Soltész, Béla: Mit tudunk a kivándorlásról? Műhelybeszélgetések. Gondolat Kiadó, Budapest (2018), 227 p.

CSEPELI GYÖRGY: KISEBBSÉGI SORS-ALAKZATOK ERDÉLYBEN 1945–1989 KÖZÖTT ÉS UTÁN

A jelentkezők a romániai államszocializmus idején Erdélyben fennálló etnikumközi viszonyok témaköréhez kapcsolódóan válasszanak egy témát, amely a kisebbségi helyzet valamely aspektusát járja körül. Az empirikus adatok gyűjthetők az oral history, mélyinterjúk vagy a dokumentumelemzés módszerével. A téma interdiszciplináris (politikatudományi, történettudományi, antropológiai) megközelítése is lehetséges.

Társtémavezető: dr. habil Veres Valér egyetemi docens, Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézet, Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár

Felvehető hallgatók száma: 2

Ajánlott nyelvtudás: román

A témához kapcsolódó fontosabb irodalmak:

György Csepeli, Antal Örkény (2020): Nation and migration, Budapest: CEU Press

CSEPELI GYÖRGYꟷLANTOS ZOLTÁN: A COVID-19 JÁRVÁNY OKOZTA KRÍZISHELYZETET KÖVETŐ EGYÉNI ÉS KÖZÖSSÉGI MAGATARTÁS-MINTÁZATOK VIZSGÁLATA A MAGYAR TÁRSADALOMBAN

Háttér: A digitális átmenet, majd az új koronavírus járvány több eddig is ismert társadalmi folyamatot gyorsított fel és többnek hatását jelentősen felerősítette. A világ társadalmai előtt két szélsőérték közötti sáv jelenik meg jövőképként a mostani ismereteink szerint. Az egyik szélsőérték a digitális barbarizmus, amely az eddigi egoista és fogyasztásközpontú társadalmi berendezkedést követi a gépi algoritmusokkal szembeni önfeladással terhelve, az emberi lét kiüresedését eredményezve.

A másik pólusként az egyéni önfejlesztés és a közösségek erősítése, az összefogás és a kollektív humanizmus mélyítése jelenik meg, amely a gépi megoldások adta időtöbbletet az emberi lét mélységeinek feltárására és hasznosítására fordítja. Ennek során a bizalom, a közösségek egyre táguló körei és a közösség érdekében hozott áldozathozatal meghatározó a társadalom életképességében.

A téma feldolgozása a fenti viselkedésformák mintázatainak feltárására, azok jellemző megnyilvánulási formáira összpontosít.

Felvehető hallgatók száma: 1

Előírt nyelvtudás: angol   

A témához kapcsolódó fontosabb irodalmak:

Csepeli György: Szociálpszichológia, 2006, Osiris

Slavoj Žižek: Pandemic!: COVID-19 Shakes the World Paperback

CSEPELI GYÖRGYꟷÖRKÉNY ANTAL: EUROPEAN AND RUSSIAN NATIONAL IDENTITY, CULTURAL DIVERSITY AND POLITICAL CHANGE

The main aim of the proposal is to identify commonality and diversity in perception of Europe from the side of the EU and the nearest neighbor countries – Russia and Moldova, to propose the expert recommendations for development of the EU Partnerships Strategies with neighboring counties.  Project will contribute to mutual understanding between nations, development of intercultural communications, identification of similarities and differences of views from European and Russian, Moldavian sides and search for overcoming of contradictions on the issue of perception of what Europe is, its geographical and cultural borders, what people in project partner countries put into the words “being a European”.  The main objectives are to identify the borders of Europe by perception of European, Moldavian and Russian sides, to observe the phenomena of European identity in EU and non EU-countries (Russia, Moldova), to investigate the issue of cultural security in multiethnic European region, spreading the output of the research on the both European and international level. These tasks can be fulfilled with support of strong, competitive and well organized research entity.

Felvehető hallgatók száma: N/A 1 

Előírt nyelvtudás: angol, orosz   

A témához kapcsolódó fontosabb irodalmak:

György Csepeli, Antal Örkény (2020): Nation and migration, Budapest: CEU Press  

CSEPELI GYÖRGYꟷÖRKÉNY ANTAL: FIATAL MAGYAR SZAKÉRTELMISÉGIEK MOBILITÁSA ÉS MUNKAVÁLLALÁSA EURÓPÁBAN

A kutatás alapkérdése, hogy Magyarország európai uniós csatlakozását követően létrejött közös gazdasági térben jelentkező egzisztenciális lehetőségek kiket mozgósítanak arra, hogy elhagyják Magyarországot, és az EU valamely más országába vállaljanak munkát, telepedjenek le, és képzeljék el életük folytatását. Vizsgáljuk, hogy a döntés mögött egy adott célországában való letelepedési szándék áll-e, vagy a schengeni határokon belül vett unió jelenti-e azt a terepet, ahol a vizsgálatba bevont személyek érvényesülni kívánnak. Fontosnak tartjuk annak a kérdésnek a megválaszolását, hogy a mobilitási döntést követően milyen változások jellemzik a magyar európai munkavállalók életének kulcsfontosságú területeit, ideértve a magánéletet, a társas kapcsolatokat, a munkát és a közérzetet. A változások értékelését kutatva fel kívánjuk tárni a mobil európai munkavállalók siker és kudarc attribúcióinak szerkezetét és konfliktusait. Kíváncsiak vagyunk az igényszint változásaira, a mobilitási döntést megelőző és követő társadalmi és társas státus változásaira, és a változások megélésére. A munkában való sikeresség esetében a felsőfokú tanulmányok során szerzett végzettség meghatározó szerepét gyanítjuk: az orvosi és műszaki területeken inkább a viszonylag sikeres érvényesülést, a bölcsész és közgazdász szakirányú végzettség esetében a sikerért való küzdést valószínűsítjük. A mobilitási narratívák legalább három vonatkoztatási keret vizsgálatát teszik lehetővé. Az első, amit természetesen csak retrospektíven tudunk vizsgálni, a mobilitási döntést megelőző vonatkoztatás, mely megalapozta a döntést, azt sugallva, hogy az otthonmaradáshoz képest a mobilitás előnyösebb. A döntést követően felmerül a vonatkoztatás kérdése megint, nevezetesen, hogy a személynek el kell döntenie, hogy jó helyre került vagy rossz helyre került, hiszen más országba is mehetett volna. A harmadik, és legfontosabb vonatkoztatás az új környezetben megy végbe, összehasonlítva a saját státust másokhoz, részint a hozzá hasonló magyarokhoz, részint más migránsokhoz, részint a honosokhoz, és legfőképpen az otthon maradottakhoz.

