Interdiszciplináris társadalomkutatások PhD-képzés

Interdiszciplináris társadalomkutatások PhD-képzés

Jelentkezés a Doktori Iskolába

Részletes információ a Doktori Iskola oldalán

Jelentkezés 2021. március 16-tól elektronikusan
Elérhetőség: Doktori Iskola
1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A Északi tömb II. emelet 240
Telefon: (1) 372-2500/6650
E-mail: doktori@tatk.elte.hu 
Jelentkezési határidő: 2021. április 30.
Felvételi (várhatóan): 2021. május 23. – június 30.
Várható keretszám: A három doktori programban összesen: 2530 fő.
A felvételi jelentkezés eljárási díja: 9.000 Ft (Befizetésének módjáról a szóbeli felvételi vizsgára történő behívó levélben küldünk értesítést)
E-felvételi link:  https://doktorifelveteli.elte.hu/

Bemutatkozó videó

Képzési formák

  • A Doktori Iskolába nappali tagozatos szervezett képzésre (4+4+2 félév), ezen belül ösztöndíjas (államilag támogatott) és költségtérítéses formára lehet jelentkezni.
  • A felvételizők egyéni képzési rend szerint csak költségtérítéses képzésre jelentkezhetnek. A tanulmányi idő eseti megállapítására (a pályázó írásban dokumentált szakmai tevékenysége figyelembevételével) a Doktori Iskola vezetője tesz javaslatot; a döntést a Kari Doktori Tanács hozza meg.

A jelentkezés feltételei

  • Legalább jó minősítésű, a szociológiai program esetében elsősorban társadalomtudományi és közgazdaságtudományi, a szociálpolitikai program esetében elsősorban társadalomtudományi, bölcsészettudományi, közgazdaságtudományi, az interdiszciplináris társadalmi kutatások program esetében társadalomtudományi, közgazdaságtudományi, állam- és jogtudományi, illetve műszaki egyetemi oklevél, 
  • Külföldön szerzett egyetemi oklevél által tanúsított végzettségi szint elismerését (doktori iskolában történő továbbtanulás céljából) a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény vonatkozó rendelkezései szerint kell kérelmezni az egyetemen,
  • Egy államilag elismert legalább (B2) középfokú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga.
  • A jelentkezőnek vállalnia kell, hogy a képzési szakaszban, egyes esetekben, idegen nyelven fekínált órákat is fel kell vennie.
A szakzáróvizsgával még nem rendelkező, de azt legkésőbb július 31-ig teljesítő jelentkezőnek a beiratkozás alkalmával kell igazolnia, hogy diplomája megfelel a fenti feltételeknek.

Jelentkezéskor benyújtandó dokumentumok

Az ELTE Szociológia Doktori Iskolai képzéseire történő jelentkezésre – így a jelentkezés benyújtására, illetve a csatolandó/csatolható mellékletek benyújtására is – 2020. márciustól online módon, az egyetem oldalán keresztül nyílik lehetőség. Az alább felsorolt dokumentumok benyújtása a felület adatlapjának kitöltésével, valamint a kért dokumentumok feltöltésével valósul meg.  A felvételi korszerű és legegyszerűbb módja az e-felvételi, amelynek segítségével egyszerűen, biztonságosan az interneten adható be a jelentkezés. Az elektronikus felvételi nagy előnye, hogy a rendszer kiszűri az olyan hibákat, amelyeket kitöltés közben a papíron jelentkezők meglehetősen nagy számban vétenek. 

E-felvételi link:  https://doktorifelveteli.elte.hu/

  • Kitöltött jelentkezési lap
  • Egyetemi szintű oklevél másolata
  • Államilag elismert legalább középfokú komplex típusú nyelvvizsga-bizonyítvány vagy azzal egyenértékű okirat másolata
  • Szakmai önéletrajz
  • Tématerv, amely maximum 5 oldal terjedelmű
  • Referenciamunka (irodalom nélkül legfeljebb 6000 szó terjedelemben), amely olyan, korábbi, tudományos igényel elkészített mű (pl. műhelymunka, szakdolgozat rövidített változata vagy megjelent tudományos közlemény), amely segíti a felvételi bizottság tájékozódását a jelölt tudományos felkészültségéről
  • Publikációs jegyzék
  • Csatolhatóak elismert szakértők ajánlásai is.
A doktorandusz jelölteknek lehetőségük van a Kar vezető oktatói által meghirdetett kutatási programokba való bekapcsolódásra.

Az értékelés szempontjai

A felvételi eljárás azonos követelmények és feltételek alapján zajlik mindegyik képzési formában. A végső sorrend kialakításában szerepet játszik:

  • a jelölt addigi tanulmányi eredménye, publikációs listája és nyelvtudása,
  • kutatási tervének megvalósíthatósága
  • és a szóbeli felvételi során mutatott szakmai felkészültsége.

Finanszírozási forma

Az államilag támogatott képzés költségeinek többségét a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvényben meghatározottak szerint az állami költségvetés, a költségtérítéses képzés költségeit a hallgató viseli. A doktoranduszok és a doktorjelöltek jogait és kötelezettségeit a felsőoktatási törvény, külön jogszabályok és az egyetem működési szabályzata határozza meg.

 
Költségtérítés: 320 000 Ft/félév a három magyar nyelvű programban.
EU állampolgároknak 1200 EUR/félév
Az Európai Unión kívülről érkezők számára 1750 EUR/félév 

A Doktori Iskolába történő felvételhez mellékelendő tématerv elvárt vázlata

  • A tervezett kutatással kapcsolatos legfontosabb és a pályázó által áttekintett irodalom rövid bemutatása
  • A kutatás tárgya (a témaválasztás részletezése: miről szól a kutatás, milyen kérdéseket vizsgál, hogyan kapcsolódik eddigi tudásunkhoz, korábbi vizsgálati eredményekhez)
  • A kutatás módszere(i) (elméleti és empirikus eljárások; szisztematikus és történeti aspektusok; elemzési dimenziók, technikák, stb.)
  • Eddigi eredmények, lépések, publikációk (a szóban forgó kutatást elkezdte-e már, és ha igen, meddig jutott benne; van(nak)-e már erről szóló publikációja)
  • Várható eredmények (milyen új ismeretek várhatók; elméleti és – esetleg –  gyakorlati hozadékok)
  • Konzultációk, konzulens (kivel vagy kikkel konzultált, illetve kikkel kíván együttműködni a jövőben; kire gondolt, mint konzulensre)
  • Munkaterv (milyen szakaszokban tervezi elvégezni a kutatást; hozzávetőleges határidők)

Témakiírások

A Doktori Iskola nem kizárólag a meghirdetett témákban várja a felvételizők jelentkezését. Azok, akik a Doktori Iskolában a kiírt kutatásokhoz kívánnak csatlakozni, keressék meg a megadott címeken a kutatást meghirdető oktatókat, a jelentkezéshez szükséges kutatási tervet vele együtt készítsék el.

Barna Ildikó: Magyar zsidó túlélők újrakezdési stratégiái a Holokauszt után

A kutatás elsősorban a USC Soá Történeti Archívum Vizuális Történeti Archívuma (VHA) alapján vállalkozik a magyar zsidó holokauszt túlélők újrakezdési stratégiáinak feltárására, összehasonlítására. A VHA több mint 51,000 holokauszt túlélővel készített interjút tartalmaz. Ezek közül több ezer magyar zsidó túlélőkkel készült interjú. Az interjúk gazdagsága, kereshetősége lehetőséget biztosít számos téma kutatására.

Felvehető hallgatók száma: 1

Előírt nyelvtudás: angol

Ajánlott nyelvtudás: német

Előnyt jelent: történettudományi és/vagy zsidó tudományokban szerzett végzettség

Barna Ildikó: Az elmúlt évek migráció-ellenes diskurzusai

Az elmúlt években, különösen a 2015-ben kezdődő úgynevezett migrációs válság után a migráció-ellenes diskurzusok Európa számos országában rendkívül elterjedtté váltak. A kutatás célja ezen diskurzusok feltárása, elemzése a természetes nyelv-feldolgozás (natural language processing, NLP) eszköztárának segítségével. A kutatás során lehetőség van egyetlen ország elemzésére, de megfelelő nyelvtudás esetén különböző országok összehasonlítása is különösen érdekes lehet.

Felvehető hallgatók száma: 1

Előírt nyelvtudás: angol

Feltétel: Python programnyelv magas szintű ismerete

Bíró Judit: A szenvedélyvezérelt viselkedések megismerésének társadalomtudományos tradíciója az európai felvilágosodás óta

Az alapvetően elméleti kutatásban interdiszciplináris értelmezési keretben és módszerekkel kerül sor a nem-normatív, szankcionált társadalmi jelenségek problematizálásának koncentrált vizsgálatára. Az elsődleges feladat a társadalmi légkört meghatározó nagy intézményrendszerek (a büntető-igazságszolgáltatás, a közegészségügy, az oktatatás-nevelés, a szociális gondozás) társadalomtörténeti, kultúrelméleti kontextualizálása, filozófiai eszmerendszerük, antropológiai, szociológiai funkcióik és diszfunkcióik elemzése a XVII. századtól napjainkig. A normatívról és a deviánsról szóló tudástartalmak, valamint a központi/állami kontroll-formák alakulásának, azaz történetiségük folyamatának feltárásával leírhatóvá válik, ahogyan a zsidó-antik-keresztény kultúrkörben a különféle kirekesztő technikák, intézménytípusok, viselkedésmódok, konfliktusformák, sajátos hatalmi mechanizmusok „rászerveződnek” a munkamegosztás rendszerébe nem tartozó és a társadalom peremére sodródott populációkra – mind a mai napig.

Felvehető hallgatók száma: 3

Bíró Judit: Monád és mimézis: a műalkotásokban ábrázolt társadalmi/egyéni deviancia önmozgásai és vándormotívumai az európai kultúrkörben

A Platón és Arisztotelész óta a valóság művészi tükrözése, azaz a művészi ábrázolás lényegének tartott mimézis ebben az elsődlegesen szociológiaelméleti kutatásban a műalkotások szociológiai olvasatának esszenciájaként reprezentálódik. A monád a görög filozófiában minden létező alapja, míg a leibnizi monád elve értelmében a deviánst a „társadalmi valóság”, a létezés egyik alapját jelentő, autonóm szellemi lényként tételezhetjük. A deviancia kérdéskörére fókuszáló teoretikai feltáró munka csak akkor lehet teljes, ha mindenekelőtt elidőz az utánzásnak az ideákra, az antikokra, majd az esztétikai alapelvekre alkalmazott középkori, reneszánsz és klasszicista mondandójánál, hogy azután rákanyarodjon az esztétikai megismerés mind a mai napig érvényes módjának tárgyalására, mely, állítása szerint, a megismerőnek is teret ad a valóság visszatükrözésében. Azonban a mindennapi tudat, még ha művészeti alkotásban szólal is meg, nem kezelhető autentikus tudományos szövegként: a megismerés eltérő módszereinek, az „objektivitás” és az „érvényesség” kérdéseinek tárgyalása ezért nem kikerülhető, csakúgy, mint a műalkotás keletkezési korának társadalomtörténeti kontextualizálása, illetőleg az adott szöveg szociológiai vonatkozásainak feltárása sem. A végső kérdés, hogy lehet-e (azaz: hogyan lehet) évezredes szellemtudományos alapokon nyugvó értelmezési kereteket, sőt, terápiás gyakorlatokat kínálni jelen idejű társadalmi, egyéni devianciákra.

