A Doktori Iskola nem kizárólag a meghirdetett témákban várja a felvételizők jelentkezését. Azok, akik a Doktori Iskolában a kiírt kutatásokhoz kívánnak csatlakozni, keressék meg a megadott címeken a kutatást meghirdető oktatókat, a jelentkezéshez szükséges kutatási tervet vele együtt készítsék el.

Antal Miklós: A MUNKAIDŐ-CSÖKKENTÉSI STRATÉGIÁK GYAKORLATI MEGVALÓSÍTÁSA

A 20. század közepe óta a termelés produktivitásának növekedését elsősorban a fogyasztás növelésére, nem a munkaidő csökkentésére fordítottuk. Különösen igaz ez az 1980-as évek utáni időszakban, amikor a fizetett munkaidő csökkenése Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban lelassult, megállt vagy a visszájára fordult. A termelés és fogyasztás növekedésén alapuló gazdasági modell létjogosultsága ugyanakkor napjainkra megkérdőjelezhető környezeti, jólléti és gazdasági szempontból is. A munkaidő-csökkentés megvalósíthatóságát és kívánatosságát vizsgáló MTA-ELTE Lendület New Vision kutatócsoport keretén belül kiírt doktori téma a munkaidővel kapcsolatos társadalmi küzdelmeket és azok eredményét vizsgálja. Milyen típusú munkaidő-csökkentési programok voltak sikeresek és melyek buktak el Európában az 1900-as évek óta? Hogyan változott az egyes módszerek – kollektív vagy egyéni, arányos fizetéscsökkenéssel együtt járó vagy órabért emelő, a munkanapok hosszát vagy számát változtató programok – esélye? Kik harcoltak a csökkentésért és kik küzdöttek ellene? A kutatási projekt szakirodalmi áttekintés, diskurzusanalízis és napjainkban zajló programok esettanulmányai segítségével keresi a válaszokat.Number of positions: 1

Felvehető hallgatók száma: 1

Elvárt nyelvtudás: Angol

Irodalom:

Spiegelaere S, Piasna A (2017) The why and the how of working time reduction, European Trade Union Institute, Brussels, Belgium

Antal Miklós: A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGÁRÓL SZÓLÓ VITA MÚLTJA, JELENE ÉS JÖVŐJE

A gazdasági növekedés környezeti fenntarthatósága nagyjából 50 éve, a Római Klub „Limits to growth” (1972) jelentése óta vitatéma. A vita azonban nem mindig ugyanolyan intenzitással és tartalommal zajlott sem a tudományban, sem a médiában. A kezdeti érdeklődés után a növekedési paradigma fenntarthatósága napjainkban válik újra fontos témává, nagy nevű tudósok és közéleti szereplők részvételével. A főáramú közgazdaságtani és politikai diskurzusnak viszont egyelőre nem része a GDP növelésén alapuló gazdasági paradigma megkérdőjelezése – ami egyes szereplők szerint hatalmas globális kockázatot jelent. Ahhoz, hogy alakítani lehessen a vita dinamikáját, ami a későbbi politikai változások egyik fontos előfeltétele, először meg kell érteni azt. Ki és miért vett és vesz részt a vitában, milyen érvekkel vagy álláspontokkal, kiket szólítanak meg és milyen válaszokat kapnak? Milyen mértékig szenved csorbát a tudomány működése azáltal, ha a paradigma kritikusai nem kapnak választ annak támogatóitól? A doktori kutatás a szakirodalom szisztematikus elemzéséből és a médiában folyó diskurzus vizsgálatából áll. Célja, hogy rámutasson a tudományos működés és a társadalmi párbeszéd anomáliáira, katalizálva ezen problémák enyhítését.

Felvehető hallgatók száma: 1

Elvárt nyelvtudás: Angol

Irodalom:

Daly, H (2013) A further critique of growth economics, Ecological Economics, 88, 20- 24.