Felvehető hallgatók száma: N/A 1 

Előírt nyelvtudás: angol  

A témához kapcsolódó fontosabb irodalmak:

Kováts, András; Papp, Z. Attila: Patterns of Success amongst Hungarians Living in the UK. SZOCIOLÓGIAI SZEMLE 26: 4 (2016), pp. 95-123., 29 p.  

Kováts, András; Soltész, Béla: Mit tudunk a kivándorlásról? Műhelybeszélgetések. Gondolat Kiadó, Budapest (2018), 227 p. 

CSEPELI GYÖRGYꟷÖRKÉNY ANTAL: INCLUSIVE AND INNOVATIVE PRACTICES FOR THE INTEGRATION OF RECENTLY ARRIVED MIGRANTS IN LOCAL COMMUNITIES

The project comparatively assesses the effectiveness of integration policies and practices in major migrant-receiving spaces, in local communities, ranging from urban spaces to rural areas. This should include migrants’ access to civic and social rights, social services and facilities (e.g. language tuition and healthcare) in accordance with their legal status, as well as intercultural interaction (including gender aspects) and adaptation to increased diversity of the population. The project is focussing on social cohesion and societal fragmentation, and how these aspects are accounted for in migrant integration policies.  

The urban and rural governance of integration processes shall be analysed against the backdrop of a broader multi-level governance framework, whereby potential and real tensions between the local and other levels of governments will be explored. Attitudes to migration and integration by both migrants and the host communities will be studied as well. The role of religious communities could also be examined in relation to outcomes of integration processes.  

There are 9 participant European countries in the project including Hungary, and the cross-national comparative research will be carried out between 2021 and 2025.

Felvehető hallgatók száma: 2 

Előírt nyelvtudás: angol  

A témához kapcsolódó fontosabb irodalmak:

Meeus, Bruno, Karel Arnaut and Bas Van Heur, eds. 2019. Arrival Infrastructures: Migration and Urban Social Mobilities. London: Palgrave Macmillan 

juhász gábor: SZOCIÁLIS ÁLLAMPOLGÁRISÁG ÉS SZOCIÁLIS VÉDELEM

A kutatási téma a szociális állampolgárság folyamatosan változó koncepcióját, valamint annak a szociális védelmi rendszerek, s ezen keresztül a jogokhoz és a javakhoz való hozzáférés fejlődésére gyakorolt hatásainak vizsgálatát foglalja magában. Az elméleti kérdések tisztázása után a jelölt politikai dokumentumok és jogszabályok (másod)elemzésével, valamint a szociálpolitika aktoraival és alanyaival végzett interjúk segítségével igyekszik meghatározni a vizsgált ország(ok)ban érvényesülő szociális állampolgárság koncepció(k), valamint a mögöttük húzódó állam- és állampolgárkép jellemző jegyeit. A kutatás további kérdése lehet, hogy kimutathatók-e összefüggések a vizsgált állampolgárság koncepció(k) és a szociális védelmi rendszer(ek) kiépítése, valamint a szociális jogok intézményesültségének mélysége között. A kutatás segít megértetni azt, hogy miként befolyásolja egy adott társadalom szociális állampolgárságról alkotott képe a szociális védelmi rendszer működését és annak változásait, valamint azt, hogy a szociális védelmi rendszerben eszközölt változtatások miként befolyásolják a szociális állampolgárság adott társadalmon belüli intézményesültségét, elfogadottságát. 

Felvehető hallgatók száma: 1 

Előírt nyelvtudás: angol  

A témához kapcsolódó fontosabb irodalmak:

Anne-Mette Magnussen, Even Nilssen (2013): Juridification and the Construction of Social Citizenship. Journal of Law and Society Vol. 40 No. 2

Mann, Michael (1996): Ruling class strategies and citizenship. In: Martin Bulmer – Anthony M. Rees (szerk.): Citizenship Today. The contemporary relevance of T. H. Marshall. London, UCL Press 

Marshall, T. H. (1950) a): Citizenship and Social Class. In: CITIZENSHIP AND SOCIAL CLASS and other essays. Cambridge at the University Press 1-85. o. 