Felvehető hallgatók száma: 3

Bíró Judit: A falukutatás reneszánsza a globalizáció kihívásában: a magyarországi szociográfia tudományos relevanciája napjainkban

A társadalmi jelenségek megfigyelésére, a társadalomra vonatkozó adatok összegyűjtésére létrejött műfaj, a szociográfia a hazai társadalomtudomány legsikeresebb és legproduktívabb, de az utóbbi évtizedekben háttérbe szorult ága. A szociográfia őskorában, az 1930-as években garmadával született művek tudatosan igyekeztek leválni a századi eleji társadalomtudományról, és a társadalom konkrét leírására vállalkoztak. Ugyanakkor a módszeres megismerés, a kritikai magatartás, a rendszeresség tekintetében, nem tagadhatóan, egy sor kívánni valót hagytak maguk után. Ez a tudomány- és szellemtörténeti hagyomány mégis kínál olyan alapot, amelyen a ma szociológiatudománya tovább építkezhet, és hasznosíthat a maga számára. Bírhat-e a XXI. században bármilyen tudományos-szakmai relevanciával a társadalom lokális leírásának a célja? Milyen lehetséges műfaji meghatározottságai vannak ennek napjainkban? A globalizáció ma érvényes és mindent átható paradigmája gát-e vagy éppen intellektuálisan mobilizáló elv-e a lokalizáció lehetséges tudományos reneszánszában, a fenntartható fejlődés terminológiájával emlegetett szakpolitikai stratégiában? Az elválasztás, a helykijelölés, a lokalitás elve elég szellemi muníciót kínál-e ahhoz, hogy a meyrowitzi glokalitás tudományos legitimálásába kapaszkodva el lehessen végezni olyan terepvizsgálatokat, amelyek a Szűcs Jenő-i Köztes-Európa magyarországi területeit illetően érvényes és értelmezhető adatokat kínálhatnak? A téma történeti meghatározottsága valóban kínálja annak lehetőségét, hogy a pusztán elméleti munkát terepmunkák sora egészítse ki, amelyek színteréül mi más is kínálkozhatna mint a két háború közti falukutatók, népi írók vizsgálati színterei Királyhegyestől Kemséig.

Felvehető hallgatók száma: 3

Bodor Péter: Identitás és diskurzus

Az identitás fogalma számos társadalomtudományi vizsgálódásban felbukkan. Az e témában végzendő PhD kutatások során a szociológia és a szociálpszichológia fogalmi belátásaira építve, s a diszkurzuselemzés eszköztárát alkalmazva vizsgáljuk az identitás kérdéseit.  Az elemzések irányulhatnak verbális és képi anyagokra, hétköznapi diszkurzusokra, fókusz csoportban elhangzott „félig-hétköznapi” beszélgetésekre, valamint egyéni interjúkra. A vizsgálódások hétköznapi emberek különféle identitás mozzanatainak rekonstrukcióját célozzák, melyek lehetnek akár a nemhez, egészséghez, nemzethez, etnikumhoz és európaisághoz kapcsolódó diszkurzív konstrukciók. 

A kutatásokban elsősorban olyan szociológiai, pszichológiai vagy nyelvész végzettségű személyekre számítunk, akiket egyaránt érdekelnek az identitás elemzésének pszichológiai és szociológiai elméletei, valamint a diszkurzus- és interjúelemzéssel járó aprólékos empirikus kvalitatív kutatás. 

Szakirodalom /példák/: 

Bethan Benwell and Elizabeth Stokoe: Discourse and Identity. Edinburgh: Edinburgh University Press, 2006 

Péter Bodor: Identity in discourse. In: Mária Heller – Borbála Kriza (eds.): Identities, Ideologies and Representations in Post-transition Hungary. 2012. pp. 117-152. 

Felvehető hallgatók száma: 1 

Csepeli György: Magyar szociológiatörténeti biográfiák

E téma keretében a jelölt feldolgozná az elmúlt 100 év magyar szociológiájának valamely kiemelkedő alakjának életét, működését, műveit, tudományszervező munkásságát, hatástörténetét. (Erdei Ferenc, Szalai Sándor, Kovács Imre, Hegedű András, Cseh-Szombathy László, Andorka Rudolf, Angelusz Róbert, Kemény István, Szecskő Tamás). A biográfia elkészítése során a jelölt elsődleges forrásokat, másodlagos forrásokat, maga és mások által készített interjúkat vehet alapul.

Felvehető hallgatók száma: 2

Csepeli György: Egészségügyi adatbázisok szociológiai szempontú elemzése

A doktorjelölt feladata az  egyes magánegészségügyi szolgáltatásóknál felhalmozott  anonimizált és aggregált adatok tisztitása, strukturálása, szociológiai elemzésre való alkalmassá tétele. Ezt követően a feladat Big Data módszerrel kluszterzés, ritka és gyakori betegségcsoportokonként kockázati tényezők feltárása,  kiszűrése, prevenciós protokollok kidolgozása.

Csepeli György: Közvélemény-kutatás az államszocializmusban –  Eredeti adatbázisok újrahasznosítása

A jelentkezőtől azt várjuk, hogy disszertációjában az 1969-ben alapított, s a rendszerváltozásig működött Tömegkommunikációs Kutatóközpont megmaradt archívuma alapján az államszocializmusban végzett közvélemény-kutatások másodelemzését, társadalom-és politikatörténeti kontextualizálását végezze el.

Előírt nyelvtudás: angol   

Ajánlott nyelvtudás: lengyel, orosz  

További elvárások: történettudományi végzettség előny

Felvehető hallgatók száma: 2

Csepeli György: Kisebbségi sors-alakzatok Erdélyben 1945–1989 között és után

A jelentkezők a romániai államszocializmus idején Erdélyben fennálló etnikumközi viszonyok témaköréhez kapcsolódóan válasszanak egy témát, amely a kisebbségi helyzet valamely aspektusát járja körül. Az empirikus adatok gyűjthetők az oral history, mélyinterjúk vagy a dokumentumelemzés módszerével. A téma inderdiszciplináris (politikatudományi, történettudományi, antropológiai) megközelítése is lehetséges. 

Társtémavezető: dr. habil Veres Valér egyetemi docens, Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézet, Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár

Felvehető hallgatók száma: 2 

Ajánlott nyelvtudás: román

Csepeli György–Lantos Zoltán: A COVID-19 járvány okozta krízishelyzetet követő egyéni és közösségi magatartás-mintázatok vizsgálata a magyar társadalomban

Háttér: A digitális átmenet, majd az új koronavírus járvány több eddig is ismert társadalmi folyamatot gyorsított fel és többnek hatását jelentősen felerősítette. A világ társadalmai előtt két szélsőérték közötti sáv jelenik meg jövőképként a mostani ismereteink szerint. Az egyik szélsőérték a digitális barbarizmus, amely az eddigi egoista és fogyasztásközpontú társadalmi berendezkedést követi a gépi algoritmusokkal szembeni önfeladással terhelve, az emberi lét kiüresedését eredményezve.

A másik pólusként az egyéni önfejlesztés és a közösségek erősítése, az összefogás és a kollektív humanizmus mélyítése jelenik meg, amely a gépi megoldások adta időtöbbletet az emberi lét mélységeinek feltárására és hasznosítására fordítja. Ennek során a bizalom, a közösségek egyre táguló körei és a közösség érdekében hozott áldozathozatal meghatározó a társadalom életképességében.

A téma feldolgozása a fenti viselkedésformák mintázatainak feltárására, azok jellemző megnyilvánulási formáira összpontosít.

Felvehető hallgatók száma: 1

Előírt nyelvtudás: angol

Csepeli György–Örkény Antal: European and Russian National  Identity, Cultural Diversity and Political Change

The main aim of the proposal is to identify commonality and diversity in perception of Europe from the side of the EU and the nearest neighbor countries – Russia and Moldova, to propose the expert recommendations for development of the EU Partnerships Strategies with neighboring counties.  Project will contribute to mutual understanding between nations, development of intercultural communications, identification of similarities and differences of views from European and Russian, Moldavian sides and search for overcoming of contradictions on the issue of perception of what Europe is, its geographical and cultural borders, what people in project partner countries put into the words “being a European”.  The main objectives are to identify the borders of Europe by perception of European, Moldavian and Russian sides,  to observe the phenomena of European identity in EU and non EU-countries (Russia, Moldova),  to investigate the issue of cultural security in multiethnic European region, spreading the output of the research on the both European and international level. These tasks can be fulfilled with support of strong, competitive and well organized research entity.

