Szociológia PhD-képzés

Szociológia PhD-képzés

Jelentkezés a Doktori Iskolába

Részletes információ a Doktori Iskola oldalán

Jelentkezni 2021. március 16-tól elektronikusan 
Elérhetőség: Doktori Iskola 
1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A Északi tömb II. emelet 240
Telefon: (1) 372-2500/6650
E-mail: doktori@tatk.elte.hu 
Jelentkezési határidő: 2021. április 30.
Felvételi (várhatóan): 2021. május 23. – június 30.
Várható keretszám: A három doktori programban összesen: 2530 fő.
A felvételi jelentkezés eljárási díja: 9.000 Ft (Befizetésének módjáról a szóbeli felvételi vizsgára történő behívó levélben küldünk értesítést)
E-felvételi link:  https://doktorifelveteli.elte.hu/

Bemutatkozó videó

Képzési formák

  • A Doktori Iskolába nappali tagozatos szervezett képzésre (4+4+2 félév), ezen belül ösztöndíjas (államilag támogatott) és költségtérítéses formára lehet jelentkezni.
  • A felvételizők egyéni képzési rend szerint csak költségtérítéses képzésre jelentkezhetnek. A tanulmányi idő eseti megállapítására (a pályázó írásban dokumentált szakmai tevékenysége figyelembevételével) a Doktori Iskola vezetője tesz javaslatot; a döntést a Kari Doktori Tanács hozza meg.

A jelentkezés feltételei

  • Legalább jó minősítésű, a szociológiai program esetében elsősorban társadalomtudományi és közgazdaságtudományi, a szociálpolitikai program esetében elsősorban társadalomtudományi, bölcsészettudományi, közgazdaságtudományi, az interdiszciplináris társadalmi kutatások program esetében társadalomtudományi, közgazdaságtudományi, állam- és jogtudományi, illetve műszaki egyetemi oklevél, 
  • Külföldön szerzett egyetemi oklevél által tanúsított végzettségi szint elismerését (doktori iskolában történő továbbtanulás céljából) a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény vonatkozó rendelkezései szerint kell kérelmezni az egyetemen,
  • Egy államilag elismert legalább (B2) középfokú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga.
  • A jelentkezőnek vállalnia kell, hogy a képzési szakaszban, egyes esetekben, idegen nyelven felkínált órákat is fel kell vennie.
A szakzáróvizsgával még nem rendelkező, de azt legkésőbb július 31-ig teljesítő jelentkezőnek a beiratkozás alkalmával kell igazolnia, hogy diplomája megfelel a fenti feltételeknek.

Jelentkezéskor benyújtandó dokumentumok

Az ELTE Szociológia Doktori Iskolai képzéseire történő jelentkezésre – így a jelentkezés benyújtására, illetve a csatolandó/csatolható mellékletek benyújtására is – 2020. márciustól online módon, az egyetem oldalán keresztül nyílik lehetőség. Az alább felsorolt dokumentumok benyújtása a felület adatlapjának kitöltésével, valamint a kért dokumentumok feltöltésével valósul meg.  A felvételi korszerű és legegyszerűbb módja az e-felvételi, amelynek segítségével egyszerűen, biztonságosan az interneten adható be a jelentkezés. Az elektronikus felvételi nagy előnye, hogy a rendszer kiszűri az olyan hibákat, amelyeket kitöltés közben a papíron jelentkezők meglehetősen nagy számban vétenek. 

E-felvételi link:  https://doktorifelveteli.elte.hu/

  • Kitöltött jelentkezési lap
  • Egyetemi szintű oklevél másolata
  • Államilag elismert legalább középfokú komplex típusú nyelvvizsga-bizonyítvány vagy azzal egyenértékű okirat másolata
  • Szakmai önéletrajz
  • Tématerv, amely maximum 5 oldal terjedelmű
  • Referenciamunka (irodalom nélkül legfeljebb 6000 szó terjedelemben), amely olyan, korábbi, tudományos igényel elkészített mű (pl. műhelymunka, szakdolgozat rövidített változata vagy megjelent tudományos közlemény), amely segíti a felvételi bizottság tájékozódását a jelölt tudományos felkészültségéről
  • Publikációs jegyzék
  • Csatolhatóak elismert szakértők ajánlásai is.
A doktorandusz jelölteknek lehetőségük van a Kar vezető oktatói által meghirdetett kutatási programokba való bekapcsolódásra.

Az értékelés szempontjai

A felvételi eljárás azonos követelmények és feltételek alapján zajlik mindegyik képzési formában. A végső sorrend kialakításában szerepet játszik:

  • a jelölt addigi tanulmányi eredménye, publikációs listája és nyelvtudása,
  • kutatási tervének megvalósíthatósága
  • és a szóbeli felvételi során mutatott szakmai felkészültsége.

Finanszírozási forma

Az államilag támogatott képzés költségeinek többségét a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvényben meghatározottak szerint az állami költségvetés, a költségtérítéses képzés költségeit a hallgató viseli. A doktoranduszok és a doktorjelöltek jogait és kötelezettségeit a felsőoktatási törvény, külön jogszabályok és az egyetem működési szabályzata határozza meg.

 
Költségtérítés: 320 000 Ft/félév a három magyar nyelvű programban.
EU állampolgároknak 1200 EUR/félév
Az Európai Unión kívülről érkezők számára 1750 EUR/félév 

A Doktori Iskolába történő felvételhez mellékelendő tématerv elvárt vázlata

  • A tervezett kutatással kapcsolatos legfontosabb és a pályázó által áttekintett irodalom rövid bemutatása
  • A kutatás tárgya (a témaválasztás részletezése: miről szól a kutatás, milyen kérdéseket vizsgál, hogyan kapcsolódik eddigi tudásunkhoz, korábbi vizsgálati eredményekhez)
  • A kutatás módszere(i) (elméleti és empirikus eljárások; szisztematikus és történeti aspektusok; elemzési dimenziók, technikák, stb.)
  • Eddigi eredmények, lépések, publikációk (a szóban forgó kutatást elkezdte-e már, és ha igen, meddig jutott benne; van(nak)-e már erről szóló publikációja)
  • Várható eredmények (milyen új ismeretek várhatók; elméleti és – esetleg – gyakorlati hozadékok)
  • Konzultációk, konzulens (kivel vagy kikkel konzultált, illetve kikkel kíván együttműködni a jövőben; kire gondolt, mint konzulensre)
  • Munkaterv (milyen szakaszokban tervezi elvégezni a kutatást; hozzávetőleges határidők)

Témakiírások

A Doktori Iskola nem kizárólag a meghirdetett témákban várja a felvételizők jelentkezését. Azok, akik a Doktori Iskolában a kiírt kutatásokhoz kívánnak csatlakozni, keressék meg a megadott címeken a kutatást meghirdető oktatókat, a jelentkezéshez szükséges kutatási tervet vele együtt készítsék el.

ANTAL MIKLÓS: A MUNKAIDŐ-CSÖKKENTÉSI STRATÉGIÁK GYAKORLATI MEGVALÓSÍTÁSA

A 20. század közepe óta a termelés produktivitásának növekedését elsősorban a fogyasztás növelésére, nem a munkaidő csökkentésére fordítottuk. Különösen igaz ez az 1980-as évek utáni időszakban, amikor a fizetett munkaidő csökkenése Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban lelassult, megállt vagy a visszájára fordult. A termelés és fogyasztás növekedésén alapuló gazdasági modell létjogosultsága ugyanakkor napjainkra megkérdőjelezhető környezeti, jólléti és gazdasági szempontból is. A munkaidő-csökkentés megvalósíthatóságát és kívánatosságát vizsgáló MTA-ELTE Lendület New Vision kutatócsoport keretén belül kiírt doktori téma a munkaidő csökkentésének gyakorlati aspektusait vizsgálja. Melyik szektorokban és szakmák esetében milyen pontosan mérhető a munkaidő? Hogyan változik a munkaidő mérhetősége a gazdaság szektorális átalakulásával? Milyen adatokra támaszkodva lehet szabályozni a munkaidőt: milyen módszerekkel (kérdőíves adatfelvétellel, naplózással, stb.), kitől (munkáltatóktól, munkavállalóktól) gyűjtött és milyen jellegű (egyénekre vagy háztartásokra vonatkozó) adatok használhatók a munkaidőcsökkentés szabályozásához? A kutatási projekt szakirodalmi áttekintés segítségével, különböző adatbázisokból származó adatok összehasonlításával és több száz különböző típusú munkafolyamat időtartamának mérhetőségét elemezve próbál válaszokat adni.

Felvehető hallgatók száma: 2

Előírt nyelvtudás: angol

ARAPOVICS MÁRIA: A CIVIL-NONPROFIT SZEKTOR ELMÉLETI KÉRDÉSEI

A civil szektor történelmi, társadalmi és gazdasági szerepének, a kisközösség állampolgári önszerveződés történelmi mintái, elméleteinek és gyakorlatainak vizsgálata. Az állami és civil felelősségvállalás kooperatív megoldásainak feltárása és kutatása. Hagyományos és innovatív civil cselekvési formák és gyakorlatok vizsgálata.

ARAPOVICS MÁRIA: A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA

Hazai és külföldi közösségfejlesztés elméletének kutatása és összehasonlító elemzése, a közösségfejlesztő esetpéldák bemutatása és a közösségfejlesztés hatásvizsgálatának mérése, értékelése, a hatásvizsgálat módszertani kérdéseinek feltárása és innovatív módszerek megalapozása.

ARAPOVICS MÁRIA: A KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEK TÁRSADALMIASÍTÁSA, KÖZÖSSÉGI ALAPÚ MŰKÖDÉSI MÓDJA

A magyarországi kulturális intézmények közösségi alapú működésének feltárása, elemzése, a létező programok, kezdeményezések és gyakorlatok hatásának és nemzetközi gyakorlatainak összehasonlító vizsgálata. Az eltérő kulturális szakterületek szakmaspecifikus sajátosságainak kutatása, különös tekintettel a múzeumok, könyvtárak és közművelődési intézmények paradigmateremtő lehetőségeire.

ARAPOVICS MÁRIA: A COVID-19 JÁRVÁNY HATÁSA A CIVIL TÁRSADALMI EGYÜTTMŰKÖDÉSEKRE

2020-ban a koronavírus, azaz a SARS-COVID-19 rázta meg a világot. Karantén, vészhelyzet, részleges kijárási tilalmak, gazdasági összeomlások, közösségi tevékenységek nélkülözése és sok-sok egyéni tragédia éve ez. Hogyan reagált a civil társadalom a változásokra? Milyen hatással van a járvány a közösségi kapcsolatainkra? A kutatások ebből az irányból indulnak

BARNA ILDIKÓ: A TERMÉSZETESNYELV-FELDOLGOZÁS (NATURAL LANGUAGE PROCESSING, NLP) ESZKÖZEINEK HASZNÁLATA AZ ONLINE GYŰLÖLETBESZÉD ÉS BÁNTALMAZÓ NYELV (ABUSIVE LANGUAGE) KUTATÁSÁBAN

Az ELTE Társadalomtudományi Karán működő Research Center for Computational Social Science (https://rc2s2.eu) kutatócsoport a természetesnyelv- feldolgozás (natural language processing, NLP) eszközeivel vizsgál különböző társadalmi jelenségeket, folyamatokat. Az RC2S2 egyik fontos kutatási témája az online gyűlöletbeszéd és a bántalmazó nyelv (abusive language) vizsgálata. Az ezzel a témával foglalkozó nemzetközi kutatások középpontjában általában az ilyen típusú nyelvhasználat azonosítása, illetve automatizált felismerése áll. A kutatócsoportban azonban fontosnak tartjuk e nyelvhasználat tartalmi, szociológiai vizsgálatát is. A gyűlöletbeszéd és a bántalmazó nyelv nagyon sokféle etnikai, vallási, társadalmi csoport vagy kisebbség ellen irányulhat, ezért számos kutatási téma lehetséges. A téma pontos megbeszélése érdekében a hallgatónak még a jelentkezés előtt egyeztetnie kell a leendő konzulenssel. A hallgató doktori képzése alatt az RC2S2 kutatócsoporthoz csatlakozva végzi a kutatását.