Plant, Raymond (1990): Citizenship and Rights. In: Raymond Plant – Norman Bary (eds.): Citizenship and Right sin Thatcher’s Britain. London 

Rees, A. M. (1991): T. H. Marshall and the progress of citizenship. In: Martin Bulmer – Anthony M. Rees (szerk.): Citizenship Today. The contemporary relevance of T. H. Marshall. London, UCL Press 

KÖVÉR-VAN TIL ÁGNES: TÁRSADALOM ÉS NEMEK

A kutatás a társadalmi és nemi viszonyok összefüggéseit és kölcsönös egymásra hatását vizsgálja. A társadalomtörténet és társadalom struktúra sajátos nemi szempontú megközelítésével tárja fel azt, hogy a nemek hogyan határozzák meg a társadalmi formációk, hatalmi viszonyok és elrendeződések szerveződését, hogyan írják elő a társadalmi szereplők lehetőségeit, teremtik meg viselkedési- és szabadság-korlátait, szerepeiket és normáikat, valamint élethorizontjaikat. A kutatás elemezi továbbá azt, hogy a tudomány hogyan konstruálta/konstruálja a nő és férfi fogalmakat és ezek hogyan hatnak a társadalmi látásmódokra és gyakorlatokra.

Felvehető hallgatók száma: 1 

Előírt nyelvtudás: angol  

A témához kapcsolódó fontosabb irodalmak:

Pierre Bourdieu: Férfiuralom In: Hadas Miklós (szerk.): Férfiuralom. Replika könyvek, Bp., 1994. 7-54.

Randall Collins: A státuszkultúrák termelése és a nők. In: Wessely A. (szerk.): A kultúra szociológiája. Osiris – Láthatatlan Kollégium, 2003. 160-173.

Randall, Vicky – Waylen, Georgina (szerk.) Társadalmi nem, politika és az állam. 2003. Jószöveg, Bp.

Lamont, M. – Fournier, M. (eds.) Cultivating Differences and the Making of Inequality. Chicago: University of Chicago Press. 213 – 231

NÉMETH RENÁTA: AZ AUTOMATIZÁLT SZÖVEGANALITIKA SZOCIOLÓGIAI FELHASZNÁLÁSA

RC2S2 kutatócsoportunk szöveganalitikai módszerekkel vizsgál interneten és elektronikusan elérhető szöveges adatforrásokat. Kutatócsoportunk ennek a megközelítésnek a tartalmi szociológiai tudás felfedezésében történő kihasználását és új módszerek fejlesztését, szociológiai adaptálását és episztemológiai következményeinek feltárást tűzte ki célul. A hallgató a kar kutatócsoportjához csatlakozva e kérdésfeltevések mentén kapcsolódhat be szöveganalitikai kutatásainkba. A konkrét téma az érdeklődő hallgatóval egyeztetve, saját érdeklődési körének és aktuális kutatásaink függvényében fogalmazható meg, ezért erősen ajánlott a témavezető megkeresése a felvételit megelőzően.

Felvehető hallgatók száma: 1 

Előírt nyelvtudás: angol  

További elvárások: Python nyelv és annak NLP-moduljainak ismerete, alapos kvantitatív módszertani felkészültség 

A témához kapcsolódó fontosabb irodalmak:

Aggarwal, C. C., & Zhai, C. (Eds.). (2012). Mining Text Data. New York: Springer-Verlag.

DiMaggio, P. (2015). Adapting computational text analysis to social science (and vice versa). Big Data & Society, 2(2), 2053951715602908. doi:10.1177/2053951715602908

Evans, J. A., & Aceves, P. (2016). Machine Translation: Mining Text for Social Theory. Annual Review of Sociology, 42(1), 21–50. doi:10.1146/annurev-soc-081715-074206

Garg, N., Schiebinger, L., Jurafsky, D., & Zou, J. (2018). Word embeddings quantify 100 years of gender and ethnic stereotypes. Proceedings of the National Academy of Sciences, 115(16), E3635– E3644. doi:10.1073/pnas.1720347115

Németh Renáta; Sik Domonkos; Máté Fanni (2020): Machine learning of concepts hard even for humans: the case of online depression forums; International Journal of Qualitative Methods

Renáta Németh, Júlia Koltai: Sociological knowledge discovery through text analytics. In Rudas, Péli (szerk.): Pathways between Social Science and Computational Social Science - Theories, Methods and Interpretations, Springer, 2021.

ÖRKÉNY ANTAL: JELENKORI TÁRSADALMI IGAZSÁGOSSÁGI DILEMMÁK. ERKÖLCS ÉS TÁRSADALMI DÖNTÉSEK

A javasolt téma a társadalmi igazságosság tekintetében vizsgálja különféle aktuális társadalmi dilemmák lehetséges megközelítését. A mindennapi társadalmi együttélés során szüntelenül olyan helyzetekkel és problémákkal szembesülünk, amelyek eldöntése egyáltalán nem egyértelmű, és amelyek megosztják az embereket. Egy szabad társadalomban az egyének mindenekelőtt maguk akarják eldönteni, hogy az életükkel kapcsolatos kérdésekben milyen döntéseket akarnak meghozni, és a lehetséges alternatívák közül mit választanak. Ezeket a döntéseket meghatározzák ösztönös beidegződések, érzelmek, elfogultságok és tudatos megfontolások vagy akár kognitív torzítások. Meghatározzák személyiségünk jellegzetes vonásai, de épp úgy személyes érdekeink, életkörülményeink, a választáshoz elengedhetetlen tudásunk, erőforrásaink és gondolkodásunk. És természetesen a másokkal való együttélés szükségszerűségei és szabályai. Társadalmi létezésünk a másokkal való együttélés keretei között zajlik, minden pillanatban rá vagyunk utalva mások létezésére és viselkedésére, szükségünk van a többiekre, és döntéseinkben meghatározó szerepet játszik a másokkal való együttműködésünk.  Döntéseinkben mindig figyelembe vesszük mások viselkedését, saját magunk és mások érdekeit, és az együttműködésen alapuló kölcsönös előnyöket vagy éppen érdekellentéteket. Mindezeknek a kereteit pedig a társadalmi együttélést biztosító intézmények és magatartási szabályok adják, amelyek a közösségi élet berendezkedésének az alapjai.