Irodalom: 

György Csepeli, Antal Örkény (2020): Nation and migration, Budapest: CEU Press  

Felvehető hallgatók száma: N/A 1 

Előírt nyelvtudás: angol 

Csepeli György–Örkény Antal: Fiatal magyar szakértelmiségiek mobilitása és munkavállalása Európában

A kutatás alapkérdése, hogy Magyarország európai uniós csatlakozását követően létrejött közös gazdasági térben jelentkező egzisztenciális lehetőségek kiket mozgósítanak arra, hogy elhagyják Magyarországot, és az EU valamely más országába vállaljanak munkát, telepedjenek le, és képzeljék el életük folytatását. Vizsgáljuk, hogy a döntés mögött egy adott célországában való letelepedési szándék áll-e, vagy a schengeni határokon belül vett unió jelenti-e azt a terepet, ahol a vizsgálatba bevont személyek érvényesülni kívánnak. Fontosnak tartjuk annak a kérdésnek a megválaszolását, hogy a mobilitási döntést követően milyen változások jellemzik a magyar európai munkavállalók életének kulcsfontosságú területeit, ideértve a magánéletet, a társas kapcsolatokat, a munkát, és a közérzetet. A változások értékelését kutatva fel kívánjuk tárni a mobil európai munkavállalók siker és kudarc attribúcióinak szerkezetét és konfliktusait. Kíváncsiak vagyunk az igényszint változásaira, a mobilitási döntést megelőző és követő társadalmi és társas státus változásaira, és a változások megélésére. A munkában való sikeresség esetében a felsőfokú tanulmányok során szerzett végzettség meghatározó szerepét gyanítjuk: az orvosi és műszaki területeken inkább a viszonylag sikeres érvényesülést, a bölcsész és közgazdász szakirányú végzettség esetében a sikerért való küzdést valószínűsítjük. A mobilitási narratívák legalább három vonatkoztatási keret vizsgálatát teszik lehetővé. Az első, amit természetesen csak retrospektíven tudunk vizsgálni, a mobilitási döntést megelőző vonatkoztatás, mely megalapozta a döntést, azt sugalva, hogy az otthonmaradáshoz képest a mobilitás előnyösebb. A döntést követően felmerül a vonatkoztatás kérdése megint, nevezetesen, hogy a személynek el kell döntenie, hogy jó helyre került vagy rossz helyre került, hiszen más országba is mehetett volna. A harmadik, és legfontosabb vonatkoztatás az új környezetben megy végbe, összehasonlítva a saját státust másokhoz, részint a hozzá hasonló magyarokhoz, részint más migránsokhoz, részint a honosokhoz, és legfőképpen az otthon maradottakhoz.

Irodalom: 

Kováts, András; Papp, Z. Attila: Patterns of Success amongst Hungarians Living in the UK. SZOCIOLÓGIAI SZEMLE 26: 4 (2016), pp. 95-123., 29 p.  

Kováts, András; Soltész, Béla: Mit tudunk a kivándorlásról? Műhelybeszélgetések. Gondolat Kiadó, Budapest (2018), 227 p.  

Felvehető hallgatók száma: N/A 1 

Előírt nyelvtudás: angol  

GYÖRGY CSEPELI–ANTAL ÖRKÉNY: INCLUSIVE AND INNOVATIVE PRACTICES FOR THE INTEGRATION OF RECENTLY ARRIVED MIGRANTS IN LOCAL COMMUNITIES  

The project comparatively assesses the effectiveness of integration policies and practices in major migrant-receiving spaces, in local communities, ranging from urban spaces to rural areas. This should include migrants’ access to civic and social rights, social services and facilities (e.g. language tuition and healthcare) in accordance with their legal status, as well as intercultural interaction (including gender aspects) and adaptation to increased diversity of the population. The project is focussing on social cohesion and societal fragmentation, and how these aspects are accounted for in migrant integration policies.  

The urban and rural governance of integration processes shall be analysed against the backdrop of a broader multi-level governance framework, whereby potential and real tensions between the local and other levels of governments will be explored. Attitudes to migration and integration by both migrants and the host communities will be studied as well. The role of religious communities could also be examined in relation to outcomes of integration processes.  

The project is carried out by research communities from 9 European countries including Hungary. The cross-national comparative research will be carried out between 2021 and 2125. There are 9 participant countries in the project, and the cross-national comparative research will be carried out between 2021 and 2025.  

Irodalom: 

Meeus, Bruno, Karel Arnaut and Bas Van Heur, eds. 2019. Arrival Infrastructures: Migration and Urban Social Mobilities. London: Palgrave Macmillan 

Number of positions: 2 

DÁVID LÓRÁNT DÉNES: TURIZMUSSZOCIOLÓGIAI VIZSGÁLATOK MAGYARORSZÁGON ÉS A VILÁGBAN 

Téma leírása 

Ez a téma arra a kérdéskörre összpontosít, amely a szociológiai kutatásoknak a turisztikai piacon végzett elvégzésének fontosságára hívja fel a figyelmet. Ugyan több évtizede folynak nemzetközi és Magyarországon is vizsgálatok, azonban napjainkban új dimenziók és irányzatok jelentek meg az ilyen típusú kutatások terén. Az utazási döntések gyakorlatának megváltozása önmagában is számos irányt, feladatot kínál. Új fejleményeknek tekinthetjük, a teljesség igénye nélkül például a következőket: érzelmek, érzékszervi tapasztalatok, lényegesség, nemek, ageizmus, etika, szexualitás, étkezési hagyományok, ivás-kultúra, kulturális antropológia, boldogság, biztonságérzet, veszélyek, pandémia. Megállapítható, hogy az utóbbi években a turizmus szociológiáját három általános tendencia jellemezte: a speciális szociológiai vizsgálatok növekvő alkalmazása a turizmusban, a turisztikai jelenségek új szociológiai aspektusainak, valamint a turisztikai utazási döntések ok-okozati összefüggéseinek vizsgálata. 

Pár frissebb szakirodalom, amely jól mutatja a téma alapvetéseit és legújabb eredményeit (Irodalomjegyzék formátuma: https://szociologia.hu/tanulmanyok_bekuldese/) 

Michalkó, Gábor (szerk.)-Rátz, Tamara (szerk.) 2013: Jó(l)lét és turizmus: utazók, termékek és desztinációk a boldogság és a boldogulás kontextusában 

Budapest, Magyarország, Székesfehérvár, Magyarország: Kodolányi János Főiskola, Magyar Földrajzi Társaság, MTA CSFK Földrajztudományi Intézet (2013), 268 p. 

ISBN: 9786155075155  

http://www.mtafki.hu/konyvtar/kiadv/Jollet_kotet.pdf 

Scott A. Cohen &Erik Cohen 2019: New directions in the sociology of tourism 

Current Issues in Tourism, Volume 22, Issue 2, (2019) pp. 153-172. 

https://www.tandfonline.com/doi/abs/10.1080/13683500.2017.1347151?journalCode=rcit20 

Annak leírása, hogy a hallgató várhatóan a mivel és hogyan járulna hozzá a téma feltárásához, megértéséhez. 

A téma vizsgálata és feldolgozása új eredményeket hoz mind a szociológiai, mind a turisztikai kutatások terén. 

Dessewffy Tibor: Internetes jelenségek szociológiája

A témakör részben vagy egészben internetes térben zajló szociológiailag releváns történések vizsgálatát foglalja magában. Az adott kutatással kapcsolatban elvárás, hogy a hallgató ismerje és prezentálja a kérdéskörre vonatkozó klasszikus és kurrens irodalmat. Ugyanakkor egy konkrét önálló kutatáson nyugvó esettanulmányon keresztül mutassa be, hogy egy adott internetes jelenség, újítás, gyakorlat hogyan változtatja meg a társadalmi valóságot. Tehát nem filozófiai esszéket várok az elidegenedésről, a későmodernitás magányáról vagy a hedonizmus morális aspektusairól.  Az elvárás egy a hallgatók számára izgalmas, konkrét alkalmazás, jelenség, szerveződési forma stb. társadalmi viszonyokat valóságosan átalakító bemutatása.  Módszertanilag a követelmény a problémaérzékelés, az önálló gondolkodás és a koherens kifejtés, nem pedig saját survey adatok illetve a filozófiai transzba esés dokumentálása. 

Felvehető hallgatók száma: N/A

Dessewffy Tibor: Internet és politika

A részben vagy egészében az online térben végbemenő politikai események vizsgálata. Idetartoznak a pártok, társadalmi mozgalmak, eseti kampányok és botrányok vizsgálata.

Az adott kutatással kapcsolatban elvárás, hogy a hallgató ismerje és prezentálja a kérdéskörre vonatkozó klasszikus és kurrens irodalmat. Ugyanakkor egy konkrét önálló kutatáson nyugvó esettanulmányon keresztül mutassa be, hogy egy adott online politikai jelenség, újítás, gyakorlat hogyan változtatja meg az adott kontextust, milyen egymásra hatásokat és változásokat indított el. Tehát nem filozófiai esszéket várok az elidegenedésről, a későmodernitás magányáról vagy a populizmus morális aspektusairól. Az elvárás egy, a hallgatók számára izgalmas, konkrét alkalmazás, jelenség, szerveződési forma stb. társadalmi viszonyokat valóságosan átalakító bemutatása. Módszertanilag a követelmény a problémaérzékelés, az önálló gondolkodás és a koherens kifejtés, nem pedig saját survey adatok illetve a filozófiai transzba esés dokumentálása. 

Felvehető hallgatók száma: N/A

Dessewffy Tibor: Digitális kultúra

Digitális kultúrával kapcsolatos kutatások, amelyek elsősorban a közösségi média világában megjelenő jelenségek, folyamatok és innovációk elemzésére fókuszálnak. 

Az adott kutatással kapcsolatban elvárás, hogy a hallgató ismerje és prezentálja a kérdéskörre vonatkozó klasszikus és kurrens irodalmat. Ugyanakkor egy konkrét önálló kutatáson nyugvó esettanulmányon keresztül mutassa be, hogy egy adott digitális kulturához sorolható jelenség, újítás, gyakorlat hogyan változtatja meg az adott kontextust, milyen egymásra hatásokat és változásokat indított el. Tehát nem filozófiai esszéket várok az elidegenedésről, a későmodernitás magányáról vagy a populizmus morális aspektusairól. Az elvárás egy, a hallgatók számára izgalmas, konkrét alkalmazás, jelenség, szerveződési forma stb. társadalmi viszonyokat valóságosan átalakító bemutatása. Módszertanilag a követelmény a problémaérzékelés, az önálló gondolkodás és a koherens kifejtés, nem pedig saját survey adatok illetve a filozófiai transzba esés dokumentálása. 

Felvehető hallgatók száma: N/A

Juhász Gábor: Transznacionális szociálpolitika

Globalizálódó világunkban egyre élesebb kérdéssé válik az, hogy a nemzetállamok miként viszonyulnak a nemzetek feletti szervezetek sztenderdizációs törekvéseihez, amelyek óhatatlanul erodálják a nemzeti szuverenitás egyik utolsó védőbástyájának tekintett szociálpolitikai hatásköreiket, miközben e szervezetek is igyekeznek sztenderdizációs törekvéseiket a nemzetállami szociálpolitikákban kialakított gyakorlatok szerint alakítani. A kutatási téma ennek a sokrétű, folyamatos kölcsönhatásokon alapuló viszonyrendszernek a vizsgálatát kínálja a jelölt által választott és egyeztetett résztémában és perspektívában. 

Felvehető hallgatók száma: N/A

Juhász Gábor: A szociális jogalkotás hatásossága

A szociális jogszabályok jelentős része a jogrendszer klasszikus, a mindennapi élet viszonyait megengedő módon rendező elemeihez viszonyítva olyan programnorma, amelynek célja szakpolitikai döntések jogi normák által történő megvalósítása. A kutatási téma annak vizsgálatát teszi lehetővé, hogy a politikai döntéshozataltól a jogi normák tételezésén át azok végrehajtásáig terjedő folyamat során melyek azok a mozzanatok, amelyek akadályozzák, illetve amelyek előmozdítják a szociálpolitikai döntések megvalósítását.