Orientáló szakirodalom

Barna, I. – Knap, Á. (2019) Antisemitism in Contemporary Hungary: Exploring Topics of Antisemitism in the Far-Right Media Using Natural Language Processing. Theo-Web 18 (1): 75–92.

Burnap, P. – Williams, M. L. (2016) Us and them: identifying cyber hate on Twitter across multiple protected characteristics. EPJ Data science, 5 (11). DOI 10.1140/epjds/s13688-016- 0072-6

Németh R. – Katona, E. R. – Kmetty, Z. (2020) Az automatizált szövegelemzés perspektívája a társadalomtudományokban. Szociológiai Szemle 30 (1): 44–62.

Felvehető hallgatók száma: 1

Előírt magas szintű nyelvtudás: angol

További előfeltétel: Python programnyelv magas szintű ismerete

BARNA ILDIKÓ: OKTATÁSI PRIVATIZÁCIÓ, AZ ÁLLAM KIHÁTRÁLÁSA A KÖZOKTATÁSBÓL ÉS EXIT-STRATÉGIÁK AZ ISKOLARENDSZERBEN

Az elmúlt néhány évtized egyik globálisan jellemző oktatáspolitikai jellegzetessége, hogy számos társadalomban történt, illetve történik meg a korábban túlnyomórészt közszolgáltatási szektorként működő oktatásból az állam jelentős mértékű kivonulása.

A téma keretében belül a trend magyarországi vizsgálata zajlik. Ennek keretében a közoktatáson belül és a közoktatást kiegészítve megjelenő különböző, a hagyományosan megszokott, „mainstream” oktatási formákhoz képest létrejövő új, vagy növekvő jelentőségre szert tevő oktatási szolgáltatásokat és szereplőket lehetséges kutatni. Ezek a következők: iskolaválasztás mind általános, mind középfokú szinten és ennek nyomán a helyi „oktatási kvázipiacok” alakulása, a különböző fenntartásban (állami-egyházi-magán) lévő iskolák viszonyrendszerének alakulása; a magántanulói státuszok, a „home schoolerek” és a tanulócsoportok létrejötte; valamint az árnyékoktatás különböző színterei, elsősorban a középfokú és felsőfokú felvételi előkészítő tanfolyamok, és ezek hatása a „mainstream” oktatáson belüli szelekciós folyamatokra.

Előírt nyelvtudás: angol

Szakirodalom:

Ball, Stephen. 2012. The reluctant state and the beginning of the end of state education. Journal of Educational Administration and History, 44(2), 89-103.

Berényi, Eszter (2018): Szabad iskolaválasztás és szegregáció In: Fejes, József Balázs; Szűcs, Norbert (szerk.) Én vétkem : Helyzetkép az oktatási szegregációról Szeged, Magyarország : Motiváció Oktatási Egyesület, (2018) pp. 57-66. , 10 p.

Berényi, Eszter (2019): A szegregációs jéghegy csúcsa: Iskolaválasztás és szelekció a kisgimnáziumi felvételi folyamatban In: Fehérvári, Anikó; Széll, Krisztián (szerk.) Új kutatások a neveléstudományokban, 2018 : Kutatási sokszínűség, oktatási gyakorlat és együttműködések.

Budapest, Magyarország : L' Harmattan Kiadó, (2019) pp. 301-323. , 23 p.

Bray, M. (2011), “The challenge of shadow education: Private tutoring and its implications for policy makers in the European Union”. Brussels: European Commission.

Eggendorfer, N -Kopp: , M: Neither Banned, Nor Supported (2018) : Homeschooling in Hungary, Home School Researcher, Volume 34, Issue 2, December 31, 2018

Gordon Győri János (2008): Tömegoktatás és kiegészítő magánoktatás-ipar.Educatio, 2, 263-274. Radó, Péter. 2019. Market reforms in the Hungarian school system: impact of changes in the ownership structure. NESET Ad hoc report no. 2/2019.

Verger, Antoni, Clara Fontdevila & Adrián Zanjaco. 2016. The Privatization of Education: A Political Economy of Global Education Reform. New York: Teachers College Press.

BARNA ILDIKÓ: HELYI OKTATÁSPOLITIKA ÉS SZEGREGÁCIÓ

A téma keretén belül egy futó oktatáspolitikai projektben való részvételre és annak megfigyelésére van lehetőség. A projekt egy budapesti kerületben zajló óvodafejlesztési programot foglal magában, amit az Európai Unió finanszíroz és amelynek célja az önkormányzati fenntartású óvodák vonzerejének emelése és az intézményi szegregáció csökkentése. A téma keretén belül lehetőség van a helyi oktatáspolitika színtereinek és szereplőinek vizsgálatára és/vagy a projekt intézményi szintű megvalósításának megfigyelésére.

Bajomi Iván – Berényi Eszter – Erőss Gábor – Imre Anna ( 2006): Ahol ritka jószág a tanuló - oktatásirányítás, cselekvési logikák és egyenlőtlenségek Budapesten, Felsőoktatási Kutatóintézet, Budapest

Burgess, Greaves, Vignoles and Wilson (2011): Parental choice of primary school in England: what types of school do different types of family really have available to them? Policy Studies. 2011, 32(5):531–547)

Butler and van Zanten (2007) School choice: a European perspective,Journal of Education Policy, 22:1, 1-5

Csapó Benõ – Molnár Gyöngyvér –Kinyó László (2009): A magyar oktatási rendszer szelektivitása a nemzetközi összehasonlító vizsgálatok eredményeinek tükrében. Iskolakultúra 2009/3-4: 3-13

Kertesi and Kézdi (2013) “School segregation, school choice and educational policies in 100 Hungarian towns.” Institute Of Economics, Centre For Economic And Regional Studies Hungarian Academy Of Sciences Department Of Human Resources, Budapest, 2013

BODOR PÉTER: magyar emberek nemzeti, etnikai és európai identitásának diskurzív konstrukciói

A kutatás során az identitás kérdéseit elemezzük, s egyebek mellett hétköznapi diskurzusokkal, pontosabban fókusz csoportban elhangzott „félig-hétköznapi” beszélgetésekkel, valamint narratív interjúkkal foglalkozunk. Arról szeretnénk többet megtudni, hogy miként gondolkodnak, illetve beszélnek az emberek Magyarországról és Európáról, és ők maguk hogyan viszonyulnak e fogalmakhoz, illetve entitásokhoz.

Elemzésünk tehát hétköznapi magyar emberek nemzeti, etnikai és európai identitásának diskurzív konstrukcióira irányul.

Fina, De A., Schiffrin, D. and Bamberg M. (eds.): Discourse and Identity. Cambridge, Cambridge University Press (2006)

Bodor P.(szerk.) Emlékezés, identitás, diszkurzus. Budapest, Magyarország : L'Harmattan Kiadó (2015)

Bodor P.: Fókuszban az identitás, avagy miért és hogyan tulajdonítanak az emberek skizofréniát Európának és Magyarországnak. In: Szegedy-Maszák, Mihály; Zákány, Tóth Péter; Vincze, Ferenc (szerk.) Nemzeti művelődés, egységesülő világ. Budapest, Magyarország : Napkút kiadó, (2010) pp. 393-441.

BODOR PÉTER: A MAGYAR SZOCIÁLPOLITIKA TÖRTÉNETE A 19. SZÁZAD VÉGÉTŐL A 20. SZÁZAD VÉGÉIG

A szociálpolitikai intézkedések, a jóléti állam különböző programjainak létrejötte évtizedek óta témája történeti és szociológiai kutatásoknak, amelyek típusokba sorolják a különböző jóléti rendszereket és eltérő magyarázati modellekkel írják le keletkezésüket. Nem kevésbé fontosak azok a vizsgálatok, amelyek elemzik a jóléti rendszerek különféle társadalmi hatásait. Kutatás tárgya lehet a magyar szociálpolitika történetének valamely szakasza vagy intézménye – elhelyezve nemzetközi összehasonlításban – és vizsgálhatóak az egyes programok bevezetésének konkrét, korszakról-korszakra változó társadalmi-politikai kontextusai.

Vizsgálható konkrét területek: munkásbiztosítás a 19. sz. végétől; háborús szociálpolitika az első világháború időszakában; a két világháború közötti szociálpolitika; az államszocialista rendszer jóléti politikájának szakaszai; a rendszerváltást követő szociálpolitikai átalakulás; versengő szociálpolitikai diskurzusok valamely korszakban, valamint a munkaügyi érdekkonfliktusok és kezelésük a 19. század végétől kezdődően a piaci viszonyok között és az államszocializmusban.

Irodalom:

Tomka Béla (2015): Szociálpolitika. Fejlődés, formák, összehasonlítások. Bp. Osiris.

Szikra Dorottya (2009): From Bismarck to the New Pension Orthodoxy. The Historical Development of the Pnesion System in Hungary. In: Klaus, Petersen; Jorn-Henrik, Petersen (szerk.) The Politics of Age. Public Pensions in a Comparative and Historical Perspective. Hamburg, Peter Lang.

Bódy Zsombor (2019): A magyar szociálpolitika nemzetközi beágyazottsága. Tudástranszfer és eredményei 1945 előtt Magyarországon. Aetas 34. évf. 4. sz. 5-26.

Elvárt nyelvtudás: angol, előnyös: német

BODOR PÉTER: TÁRSADALMI RÉTEGZŐDÉS ÉS ÁTRÉTEGZŐDÉS A 20. SZÁZADI MAGYAR TÁRSADALOMBAN

A társadalmi struktúráról, rétegződésről modern szociológia elemzések állnak rendelkezésre Magyarországon az 1960-as évektől kezdve. A korábbi időszakokra nézve azonban inkább csak hagyományozódó társadalomképek léteznek, amelyek a társadalom vertikális – kettős társadalom – és horizontális megosztottságait, egyenlőtlenségeit hangsúlyozzák. A 20. század első fele rétegződésének vizsgálata az erről szóló diskurzusok alapos elemzését igényli, sokrétű források bevonásával pedig egyes hipotézisek empirikus vizsgálata is lehetséges.

Ennek útja lehet egyes foglalkozási csoportok, hivatások történetének feltárása a professzionalizáció elméletének keretein belül vagy azon túllépve. Másik lehetséges kutatási irány egy kiválasztott földrajzi egység teljes társadalmának elemzése. Az ilyen elemzések eredményeit nemzetközi összehasonlításba illesztve lényeges új állításokat lehet megfogalmazni a 20. század első felének magyar társadalmáról.