Az érdekazonosságok és az érdekellentétek szempontja a döntéseink meghozatalának egyik legizgalmasabb dimenziója. Az érdekazonosságok leginkább abban nyilvánulnak meg, hogy a céljaink elérésében számíthatunk mások segítségére és támogatására, és nem kell csupán saját magunkra hagyatkozni. Az érdekellentétek figyelembevételének pedig abban van jelentősége, hogy fel tudjuk mérni az előnyök és hátrányok megoszlását, és mérlegelni tudjuk, hogy mikor sikerül legelőnyösebben elérni a saját céljainkat. A társadalmi együttélés közös szabályai pedig iránytűként szolgálnak ebben a mérlegelésben. Ezek a normák alapulhatnak a tradíción, jogi, politikai, vallási szabályokon, csoportokhoz való tartozásból fakadó érdekeken, illetve erkölcsi megfontolásokon.

Az erkölcs a helyes és helytelen, a társadalmi jó és rossz megkülönböztetésén alapszik, és valamilyen értékelést fejez ki. Amikor az egyén társadalmi dilemmákkal kerül szembe, el kell döntenie, hogy mit tart helyesnek, illetve helytelennek, mit tekint a maga és a társadalom szempontjából jónak vagy rossznak. A társadalmi dilemma, mint kifejezés ebből a szempontból kétfajta értelemben is felfogható: egyrészt egy olyan helyzet, amelyben nehéz döntést kell hozni két különböző dolog között, amit megtehetünk vagy amit a magunk számára jó megoldásnak tartunk, másrészt, amikor választanunk kell abból a szempontból, hogy az egyéni érdekeink és a közjó hogyan feleltethető meg egymással.

Az erkölcsi elvek és a társadalmi igazságosság kérdése vizsgálatra érdemes számos aktuális témában. Ezek közül néhányat gyűjtöttem össze:

• Covid 19, korona vírus, kötelező oltások és a covid teszt, elektiv műtétek
• migráció és menekült kérdés, idegenellenesség
• garantált minimum jövedelem
• gender, LMBTQ, homofóbia, melegek örökbefogadási joga
• családpolitika, gyes, gyed, gyerekek védelme, családpolitika
• mesterséges megtermékenyítés, abortusz
• örökösödéssel kapcsolatos kérdések
• fizessenek a gazdagok, elit és siker, elosztó igazságosság, szja visszatérítés
• social media, internet
• Adatvédelem, adatkezelés: a privacy és a transzparencia határai.

Felvehető hallgatók száma: 1 

Előírt nyelvtudás: angol  

A témához kapcsolódó fontosabb irodalmak:

Örkény Antal (1997): Hétköznapok igazsága. Igazságossági felfogások egy nemzetközi összehasonlítás tükrében. (Everyday Justice. Perception of Social Justice in a Comparative Perspective) Budapest: Uj Mandátum Kiadó 

ÖRKÉNY ANTAL: CONSTRUCTING BORDER ETHNIC IDENTITIES AND MIGRATION EXPERIENCES ALONG THE BORDER OF EU (ENRI RESEARCH 2010)

The proposed research project “Interplay of European, National and Regional Identities: nations between states along the new eastern borders of the European Union” is aimed at a deeper understanding of the ways in which the modern European identities and regional cultures are formed and inter-communicated in the Eastern part of the European continent.

In this project we aim to galvanise these three perspectives on the dynamic relationships between identities and state restructuring. More specifically the project explore the ways in which European, national and regional identities are constituted and negotiated through individual and group narratives and practices within an increasingly complex set of institutional arrangements. The project explores the interrelation between individual identities (increasingly complex), group identities (where there is a growing significance of cosmopolitan and European identities parallel to national and regional identities), and institutional frameworks (still dominated by the state, but with the increasing significance of non state actors). The broader post-socialist space offers different contexts within which we can explore the changing relationships between identities, nations and states. These are for example: post-communist Eastern European countries; post-soviet countries with a historical claim on nation and state; post-soviet nation-states that emerged within the boundaries of the Soviet republics; post-imperial state and nation in the case of Russia.

Felvehető hallgatók száma: 1 

Előírt nyelvtudás: angol  

További elvárások:     ENRI RESEARCH 2010 alapos ismerete

magas szintű adatelemzés, SPSS

A témához kapcsolódó fontosabb irodalmak:

2013: /Antal Örkény, Mária Székelyi/ “Származás, identitásőrzés, asszimiláció” (Ethnic origin, identity preservation, and assimilation), Pro Minoritate, 2013 tavasz, 44-59.pp 

2015: /Antal Örkény, Mária Székelyi:”A határmentiség szerepe”, (Role of border in microsociology) /Antal Örkény, Mária Székelyi/ in Határhatások (eds.. Sik, E., Surányi, R.), Budapest: ELTE - TARKI, pp. 297-315. old.  

https://www.academia.edu/12113087/Hat%C3%A1rhat%C3%A1sok 

2015: /Antal Örkény, Mária Székelyi/ ”Határrégió és etnikai identitás” (Border effect and ethnic identity),in Határhatások (eds. Sik, E., Surányi, R.), Budapest: ELTE - TARKI, pp. 332-356. old. https://www.academia.edu/12113087/Hat%C3%A1rhat%C3%A1sok 

2012: /Antal Örkény, Mária Székelyi / “Constructing Border Ethnic Identities along the Frontier of Central and Eastern Europe”, in Interplay of European, National and Regional Identities: Nations between States along the New Eastern Borders of the European Union. Research Report #3, ENRI-East Thematic Comparative Papers (eds: Hans-Georg Heinrich, Alexander Chvorostov), http://www.enri-east.net/wp-content/uploads/Tender_book_09072012.pdf, pp. 64-89. 