Felvehető hallgatók száma: N/A

Juhász Gábor: Szociális alapjogok

A nemzetközi egyezmények a szociális jogokat az emberi jogok részének tekintik, miközben a jogelméleti munkákban számos kérdőjel fogalmazódik meg a szociális jogok alapjogi jellegével kapcsolatban, miközben a leginkább szociális orientációjú (európai) országok alkotmányai is meglehetősen visszafogottak a szociális jogok elismerését illetően. A téma lehetővé teszi a különböző országok alkotmányjogi szabályozásának összehasonlítását, a nemzetközi és az alkotmányos rendelkezések, valamint az egyes nemzeti alkotmányok szövegének  összehasonlítását, és annak vizsgálatát, hogy a nemzetközi / alkotmányos előírások hogyan érvényesülnek a gyakorlatban. 

Felvehető hallgatók száma: N/A

JUHÁSZ GÁBOR: SZOCIÁLIS ÁLLAMPOLGÁRISÁG ÉS SZOCIÁLIS VÉDELEM  

A kutatási téma a szociális állampolgáriság T. H. Marshall által három emberöltővel ezelőtt kidolgozott fogalma körüli viták elemzéséből kiindulva a kutatás a szociális állampolgárság folyamatosan változó koncepcióját, valamint annak a szociális védelmi rendszerek, s ezen keresztül a jogokhoz és a javakhoz való hozzáférés fejlődésére gyakorolt hatásainak vizsgálatát foglalja magában. Az elméleti kérdések tisztázása után a jelölt dokumentumok és jogszabályok (másod)elemzésével, valamint a szociálpolitika aktoraival és alanyaival végzett interjúk segítségével igyekszik meghatározni a vizsgált ország(ok)ban érvényesülő szociális állampolgárság koncepció(k), valamint a mögöttük húzódó állam- és állampolgárkép jellemző jegyeit. A kutatási további kérdése lehet, hogy kimutathatók-e összefüggések a vizsgált állampolgárság koncepció(k) és a szociális védelmi rendszer(ek) kiépítése, valamint a szociális jogok intézményesültsége között. A kutatás segít megérteni azt, hogy miként befolyásolja egy adott társadalomnak a szociális állampolgárságról alkotott képe a szociális védelmi rendszer alakítását, és viszont; a szociális védelmi rendszerben eszközölt változtatások hogyan hatnak az állampolgáriság szociális összetevőjének változására. 

Irodalom / Bibliography: 

Mann, Michael (1996): Ruling class strategies and citizenship. In: Martin Bulmer – Anthony M. Rees (szerk.): Citizenship Today. The contemporary relevance of T. H. Marshall. London, UCL Press 

Marshall, T. H. (1950) a): Citizenship and Social Class. In: CITIZENSHIP AND SOCIAL CLASS and other essays. Cambridge at the University Press 1-85. o. 

Plant, Raymond (1990): Citizenship and Rights. In: Raymond Plant – Norman Bary (eds.): Citizenship and Right sin Thatcher’s Britain. London 

Rees, A. M. (1991): T. H. Marshall and the progress of citizenship. In: Martin Bulmer – Anthony M. Rees (szerk.): Citizenship Today. The contemporary relevance of T. H. Marshall. London, UCL Press 

Felvehető hallgatók száma: 1 

Szükséges nyelvtudás: angol, összehasonlító kutatás esetén a vizsgált ország(ok) hivatalos nyelve(i) 

KOVÁCS LÁSZLÓ: MÁRKÁK ÉS TERMÉKEK TÁRSADALMI JELENTÉSALKOTÁSÁNAK FOLYAMATA ÉS ÖSSZETEVŐI 

A márkák körül vesznek bennünket mindennapjainkban: amellett, hogy fogyasztói döntéseinket befolyásolják, preferenciáink és identitásunk közvetítésére is alkalmasak. Ez a közvetítő funkció azonban nem létezhetne, ha nem lenne a márkáknak egy társadalmilag elfogadott, pontosabban a társadalomban közmegegyezés útján létrejövő jelentéstartalma.  

Ez a jelentéstartalom eltérhet a márka tulajdonosa által közvetíteni kívánt tartalomtól. Egy példával bemutatva: hiába reklámozza például egy gyorsétterem-lánc, hogy az elfogyasztott ételek egészségesek, ha az a kép alakul ki a fogyasztókban, hogy adott lánc ételei egészségtelenek. Ugyanez igaz egyes termékkategóriákra: elképzelhető, hogy azt a társadalom elítéli – vagy éppen felmagasztalja –, ezzel nehezítve (vagy segítve) a márka elfogadását. 

A kutatás részben márkaasszociációs kutatásokon alapul, de emellett felhasznál(hat) további pszichológiában és marketingben gyökerező módszereket is. 

A kutatás célja azon tényezők beazonosítása, amely egyes termékkategóriák, illetve azok kiválasztott márkáinak esetében a márkák társadalomban elfogadott jelentését létrehozza. Ideális esetben a kutatás ezen társadalmilag elfogadott jelentés módosításának lehetőségeit is vizsgálja.  

Javasolt nyelvtudás: angol 

Szakirodalmi válogatás 

Batey, M. (2015): Brand meaning. New York–London: Routledge. 

Fetscherin, M.–Heilmann, T. (eds.) (2015): Consumer Brand Relationships. Houndmills: Palgrave Macmillan. 

Franzen, G.–Bouwman, M. (2001): The Mental World of Brands. Henley-on-Thames: World Advertising Research Center. 

Franzen, G.–Moriarty, E. S. (2009): The Science and Art of Branding. Armork-London: M.E. Sharpe. 

Hellmann, K-U. (2011): Fetische des Konsums: Studien zur Soziologie der Marke. Wiesbaden: VS Verlag für Sozialwissenschaften. 

Holt, D. B. (2004): How Brands Become Icons: The Principles of Cultural Branding. Boston: Harvard Business School Publishing. 

Kastens, I. E.–Lux, P. G. (2014): Das Aushandlungs-Paradigma der Marke. Wiesbaden: Springer Gabler. 

Kornberger, M. (2010): Brand Society. Cambridge: Cambridge University Press. 

Kovács L. (2019): Márka és márkanév. Budapest: Tinta. 

KOVÁCS LÁSZLÓ: TÁRSADALMI MARKETING ÉS VILÁGJÁRVÁNY 

A koronavírus-járvány egyik jellemzője volt, hogy az első hullám idején a társadalmi marketing egy új fajtájával találkozhattunk: a vírus elleni védekezés hatékony módjaira buzdító, illetve a szolidaritást kifejező üzenetek árasztották el a médiát. Ezek az üzenetek éppúgy megtalálhatóak voltak a hivatalos média narratívájában, mint egyes piaci szereplők reklámjaiban, vagy a közösségi médiában; sőt, sok esetben azt tapasztaltuk, hogy éppen a közösségi média hírei kerültek be más médiák híreibe. A jelenség további jellegzetessége, hogy az részben globális volt: ugyanazok a képi üzenetek értek el bennünket a világ minden tájáról. 

A kutatás célja azt vizsgálni, hogy mik ennek a koordinálatlan társadalmi marketing kampánynak a jellemzői, például: 

1) milyen csatornákon milyen üzenetekkel találkoz(hat)tunk, 

2) mi volt ezeknek az üzeneteknek a célja (pl. megfelelő viselkedésre ösztönzés; összetartozás kifejezése; a kényszer-bezártság elviselhetőbbé tétele), 

3) volt-e ezekenek az üzeneteknek valamilyen hatása; megváltozott-e a hatásukra a célcsoport viselkedése, 

4) mennyire tartós az üzenetek által közvetített tartalom; azaz hosszú távon befolyásolták-e viselkedésünket az így kapott üzenetek. 

A kutatás közösségi média tartalmak elemzésére, sajtóhírek elemzésére, big data megoldásokon alapuló adatgyűjtésre vagy hagyományos kérdőívekre és/vagy interjúkra támaszkodhat.  

A cél a fent tapasztalt jelenség elemzése és tudományos diskurzusba illesztése. Ideális esetben a kutató tesztel olyan megoldásokat is, amelyek segítségével társadalmi marketing kampányok hatékonyabbá tehetők. 

Javasolt nyelvtudás: angol 

Szakirodalmi válogatás 

Basil, D. Z. – Diaz-Meneses, G. – Basil, M. D. (2019): Social Marketing in Action: Cases from Around the World. Wiesbaden: Springer. 

Fokasz N. et al. (szerk.) 2020. Koronavírus idején. Budapest: Replika. 

French, J. – Gordon, R. (2018): Strategic Social Marketing: For Behaviour and Social Change. Los Angeles et al.: Sage. 

Galan-Ladero, M. M. – Alves, H. M. (2019): Case Studies on Social Marketing: A Global Perspective. Wiesbaden: Springer. 

Kline, W. N. (2011): Hands-On Social Marketing: A Step-by-Step Guide to Designing Change for Good. Los Angeles et al.: Sage. 

Kotler, P. – Lee, N. R. (2015): Social Marketing: Changing Behaviors for Good. Los Angeles: Sage. 

Kovács L. (szerk.) (2020): Globális kihívás – lokális válaszok. A koronavírus (Covid19) gazdasági és társadalmi összefüggései és hatásai. Szombathely: Savaria University Press. 

Lee, N. R. – Kotler, P. (2019): Social Marketing: Behavior Change for Social Good. Los Angeles et al.: Sage. 

Lefebvre, R. C. (2013): Social Marketing and Social Change. San Francisco: Jossey-Bass. 

Meyer-Emerick, N. (2015): Using Social Marketing for Public Emergency Preparedness: Social Change for Community Resilience. New York: Routledge. 

Stewart, D. W. (2015): The Handbook of Persuasion and Social Marketing. Santa Barbara–Denver–Oxford: Praeger. 

KOVÁCS LÁSZLÓ: A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY RÖVID ÉS HOSSZÚ TÁVÚ HATÁSAI A FOGYASZTÓI MAGATARTÁS VÁLTOZÁSÁRA  

A koronavírus-járvány hatására fogyasztói viselkedésünk megváltozott. Az online vásárlások előtérbe kerültek, egyes termékcsoportok iránt lecsökkent, míg mások iránt megnövekedett a kereslet. A hiánygazdaságból ismert képekkel is találkoztunk: az üres polcok képei mellett az (indokolatlan?) árufelhalmozás képei is megjelentek a médiában és közösségi média felületein is. 