Irodalom:

Ungváry Krisztián (2013): A Horthy-rendszer mérlege. Diszkrimináció, szociálpolitika és antiszemitizmus Magyarországon. Bp. Jelenkor.

Bódy Zsombor (2017): Elitek a két világháború közötti Magyarországon. Századvég, 85. sz. 5-29.

Elvárt nyelvtudás: angol, előny: német

BODOR PÉTER: POLITIKAI MAGATARTÁS A 20. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN

A rendszerváltással kezdődő időszak politikai folyamatainak elemzése során gyakran kerül elő utalás szerűen a magyar társadalom 20. század első feléből származó mentális öröksége, mint a politikai folyamatokhoz, szereplőkhöz való állampolgári viszonyulást, esetleg a társadalom politikai tagoltságát meghatározó egyik tényező. Bár a választói magatartás

történetével kapcsolatban az utóbbi időben fontos kutatási eredmények születtek, a politikai magatartás egész jelenségkörét a 20. század első felében eddig jobbára elhanyagolta a kutatás. A politikai mozgalmak, pártok szerveződése, az egyesületi/civil szféra története, a lokális szintű politikai folyamatokban való részvétel egy-egy településen vagy megyében és a választói magatartás mint a szélesen értett politikai magatartás elemei vizsgálhatóak a 20. század elejétől az 1940-es évek végéig.

Irodalom:

Ignácz Károly (2013): Budapest választ. Parlamenti és törvényhatósági választások a fővárosban. 1920-1945. Bp. Napvilág.

Bódy Zsombor: Parlamentarizmus a parlament falain kívül. Észrevételek a magyar parlamentarizmus társadalmi beágyazottságával kapcsolatban a 20. század első felében. Politikatudományi Szemle 2014/2. http://www.poltudszemle.hu/?2014-2,118

Paár Ádám (2018): Pártok, választások és társadalom Győr és Moson régiójában, 1922-1947. Győr, Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér.

Elvárt nyelvtudás: angol, előny: német

BODOR PÉTER: MINDENNAPI STRATÉGIÁK ÉS TAPASZTALATOK A SZOCIALIZMUSBAN

A kádárizmus öröksége gyakran szolgál magyarázatul mai társadalmi és politikai jelenségek megértésében. Ezért nagy jelentőségű a szocializmusra jellemző társadalmi működésmódok társadalomtudományos vizsgálata. Milyen mindennapi stratégiákkal viszonyulhattak a rendszerhez a különböző társadalmi közegekben egyéni, családi vagy kisközösségi szinten? Milyen társadalmi hatások bizonyultak maradandónak olyan történelmi események nyomán mint a második világháború, 1956, a tsz-esítés, vagy a második gazdaság kibontakozása.

Milyen stratégiákat lehetett követni ipari üzemekben, a falusi társadalomban vagy értelmiségi, technokrata szerepekben? Az ilyen és további kapcsolódó kérdések vizsgálata nem csak a szocializmus társadalmi valóságának jobb megismerését szolgálhatja, hanem a rendszerváltás utáni folyamatokra is fényt vet.

Horváth Sándor (2017): Feljelentés. Egy ügynök mindennapjai. Budapest, Libri

Majtényi György (2019): Egy forint a krumplis lángos. A Kádár-kor társadalma. Budapest, Libri.

Bódy Zsombor (2019): „A dolgozók uszályába kerülni.” Technokrácia, párt, szakmunkások és vállalkozói funkciók. Korall 76.

Zsombor Bódy (2020): The Hungarian Revolution of 1956 and Its Consequevences for the Ikarus Bus Factory. Technology, Workforce and Power Relations. In: Worlds of Labour Turned Upside Down. Ed. by Brandon, P. – Jafari, P. – Müller, S. Studies in Global Social Histori vol. 41. Brill. DOI: https://doi.org/10.1163/9789004440395_007

Elvárt nyelvtudás: angol, előny: német

FOKASZ NIKOSZ: MAGYARORSZÁG ÉS GÖRÖGORSZÁG ÖSSZEHASONLÍTÓ POLITIKATÖRTÉNET

Kutatásunkban társadalmi alrendszerek többféle szempontú empirikus vizsgálatára

törekszünk. A politikai ideológiai tagolódás, választáskutatás, társadalmi részvétel, érték- és attitűdkutatás, "új szociális kockázatok", jóléti kimenetek, európai szuverén adósságválság valamint a válság médiaképe terén saját felvételeket és európai összehasonlító másodelemzéseket tervezünk. A kutatócsoport összetétele lehetővé teszi, hogy interdiszciplináris megközelítésben keressük arra a választ, hogy a különböző rendszerek kölcsönhatásának eredményeként milyen új társadalmi jelenségek jelennek meg, s ezek közül melyek, milyen módon intézményesülnek.

A politikai pártok erőviszonyainak nagyfokú átrendeződése, a közintézmények, vagy a sajtó iránti bizalom meggyengülése, a szélsőséges, rendszerkritikus válaszok megerősödése, a demográfiai változások, a munkaerő-piaci instabilitás, a monetáris és fiskális politikák eredményessége/eredménytelensége, a válság-forrást is jelentő hibás európai integrációs mechanizmusok a legszembetűnőbb tünetei annak a magyar és görög helyzetnek, amit kutatásunkban a rendszert meglapozó társadalmi célok és az elmúlt években kirobbant világválság bonyolult kölcsönhatásaként próbálunk megragadni.

Felvehető hallgatók száma: 2

Előírt nyelvtudás: angol

Ajánlott nyelvtudás: német, francia, görög,

Bevezető irodalom:

Kalivas Stathis: Modern Greece, Oxford University, 2015 Tsoukalas, Konstantin: Dépendance et reproduction, 1975, Paris Fokasz Nikosz: Istenek Nélkül, Tankönyvkiadó, 2004, Budapest

Fokasz Nikosz(szerk.): POLITIKA CSODAORSZÁGBAN. A politikai klientúra, mint kapcsolathálózat Görögországban. Új Mandátum Könyvkiadó

Fokasz Nikosz: Társadakmi hálózatoktól a hálózatkutatásig

Az ezredforduló táján új, döntően természettudományos képzettségű kutatók jelentek meg a hálózatok kutatásában. Érdeklődésüket az időközben kiépült nagyon nagyméretű elektronikus adatbázisok keltették fel. Ezek elemzésben pedig jól jött a statisztikus fizika eszköztárában való jártasságuk. Ezzel párhuzamos új strukturális szemléletet – kisvilág hálózatok, skálafüggetlen hálózatok, támadás tűrés – és új dinamikai megközelítést – preferenciális csatlakozás, diffúziós folyamatok, navigálhatóság, – honosítottak meg, s egy új tudomány a hálózatkutatás megszületését deklarálták. A kutatás során egyrészt ezen új fogalmi- és eszközrendszerrel, a legfőbb empirikus eredményekkel való megismerkedésen túl, önálló alkalmazásukkal, valamint a társadalomtudományi relevancia problémájával foglalkozunk.

Felvehető hallgatók száma: 2

Előírt nyelvtudás: angol

Ajánlott nyelvtudás: francia, német

Bevezető irodalom:

Barabási Albert László: Network Science

Watts J. Duncan: Small Worlds, Princeton University Press, 1999

Angelusz Róbert és Tardos Róbert: Hálózatok, stílusok, struktúrák, ELTE Angelusz Róbert Társadalomtudomány Szakkollégium, 2016, Budapest

FOKASZ NIKOSZ: MÉDIADINAMIKA ÉS KÖZBESZÉDI HÁLÓZATOK

Kutatócsoportunkban megalkottunk egy médiadinamikai tipológiát, s kimutattuk, hogy az általunk szenzáció alapúnak, illetve örökzöldnek nevezett közéleti témák jóvoltából a médiában az emlékezés helyei, illetve környezetei vannak jelen. A továbbiakban ezekre a kutatási eredményekre szeretnénk építeni. A továbbiakban olyan sokszor pánikfolyamatokkal is összekapcsolódó közbeszédi témák dinamikájának feldolgozására – covid-19, „H1N1”, „hitelválság”, „adósságválság”, „menekültválság” – vállalkozunk, amelyek alkalmasak a média, mint társadalmi alrendszer empirikus megragadására, és lehetőséget adnak nemzetközi összehasonlításra is. A hagyományos média vizsgálatán túl az új alternatív médiacsatornák részletes elemzésétől várunk új ismereteket a nyilvánosság önszerveződéséről. Az internet alapú média az innovációk diffúziójának minőségileg új formáit hozta létre, aminek vizsgálatában a komplex rendszerek természettudományos és luhmanni megközelítésének szintézisére teszünk kísérletet.

Felvehető hallgatók száma: 2 Előírt nyelvtudás: angol

Ajánlott nyelvtudás: francia, német

Bevezető irodalom:

Luhmann Niklas: A tömegmédia valósága

Fokasz Nikosz: A szenzáció, az örökzöld és a gumicsont Jel-Kép 2006/3-4

Fokasz Nikosz: Kampány és valóságkonstrukció with: Tóth Gergely, Micsinai István, Jelenfi Gábor, Előd Zoltán

FOKASZ NIKOSZ: TÁRSADALMI INNOVÁCIÓK KELETKEZÉSE ÉS TERJEDÉSE

A társadalmi újdonságok keletkezésének új típusú elméleti megközelítésére törekszünk. Megközelítésünk erősen interdiszciplináris, mivel a mikroszkopikus fluktuációk felerősödéséből származó makroszkopikus struktúrák vizsgálatában a természettudósok szép eredményeket értek el. Tudjuk ugyanakkor, hogy egy komplex rendszerben bizonyos

mikroszintű ingadozások katasztrofálissá válhatnak. Hogyan kerülhetik el ezt a katasztrófát a társadalmi rendszerek? Ezt a kérdést egyfelől a komplex hálózatok stabilitásvizsgálatának eredményeire támaszkodva másfelől Niklas Luhmann önreferenciális rendszerelméletéhez kapcsolódva szeretnénk vizsgálni. Kísérletet teszünk a luhmanni önreferenciális rendszerek hálózatelméleti modellezésére is, amely lehetővé teszi ágens alapú szimulációk elkészítését.

Arra számítunk, hogy ezzel a valós viselkedést jobban megközelítő modellekkel kvázi kísérleteket végezni.

Felvehető hallgatók száma: 2 Előírt nyelvtudás: angol

Ajánlott nyelvtudás: francia, német

Bevezető irodalom:

Niklas Lumann: Bevezetés rendszerelméletbe, Gondolat, 2006. Budapest

Fokasz Nikosz: Növekedési függvények, társadalmi diffúzió, társadalmi változás, Szociológiai Szemle, 1.szám

FOKASZ NIKOSZ: GÖRÖG KISEBBSÉG MAGYARORSZÁGON

Egy nemzet válságban – ez volt az alcíme annak a rendkívül gazdag, sokszerzős kötetnek, amelyben húsz neves kutatóból álló nemzetközi alkotógárda elemezte a huszadik század negyvenes éveinek Görögországát. Az alcím kétségtelenül hatásos, de semmiképpen sem hatásvadász. Pontosan írta le az akkori helyzetet. Ennek megfelelően a múlt század negyvenes éveinek egymásba kapcsolódó görög válságai a huszadik századi görög történelem talán legtöbbet vitatott és legjobban kutatott területei közé tartoznak Görögországban.