2012: /Antal Örkény, Mária Székelyi / “Diasporas in Europe’s boundary regions: characteristics of generalized trust and trust in institutions”, in. Interplay of European, National and Regional Identities: Nations between States along the New Eastern Borders of the European Union. Research Report #3, ENRI-East Thematic Comparative Papers (eds: Hans-Georg Heinrich, Alexander Chvorostov), http://www.enri-east.net/wp-content/uploads/Tender_book_09072012.pdf, pp. 90-111. 

2012: /Antal Örkény, Mária Székelyi/ “Origin, identity conservation, assimilation”, Central European Political Science Review Vol. 13. No. 49. Fall 2012, pp.  9-28. 

2012: /Antal Örkény, Mária Székelyi/ “National identity of people living in the border zones. Hungarian-Slovakian-Ukrainian ethnic identity”, Central European Political Science Review Vol. 13. No. 50. Winter 2012, pp. 110-134.  

2015: /Antal Örkény, Mária Székelyi/ “Constructing Border Ethnic Identities along the Frontier of Central and Eastern Europe”, Identities: Global Studies in Culture and Power, 2015 http://dx.doi.org/10.1080/1070289X.2015.1059342 

ÖRKÉNY ANTAL: A KÖZNAPI IGAZSÁGOSSÁGI ÍTÉLETEK ÉS A GENERÁCIÓK KÖZÖTTI IGAZSÁGOSSÁGI ELVEK KÖZÉP- EURÓPÁBAN

A javasolt téma egy közel két évtizedes múltra visszanyúló nemzetközi összehasonlító empirikus kutatás eddigi adatbázisainak az „újrahasznosításáról”, illetve ezen adatokból kiinduló új elméleti vagy módszertani kutatási kérdések megválaszolásáról szól. A kutatás célja, hogy az empirikus szociológia eszközeivel feltárjuk a piaci folyamatokra, a társadalmi viszonyokra, az elosztási rendszerekre, a társadalmi egyenlőtlenségek okaira és a mindennapi kapcsolatokra vonatkozó köznapi igazságossági nézeteket. Vizsgálatunk során a mérni kívánt igazságossági szempontok szorosan kapcsolódnak egy 1991-ben, 1996-ban és 2005-ben végzett nemzetközi összehasonlító kutatás (ISJP) már kipróbált koncepciójához és mérési eljárásához. Az identikus itemek lehetőséget nyújtanak az attitűdök időbeli és országok közötti változásának a mérésére. Mivel az igazságos társadalomról való közgondolkodás napjainkra a hagyományos tematizációkról (társadalmi szegénység, településbeli különbségek, foglalkozási, jövedelmi és tudásbeli egyenlőtlenségek, stb.) olyan új témák felé fordult, mint a jövő generációk iránti felelősség, és ennek megosztása a társadalomban, a társadalmak elöregedése, és az életkorukat tekintve kimenő generációk méltó emberi élethez való juttatása, a generációk közötti egyéni és kollektív transzferek, a társadalmi beruházások generációk közötti igazságos megosztása, a közjavakból való részesedés és a társadalmi szolgáltatások megosztása a generációk között, ezért a kutatás negyedik hulláma 2008-ban kiemelt szerepet szánt a generációs igazságosság vizsgálatának. A magyar kérdezést a TÁRKI bonyolította. Felkérésünk szerint a generációs alminták jobb összehasonlíthatósága érdekében nem 1000 fős, hanem 1300 fős mintával dolgoztunk, amelyben a generációk szerint felsúlyozhatók a fiatalabb és idősebb korosztályokat. A kutatás keretében ugyancsak szerepelt egy diád vizsgálat, amelyben 391 páros relációban kérdeztük a szülőt és a 18 évesnél idősebb különélő gyermeket. A szülő-gyerek diád identikus kérdőívre válaszolt, ami lehetőséget kínál az értékvilág közvetlen generációs összefüggéseinek tesztelésére. 

Felvehető hallgatók száma: 1 

Előírt nyelvtudás: angol  

További elvárások:     az ISJP nemzetközi kutatás alapos ismerete

magas szintű adatelemzés, SPSS

A témához kapcsolódó fontosabb irodalmak:

Örkény Antal (1997): Hétköznapok igazsága. Igazságossági felfogások egy nemzetközi összehasonlítás tükrében. (Everyday Justice. Perception of Social Justice in a Comparative Perspective) Budapest: Uj Mandátum Kiadó 

Örkény Antal Székelyi Mária (2011): “Az igazságosság labirintusaiban” (In the labyrinths of Justice), in Az igazságosság labirintusaiban. Társadalmi méltányosság és generációs igazságosság a 21. század Magyarországán, eds: Antal Örkény, Mária Székelyi/, Budapest: Sik Kiadó, 2011, 19-52 pp. 