A kérdés, hogy fogyasztói magatartásunk rövid, illetve hosszú távon mennyire változott meg: egy váratlan esemény hatására tapasztaltunk kilengéseket a keresletben, és a magatartásunk alapvetően nem változott, vagy az események hatására alapvetően változott meg vásárlói és fogyasztói magatartásunk? Például: tudatosabban és körültekintőbben vásárolunk-e, figyelembe vesszük vásárláskor az esetleges hiányokat, mennyire élünk a digitális gazdaság kínálta lehetőségekkel? A hiányokról szóló képek és hírek hogyan befolyásolták az egyéni vásárlási magatartásokat?  

A kutatás célja a fogyasztói magatartásban bekövetkezett változások rövid és hosszútávú elemzése: egyrészt hogyan alakultak át rövid távon fogyasztási szokásaink (statisztikai, ágazatai adatok elemzése), másrészt milyen hosszú távú átrendeződést tapasztalhatunk a fogyasztói szokásokban. Az elemzés empirikus adatokat is felhasznál, amelyek lehetnek big data adatok, de hagyományos kérdőívek vagy interjúk is.  

A cél a fogyasztói magatartás változásinak komplex elemzése és a jelenségek tudományos diskurzusba illesztése és annak bemutatása, hogy a jelen helyzet fogyasztói magatartása beleilleszthető-e – és ha igen, hogyan – a hagyományos fogyasztói magatartás elméleteibe. 

Javasolt nyelvtudás: angol 

Szakirodalmi válogatás 

Belk, R. W. et al. (2013): Qualitative Consumer and Marketing Research. Los Angeles et al.: Sage. 

De Mooij, M. (2004): Consumer Behavior and Culture. Thousand Oaks–London–New Delhi: Sage. 

Evans, M. et al. (2019): Consumer Behaviour. Hoboken: Wiley.  

Gröppel-Klein, A.–Kroeber-Riel, W. (2013): Konsumentenverhalten. München: Vahlen.  

Hofmeister-Tóth Á. (2015): A fogyasztói magatartás alapjai. Budapest: Akadémiai. 

Kovács L. (szerk.) (2020): Globális kihívás – lokális válaszok. A koronavírus (Covid19) gazdasági és társadalmi összefüggései és hatásai. Szombathely: Savaria University Press. 

Lennerts, S. et al. (2019): Käuferverhalten. Stuttgart: UTB. 

Schiffman, L. G. – Wisenblit, J. L. (2018): Consumer Behavior. New York: Pearson. 

Solomon, M. (2013): Consumer Behavior. Harlow: Pearson. 

Törőcsik M. (2017): Fogyasztói magatartás. Budapest: Akadémiai. 

KOVÁCS LÁSZLÓ: ZÖLD(ÜLŐ) TÁRSADALOM 

A közelmúltban megfigyelhettük, hogy a vállalatok hangsúlyt fektetnek termékeik és szolgáltatásaik fenntarthatóságára és klímasemlegességére, valamint arra, hogy minél kisebb ökológiai lábnyomot hagyjanak. A fogyasztókban is egyre nagyobb az igény arra, hogy vásárlásaiknál ezeket a jellemzőket is figyelembe vegyék döntéseik során. 

A kutatás célja annak vizsgálata egy termékcsoport vagy egy (szűkebb) ágazat esetében, hogy a vállalatok CSR-tevékenysége, illetve a reklámokban megjelenő, környezetvédelemre utaló (akár nem explicit, képi, csomagoláson megjelenő, stb.) utalások mennyire befolyásolják a fogyasztók vásárlási hajlandóságát, illetve hogyan változtatják meg attitűdjeiket és preferenciáikat.  

A kutatás egyrészt szekunder forrásokra (statisztikai, ágazatai adatok elemzése, márkakommunikációs stratégiák elemzések), másrészt primer (big data adatok, hagyományos kérdőívek, interjúk) adatokra is támaszkodhat. 

A cél a fogyasztói magatartás zöldebbé válásának komplex vizsgálata, a jelenségek tudományos diskurzusba illesztése. Ideális esetben a kutatás javaslatokat is megfogalmaz arra, milyen formában kommunikálható hatékonyabban egy adott termék kapcsán annak környezetbarát volta. 

Javasolt nyelvtudás: angol 

Szakirodalmi válogatás 

Altinbasak-Farina, I. – Burnaz, S. (2019): Ethics, Social Responsibility and Sustainability in Marketing. Wiesbaden: Springer. 

Balderjahn, I. (2013): Nachhaltiges Management und Konsumentenverhalten: Sales Management in der Konsumgüterindustrie. München: UVK. 

Belk, R. W. et al. (2013): Qualitative Consumer and Marketing Research. Los Angeles et al.: Sage. 

Braun R. (2015): Vállalati társadalmi felelősségvállalás. Budapest: Akadémiai. 

Dahlstrom, R. – Crosno, J. (2017): Sustainable Marketing. Chicago: Chicago Business Press 

Evans, M. et al. (2019): Consumer Behaviour. Hoboken: Wiley.  

Hofmeister-Tóth Á. (2015): A fogyasztói magatartás alapjai. Budapest: Akadémiai. 

Iannuzzi, A. (2017): Greener products. Boca Raton: CRC Press. 

Lennerts, S. et al. (2019): Käuferverhalten. Stuttgart: UTB. 

Martin, D. – Schouten, J. (2011): Sustainable Marketing. New Jersey: Prentice Hall. 

Meffert, H. et al. (2014): Sustainable Marketing Management: Grundlagen und Cases. Wiesbaden: Gabler. 

Peterson, M. (2012): Sustainable Enterprise: A Macromarketing Approach. Los Angeles et al.: Sage. 

Schiffman, L. G. – Wisenblit, J. L. (2018): Consumer Behavior. New York: Pearson. 

Solomon, M. (2013): Consumer Behavior. Harlow: Pearson. 

Törőcsik M. (2017): Fogyasztói magatartás. Budapest: Akadémiai. 

Kövér-Van Til Ágnes: Jelentés- és realitás-konstrukció a társadalmi nemekről szóló diskurzusokban  

A vizsgálat célja, hogy a narratíva és diskurzuselemzés eszközeivel feltárja a társadalmi nemekről szóló nyilvános beszéd rétegeit, a szociális cselekvéseket és viszonyokat alkotó szövegeket, és analizálja, értelmezze azokat a feminista és az interpretatív társadalomtudomány nézőpontjából. A téma a társadalmi nemekről szóló jellegzetes hazai diskurzusokat vizsgálja, részben a jelentésgenerálás szándékolt folyamatait és rétegeit, illetve azt, ahogyan a jelentésekben a nemek önmagukat és az általuk létrehozott (intézményi, társadalmi, interperszonális) gyakorlatokat konstruálják. A vizsgálat diskurzusnak tekint minden olyan megnyilvánulást, amely direkt vagy indirekt módon kijelentéseket tesz a társadalmi nemekről a nyilvánosság színterein. Ilyen diskurzusok lehetnek a jogi, törvényhozási aktusok, politikák, könyvek, tankönyvek; a közmédiában megjelent interjúk, beszédek, cikkek és más megnyilvánulások; szabályzatok, előírások, munkaköri leírások, hirdetések, intézményi működések és gyakorlatok stb., nyomtatott, internetes és audiovizuális források. A vizsgálat fel kívánja tárni a társadalmi nemekről folyó diskurzusok csomósodási pontjait, beszédszövet hálózatát, melyek meghatározóak a gender viszonyok társadalmi környezetének konstrukciójában, és kijelölik azokat a horizontokat, amelyek keretén belül a társadalmi nemek megértik és értelmezik önmagukat. Erre lehetnek példák a munkaerő-piaci, döntéshozói, valamint politikai részvétel diskurzusai, család-barát munkahely diskurzusai, a nemi diszkrimináció diskurzusai, nemi szerepekről szóló diskurzusok, a családról szóló diskurzusok, az abortusz, a prostitúció diskurzusai stb. 

Előírt nyelvtudás: angol 

Felvehető jelöltek száma: 2 

Kövér-Van Til Ágnes: A női „túlélés” és „siker” narratívái

A kutatás a női „túlélés” és „siker” narratívákat vizsgálja. Ebben a kontextusban a „túlélés” a mindennapi, illetve a súlyos konfliktusos helyzetek „túlélési” narratíváit keresi. Azt vizsgálja, hogy melyek azok a helyzetek, amelyeket „túlélésként” interpretálnak a történetek szereplői, és melyek, amelyeket „sikerként”. A vizsgálat a különböző társadalmi csoportokhoz tartozó, a különféle, egymást felerősítő társadalmi hátrányok/privilégiumok kereszteződései által meghatározott női életek „túlélés” és „siker” narratíváit kívánja feldolgozni. 

Előírt nyelvtudás: angol

Felvehető jelöltek száma: 2-3

NÉMETH RENÁTA: AZ AUTOMATIZÁLT SZÖVEGANALITIKA SZOCIOLÓGIAI FELHASZNÁLÁSA 

RC2S2 kutatócsoportunk szöveganalitikai módszerekkel vizsgál interneten és elektronikusan elérhető szöveges adatforrásokat. A digitális forradalom nemcsak új adatforrásokat hozott, hanem a társadalmat is átalakította. Szociológusként ennek az új típusú társadalomnak a megismerése a célunk, a computational irányzat (itt: natural language processing, NLP) eszközeivel. Kutatócsoportunk ennek a megközelítésnek a tartalmi szociológiai tudás felfedezésében történő kihasználását és új módszerek fejlesztését, szociológiai adaptálását és episztemológiai következményeinek feltárást tűzte ki célul. A hallgató a kar kutatócsoportjához csatlakozva e kérdésfeltevések mentén kapcsolódhat be szöveganalitikai kutatásainkba. A konkrét téma az érdeklődő hallgatóval egyeztetve, saját érdeklődési körének és aktuális kutatásaink függvényében fogalmazható meg, ezért erősen ajánlott a témavezető megkeresése a felvételit megelőzően. 

Felvehető hallgatók száma: 1 

Előírt nyelvtudás: angol 

További elvárások: Python nyelv és annak NLP-moduljainak ismerete, alapos kvantitatív módszertani felkészültség 

Referenciák 

Aggarwal, C. C., & Zhai, C. (Eds.). (2012). Mining Text Data. New York: Springer-Verlag. 