Az 1946-49-es polgárháború következtében Kelet-Európába menekült vagy menekített, gyermek vagy felnőtt, civil vagy katona görögök történetének feldolgozása azonban még nem tart itt. A Magyarországra került polgárháborús görögség történetének feltárásában meghatározó szerepet játszanak a magyarországi görögség legkülönfélébb generációival készített életútinterjúk. Sajátos esetet képviselnek az 1948-49 között felnőtt kísérők, szüleik nélkül Magyarországra került görög gyermekek, a gyermekotthonok egykori lakói. Az eddig készült életinterjúk alapján megállapítható, hogy a gyermekotthonokból kikerülve ezek a fiatalok igen változatos életpályákat formáltak, a Magyarországon maradtak pedig sikeresen integrálódtak a magyar társadalomba. Ehhez az egyre részletgazdagabbá formálódó képhez szeretne néhány sajátos vonással hozzájárulni a jelen kutatás.

Előírt nyelvtudás: angol

Ajánlott nyelvtudás: görög, francia, német

Bevezető irodalom:

Fokasz Nikosz (szerk.): Görög diaszpóra Közép-Európában. (Ελληνική Διασπορά στην Κεντρική Ευρώπη) 2012, Budapest, Új Mandátum Könyvkiadó görög-magyar kétnyelvű kiadvány

Fokasz Nikosz (szerk.): Identitások határán. (Μεταξύ δύο ταυτοτήτων) 2013, Budapest, Új Mandátum Könyvkiadó görög-magyar kétnyelvű kiadvány

Fokasz Nikosz és Görög Athéna (szerk.): Trauma és megnyugvás, Görög Intézet, Budapest, 2020

GECSER OTTÓ: FIGURÁCIÓS SZOCIOLÓGIA

A kutatási téma a Norbert Elias történeti munkáiban (Az udvari társadalom, A civilizáció folyamata stb.) kidolgozott és alkalmazott – A Szociológia lényege c. művében pedig absztrakt formában is megfogalmazott – szempontrendszerre, szemléletmódra, illetve ennek értelmezéseire, alkalmazásaira, elméleti továbbfejlesztéseire és kritikáira vonatkozik. A téma iránt érdeklődő hallgató összpontosíthat az általánosabb, a figurációs szociológia egészét érintő elméleti vitákra; kiválaszthat egy jelenséget, amely elég nagy figyelmet kapott Elias és követői kutatásaiban és összevethető más megközelítésű kutatások eredményeivel (pl. a személyközi erőszak történeti változásai, a sportok kialakulása és elterjedésére, az informalizáció stb.); és végezhet saját empirikus kutatást is valamilyen kapcsolódó témakörben.

Elias, Norbert (1978). What is Sociology? New York: Columbia University Press = A szociológia lényege (Budapest: Napvilág, 1999)

Loyal, Steven & Stephen Quilley, eds. (2004). The Sociology of Norbert Elias. Cambridge: C.U.P.

Salumets, Thomas, ed. (2001). Norbert Elias and Human Interdependencies. Montreal: McGill-Queen’s University Press.

GECSER OTTÓ: A KULTÚRA TÁRSADALMI TERMELÉSE

Az 1970-as években kialakuló, szervezetszociológiai gyökerű production of culture (PC) megközelítés az utóbbi évtizedekben dominánssá vált az amerikai kultúraszociológiában, olyan kutatóknak köszönhetően, mint Diana Crane, Paul DiMaggio, Wendy Griswold vagy Richard Peterson. A PC alapkérdése az, hogy hogyan formálja, ill. határozza meg a kultúrjavak jellegét (ipari léptékű) előállításuk és terjesztésük folyamata. A megközelítés vonzerejét mindenekelőtt az adja, hogy a redukcionizmus veszélye nélkül teszi lehetővé a kultúra releváns szociológia (azaz strukturális/intézményi) magyarázatát. A téma iránt érdeklődő hallgató összpontosíthat a PC egészére vonatkozó elméleti jellegű kérdésekre, más kultúraszociológiai megközelítésekhez való viszonyára, illetve végezhet saját empirikus kutatást, amelyben is valamilyen kapcsolódó témakörben.

Griswold, Wendy (2013). Cultures and Societies in a Changing World. Thousand Oaks: Sage. Peterson, Richard A. & Narasimhan Anand (2004): "The Production of Culture Perspective." Annual Review of Sociology, 30: 311-334.

KELLER MÁRKUS: AZ OKTATÁS TÁRSADALOMTÖRTÉNETE MAGYARORSZÁGON A 19-20. SZÁZADBAN ÖSSZEHASONLÍTÓ PERSPEKTÍVÁBAN 

A kutatási téma: Az oktatási rendszer és a tanári hivatás ki- és átalakulása. Az iskolahasználat és az iskolázása szokások megváltozása. A külföldi pedagógiai modellek, irányzatok magyarországi recepciója a 19-20. században. 

A doktori hallgató bekapcsolódhat az ELTE TÁTK Összehasonlító Történeti Szociológia Tanszéken működő Professzionalizáció-történeti Kutatócsoport munkájába. 

Ajánlott nyelvtudás: német vagy angol  

Irodalom: 

Keller Márkus: A tanárok helye. A középiskolai tanárság professzionalizációja a 19. század második felében, magyar porosz összehasonlításban. L’Harmattan, 2010 

Sasfi Csaba: Gimnazisták és társadalom Magyarországon a 19. század első felében, Budapest, Magyarország : Korall Társadalomtörténeti Egyesület, 2013 

KELLER MÁRKUS: LAKHATÁS, LAKÁSVÁLSÁG, LAKÁSKÉRDÉS EURÓPAI PERSPEKTÍVÁBAN  

A kutatási téma: A 19. század közepe óta a lakáskérdés máig az európai társadalmak egyik legfontosabb globális problémája. A feldolgozható témák a lakáspolitikáktól, a szakmai építészeti diskurzusoktól a konkrét lakótelepek, lakástípusok és az azokkal összekapcsolható lakáshasználatok elemzéséig terjedhetnek. 

A doktori hallgató bekapcsolódhat az ELTE TÁTK Összehasonlító Történeti Szociológia Tanszéken működő MTA-SZTE-ELTE Globalizációtörténeti Kutatócsoport munkájába. 

Ajánlott nyelvtudás: angol vagy német 

Irodalom: 

Keller, Márkus: Család és közösség a tömeges lakásépítésben.: A szocialista lakhatás útkeresése In: Rainer, M. János (szerk.) „Hetvenes évek”. Magyarország a jelenkorban. Budapest, Magyarország : 1956-os Intézet Alapítvány, (2020) 

Keller, Márkus: A családi ház a magyar lakáspolitikában a második világháború után: transzfer, átvétel, hibridizáció, AETAS: TÖRTÉNETTUDOMÁNYI FOLYÓIRAT 34 : 4 pp. 49-61. 

Keller, Márkus: Szocialista lakhatás?: A lakáskérdés az 1950-es években Magyarországon, Budapest, Magyarország : L'Harmattan Kiadó (2017) , 252 p. 

KISS ZSUZSANNA: HIVATÁSOK SZÜLETÉSE, PROFESSZIONALIZÁCIÓ MAGYARORSZÁGON – EURÓPAI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN 

A professzionalizáció az európai társadalmi szerveződés egyik kulcskérdése, amely nemcsak történetileg, de máig eleven probléma: a szakmák autonómiájának, önálló identitásának és társadalmi elismertségének jelentősége olyan történeti kérdés, amely napjaink társadalmi viszonyainak átfogóbb megismeréséhez is hozzásegíthet. A hivatások történetének vizsgálata megteremti a lehetőségét, hogy jobban megismerjük a magyar társadalom tagozódását, felmérjük a társadalom szociológiai értelemben vett nyitottságának vagy éppen zártságának a mértékét, fogódzót kapjunk a szociális integráció mibenlétének az értelmezéséhez éppúgy, mint a jelenkori oktatás- és foglalkozáspolitikai problémák gyökereinek feltárásához és – ezáltal – hatékonyabb megoldásához is. 

A jelentkező – sikeres felvételi esetén – bekapcsolódhat az ELTE TáTK Összehasonlító Történeti Tanszékén működő Professzionalizáció-történeti Kutatócsoport munkájába, amely a hivatások születésének hazai folyamatait kutatja a 19. század közepétől napjainkig az intézmények és az egyének szintjén egyaránt, közép-európai összehasonlító perspektívában. 

Elvárt nyelvtudás: angol; lehetőség szerint német, francia 

Irodalom: 

Freidson, Eliot: Professionalism, the Third Logic: On the Practice of Knowledge, Univ. of Chicago Press, 2001. 

Halmos Károly – Szívós Erika (szerk): Mesterségem címere… Hivatás és professzionalizáció. Korall 42 (11:4), 2010, 

Halmos Károly – Szívós Erika: Doktor úr, tanár úr, főszerkesztő asszony: a hivatások a köztudatban és a modern történetírásban. Korall 42 (11:4), 2010. 5-18. 

Magos Gergely: Mérlegen a hivatások: a professzionalizációs paradigma historiográfiája. Aetas 2017 (32:2.) 138-157. 

McClelland, Ch. E. – S. Merl – H. Siegrist: Professionen im modernen Osteuropa / Professions in Modern Eastern Europe, Berlin, Duncker & Humblot 1995 (=Osteuropastudien der Hochschulen des Landes Hessen, Gießener Abhandlungen zur Agrar- und Wirtschaftsforschung des europäischen Ostens, Bd. 207) (zusammen mit 

Müller, Dietmar – Hannes Siegrist: Professionen, Eigentum und Staat: Europäische Entwicklungen im Vergleich – 19. und 20. Jahrhundert (Moderne europäische Geschichte) (Wallstein, 2014) 

Perkin, Harold: The Third Revolution: Professional Elites in the Modern World, London: Routledge, 1996 

KOVÁCS LÁSZLÓ: MÁRKÁK ÉS TERMÉKEK TÁRSADALMI JELENTÉSALKOTÁSÁNAK FOLYAMATA ÉS ÖSSZETEVŐI 

A márkák körül vesznek bennünket mindennapjainkban: amellett, hogy fogyasztói döntéseinket befolyásolják, preferenciáink és identitásunk közvetítésére is alkalmasak. Ez a közvetítő funkció azonban nem létezhetne, ha nem lenne a márkáknak egy társadalmilag elfogadott, pontosabban a társadalomban közmegegyezés útján létrejövő jelentéstartalma. 

Ez a jelentéstartalom eltérhet a márka tulajdonosa által közvetíteni kívánt tartalomtól. Egy példával bemutatva: hiába reklámozza például egy gyorsétterem-lánc, hogy az elfogyasztott ételek egészségesek, ha az a kép alakul ki a fogyasztókban, hogy adott lánc ételei egészségtelenek. Ugyanez igaz egyes termékkategóriákra: elképzelhető, hogy azt a társadalom elítéli – vagy éppen felmagasztalja –, ezzel nehezítve (vagy segítve) a márka elfogadását. 