Örkény Antal Székelyi Mária (2011): “Családi transzferek és családon belüli értékválasztások” (Family transfers and value judgments), in Az igazságosság labirintusaiban. Társadalmi méltányosság és generációs igazságosság a 21. század Magyarországán, eds: Antal Örkény, Mária Székelyi/, Budapest: Sik Kiadó, 2011, 53-90 pp. 

Örkény Antal Székelyi Mária (2011): “A nagy elosztási rendszerekről vallott nézetek generációs vonatkozásai” (Generational justice concerns in attitudes toward distributive systems), in Az igazságosság labirintusaiban. Társadalmi méltányosság és generációs igazságosság a 21. század Magyarországán, eds: Antal Örkény, Mária Székelyi/, Budapest: Sik Kiadó, 2011, 91-105 pp.

„Views on Social Inequality and the Role of State: Posttransformation Trends in Eastern and Central Europe”, /Örkény Antal, Székelyi Mária/, Social Justice Research, special issue on „Social Justice Beliefs in Transition: Eastern and Central Europe 1991-1996, 2000, volume 13., issue 2., június, pp. 199-218.

"Accounting for Rich and Poor: Egzistential Justice in Comparative Perspective", / Kluegel, J.R. - Csepeli, Gy. - Kolosi, T. - Neményi, M.  Örkény,A/  in: Social Justice and Political Change (szerk.) James Kluegel et al, New York: Aldine de Gruyter,1995., pp. 179-208.

"The Problem of Social Justice", / Csepeli György, Örkény Antal/ in: Nationalism, Ethnic Conflicts and Conceptions of Citizenship and Democracy in Western and Eastern Europe, Vol. 1. Theories and Concepts,1995., ERCOMER: Utrecht, pp. 101-106.

ÖRKÉNY ANTALꟷCSEPELI GYÖRGY: A VISEGRÁDI ORSZÁGOK FŐVÁROSAINAK ÉRTÉKEI ÉS IDENTITÁSAI

Ez a projektjavaslat azokra az értékekre és identitásokra összpontosít, amelyek a V4 fővárosaiban a nemzet fogalmához kapcsolódnak. A fővárosok érzékeltethetők a nemzeti büszkeség központjaiként (Therborn 2006) léteznek, ugyanakkor multikulturális környezetek, ahol a különféle emberek naponta kölcsönhatásba lépnek. A V4 fővárosokban a választási hajlandóság különbözik a fennmaradó népességcsoportoktól, és szignifikánsan kevésbé szavaznak azok a pártokra, amelyek nacionalista retorikát használnak. Ez azt mutatja, hogy a nacionalista retorika ezeken a helyeken nem olyan hatékony. A projekt az identitás pluralitásának gondolatán alapszik (Parekh 2009; Shokev & Erez 2008). Ezen belül a nemzeti és az EU identitására, a nacionalizmusra, a társadalmi hovatartozásra, a politikai elkötelezettségre, a szolidaritásra és a bizalomra, a válsághelyzetekre, a biztonságra vonatkozó érzületekre, a politikai elidegenedésre, a radikalizálódásra, a marginalizálódásra és a polgári tudatosságra koncentrál. A projekt célja feltárni a nemzeti identitás és a kapcsolódó értékek kapcsolódását (különös tekintette a bevándorlási hullám utáni időszakra); 2. a nemzeti identitás és az értékek kialakulásának és kifejeződésének feltárása a fővárosokban; 3. az eredmények alapján javaslatokat tenni arról, hogy miként lehet kezelni a nemzeti identitáshoz és a nacionalizmushoz kapcsolódó nyilvános narratívákat és problémákat, illetve, hogy hogyan lehet mérsékelni a szélsőséges nézetek hatásait.

Felvehető hallgatók száma: 1 

Előírt nyelvtudás: angol  

További elvárások: magas szintű adatelemzés, SPSS

A témához kapcsolódó fontosabb irodalmak:

“Közép-európai fővárosok mentális térképei Attitűdök, értékek, identitások”, Kultúra, közösség és társadalom. Tanulmányok Tibori Timea tiszteletére, (Csepeli György, Örkény Antal, Zsigó T. Ferenc), Budapest: 2020. 56-74 old.

https://szociologia.hu/kultura_kozosseg_es_tarsadalom_/

https://szociologia.tk.mta.hu/kultura-kozosseg-es-tarsadalom-tanulmanyok-tibori-timea

Szirmai, V. (2019) Városok és városlakók - A befogadó és a kirekesztő városok, Corvina Kiadó

Csepeli Gy. Örkény A. (2017) Nemzet és migráció. Budapest: TáTK

Nation and Migration: How Citizens in Europe are Coping with Xenophobia. /társszerző: Csepeli György/, Budapest: Central European University Press, 2021.

         https://library.oapen.org/handle/20.500.12657/46596

DOI https://doi.org/10.7829/9789633863664

ÖRKÉNY ANTALꟷGRAJCZJÁR ISTVÁN: SZOLIDARITÁS A VÁLSÁG IDEJÉN – TÁRSADALMI-GAZDASÁGI VÁLTOZÁSOK ÉS POLITIKAI ÁTALAKULÁS AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON AZ ELMÚLT 20 ÉVBEN