DiMaggio, P. (2015). Adapting computational text analysis to social science (and vice versa). Big Data & Society, 2(2), 2053951715602908. doi:10.1177/2053951715602908 

Evans, J. A., & Aceves, P. (2016). Machine Translation: Mining Text for Social Theory. Annual Review of Sociology, 42(1), 21–50. doi:10.1146/annurev-soc-081715-074206 

Garg, N., Schiebinger, L., Jurafsky, D., & Zou, J. (2018). Word embeddings quantify 100 years of gender and ethnic stereotypes. Proceedings of the National Academy of Sciences, 115(16), E3635–E3644. doi:10.1073/pnas.1720347115 

Renáta Németh, Júlia Koltai: Sociological knowledge discovery through text analytics. In Rudas, Péli (szerk.): Pathways between Social Science and Computational Social Science - Theories, Methods and Interpretations, Springer, 2021. Megjelenés alatt 

Németh Renáta; Sik Domonkos; Máté Fanni (2020): Machine learning of concepts hard even for humans: the case of online depression forums; International Journal of Qualitative Methods 

Németh Renáta; Katona Eszter; Kmetty Zoltán (2020): Az automatizált szöveganalitika perspektívája a társadalomtudományokban. Szociológiai Szemle 

Örkény Antal: Constructing Border Ethnic Identities and migration experiences along the border of EU (ENRI research 2010)

The proposed research project “Interplay of European, National and Regional Identities: nations between states along the new eastern borders of the European Union” is aimed at a deeper understanding of the ways in which the modern European identities and regional cultures are formed and inter-communicated in the Eastern part of the European continent.

In this project we aim to galvanise these three perspectives on the dynamic relationships between identities and state restructuring. More specifically the project explore the ways in which European, national and regional identities are constituted and negotiated through individual and group narratives and practices within an increasingly complex set of institutional arrangements. The project explores the interrelation between individual identities (increasingly complex), group identities (where there is a growing significance of cosmopolitan and European identities parallel to national and regional identities), and institutional frameworks (still dominated by the state, but with the increasing significance of non state actors). The broader post-socialist space offers different contexts within which we can explore the changing relationships between identities, nations and states. These are for example: post-communist Eastern European countries; post-soviet countries with a historical claim on nation and state; post-soviet nation-states that emerged within the boundaries of the Soviet republics; post-imperial state and nation in the case of Russia.

Irodalom: 

2012: /Antal Örkény, Mária Székelyi / “Constructing Border Ethnic Identities along the Frontier of Central and Eastern Europe”, in Interplay of European, National and Regional Identities: Nations between States along the New Eastern Borders of the European Union. Research Report #3, ENRI-East Thematic Comparative Papers (eds: Hans-Georg Heinrich, Alexander Chvorostov), http://www.enri-east.net/wp-content/uploads/Tender_book_09072012.pdf, pp. 64-89. 

2012: /Antal Örkény, Mária Székelyi / “Diasporas in Europe’s boundary regions: characteristics of generalized trust and trust in institutions”, in. Interplay of European, National and Regional Identities: Nations between States along the New Eastern Borders of the European Union. Research Report #3, ENRI-East Thematic Comparative Papers (eds: Hans-Georg Heinrich, Alexander Chvorostov), http://www.enri-east.net/wp-content/uploads/Tender_book_09072012.pdf, pp. 90-111. 

2012: /Antal Örkény, Mária Székelyi/ “Origin, identity conservation, assimilation”, Central European Political Science Review Vol. 13. No. 49. Fall 2012, pp.  9-28. 

2012: /Antal Örkény, Mária Székelyi/ “National identity of people living in the border zones. Hungarian-Slovakian-Ukrainian ethnic identity”, Central European Political Science Review Vol. 13. No. 50. Winter 2012, pp. 110-134.  

2013: /Antal Örkény, Mária Székelyi/ “Származás, identitásőrzés, asszimiláció” (Ethnic origin, identity preservation, and assimilation), Pro Minoritate, 2013 tavasz, 44-59.pp 

2015: /Antal Örkény, Mária Székelyi: ”Ahatármentiség szerepe”, (Role of border in microsociology) /Antal Örkény, Mária Székelyi/ in Határhatások (eds.. Sik, E., Surányi, R.), Budapest: ELTE - TARKI,  pp. 297-315. old.  

https://www.academia.edu/12113087/Hat%C3%A1rhat%C3%A1sok 

2015: /Antal Örkény, Mária Székelyi/ ”Határrégió és etnikai identitás” (Border effect and ethnic identity),in Határhatások (eds. Sik, E., Surányi, R.), Budapest: ELTE - TARKI,  pp. 332-356. old. https://www.academia.edu/12113087/Hat%C3%A1rhat%C3%A1sok 

2015: /Antal Örkény, Mária Székelyi/ “Constructing Border Ethnic Identities along the Frontier of Central and Eastern Europe”, Identities: Global Studies in Culture and Power, 2015 http://dx.doi.org/10.1080/1070289X.2015.1059342 

Felvehető hallgatók száma: 1 

Előírt nyelvtudás: angol 

ÖRKÉNY ANTAL: A KÖZNAPI IGAZSÁGOSSÁGI ÍTÉLETEK ÉS A GENERÁCIÓK KÖZÖTTI IGAZSÁGOSSÁGI ELVEK KÖZÉP- EURÓPÁBAN  

A javasolt téma egy közel két évtizedes múltra visszanyúló nemzetközi összehasonlító empirikus kutatás eddigi adatbázisainak az „újrahasznosításáról”, illetve ezen adatokból kiinduló új elméleti vagy módszertani kutatási kérdések megválaszolásáról szól. A kutatás célja, hogy az empirikus szociológia eszközeivel feltárjuk a piaci folyamatokra, a társadalmi viszonyokra, az elosztási rendszerekre, a társadalmi egyenlőtlenségek okaira és a mindennapi kapcsolatokra vonatkozó köznapi igazságossági nézeteket. Vizsgálatunk során a mérni kívánt igazságossági szempontok szorosan kapcsolódnak egy 1991-ben, 1996-ban és 2005-ben végzett nemzetközi összehasonlító kutatás (ISJP) már kipróbált koncepciójához és mérési eljárásához. Az identikus itemek lehetőséget nyújtanak az attitűdök időbeli és országok közötti változásának a mérésére. Mivel az igazságos társadalomról való közgondolkodás napjainkra a hagyományos tematizációkról (társadalmi szegénység, településbeli különbségek, foglalkozási, jövedelmi és tudásbeli egyenlőtlenségek, stb.) olyan új témák felé fordult, mint a jövő generációk iránti felelősség, és ennek megosztása a társadalomban, a társadalmak elöregedése, és az életkorukat tekintve kimenő generációk méltó emberi élethez való juttatása, a generációk közötti egyéni és kollektív transzferek, a társadalmi beruházások generációk közötti igazságos megosztása, a közjavakból való részesedés és a társadalmi szolgáltatások megosztása a generációk között, ezért a kutatás negyedik hulláma 2008-ban kiemelt szerepet szánt a generációs igazságosság vizsgálatának. A magyar kérdezést a TÁRKI bonyolította. Felkérésünk szerint a generációs alminták jobb összehasonlíthatósága érdekében nem 1000 fős, hanem 1300 fős mintával dolgoztunk, amelyben a generációk szerint felsúlyozhatók a fiatalabb és idősebb korosztályokat. A kutatás keretében ugyancsak szerepelt egy diád vizsgálat, amelyben 391 páros relációban kérdeztük a szülőt és a 18 évesnél idősebb különélő gyermeket. A szülő-gyerek diád identikus kérdőívre válaszolt, ami lehetőséget kínál az értékvilág közvetlen generációs összefüggéseinek tesztelésére. 

Irodalom: 

Örkény Antal (1997): Hétköznapok igazsága. Igazságossági felfogások egy nemzetközi összehasonlítás tükrében. (Everyday Justice. Perception of Social Justice in a Comparative Perspective) Budapest: Uj Mandátum Kiadó 

Örkény Antal Székelyi Mária (2011): “Az igazságosság labirintusaiban” (In the labyrinths of Justice), in Az igazságosság labirintusaiban. Társadalmi méltányosság és generációs igazságosság a 21. század Magyarországán, eds: Antal Örkény, Mária Székelyi/, Budapest: Sik Kiadó, 2011, 19-52 pp. 

Örkény Antal Székelyi Mária (2011): “Családi transzferek és családon belüli értékválasztások” (Family transfers and value judgments), in Az igazságosság labirintusaiban. Társadalmi méltányosság és generációs igazságosság a 21. század Magyarországán, eds: Antal Örkény, Mária Székelyi/, Budapest: Sik Kiadó, 2011, 53-90 pp. 

Örkény Antal Székelyi Mária (2011): “A nagy elosztási rendszerekről vallott nézetek generációs vonatkozásai” (Generational justice concerns in attitudes toward distributive systems), in Az igazságosság labirintusaiban. Társadalmi méltányosság és generációs igazságosság a 21. század Magyarországán, eds: Antal Örkény, Mária Székelyi/, Budapest: Sik Kiadó, 2011, 91-105 pp. 

Felvehető hallgatók száma: 1 

Előírt nyelvtudás: angol 

Örkény Antal–Csepeli György: A visegrádi országok fővárosainak értékei és identitásai

Ez a projektjavaslat azokra a értékekre és identitásokra összpontosít, amelyek a V4 fővárosaiban a nemzet fogalmához kapcsolódnak. A fővárosok érzékeltethetők a nemzeti büszkeség központjaiként (Therborn 2006) léteznek, ugyanakkor multikulturális környezetek, ahol a különféle emberek naponta kölcsönhatásba lépnek. A V4 fővárosokban a választási hajlandóság különbözik a fennmaradó népességcsoportoktól, és szignifikánsan kevésbé szavaznak azok a pártokra, amelyek nacionalista retorikát használnak. Ez azt mutatja, hogy a nacionalista retorika ezeken a helyeken nem olyan hatékony. A projekt az identitás pluralitásának gondolatán alapszik (Parekh 2009; Shokev & Erez 2008). Ezen belül a nemzeti és az EU identitására, a nacionalizmusra, a társadalmi hovatartozásra, a politikai elkötelezettségre, a szolidaritásra és a bizalomra, a válsághelyzetekre, a biztonságra vonatkozó érzületekre, a politikai elidegenedésre, a radikalizálódásra, a marginalizálódásra és a polgári tudatosságra koncentrál. A projekt célja feltárni a nemzeti identitás és a kapcsolódó értékek kapcsolódását (különös tekintette a bevándorlási hullám utáni időszakra); 2. a nemzeti identitás és az értékek kialakulásának és kifejeződésének feltárása a fővárosokban; 3. az eredmények alapján javaslatokat tenni arról, hogy miként lehet kezelni a nemzeti identitáshoz és a nacionalizmushoz kapcsolódó nyilvános narratívákat és problémákat, illetve, hogy hogyan lehet mérsékelni a szélsőséges nézetek hatásait.