A kutatás részben márkaasszociációs kutatásokon alapul, de emellett felhasznál(hat) további pszichológiában és marketingben gyökerező módszereket is. 

A kutatás célja azon tényezők beazonosítása, amely egyes termékkategóriák, illetve azok kiválasztott márkáinak esetében a márkák társadalomban elfogadott jelentését létrehozza. Ideális esetben a kutatás ezen társadalmilag elfogadott jelentés módosításának lehetőségeit is vizsgálja. 

Javasolt nyelvtudás: angol  

Irodalom:  

Batey, M. (2015): Brand meaning. New York–London: Routledge. 

Fetscherin, M.–Heilmann, T. (eds.) (2015): Consumer Brand Relationships. Houndmills: Palgrave Macmillan. 

Franzen, G.–Bouwman, M. (2001): The Mental World of Brands. Henley-on-Thames: World Advertising Research Center. 

Franzen, G.–Moriarty, E. S. (2009): The Science and Art of Branding. Armork-London: M.E. Sharpe. Hellmann, K-U. (2011): Fetische des Konsums: Studien zur Soziologie der Marke. Wiesbaden: VS Verlag für Sozialwissenschaften. 

Holt, D. B. (2004): How Brands Become Icons: The Principles of Cultural Branding. Boston: Harvard Business School Publishing. 

Kastens, I. E.–Lux, P. G. (2014): Das Aushandlungs-Paradigma der Marke. Wiesbaden: Springer Gabler. 

Kornberger, M. (2010): Brand Society. Cambridge: Cambridge University Press. Kovács L. (2019): Márka és márkanév. Budapest: Tinta. 

KOVÁCS LÁSZLÓ: TÁRSADALMI MARKETING ÉS VILÁGJÁRVÁNY 

A koronavírus-járvány egyik jellemzője volt, hogy az első hullám idején a társadalmi marketing egy új fajtájával találkozhattunk: a vírus elleni védekezés hatékony módjaira buzdító, illetve a szolidaritást kifejező üzenetek árasztották el a médiát. Ezek az üzenetek éppúgy megtalálhatóak voltak a hivatalos média narratívájában, mint egyes piaci szereplők reklámjaiban, vagy a közösségi médiában; sőt, sok esetben azt tapasztaltuk, hogy éppen a közösségi média hírei kerültek be más médiák híreibe. A jelenség további jellegzetessége, hogy az részben globális volt: ugyanazok a képi üzenetek értek el bennünket a világ minden tájáról. 

A kutatás célja azt vizsgálni, hogy mik ennek a koordinálatlan társadalmi marketing kampánynak a jellemzői, például: 

  • milyen csatornákon milyen üzenetekkel találkoz(hat)tunk, 
  • mi volt ezeknek az üzeneteknek a célja (pl. megfelelő viselkedésre ösztönzés; összetartozás kifejezése; a kényszer-bezártság elviselhetőbbé tétele), 
  • volt-e ezekenek az üzeneteknek valamilyen hatása; megváltozott-e a hatásukra a célcsoport viselkedése, 
  • mennyire tartós az üzenetek által közvetített tartalom; azaz hosszú távon befolyásolták-e viselkedésünket az így kapott üzenetek. 

A kutatás közösségi média tartalmak elemzésére, sajtóhírek elemzésére, big data megoldásokon alapuló adatgyűjtésre vagy hagyományos kérdőívekre és/vagy interjúkra támaszkodhat. 

A cél a fent tapasztalt jelenség elemzése és tudományos diskurzusba illesztése. Ideális esetben a kutató tesztel olyan megoldásokat is, amelyek segítségével társadalmi marketing kampányok hatékonyabbá tehetők. 

Javasolt nyelvtudás: angol 

Irodalom:  

Basil, D. Z. – Diaz-Meneses, G. – Basil, M. D. (2019): Social Marketing in Action: Cases from Around the World. Wiesbaden: Springer. 

Fokasz N. et al. (szerk.) 2020. Koronavírus idején. Budapest: Replika. 

French, J. – Gordon, R. (2018): Strategic Social Marketing: For Behaviour and Social Change. Los Angeles et al.: Sage. 

Galan-Ladero, M. M. – Alves, H. M. (2019): Case Studies on Social Marketing: A Global Perspective. Wiesbaden: Springer. 

Kline, W. N. (2011): Hands-On Social Marketing: A Step-by-Step Guide to Designing Change for Good. Los Angeles et al.: Sage. 

Kotler, P. – Lee, N. R. (2015): Social Marketing: Changing Behaviors for Good. Los Angeles: Sage. 

Kovács L. (szerk.) (2020): Globális kihívás – lokális válaszok. A koronavírus (Covid19) gazdasági és társadalmi összefüggései és hatásai. Szombathely: Savaria University Press. 

Lee, N. R. – Kotler, P. (2019): Social Marketing: Behavior Change for Social Good. Los Angeles et al.: Sage. 

Lefebvre, R. C. (2013): Social Marketing and Social Change. San Francisco: Jossey-Bass. 

Meyer-Emerick, N. (2015): Using Social Marketing for Public Emergency Preparedness: Social Change for Community Resilience. New York: Routledge. 

Stewart, D. W. (2015): The Handbook of Persuasion and Social Marketing. Santa Barbara–Denver– Oxford: Praeger. 

KOVÁCS LÁSZLÓ: A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY RÖVID ÉS HOSSZÚ TÁVÚ HATÁSAI A FOGYASZTÓI MAGATARTÁS VÁLTOZÁSÁRA 

A koronavírus-járvány hatására fogyasztói viselkedésünk megváltozott. Az online vásárlások előtérbe kerültek, egyes termékcsoportok iránt lecsökkent, míg mások iránt megnövekedett a kereslet. A hiánygazdaságból ismert képekkel is találkoztunk: az üres polcok képei mellett az (indokolatlan?) árufelhalmozás képei is megjelentek a médiában és közösségi média felületein is. 

A kérdés, hogy fogyasztói magatartásunk rövid, illetve hosszú távon mennyire változott meg: egy váratlan esemény hatására tapasztaltunk kilengéseket a keresletben, és a magatartásunk alapvetően nem változott, vagy az események hatására alapvetően változott meg vásárlói és fogyasztói magatartásunk? Például: tudatosabban és körültekintőbben vásárolunk-e, figyelembe vesszük vásárláskor az esetleges hiányokat, mennyire élünk a digitális gazdaság kínálta lehetőségekkel? A hiányokról szóló képek és hírek hogyan befolyásolták az egyéni vásárlási magatartásokat? 

A kutatás célja a fogyasztói magatartásban bekövetkezett változások rövid és hosszútávú elemzése: egyrészt hogyan alakultak át rövid távon fogyasztási szokásaink (statisztikai, ágazatai adatok elemzése), másrészt milyen hosszú távú átrendeződést tapasztalhatunk a fogyasztói szokásokban. Az elemzés empirikus adatokat is felhasznál, amelyek lehetnek big data adatok, de hagyományos kérdőívek vagy interjúk is. 

A cél a fogyasztói magatartás változásinak komplex elemzése és a jelenségek tudományos diskurzusba illesztése és annak bemutatása, hogy a jelen helyzet fogyasztói magatartása beleilleszthető-e – és ha igen, hogyan – a hagyományos fogyasztói magatartás elméleteibe. 

Javasolt nyelvtudás: angol 

Irodalom:  

Belk, R. W. et al. (2013): Qualitative Consumer and Marketing Research. Los Angeles et al.: Sage. De Mooij, M. (2004): Consumer Behavior and Culture. Thousand Oaks–London–New Delhi: Sage. Evans, M. et al. (2019): Consumer Behaviour. Hoboken: Wiley. 

Gröppel-Klein, A.–Kroeber-Riel, W. (2013): Konsumentenverhalten. München: Vahlen. Hofmeister-Tóth Á. (2015): A fogyasztói magatartás alapjai. Budapest: Akadémiai. 

Kovács L. (szerk.) (2020): Globális kihívás – lokális válaszok. A koronavírus (Covid19) gazdasági és társadalmi összefüggései és hatásai. Szombathely: Savaria University Press. 

Lennerts, S. et al. (2019): Käuferverhalten. Stuttgart: UTB. 

Schiffman, L. G. – Wisenblit, J. L. (2018): Consumer Behavior. New York: Pearson. Solomon, M. (2013): Consumer Behavior. Harlow: Pearson. 

Törőcsik M. (2017): Fogyasztói magatartás. Budapest: Akadémiai. 

KOVÁCS LÁSZLÓ: ZÖLD(ÜLŐ) TÁRSADALOM 

A közelmúltban megfigyelhettük, hogy a vállalatok hangsúlyt fektetnek termékeik és szolgáltatásaik fenntarthatóságára és klímasemlegességére, valamint arra, hogy minél kisebb ökológiai lábnyomot hagyjanak. A fogyasztókban is egyre nagyobb az igény arra, hogy vásárlásaiknál ezeket a jellemzőket is figyelembe vegyék döntéseik során. 

A kutatás célja annak vizsgálata egy termékcsoport vagy egy (szűkebb) ágazat esetében, hogy a vállalatok CSR-tevékenysége, illetve a reklámokban megjelenő, környezetvédelemre utaló (akár nem explicit, képi, csomagoláson megjelenő, stb.) utalások mennyire befolyásolják a fogyasztók vásárlási hajlandóságát, illetve hogyan változtatják meg attitűdjeiket és preferenciáikat. 

A kutatás egyrészt szekunder forrásokra (statisztikai, ágazatai adatok elemzése, márkakommunikációs stratégiák elemzések), másrészt primer (big data adatok, hagyományos kérdőívek, interjúk) adatokra is támaszkodhat. 

A cél a fogyasztói magatartás zöldebbé válásának komplex vizsgálata, a jelenségek tudományos diskurzusba illesztése. Ideális esetben a kutatás javaslatokat is megfogalmaz arra, milyen formában kommunikálható hatékonyabban egy adott termék kapcsán annak környezetbarát volta. 

Javasolt nyelvtudás: angol 

Irodalom:  

Altinbasak-Farina, I. – Burnaz, S. (2019): Ethics, Social Responsibility and Sustainability in Marketing. Wiesbaden: Springer. 

Balderjahn, I. (2013): Nachhaltiges Management und Konsumentenverhalten: Sales Management in der Konsumgüterindustrie. München: UVK. 

Belk, R. W. et al. (2013): Qualitative Consumer and Marketing Research. Los Angeles et al.: Sage. Braun R. (2015): Vállalati társadalmi felelősségvállalás. Budapest: Akadémiai. 

Dahlstrom, R. – Crosno, J. (2017): Sustainable Marketing. Chicago: Chicago Business Press Evans, M. et al. (2019): Consumer Behaviour. Hoboken: Wiley. 

Hofmeister-Tóth Á. (2015): A fogyasztói magatartás alapjai. Budapest: Akadémiai. Iannuzzi, A. (2017): Greener products. Boca Raton: CRC Press. 

Lennerts, S. et al. (2019): Käuferverhalten. Stuttgart: UTB. 

Martin, D. – Schouten, J. (2011): Sustainable Marketing. New Jersey: Prentice Hall. 

Meffert, H. et al. (2014): Sustainable Marketing Management: Grundlagen und Cases. Wiesbaden: Gabler. 