A korábbi SIREN európai kutatási projekt nyomon követéseként a SOCRIS kutatás célja feltérképezni a társadalmi-gazdasági változások észlelését és reakcióit a két országban, és összehasonlítani osztrák és magyarországi társadalom politikai orientációját. Ennek során a kutatás feltárja a válság társadalmi kohézióra és demokratikus fejlődésre gyakorolt ​​hatását. Megmutatja, hogy ezek a fejlemények milyen mértékben táplálkoznak exkluzivista, nacionalista és idegengyűlölő attitűdökből, és mennyi fokozza fel a populista radikális jobboldal felé való orientációt. Ezzel párhuzamosan a projekt megvizsgálja az inkluzív és demokratikus-szolidaritású politikai orientációk kialakulását és lehetséges megerősödésének okait. Ez utóbbi vonatkozásában, a projekt új teret nyit annak bemutatásában, hogy milyen körülmények között hajlamosak az embere vonzódni inkluzív szolidaritási megnyilvánulások iránt, és mennyire mutatnak támogatást, illetve vesznek részt aktívan az univerzális és inkluzív szolidaritás különféle megnyilvánulási formáiban. A SOCRIS projekt vizsgálja a válságra adott egyéni reakciókat, melyeket az emberek sajátos foglalkoztatási és munkakörülményei, illetve osztálypozíciói befolyásolják, illetve a válság hatására megmutatkozó változó értékítéleteket és politikai orientációkat.

Felvehető hallgatók száma: 1 

Előírt nyelvtudás: angol  

További elvárások:     SIREN és a SOCRIS kutatás alapos megismerése

magas szintű adatelemzés, SPSS

A témához kapcsolódó fontosabb irodalmak:

Types of Solidarity in a Hybrid Regime: The Hungarian Case” (Grajczár István, Örkény Antal, Nagy Zsófia),  Government and Opposition, Cambridge University Press, 2021. szeptember, pp. 1 – 20, DOI: https://doi.org/10.1017/gov.2021.36

„Different Types of Solidarity in Times of Crises: A Changing European Landscape” / Grajczár István, Örkény Antal, Nagy Zsófia /, Intersections.EEJSP 5(1): 118-142. DOI: 10.17356/ieejsp. v5i1.475 https://intersections.tk.mta.hu/index.php/intersections/issue/current

“Routes to right-wing extremism in times of crisis An Austrian-Hungarian comparison based on the SOCRIS survey”  (Grajczjár István, Örkény Antal, Nagy Zsófia, Julia Hofmann) Socio.Hu, Social Science Review, Cultural heritage and social cohesion: Special issue in English No. 6 (2018), https://socio.hu/uploads/files/2018eng_culther/2018eng_grajczjar.pdf, DOI: 10.18030/socio.hu.2018en.95

PAPP RICHÁRD: TÁRSADALMI JELENSÉGEK KULTURÁLIS ANTROPOLÓGIAI ELEMZÉSE

A kulturális antropológiai kutatások lehetővé teszik a társadalmi jelenségek mikro szinten való elemzését. Milyen hatással vannak a makrotársadalmi folyamatok egyes közösségek életére, kisebb társadalmi egységek kulturális gyakorlatára, illetve hogyan alakíthatják a kisközösségek, társadalmi rétegek, csoportok, szubkultúrák a társadalmi folyamatokat? A részt vevő megfigyelésen alapuló kutatások ezekre a kérdésekre egy adott csoport részletes elemzésével tudják megfogalmazni a válaszlehetőségeket. A kulturális antropológiai elemzések ezáltal lehetővé teszik a társadalmi-kulturális rendszerek (pl. gazdaság, politika, vallás, művészet) és komplex társadalmi jelenségek (pl. globalizáció, adaptáció, etnikai konfliktusok) értelmezését és mélyreható megismerését. A program célja, hogy a doktorandusz hallgatók képessé váljanak a társadalmi folyamatok kulturális antropológiai megközelítésének, elemzésének elsajátítására és feldolgozására.

Felvehető hallgatók száma: 1

Előírt nyelvtudás: angol  

A témához kapcsolódó fontosabb irodalmak:

https://www.eltereader.hu/kiadvanyok/papp-richard-vizzel-irt-valosag-a-kultura-arcai/

https://www.eltereader.hu/kiadvanyok/richard-papp-ephemeral-reality-many-faces-of-culture/

SIMON DÁVIDꟷHÁRS ÁGNES: MIGRÁCIÓKUTATÁS SZÖVEGBÁNYÁSZATI ESZKÖZÖKKEL

A kiírt téma szorosan kapcsolódik a témavezetők által jegyzett és 2021 végén induló 3 éves OKTA kutatáshoz. A kutatási téma a teljes kutatás teljesen önálló ága, amelyben a jelöltnek a témavezetők támogatása mellett vezető szerepe lesz. A kutatási ág célja az elérhető személyes szöveges tartalmak vizsgálatán keresztül dinamikus képet adni a magyarok el- és visszavándorlásáról, illetve tesztelni a vonatkozó elméleti modelleket. Bár a témavezetők határozott elképzelésekkel rendelkeznek a kutatásról, a téma tág lehetőséget biztosít a jelölt számár az önálló hipotézisalkotásra, kutatástervezésre és kutatásra is.

Felvehető hallgatók száma: 1 

Előírt nyelvtudás: angol B2 (írásbeli)

További elvárások:     Alapvető programozási ismeretek, alapvető szövegbányászati ismeretek, előnyt jelent a szövegbányászati témában írt mesterszakos szakdolgozat, önállóság

A témához kapcsolódó fontosabb irodalmak:

Borjas, G. J., Bratsberg, B. (1996). Who leaves? The outmigration of the foreign-born. The Review of Economics and Statistics, vol. 78, 1:165-176

Borjas, G. J. (1994). The Economics of immigration. Journal of Economic Literature, Vol. 32. No. 4:1667–1717

Constant, A. Massey D.S. (2003). Self-selection, earnings, and out-migration: A longitudinal study of immigrants to Germany. Journal of Population Economics 16:631–653

De Haas, H. (2010). Migration and Development: A Theoretical Perspective. International Migration Review, 44(1):227–264.