Felvehető hallgatók száma: 1

Előírt nyelvtudás: angol

Örkény Antal–Grajczjár István–Nagy Zsófia: Szolidaritás a válság idején – társadalmi-gazdasági változások és politikai átalakulás Ausztriában és Magyarországon az elmúlt 20 évben

A korábbi SIREN európai kutatási projekt nyomon követéseként a SOCRIS kutatás célja feltérképezni a társadalmi-gazdasági változások észlelését és reakcióit a két országban, és összehasonlítani osztrák és magyarországi társadalom politikai orientációját. Ennek során a kutatás feltárja a válság társadalmi kohézióra és demokratikus fejlődésre gyakorolt ​​hatását. Megmutatja, hogy ezek a fejlemények milyen mértékben táplálkoznak exkluzivista, nacionalista és idegengyűlölő attitűdökből, és mennyi fokozza fel a populista radikális jobboldal felé való orientációt. Ezzel párhuzamosan a projekt megvizsgálja az inkluzív és demokratikus-szolidaritású politikai orientációk kialakulását és lehetséges megerősödésének okait. Ez utóbbi vonatkozásában, a projekt új teret nyit annak bemutatásában, hogy milyen körülmények között hajlamosak az embere vonzódni inkluzív szolidaritási megnyilvánulások iránt, és mennyire mutatnak támogatást, illetve vesznek részt aktívan az univerzális és inkluzív szolidaritás különféle megnyilvánulási formáiban. A SOCRIS projekt vizsgálja a válságra adott egyéni reakciókat, melyeket az emberek sajátos foglalkoztatási és munkakörülményei, illetve osztálypozíciói befolyásolják, illetve a válság hatására megmutatkozó változó értékítéleteket és politikai orientációkat.

Felvehető hallgatók száma: 1

Előírt nyelvtudás: angol

Papp Richárd: Társadalmi jelenségek kulturális antropológiai elemzése

A kulturális antropológiai kutatások lehetővé teszik a társadalmi jelenségek mikro szinten való elemzését. Milyen hatással vannak a makrotársadalmi folyamatok egyes közösségek életére, kisebb társadalmi egységek kulturális gyakorlatára, illetve hogyan alakíthatják a kisközösségek, társadalmi rétegek, csoportok, szubkultúrák a társadalmi folyamatokat? A részt vevő megfigyelésen alapuló kutatások ezekre a kérdésekre egy adott csoport részletes elemzésével tudják megfogalmazni a válaszlehetőségeket. A kulturális antropológiai elemzések ezáltal lehetővé teszik a társadalmi-kulturális rendszerek (pl. gazdaság, politika, vallás, művészet) és komplex társadalmi jelenségek (pl. globalizáció, adaptáció, etnikai konfliktusok) értelmezését és mélyreható megismerését. A program célja, hogy a doktorandusz hallgatók képessé váljanak a társadalmi folyamatok kulturális antropológiai megközelítésének, elemzésének elsajátítására és feldolgozására.

Felvehető hallgatók száma: N/A

Pál Eszter: Gender kérdések és „gyakorlati szociológia” Amerikában a 19. és 20. század fordulóján

Az amerikai szociológia intézményesedésének sikeréhez nagyban hozzájárult gyakorlati orientáltsága, szerves kapcsolódása a társadalmi reformmozgalmakkal. Több évtizedig szorosan együttműködve dolgoztak settlement kutatók (szocális munkások) és egyetemi oktatók. A sikeres tudományos és intézményi legitimáció azonban egy idő után tudatos „határmunkálatokat” is jelentett, vagyis a kevésbé tudományosnak tűnő, gyakorlati területek leválasztását. Ebben a folyamatban pedig szerepet játszott a gender problematika, ugyanis a gyakorlati szociológia, a settlement mozgalom vezetői és kiemelkedő alakjai nők voltak, akik a 20. század elejétől egyre inkább külön intézményi struktúrába kerültek. A kutatás az amerikai szociológia és szociálpolitika intézményesedését tárja fel, különös tekintettel a gender szempontok szerepére a folyamatban.  

Előírt nyelvtudás: angol

Felvehető hallgatók száma: N/A

Rudas Tamás: Adatgyűjtési módok és oksági vizsgálatok

A klasszikus módszertani igazságot, amely szerint oksági következtetések levonására csak randomizált kísérletek alkalmasak és ez megfigyeléses vizsgálatokból származó adatok alapján nem lehetséges, az utóbbi évtizedek néhány eredménye új megvilágításba helyezte. Ugyan a legtöbb elemző továbbra is egyetért abban, hogy megfigyeléses vizsgálatok esetén a kezeltek és nem kezeltek összehasonlítása bizonyos egyszerűen megfigyelhető jellemzők szerinti illesztés után sem alkalmas oksági következtetések levonására, a propensity score alapú illesztés majd oksági következtetések levonása egyre népszerűbbé válik. Sokan ugyanakkor megfeledkeznek arról, hogy ez utóbbi eljárás csak akkor helyes, ha a kezelt és nem kezelt csoportokba történő allokáció, ha nem is véletlenítés alapján történik, de egy bizonyos értelemben elhanyagolható hatású. A kutatás célja annak megvizsgálása, hogy vannak-e olyan adatgyűjtési eljárások (a feltételt nyilvánvalóan kielégítő véletlen allokáción kívül), amelyek rendelkeznek ezzel a tulajdonsággal. Ezek az adatgyűjtési eljárások, ha léteznek, a tervezett kísérlet és a megfigyeléses vizsgálat között helyezkednek el. A kutatás célja annak eldöntése is, hogy itt három típusról van szó vagy esetleg az adatgyűjtési módszereknek egy egész kontinuuma létezik, amelyen a randomizált kísérletek és a megfigyeléses vizsgálatok két szélsőséges helyzetet írnak le. Számos adatgyűjtési eljárás létezik, amelyek elhelyezkedése a két szélső érték között vizsgálható. Ilyenek a kutató megfontolásán alapuló allokációk, a valamilyen eredmény elérése érdekében történő allokációk vagy az un. természetes kísérletek. A probléma társadalomtudományi relevanciája kiemelkedő, mert az esetek túlnyomó többségében a szakpolitikai döntések megalapozását szolgáló adatgyűjtések nem randomizált kísérletek (nem is lehetnek azok) és emiatt az ilyen elemzések érvényessége erősen megkérdőjelezhető.

Causation, Prediction and Search / Spirtes, Glymour, Scheines, MIT press, 2000.  

Handbook of Probability : Theory and Applications / Tamas Rudas (Ed), Sage, 2008: Chapters 8, 23, and 24.  

Lectures on Categorical Data Analysis / Tamas Rudas, Springer. 2018: Chapters 8 and 9.  

The Book of Why / Pearl and Mackenzie, Basic Books 2018.  

Holland, P. W. (1993/1994) Probabilsitics Causation without Probability. ETS Research Report, also in : Humphreys, P (Ed) Patrick Suppes: Scientific Philosopher, Vol I, Kluwer /  Springer  

Németh, R., Rudas, T. (2013) On the application of discrete marginal graphical models. Sociological Methodology, 43, 70-100.  

Rudas, T. (2010) Informative Allocation and Consistent Treatment Selection. Statistical Methodology, Special Issue on Statistics in the Social Sciences, 7, 323-337.  

Rudas, T. (2015) Effects and interactions. Methodology, 11, 142-149. 

Felvehető hallgatók száma: N/A 

SZABÓ MIKLÓS: ERŐSZAK ÉS NÉPIRTÁS, ÉS MEGÉLT HÁBORÚS EMLÉKEZET  

A metodológiai, fogalmi és etikai problémák ellenére, vagy éppen ezek okán, a népirtás izgatja a képzeletet, megmozgatja azt. Elsősorban számokkal. Csak a huszadik században hatvanötezer herero, egymillió örmény, hatmillió ukrán, hatmillió zsidó, hárommillió bangladesi, egymillió indonéz, százezer hutu, kétmillió kambodzsai, kétszázezer guatemalai, nyolcszázezer tuszi és velük szimpatizáló hutu, és őslakosok megszámolhatatlan és feljegyzetlen csoportjai.  

A modernitásban élve tisztában vagyunk a genocídium realitásával, mégis megrökönyödünk a ránk zúduló képektől és számoktól. A kerítések túloldaláról ránk bámuló szemek, a gödrökbe hányt testek képe kísért bennünket, és ezt minden percben igyekszünk eltávolítani magunktól.  

Minden társadalomban folyamatosan jelen van a konfliktus lehetősége, éppúgy, mint a békés együttélésé is. Az, hogy adott pillanatban melyik realizálódik, a társadalom gazdasági és politikai hatalmát birtoklók választása. Ezt a választást azonban nem feltétlenül kell annak teljes mélységében tudatosnak feltételezni. Ezek az egyének is éppen annyira kötöttek saját környezetük valóság-érzékelésében, mint bárki más, és adott esetben racionálisnak vélt döntéseik nem tudatos választást jelentenek béke és konfliktus között. A rendszer szintű átrendeződések minden társadalom számára problematikusak, megbomlanak a struktúrák, az intézményrendszerek, megbomlik a törvényes rend, és ezáltal megnő a konfliktus lehetősége. A politikai vezetők, akik a jugoszláv háborúk bekövetkezéséért, de talán elsősorban azok lefolyásának milyenségéért felelősek, visszaéltek a társadalomban felismert konfliktus potenciállal.  

Automatikusan és általánosan felmerülő kérdések tucatjain keresztül érintkezünk vele. Miképpen történhetett ez meg? Mi visz rá valakit, hogy ilyet elkövessen? Milyen érzés lenne, ha velünk történne meg? Miként tudják feldolgozni a történteket az áldozatok? Miért történik meg újra és újra? 

A kutatás célja: 

A hétköznapok, kulturálisan jóváhagyott erőszak cselekményei, a háborús erőszak, a népirtás, és a megélt és konstruált emlékezet értelmezése nem egyszerű folyamat, és számos buktatót rejt magában, mégis a társadalom olyan mély rétegeinek feltárását kínálja, ami nem pusztán a megértést segítheti, de (talán) segíthetnek a folyamatok korai felismerésében. 

A társadalomtudomány bármely területéről számítunk hallgatók jelentkezésére, akiben van elég eltökéltség. Feldolgozatlan esemény, van bőven.  

Irodalom:  

Carmichael, Cathie (2013): Genocide and Population Displacement in Post-Communist Eastern Europe. In The Oxford Handbook of Genocide Studies Donald Bloxhman. Ed. A. Dirk Moses. Oxford University Press, New York, pp. 508–528. 