Peterson, M. (2012): Sustainable Enterprise: A Macromarketing Approach. Los Angeles et al.: Sage. Schiffman, L. G. – Wisenblit, J. L. (2018): Consumer Behavior. New York: Pearson. 

Solomon, M. (2013): Consumer Behavior. Harlow: Pearson. Törőcsik M. (2017): Fogyasztói magatartás. Budapest: Akadémiai. 

Németh Renáta: Az automatizált szöveganalitika szociológiai felhasználása

RC2S2 kutatócsoportunk szöveganalitikai módszerekkel vizsgál interneten és elektronikusan elérhető szöveges adatforrásokat. A digitális forradalom nemcsak új adatforrásokat hozott, hanem a társadalmat is átalakította. Szociológusként ennek az új típusú társadalomnak a megismerése a célunk, a computational irányzat (itt: natural language processing, NLP) eszközeivel. Kutatócsoportunk ennek a megközelítésnek a tartalmi szociológiai tudás felfedezésében történő kihasználását és új módszerek fejlesztését, szociológiai adaptálását és episztemológiai következményeinek feltárást tűzte ki célul. A hallgató a kar kutatócsoportjához csatlakozva e kérdésfeltevések mentén kapcsolódhat be szöveganalitikai kutatásainkba. A konkrét téma az érdeklődő hallgatóval egyeztetve, saját érdeklődési körének és aktuális kutatásaink függvényében fogalmazható meg, ezért erősen ajánlott a témavezető megkeresése a felvételit megelőzően. 

Felvehető hallgatók száma: 1  

Előírt nyelvtudás: angol 

További elvárások: Python nyelv és annak NLP-moduljainak ismerete, alapos kvantitatív módszertani felkészültség 

Irodalom:  

Aggarwal, C. C., & Zhai, C. (Eds.). (2012). Mining Text Data. New York: Springer-Verlag. DiMaggio, P. (2015). Adapting computational text analysis to social science (and vice versa). Big Data & Society, 2(2), 2053951715602908. doi:10.1177/2053951715602908 

Evans, J. A., & Aceves, P. (2016). Machine Translation: Mining Text for Social Theory. Annual Review of Sociology, 42(1), 21–50. doi:10.1146/annurev-soc-081715-074206 

Garg, N., Schiebinger, L., Jurafsky, D., & Zou, J. (2018). Word embeddings quantify 100 years of gender and ethnic stereotypes. Proceedings of the National Academy of Sciences, 115(16), E3635– E3644. doi:10.1073/pnas.1720347115 

Renáta Németh, Júlia Koltai: Sociological knowledge discovery through text analytics. In Rudas, Péli (szerk.): Pathways between Social Science and Computational Social Science - Theories, Methods and Interpretations, Springer, 2021. Megjelenés alatt 

Németh Renáta; Sik Domonkos; Máté Fanni (2020): Machine learning of concepts hard even for humans: the case of online depression forums; International Journal of Qualitative Methods 

Németh Renáta; Katona Eszter; Kmetty Zoltán (2020): Az automatizált szöveganalitika perspektívája a társadalomtudományokban. Szociológiai Szemle 

CSEPELI GYÖRGY–ÖRKÉNY ANTAL: EUROPEAN AND RUSSIAN NATIONAL IDENTITY, CULTURAL DIVERSITY AND POLITICAL CHANGE 

The main aim of the proposal is to identify commonality and diversity in perception of Europe from the side of the EU and the nearest neighbor countries – Russia and Moldova, to propose the expert recommendations for development of the EU Partnerships Strategies with neighboring counties. Project will contribute to mutual understanding between nations, development of intercultural communications, identification of similarities and differences of views from European and Russian, Moldavian sides and search for overcoming of contradictions on the issue of perception of what Europe is, its geographical and cultural borders, what people in project partner countries put into the words “being a European”. The main objectives are to identify the borders of Europe by perception of European, Moldavian and Russian sides, to observe the phenomena of European identity in EU and non EU-countries (Russia, Moldova), to investigate the issue of cultural security in multiethnic European region, spreading the output of the research on the both European and international level. These tasks can be fulfilled with support of strong, competitive and well organized research entity. 

Irodalom: 

György Csepeli, Antal Örkény (2020): Nation and migration, Budapest: CEU Press Felvehető hallgatók száma: 1 

Előírt nyelvtudás: angol 

CSEPELI GYÖRGY–ÖRKÉNY ANTAL: FIATAL MAGYAR SZAKÉRTELMISÉGIEK MOBILITÁSA ÉS MUNKAVÁLLALÁSA EURÓPÁBAN 

A kutatás alapkérdése, hogy Magyarország európai uniós csatlakozását követően létrejött közös gazdasági térben jelentkező egzisztenciális lehetőségek kiket mozgósítanak arra, hogy elhagyják Magyarországot, és az EU valamely más országába vállaljanak munkát, telepedjenek le, és képzeljék el életük folytatását. Vizsgáljuk, hogy a döntés mögött egy adott célországában való letelepedési szándék áll-e, vagy a schengeni határokon belül vett unió jelenti-e azt a terepet, ahol a vizsgálatba bevont személyek érvényesülni kívánnak. Fontosnak tartjuk annak a kérdésnek a megválaszolását, hogy a mobilitási döntést követően milyen változások jellemzik a magyar európai munkavállalók életének kulcsfontosságú területeit, ideértve a magánéletet, a társas kapcsolatokat, a munkát és a közérzetet. A változások értékelését kutatva fel kívánjuk tárni a mobil európai munkavállalók siker és kudarc attribúcióinak szerkezetét és konfliktusait. Kíváncsiak vagyunk az igényszint változásaira, a mobilitási döntést megelőző és követő társadalmi és társas státus változásaira, és a változások megélésére. A munkában való sikeresség esetében a felsőfokú tanulmányok során szerzett végzettség meghatározó szerepét gyanítjuk: az orvosi és műszaki területeken inkább a viszonylag sikeres érvényesülést, a bölcsész és közgazdász szakirányú végzettség esetében a sikerért való küzdést valószínűsítjük.  

A mobilitási narratívák legalább három vonatkoztatási keret vizsgálatát teszik lehetővé. Az első, amit természetesen csak retrospektíven tudunk vizsgálni, a mobilitási döntést megelőző vonatkoztatás, mely megalapozta a döntést, azt sugalva, hogy az otthonmaradáshoz képest a mobilitás előnyösebb. A döntést követően felmerül a vonatkoztatás kérdése megint, nevezetesen, hogy a személynek el kell döntenie, hogy jó helyre került vagy rossz helyre került, hiszen más országba is mehetett volna. A harmadik, és legfontosabb vonatkoztatás az új környezetben megy végbe, összehasonlítva a saját státust másokhoz, részint a hozzá hasonló magyarokhoz, részint más migránsokhoz, részint a honosokhoz, és legfőképpen az otthon maradottakhoz. 

Irodalom: 

Kováts, András ; Papp, Z. Attila: Patterns of Success amongst Hungarians Living in the UK. SZOCIOLÓGIAI SZEMLE 26 : 4 (2016), pp. 95-123. , 29 p. 

Kováts, András ; Soltész, Béla: Mit tudunk a kivándorlásról?: Műhelybeszélgetések. Gondolat Kiadó, Budapest (2018) , 227 p. 

Felvehető hallgatók száma: 1  

Előírt nyelvtudás: angol 

ÖRKÉNY ANTAL: CONSTRUCTING BORDER ETHNIC IDENTITIES AND MIGRATION EXPERIENCES ALONG THE BORDER OF EU (ENRI RESEARCH 2010 

The proposed research project “Interplay of European, National and Regional Identities: nations between states along the new eastern borders of the European Union” is aimed at a deeper understanding of the ways in which the modern European identities and regional cultures are formed and inter-communicated in the Eastern part of the European continent.In this project we aim to galvanise these three perspectives on the dynamic relationships between identities and state restructuring. More specifically the project explore the ways in which European, national and regional identities are constituted and negotiated through individual and group narratives and practices within an increasingly complex set of institutional arrangements. The project explores the interrelation between individual identities (increasingly complex), group identities (where there is a growing significance of cosmopolitan and European identities parallel to national and regional identities), and institutional frameworks (still dominated by the state, but with the increasing significance of non-state actors). The broader post-socialist space offers different contexts within which we can explore the changing relationships between identities, nations and states. These are for example: post-communist Eastern European countries; post-soviet countries with a historical claim on nation and state; post-soviet nation-states that emerged within the boundaries of the Soviet republics; post-imperial state and nation in the case of Russia. 

Irodalom: 

2012: /Antal Örkény, Mária Székelyi / “Constructing Border Ethnic Identities along the Frontier of Central and Eastern Europe”, in Interplay of European, National and Regional Identities: Nations between States along the New Eastern Borders of the European Union. Research Report #3, ENRI-East Thematic Comparative Papers (eds: Hans-Georg Heinrich,Alexander Chvorostov), http://www.enri-east.net/wp- content/uploads/Tender_book_09072012.pdf, pp. 64-89. 

2012: /Antal Örkény, Mária Székelyi / “Diasporas in Europe’s boundary regions: characteristics of generalized trust and trust in institutions”, in Interplay of European, National and Regional Identities: Nations between States along the New Eastern Borders of the European Union. Research Report #3, ENRI-East Thematic Comparative Papers (eds: Hans-Georg Heinrich, Alexander Chvorostov), http://www.enri-east.net/wp- content/uploads/Tender_book_09072012.pdf, pp. 90-111. 

2012: /Antal Örkény, Mária Székelyi/ “Origin, identity conservation, assimilation”, Central European Political Science Review Vol. 13. No. 49. Fall 2012, pp. 9-28. 

2012: /Antal Örkény, Mária Székelyi/ “National identity of people living in the border zones. Hungarian-Slovakian-Ukrainian ethnic identity”, Central European Political Science Review Vol. 13. No. 50. Winter 2012, pp. 110-134. 