Dumont J-Ch, Spielvogel, G (2008). Return Migration: A New Perspective In International Migration Outlook, SOPEMI – 2008, OECD, Paris:161-222.

Dustmann, C., Bentolila, S., Faini, R. (1996). Return Migration: The European Experience. Economic Policy, 11(22):213-250.

Gödri I. (2018). Nemzetközi vándorlás. In. Monostori J., Őri P. Spéder Zs. (eds) (2018). Demográfiai portré 2018. KSH NKI, Budapest:237–270.

Horváth Á (2016). Visszatérő kivándorlók. In Fazekas K. Blaskó Zs. (szerk) Munkaerőpiaci tükör 2015: 109-115.

McGhee, D., Moreh, C., Vlachantoni, A. (2017). An ‘undeliberate determinacy’? The changing migration strategies of Polish migrants in the UK in times of Brexit, Journal of Ethnic and Migration Studies:43:13

Wahba, J. (2015). Selection, selection, selection: the impact of return migration. Journal of Population Economics, 28(3):535–563.

Yalaz E., Zapata-Barrero R. (2018) Mapping the Qualitative Migration Research in Europe: An Exploratory Analysis. In: Zapata-Barrero R., Yalaz E. (eds) Qualitative Research in European Migration Studies. IMISCOE Research Series. Springer, Cham

SZABÓ MIKLÓS: ERŐSZAK, NÉPIRTÁS ÉS MEGÉLT HÁBORÚS EMLÉKEZET

A metodológiai, fogalmi és etikai problémák ellenére, vagy éppen ezek okán, a népirtás izgatja a képzeletet, megmozgatja azt. Elsősorban számokkal. Csak a huszadik században hatvanötezer herero, egymillió örmény, hatmillió ukrán, hatmillió zsidó, hárommillió bangladesi, egymillió indonéz, százezer hutu, kétmillió kambodzsai, kétszázezer guatemalai, nyolcszázezer tuszi és velük szimpatizáló hutu, és őslakosok megszámolhatatlan és feljegyzetlen csoportjai.  

A modernitásban élve tisztában vagyunk a genocídium realitásával, mégis megrökönyödünk a ránk zúduló képektől és számoktól. A kerítések túloldaláról ránk bámuló szemek, a gödrökbe hányt testek képe kísért bennünket, és ezt minden percben igyekszünk eltávolítani magunktól.  

Minden társadalomban folyamatosan jelen van a konfliktus lehetősége, éppúgy, mint a békés együttélésé is. Az, hogy adott pillanatban melyik realizálódik, a társadalom gazdasági és politikai hatalmát birtoklók választása. Ezt a választást azonban nem feltétlenül kell annak teljes mélységében tudatosnak feltételezni. Ezek az egyének is éppen annyira kötöttek saját környezetük valóság-érzékelésében, mint bárki más, és adott esetben racionálisnak vélt döntéseik nem tudatos választást jelentenek béke és konfliktus között. A rendszer szintű átrendeződések minden társadalom számára problematikusak, megbomlanak a struktúrák, az intézményrendszerek, megbomlik a törvényes rend, és ezáltal megnő a konfliktus lehetősége. A politikai vezetők, akik a jugoszláv háborúk bekövetkezéséért, de talán elsősorban azok lefolyásának milyenségéért felelősek, visszaéltek a társadalomban felismert konfliktus potenciállal.  

Automatikusan és általánosan felmerülő kérdések tucatjain keresztül érintkezünk vele. Miképpen történhetett ez meg? Mi visz rá valakit, hogy ilyet elkövessen? Milyen érzés lenne, ha velünk történne meg? Miként tudják feldolgozni a történteket az áldozatok? Miért történik meg újra és újra? 

A kutatás célja: 

A hétköznapok, kulturálisan jóváhagyott erőszak cselekményei, a háborús erőszak, a népirtás, és a megélt és konstruált emlékezet értelmezése nem egyszerű folyamat, és számos buktatót rejt magában, mégis a társadalom olyan mélyrétegeinek feltárását kínálja, ami nem pusztán a megértést segítheti, de (talán) segíthetnek a folyamatok korai felismerésében. 

A társadalomtudomány bármely területéről számítunk hallgatók jelentkezésére, akiben van elég eltökéltség. Feldolgozatlan esemény van bőven.

Felvehető hallgatók száma: 5

Előírt nyelvtudás: angol  

A témához kapcsolódó fontosabb irodalmak:

Carmichael, Cathie (2013): Genocide and Population Displacement in Post-Communist Eastern Europe. In The Oxford Handbook of Genocide Studies Donald Bloxhman. Ed. A. Dirk Moses. Oxford University Press, New York, pp. 508–528. 

Burnet, Jennie E. (2009): Whose Genocide? Whose Truth? Representation of Victims and Perpetrators in Rwanda. In Genocide. Truth, Memory, and Representation. Eds. Alexander Laben Hinton–Kevin Lewis O`Neill. Duke University Press, Durham, North Carolina, pp. 80–100. 

Scheper-Hughes, Nancy (1993): Death without Weeping: The Violence of Everyday Life in Brazil. University of California Press, Berkeley. 

Scheper-Hughes, Nancy (2002): Coming to our Senses: Anthropology and Genocide. In Annihilating Difference. The Anthropology of Genocide. Ed. Alexander Laben Hinton. University of California Press, Berkeley–Los Angeles–London, pp. 348–381. 

 

---