Burnet, Jennie E. (2009): Whose Genocide? Whose Truth? Representation of Victims and Perpetrators in Rwanda. In Genocide. Truth, Memory, and Representation. Eds. Alexander Laben Hinton–Kevin Lewis O`Neill. Duke University Press, Durham, North Carolina, pp. 80–100. 

Scheper-Hughes, Nancy (1993): Death without Weeping: The Violence of Everyday Life in Brazil. University of California Press, Berkeley. 

Scheper-Hughes, Nancy (2002): Coming to our Senses: Anthropology and Genocide. In Annihilating Difference. The Anthropology of Genocide. Ed. Alexander Laben Hinton. University of California Press, Berkeley–Los Angeles–London, pp. 348–381. 

Vajda Júlia: A soá „alulnézetből”

Könyvtárnyi a soá kutatásának irodalma. Ugyanakkor ezen irodalomnak csak kis hányada foglalkozik azzal, amit a „kisember” élt meg ‒ lett légyen a zsidóság üldöztetésének idején bármelyik „oldalon” is, s a fiatalabb nemzedékek esetében legyen bármelyik oldal leszármazottja is. A túlélők és leszármazottaik szerény mértékben, de mégis megjelenő hangja mellől még inkább hiányzik az elkövetők, s még inkább a tétlen szemtanúk és leszármazottaik hangja. Ennek megfelelően szívesen vállalom olyan hallgatók doktori dolgozatának tutorálását, akiket ezek a „hangok” érdekelnek, akiket a soá emlékezete érdekel, aki ezeket szeretné megtalálni akár Magyarországon, akár külföldön, akár a magyarországi soá, akár a külföldön történt zsidóüldözés vonatkozásában, akármelyik „pillanatára” vonatkozóan az azóta eltelt több, mint hetven évnek, s persze, ezzel együtt, a megelőző „előkészítő időszakoknak” is. Mindezek kutatásában természetesen szervesen kapcsolódik össze az emlékezetkutatás tágabb szakirodalma mellett a konkrétan a témára összpontosító olvasmányok feldolgozása és az empirikus kutatómunka is. Ez utóbbi mára természetesen a soát megélt nemzedékek utolsó még élő tagjaival való interjúk készítése mellett a leszármazottakkal való interjúk készítését, s írott emlékezeti anyagok, naplók, levelek, memoárok, feldolgozását is jelentheti.

Előírt nyelvtudás: angol vagy német

Ajánlott nyelvtudás: német vagy angol

Felvehető hallgatók száma: 3

Irodalom:  

• Agamben, Giorgio: Ami Auschwitzból maradt. Budapest, Kijárat Kiadó, 2019. 

• Gács Anna: A vágy, hogy meghatódjunk, megjelenés alatt Magvető Kiadó,  2020.  

• Hass, Aaron: The Aftermath. Living with the Holocaust. Cambridge, Cambridge Univer¬sity Press, 1996. 

• Hirsch, Marianne–Spitzer, Leo: The witness in the archive: Holocaust Studies/Memory Studies. Memory Studies, 2009/2. 151–170. 

• Levi, Primo: Akik odavesztek és akik megmenekültek. Budapest, Európa Könyviadó, 1990. 

• Loridan-Ivens, Marceline: És te nem jöttél vissza. Budapest, 21. Század Kiadó, 2018. 

• Rosenfeld, Alvin H.: A holokauszt vége. Budapest, Gondolat Kiadó, 2013. 

• Vajda Júlia: Ott, akkor – Túléléstörténetek a soából, megjelenés alatt, Múlt és Jövő kiadó, 2020 

Vajda Júlia: Totális intézmények keletkezése és le(nem)bontásuk folyamata

Komoly adóssága a rendszerváltás utáni magyar szociálpolitikának a hatókörébe tartozó totális intézményeknek a lebontása. Bár a jelen struktúra nem csak, hogy nem felel meg azoknak az egyezményeknek, amelyeket Magyarország a rendszerváltás óta aláírt, de köztudomásúlag nincs tekintettel sem a bennük „gondozottak”, sem valójában az ott dolgozók emberi méltóságára, sem egyéb szempontok szerinti „jóllétére”, a felszámolásuk irányába tett lépések nem elégségesek ahhoz, hogy a helyzet belátható időn belül radikálisan átalakuljon. Mindazonáltal az, hogy vannak ilyen jellegű lépések, nem csak, hogy önmagában is örvendetes, de lehetőséget nyújt egy olyan kutatás számára, amely ezt a lebontási folyamatot szeretné kutatni, s ennek részeként azt a szerepet, amelyet a – különböző fajta – intézmények a bennük „érintettek” (dolgozók, gondozottak, hozzátartozók) életében betöltenek.

Szívesen vállalom tehát olyan hallgatók tutorálását, akiket érdekelnek a totális intézmények, azok története, s a lebontásuk folyamata, az akörüli érdek- s egyéb harcok.

Előírt nyelvtudás: angol  

Ajánlott nyelvtudás: német

Felvehető hallgatók száma: 3

Irodalom:  

• Foucault, M. (1990): Felügyelet és büntetés: A börtön története. Gondolat Könyvkiadó 

• Burstow, B. (2016). Psychiatry Interrogated: An Institutional Ethnography Anthology. New York: Palgrave Macmillan 

• Bugarszki Zsolt (2011) Intézménytelenítés Magyarországon a mentális problémák kezelése területén In: Esély, 2011/2 

• Hronyecz I.- Mátics K. -Klucsai B. (2004): Lakóotthonok és rehabilitációs intézmények a pszichiátriai betegek ellátórendszerében. Kapocs III. (2.) 32-50. 

• Radványi Katalin-Regényi Enikő Mária- Csorba János (2013) „Emberhez méltó jobb lakó- és életkörülmények nekik is”. Értelmileg akadályozott emberek életminõsége és a kitagolás kérdése In: Gyógypedagógiai Szemle 2013/4 

• Verdes Tamás (2009): „A ház az intézet tulajdona”; Esély 2009/4 92-112.p 

Vajda Júlia: Élettörténet, narratíva, identitás ‒ egy hermeneutikai perspektíva

Azon hallgatók jelentkezését várom a témára, akiket érdekelnek a fenti „kulcsfogalmak” összefüggései, akik szívesen gondolkodnak az azokhoz kapcsolódó episztemológiai és emlékezettudományi problémákon. Akik szívesen dolgoznák fel a téma széles értelemben vett szakirodalmát a filozófiától a pszichológián át a szociológiáig. Értelmezésemben a témába belefér, illetve hozzátartozik az is, hogy milyen módszerekkel lehet az ilyen jellegű kérdéseket, témákat kutatni, sőt, maguk az ezekkel a módszerekkel végzett empirikus kutatás is. Éppen ezért örömmel veszem azok jelentkezését is, akik a teoretikus problémákkal részben konkrét empirikus kutatás kapcsán kívánnak foglalkozni, illetve akik olyan empirikus kutatást terveznek, amelynek fókuszában olyan téma áll, amelynek kutatásában a narratív interjús és hermeneutikai elemzési módszer gyümölcsözően használható.

Előírt nyelvtudás: angol vagy német  

Ajánlott nyelvtudás: német vagy angol

Felvehető hallgatók száma: 3

Irodalom:  

• Clifford, James: Részleges igazságok. Helikon: irodalomtudományi szemle, 1999/4. 494–513. 

• Paul Ricoeur: Onself as Another. University of Chicago Press, 1992. Sixth study: The Self and Narrative identity, 113–139. illetve Uő: Az én és az elbeszélt azonosság. In: Uő: Válogatott irodalomelméleti tanulmányok. Osiris, Budapest, 1999. 373–413. 

• Rosenthal, Gabriele: Erlebte und erzählte Lebensgeschichte. Gestalt und Struktur biog¬raphischer Selbstbeschreibungen. Frankfurt–New York, Campus Verlag, 1995.  

• Schütze, Fritz: Biographieforschung und narratives Interview. In: Neue Praxis, 1983/3. 283–293.  

• Tengelyi László: Élettörténet és önazonosság, Holmi, 1998/4 

• White, Hayden: A történelem terhe. Budapest, Osiris Kiadó, 1997. 

Vajda Júlia: Örökbefogadók és örökbefogadottak

A témát tulajdonképpen szélesebben értem, mint amit e szavak feltétlenül takarnak: bárkit szívesen fogadok, akit az örökbefogadás, a nevelőszülői lét problémája, illetve az ilyen helyzetben való felnövekvés, sőt, a másik oldalon az állami gondozotti lét érdekel.

Előírt nyelvtudás: angol  

Ajánlott nyelvtudás: német

Felvehető hallgatók száma: 3

Irodalom: 

• Fisher, Allen P. (2003): Still „Not quite as good as having your own”? Toward a sociology of adoption. Annual Review of Sociology, (29), 1, 335–361. http://www.researchgate.net/publication/234838568_Still_Not_Quite_As_Good_As_Having_Your_Own_Toward_a_Sociology_of_Adoption (utolsó letöltés: 2015. 03. 16.) 

• Kressierer, Dana Katherine – Bryant, Clifton D. (1996): Adoption as deviance:Socially constructed parent-child kinship as a stigmatized and legally burdened relationship. Deviant Behavior: An Interdisciplinary Journal, (17), 4, 391–415. 

• Lansford, Jennifer E. –Ceballo, Rosario –Abbey, Antonia –Stewart, Abigail J.(2001): Does family structure matter? A comparison of adoptive, two-parent biological, single-mother, stepfather, and stepmother households. Journal of Marriage and Family, (63), 3, 840–851. http://deepblue.lib.umich.edu/handle/2027.42/74184 (utolsó letöltés: 2015. 03. 16.) 

• Neményi Mária – Messing Vera (2007): Gyermekvédelem és esélyegyenlőség. Kapocs, (6), 1, 2–19. 

• Silverstein, Louise B. – Auerbach, Carl F. (1999): Deconstructing the Essential Father. American Psychologist, (54), 6, 397–407. http://psycnet.apa.org/psycinfo/1999-05337-001 (utolsó letöltés: 2015. 03. 16.) 

• Szalma Ivett (2014): A gyermekvállalás társadalmi normái és a mesterséges megtermékenyítéssel kapcsolatos attitűdök vizsgálata Magyarországon és Európában. Replika, 85–86 (2014/1), 35–55. 

• Szilvási Léna (1997): Az örökbefogadásról, másképpen. Esély 1997/2: 75–85. http://www.esely.org/kiadvanyok/1997_1/csopertmunka.pdf