2013: /Antal Örkény, Mária Székelyi/ “Származás, identitásőrzés, asszimiláció” (Ethnic origin, identity preservation, and assimilation), Pro Minoritate, 2013 tavasz, 44-59.pp 

2015: /Antal Örkény, Mária Székelyi ”Ahatármentiség szerepe”, (Role of border in microsociology) /Antal Örkény, Mária Székelyi/ in Határhatások (eds.. Sik, E., Surányi, R.), Budapest: ELTE - TARKI,  pp. 297-315. old. 

https://www.academia.edu/12113087/Hat%C3%A1rhat%C3%A1sok 

2015: /Antal Örkény, Mária Székelyi/ ”Határrégió és etnikai identitás” (Border effect and ethnic identity),in Határhatások (eds. Sik, E., Surányi, R.), Budapest: ELTE - TARKI, pp. 332-356. old. 

https://www.academia.edu/12113087/Hat%C3%A1rhat%C3%A1sok 

2015: /Antal Örkény, Mária Székelyi/ “Constructing Border Ethnic Identities along the Frontier of Central and Eastern Europe”, Identities: Global Studies in Culture and Power, 2015 http://dx.doi.org/10.1080/1070289X.2015.1059342 

Felvehető hallgatók száma: 1 Előírt nyelvtudás: angol 

ÖRKÉNY ANTAL: A KÖZNAPI IGAZSÁGOSSÁGI ÍTÉLETEK ÉS A GENERÁCIÓK KÖZÖTTI IGAZSÁGOSSÁGI ELVEK KÖZÉP- EURÓPÁBAN 

A javasolt téma egy közel két évtizedes múltra visszanyúló nemzetközi összehasonlító empirikus kutatás eddigi adatbázisainak az „újrahasznosításáról”, illetve ezen adatokból kiinduló új elméleti vagy módszertani kutatási kérdések megválaszolásáról szól. A kutatás célja, hogy az empirikus szociológia eszközeivel feltárjuk a piaci folyamatokra, a társadalmi viszonyokra, az elosztási rendszerekre, a társadalmi egyenlőtlenségek okaira és a mindennapi kapcsolatokra vonatkozó köznapi igazságossági nézeteket. Vizsgálatunk során a mérni kívánt igazságossági szempontok szorosan kapcsolódnak egy 1991-ben, 1996-ban és 2005-ben végzett nemzetközi összehasonlító kutatás (ISJP) már kipróbált koncepciójához és mérési eljárásához. Az identikus itemek lehetőséget nyújtanak az attitűdök időbeli és országok közötti változásának a mérésére. Mivel az igazságos társadalomról való közgondolkodás napjainkra a hagyományos tematizációkról (társadalmi szegénység, településbeli különbségek, foglalkozási, jövedelmi és tudásbeli egyenlőtlenségek, stb.) olyan új témák felé fordult, mint a jövő generációk iránti felelősség, és ennek megosztása a társadalomban, a társadalmak elöregedése, és az életkorukat tekintve kimenő generációk méltó emberi élethez való juttatása, a generációk közötti egyéni és kollektív transzferek, a társadalmi beruházások generációk közötti igazságos megosztása, a közjavakból való részesedés és a társadalmi szolgáltatások megosztása a generációk között, ezért a kutatás negyedik hulláma 2008-ban kiemelt szerepet szánt a generációs igazságosság vizsgálatának.A magyar kérdezést a TÁRKI bonyolította. Felkérésünk szerint a generációs alminták jobb összehasonlíthatósága érdekében nem 1000 fős, hanem 1300 fős mintával dolgoztunk, amelyben a generációk szerint felsúlyozhatók a fiatalabb és idősebb korosztályokat. A kutatás keretében ugyancsak szerepelt egy diád vizsgálat, amelyben 391 páros relációban kérdeztük a szülőt és a 18 évesnél idősebb különélő gyermeket. A szülő-gyerek diád identikus kérdőívre válaszolt, ami lehetőséget kínál az értékvilág közvetlen generációs összefüggéseinek tesztelésére. 

Irodalom: 

Örkény Antal (1997): Hétköznapok igazsága. Igazságossági felfogások egy nemzetközi összehasonlítás tükrében. (Everyday Justice. Perception of Social Justice in a Comparative Perspective) Budapest: Uj Mandátum Kiadó 

Örkény Antal Székelyi Mária (2011): “Az igazságosság labirintusaiban” (In the labyrinths of Justice), in Az igazságosság labirintusaiban. Társadalmi méltányosság és generációs igazságosság a 21. század Magyarországán, eds: Antal Örkény, Mária Székelyi/, Budapest: Sik Kiadó, 2011, 19-52 pp. 

Örkény Antal Székelyi Mária (2011)/: “Családi transzferek és családon belüli értékválasztások” (Family transfers and value judgments), in Az igazságosság labirintusaiban. Társadalmi méltányosság és generációs igazságosság a 21. század Magyarországán, eds: Antal Örkény, Mária Székelyi/, Budapest: Sik Kiadó, 2011, 53-90 pp. 

Örkény Antal Székelyi Mária (2011): “A nagy elosztási rendszerekről vallott nézetek generációs vonatkozásai” (Generational justice concerns in attitudes toward distributive systems), in Az igazságosság labirintusaiban. Társadalmi méltányosság és generációs igazságosság a 21. század Magyarországán, eds: Antal Örkény, Mária Székelyi/, Budapest: Sik Kiadó, 2011, 91-105 pp. 

Felvehető hallgatók száma: 1 Előírt nyelvtudás: angol 

SIMON DÁVID:AZ EURÓPÁN BELÜLI MIGRÁCIÓ OKAI, JELLEMZŐI ÉS TÁRSADALMI, MUNKAERŐPIACI HATÁSAI 

A téma kapcsolódik nemrég lezárult és korábbi OTKA kutatásunkhoz, illetve tervezett további kutatásainkhoz. Számos korábbi elemzésünkben a Magyarországon elérhető adatbázisok (Népszámlálás, Munkaerőpiaci felmérés, Diplomás Pályakövetési Rendszer, a NAV és más államigazgatási szervek összakpcsolt adatbázisa) mellett saját adatfelvételeink (határmenti ingázás Ausztriába, orvoselvándorlás, külföldön élő magyarok) alapján vizsgáltuk az elvándorlás kérdését. Számos ötletünk maradt (visszavándorlás hatásai, kapcsolathálózati hatások szerepe, percepciós torzitások) a már meglévő adatok további elemzésére, illetve további    -    innovatív    (például    a    Facebook    és    más     közösségi     média megjelenések szöveganalitikai vizsgálatán keresztül). Mindezek mellett várjuk és támogatjuk a doktoranduszok ötleteit, régóta csapatban dolgozunk, így van tapasztalatunk a közös munkában is. 

TAKÁCS ERZSÉBET: KÜLFÖLDI HATÁSOK ÉS TRANSZFEREK A MAGYAR SZOCIOLÓGIÁBAN A 20. SZÁZAD MÁSODIK FELÉTŐL NAPJAINKIG 

A probléma azért különösen érdekes, mivel a nyugati tudományos minták több évtizeden keresztül egy olyan „szocialista társadalomtudományba” szivárogtak be, melynek egy ettől egészen eltérő, a Szovjetunióból érkező külső mintának is meg kellett felelnie. Magának a szociológiának a szétverése, majd az újraszervezése is szovjet döntés eredménye volt. Ez egyszerre jelentette a Szovjetunióból adaptált intézményi és hatalmi struktúrák kiépülését és a társadalomtudományos gondolkodást meghatározó ideológia terhes jelenlétét. Miközben a szovjet szociológia tiltott, tűrt vagy éppen támogatott állapota (s az ezt előidéző politikai, társadalmi tényezők együttese) befolyásolta a magyarországit, a hazai szociológiára mind sajátos társadalmi közege, mind kulturális hagyományai okán a nyugati minták (is) hatottak. Ezek adaptálásában nagy szerepet játszottak taktikai megfontolások úgy a tudományos hatalmat birtoklók, mint az újítók részéről. Az államszocialista időszakot meghatározó ideológiai kényszerek és a meghatározó társadalmi-politikai kontextus a nyugati szociológia recepcióját is befolyásolta. A kutatás lehetséges iránya lehet az átfogó vizsgálat olyan szakszociológiai területeken, ahol nyilvánvaló a nyugati befolyás, másfelől az intézménytörténet és/vagy tudománytörténet, az empirikus vizsgálatok, valamint az elméleti munkák és/vagy a tudományos publicisztika (akár a „laikus” szociológiaként is funkcionáló értelmiségi diskurzus) feldolgozása és kontextusba helyezése. A kutatási téma kiváló lehetőség komparatisztikai jellegű dolgozat elkészítésére. 

Irodalom:  

Szabari Veronika: Az 1960-es években intézményesülő magyar szociológia társadalmi és politikai környezete, KORALL: TÁRSADALOMTÖRTÉNETI FOLYÓIRAT : 80 pp. 79-100, (2020) 

Takács Erzsébet: In the Mantle of professionalization: The openness and confinement of Hungarian family sociology in the 1970s and 1980s, MÚLTUNK - POLITIKATÖRTÉNETI FOLYÓIRAT 64 : special issue pp. 155-191, (2019) 

Victor Karády - Péter Tibor Nagy: Sociology in Hungary. A Social, Political and Institutional History, Springer International Publishing, 2019 

TAKÁCS ERZSÉBET: SZOLIDARITÁSKONCEPCIÓK TEGNAP ÉS MA 

A – többnyire – pozitív értelemben elgondolt szolidaritás egyre gyakrabban jelenik meg a közbeszédben és a társadalomtudományi szakirodalomban is, miközben a kollektív cselekvések lehetőségei mindinkább beszűkülnek és bizonyos területekre koncentrálódnak. Miközben magának a szolidaritásnak a jelentése mind problematikusabbá, mind összetettebbé, mind ellentmondásosabbá válik, számos közösség, szervezet és mozgalom tesz erőfeszítéseket az egyéni és közösségi szolidaritás működtetésére, megteremtve ezzel a szolidaritáshoz kapcsolódó kollektív cselekvés számos formáját (közöttük társadalmi megközelítésből nézve diszfunkcionálisakat is). A kutatás lehetőséget teremt a szolidaritás jelenkori alakváltozásának követésére, valamint a kollektív cselekvés lehetőségterének feltérképezéséhez, elméleti vagy empirikus perspektívájú dolgozat  elkészítésére. 

Irodalom:  

Nyilas Mihály - Rácz Andrea - Sik Domonkos - Szécsi, Judit - Takács, Erzsébet - Zakariás, Ildikó:Kontingens szolidaritás - elemzési szempontok a késő modern segítési interakciók  vizsgálatához, ESÉLY: TÁRSADALOM ÉS SZOCIÁLPOLITIKAI FOLYÓIRAT 31 : 1 pp. 3-23, (2020) 

Takács Erzsébet: A szolidaritás alakváltozásai: Az együttműködés lehetőségei és gátjai a mai Magyarországon, Budapest, Magyarország : Napvilág Kiadó (2018) 

Leitinen, Arto – Pessi, Anne Birgitta (szerk.): Solidarity: Theory and Practice, Lexington Books, (2014) 

TAKÁCS ERZSÉBET: BIOPOLITIKA A SZOCIOLÓGIAI KUTATÁSOKBAN – ELMÉLET ÉS EMPÍRIA 

A test egyre hangsúlyosabb (köz)politikai tétté válásával egyre több gyakorlati kutatás épül biopolitikai elméleti koncepciókra. A fenti témamegjelölés egyszerre ad lehetőséget egy tágabb, interdiszciplináris, elméleti megközelítésű, illetve egy egészen konkrét, a mindennapi életet, egészséget, identitást stb. célzó empirikus vizsgálódásnak. 

Irodalom: 

Agamben, Giorgo (1998) Homo sacer: Sovereign Power and Bare Life. Standford, University Press. Fassin, Didier – Memmi, Dominique (2004): Le gouvernement des corps, Paris: EHESS. 

Michel Foucault írásai 

VAJDA JÚLIA: A SOÁ ALULNÉZETBŐL 

Könyvtárnyi a soá kutatásának irodalma. Ugyanakkor ezen irodalomnak csak kis hányada foglalkozik azzal, amit a „kisember” élt meg ‒ lett légyen a zsidóság üldöztetésének idején bármelyik „oldalon” is, s a fiatalabb nemzedékek esetében legyen bármelyik oldal leszármazottja is. A túlélők és leszármazottak szerény mértékben, de mégis megjelenő hangja mellől még inkább hiányzik az elkövetők, s még inkább a tétlen szemtanúk és leszármazottak hangja. Ennek megfelelően szívesen vállalom olyan hallgatók doktori dolgozatának tutorálását, akiket ezek a „hangok” érdekelnek, akiket a soá emlékezete érdekel, aki ezeket szeretné megtalálni akár Magyarországon, akár külföldön, akár a magyarországi soá, akár a külföldön történt zsidóüldözés vonatkozásában, akármelyik „pillanatára” vonatkozóan az azóta eltelt több, mint hetven évnek, s persze, ezzel együtt, a megelőző „előkészítő időszakoknak” is. Mindezek kutatásában természetesen szervesen kapcsolódik össze az emlékezetkutatás tágabb szakirodalma mellett a konkrétan a témára összpontosító olvasmányok feldolgozása és az empirikus kutatómunka is. Ez utóbbi mára természetesen a soát megélt nemzedékek utolsó még élő tagjaival való interjúk készítése mellett a leszármazottakkal való interjúk készítését, s írott emlékezeti anyagok, naplók, levelek, memoárok, feldolgozását is jelentheti. 

Irodalom: 

Agamben, Giorgio: Ami Auschwitzból maradt. Budapest, Kijárat Kiadó, 2019. 

Gács Anna: A vágy, hogy meghatódjunk, megjelenés alatt Magvető Kiadó, 2020. 

Hass, Aaron: The Aftermath. Living with the Holocaust. Cambridge, Cambridge University Press, 1996. 

Hirsch, Marianne–Spitzer, Leo: The witness in the archive: Holocaust Studies/Memory Studies. Memory Studies, 2009/2. 151–170. 

Levi, Primo: Akik odavesztek és akik megmenekültek. Budapest, Európa Könyviadó, 1990. 

Loridan-Ivens, Marceline: És te nem jöttél vissza. Budapest, 21. Század Kiadó, 2018. 

Rosenfeld, Alvin H.: A holokauszt vége. Budapest, Gondolat Kiadó, 2013. 

Vajda Júlia: Ott, akkor – Túléléstörténetek a soából, megjelenés alatt, Múlt és Jövő kiadó, 2020 

Előírt nyelvtudás: angol vagy német  

Ajánlott nyelvtudás: német vagy angol  

Felvehető hallgatók száma: 3 

VAJDA JÚLIA: TOTÁLIS INTÉZMÉNYEK KELETKEZÉSE ÉS LE(NEM)BONTÁSUK FOLYAMATA 

Komoly adóssága a rendszerváltás utáni magyar szociálpolitikának a hatókörébe tartozó totális intézményeknek a lebontása. Bár a jelen struktúra nem csak, hogy nem felel meg azoknak az egyezményeknek, amelyeket Magyarország a rendszerváltás óta aláírt, de köztudomásúlag nincs tekintettel sem a bennük „gondozottak”, sem valójában az ott dolgozók emberi méltóságára, sem egyéb szempontok szerinti „jóllétére”, a felszámolásuk irányába tett lépések nem elégségesek ahhoz, hogy a helyzet belátható időn belül radikálisan átalakuljon. 

Mindazonáltal az, hogy vannak ilyen jellegű lépések, nem csak, hogy önmagában is örvendetes, de lehetőséget nyújt egy olyan kutatás számára, amely ezt a lebontási folyamatot szeretné kutatni, s ennek részeként azt a szerepet, amelyet a – különböző fajta – intézmények a bennük „érintettek” (dolgozók, gondozottak, hozzátartozók) életében betöltenek. Szívesen vállalom tehát olyan hallgatók tutorálását, akiket érdekelnek a totális intézmények, azok története, s a lebontásuk folyamata, az akörüli érdek- s egyéb harcok. 

Irodalom: 

Foucault, M. (1990): Felügyelet és büntetés: A börtön története. Gondolat Könyvkiadó 

Burstow, B. (2016). Psychiatry Interrogated: An Institutional Ethnography Anthology. New York: Palgrave Macmillan 

Bugarszki Zsolt (2011) Intézménytelenítés Magyarországon a mentális problémák kezelése területén In: Esély, 2011/2 

Hronyecz I.- Mátics K. -Klucsai B. (2004): Lakóotthonok és rehabilitációs intézmények a pszichiátriai betegek ellátórendszerében. Kapocs III. (2.) 32-50. 

Radványi Katalin-Regényi Enikő Mária- Csorba János (2013) „Emberhez méltó jobb lakó- és életkörülmények nekik is”. Értelmileg akadályozott emberek életminõsége és a kitagolás kérdése In: Gyógypedagógiai Szemle 2013/4 

Verdes Tamás (2009): „A ház az intézet tulajdona”; Esély 2009/4 92-112.p 

Előírt nyelvtudás: angol  

Ajánlott nyelvtudás: német 

Felvehető hallgatók száma: 3 

VAJDA JÚLIA: ÉLETTÖRTÉNET, NARRATÍVA, IDENTITÁS ‒ EGY HERMENEUTIKAI PERSPEKTÍVA 

Azon hallgatók jelentkezését várom a témára, akiket érdekelnek a fenti „kulcsfogalmak” összefüggései, akik szívesen gondolkodnak az azokhoz kapcsolódó episztemológiai és emlékezettudományi problémákon. Akik szívesen dolgoznák fel a téma széles értelemben vett szakirodalmát a filozófiától a pszichológián át a szociológiáig. Értelmezésemben a témába belefér, illetve hozzátartozik az is, hogy milyen módszerekkel lehet az ilyen jellegű kérdéseket, témákat kutatni, sőt, maguk az ezekkel a módszerekkel végzett empirikus kutatás is. Éppen ezért örömmel veszem azok jelentkezését is, akik a teoretikus problémákkal részben konkrét empirikus kutatás kapcsán kívánnak foglalkozni, illetve akik olyan empirikus kutatást terveznek, amelynek fókuszában olyan téma áll, amelynek kutatásában a narratív interjús és hermeneutikai elemzési módszer gyümölcsözően használható. 

Irodalom: 

Clifford, James: Részleges igazságok. Helikon: irodalomtudományi szemle, 1999/4. 494–513. 

Paul Ricoeur: Onself as Another. University of Chicago Press, 1992. Sixth study: The Self and Narrative identity, 113–139. illetve Uő: Az én és az elbeszélt azonosság. In: Uő: Válogatott irodalomelméleti tanulmányok. Osiris, Budapest, 1999. 373–413. 

Rosenthal, Gabriele: Erlebte und erzählte Lebensgeschichte. Gestalt und Struktur biographischer Selbstbeschreibungen. Frankfurt–New York, Campus Verlag, 1995. 

Schütze, Fritz: Biographieforschung und narratives Interview. In: Neue Praxis, 1983/3. 283–293. 

Tengelyi László: Élettörténet és önazonosság, Holmi, 1998/4 

White, Hayden: A történelem terhe. Budapest, Osiris Kiadó, 1997.  

Előírt nyelvtudás: angol vagy német 

Ajánlott nyelvtudás: német vagy angol 

Felvehető hallgatók száma: 3 

VAJDA JÚLIA: ÖRÖKBEFOGADÓK ÉS ÖRÖKBEFOGADOTTAK 

A témát tulajdonképpen szélesebben értem, mint amit e szavak feltétlenül takarnak: bárkit szívesen fogadok, akit az örökbefogadás, a nevelőszülői lét problémája, illetve az ilyen helyzetben való felnövekvés, sőt, a másik oldalon az állami gondozotti lét érdekel. 

Irodalom: 

Fisher, Allen P. (2003): Still „Not quite as good as having your own”? Toward a sociology of adoption. Annual Review of Sociology, (29), 1, 335–361. http://www.researchgate.net/publication/234838568_Still_Not_Quite_As_Good_As_ Having_Your_Own_Toward_a_Sociology_of_Adoption (utolsó letöltés: 2015. 03. 16.) 

Kressierer, Dana Katherine – Bryant, Clifton D. (1996): Adoption as deviance:Socially constructed parent-child kinship as a stigmatized and legally burdened relationship. Deviant Behavior: An Interdisciplinary Journal, (17), 4, 391– 415. 

Lansford, Jennifer E. –Ceballo, Rosario –Abbey, Antonia –Stewart, Abigail J.(2001): Does family structure matter? A comparison of adoptive, two-parent biological, single-mother, stepfather, and stepmother households. Journal of Marriage and Family, (63), 3, 840–851. http://deepblue.lib.umich.edu/handle/2027.42/74184 (utolsó letöltés: 2015. 03. 16.) 

Neményi Mária – Messing Vera (2007): Gyermekvédelem és esélyegyenlőség. Kapocs, (6), 1, 2–19. 

Silverstein, Louise B. – Auerbach, Carl F. (1999): Deconstructing the Essential Father. American Psychologist, (54), 6, 397–407. http://psycnet.apa.org/psycinfo/1999-05337-001 (utolsó letöltés: 2015. 03. 16.) 

Szalma Ivett (2014): A gyermekvállalás társadalmi normái és a mesterséges megtermékenyítéssel kapcsolatos attitűdök vizsgálata Magyarországon és Európában. Replika, 85–86 (2014/1), 35–55. 

Szilvási Léna (1997): Az örökbefogadásról, másképpen. Esély 1997/2: 75–85. http://www.esely.org/kiadvanyok/1997_1/csopertmunka.pdf 

DÁVID LÓRÁNT DÉNES: TURIZMUSSZOCIOLÓGIAI VIZSGÁLATOK MAGYARORSZÁGON ÉS A VILÁGBAN 

Ez a téma arra a kérdéskörre összpontosít, amely a szociológiai kutatásoknak a turisztikai piacon végzett elvégzésének fontosságára hívja fel a figyelmet. Ugyan több évtizede folynak nemzetközi és Magyarországon is vizsgálatok, azonban napjainkban új dimenziók és irányzatok jelentek meg az ilyen típusú kutatások terén. Az utazási döntések gyakorlatának megváltozása önmagában is számos irányt, feladatot kínál. Új fejleményeknek tekinthetjük, a teljesség igénye nélkül például a következőket: érzelmek, érzékszervi tapasztalatok, lényegesség, nemek, ageizmus, etika, szexualitás, étkezési hagyományok, ivás-kultúra, kulturális antropológia, boldogság, biztonságérzet, veszélyek, pandémia. Megállapítható, hogy az utóbbi években a turizmus szociológiáját három általános tendencia jellemezte: a speciális szociológiai vizsgálatok növekvő alkalmazása a turizmusban, a turisztikai jelenségek új szociológiai aspektusainak, valamint a turisztikai utazási döntések ok-okozati összefüggéseinek vizsgálata. 

Irodalom:  

Michalkó, Gábor (szerk.)-Rátz, Tamara (szerk.) 2013: Jó(l)lét és turizmus: utazók, termékek és desztinációk a boldogság és a boldogulás kontextusában 

Budapest, Magyarország, Székesfehérvár, Magyarország: Kodolányi János Főiskola, Magyar Földrajzi Társaság, MTA CSFK Földrajztudományi Intézet (2013), 268 p. http://www.mtafki.hu/konyvtar/kiadv/Jollet_kotet.pdf 

Scott A. Cohen &Erik Cohen 2019: New directions in the sociology of tourism Current Issues in Tourism, Volume 22, Issue 2, (2019) pp. 153-172. 

https://www.tandfonline.com/doi/abs/10.1080/13683500.2017.1347151?journalCode=rcit20