Arapovics Mária: A CIVIL-NONPROFIT SZEKTOR ELMÉLETI KÉRDÉSEI

A civil szektor történelmi, társadalmi és gazdasági szerepének, a kisközösség állampolgári önszerveződés történelmi mintái, elméleteinek és gyakorlatainak vizsgálata. Az állami és civil felelősségvállalás kooperatív megoldásainak feltárása és kutatása. Hagyományos és innovatív civil cselekvési formák és gyakorlatok vizsgálata.

Felvehető hallgatók száma: 2

Elvárt nyelvtudás: Angol

Irodalom:

Anheier, H. – Glasius, M. – Kaldor, M. (szerk.) (2004): A globális civil társadalom 1-II. Typotex, Bp. 2004.

Antal Attila (szerk.) (2016): A civilek hatalma. A politikai tér visszafoglalása. Noran Libro Kiadó, 2016.

Statisztikai Tükör (2019Í) A nonprofit szektor legfontosabb jellemzői 2018-ban. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest.

Michael Meyer – Clara Maria Moder – Michaela Neumayr - Nicole Traxler – Peter Vandor: (2017): Civil társadalmi mintázatok Közép- és Kelet-Európában: Történelmi fejlődési utak és jelenlegi kihívások. In: Civil Szemle, 2017/1. 35-65.

Eva More-Hollerweger, Flavia-Elvira Bogorin, Julia Litofcenko, and Michael Meyer. ed. (2019) Civil Society in Central and Eastern Europe: Monitoring 2019 Edited by ERSTE Foundation. Vienna.

Peter Vandor, Nicole Traxler, Reinhard Millner, Michael Meyer ed. (2017). Civil Society in Central and Eastern Europe: Challenges and Opportunities. Publisher: ERSTE Foundation, Vienna.  http://www.erstestiftung.org/en/publication/civil-society-in-cee/

Eva More-Hollerweger, Flavia-Elvira Bogorin, Julia Litofcenko, and Michael Meyer. ed. (2019) Civil Society in Central and Eastern Europe: Monitoring 2019 Edited by ERSTE Foundation. Vienna.

Arapovics Mária: A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA

Hazai és külföldi közösségfejlesztés elméletének kutatása és összehasonlító elemzése, a közösségfejlesztő esetpéldák bemutatása és a közösségfejlesztés hatásvizsgálatának mérése, értékelése, a hatásvizsgálat módszertani kérdéseinek feltárása és innovatív módszerek megalapozása.

Felvehető hallgatók száma: 2

Elvárt nyelvtudás: Angol

Irodalom:

Arapovics, Mária; Bódog, András; Ponyi, László (szerk.)(2019): Kulturális közösségfejlesztési folyamatok vizsgálatai Magyarország településein: A Cselekvő közösségek projektben végzett kutatások eredményeit összefoglaló zárótanulmány. Budapest, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, NMI Művelődési Intézet, Országos Széchényi Könyvtár

Az európai közösségfejlesztés keretrendszere. (2014) In: Parola, (2016/4.), 11–15. Budapest: Közösségfejlesztők Egyesülete.

Craig, Garry–Gorman, Margo–Vercseg Ilona (2004): Budapesti nyilatkozat. Parola, (2004/1.), 3–4.

Csepeli György–Prazsák Gergő (2011): Az el nem múló feudalizmus. Budapest: Társadalmi Konfliktusok Kutatóközpont.

Vercseg Ilona (2011): Közösség és részvétel. A közösségfejlesztés és a közösségi munka gyakorlatának elmélete. Budapest: ELTE TáTK-Hilsher Rezső Szociálpolitikai Egyesület.

Community Development in Europe (2014) Report of the project European Citizens, Active Communities, supported by the Europe for Citizens programme of the European Commission and prepared by the European Community Development Network.

Arapovics Mária: A KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEK TÁRSADALMIASÍTÁSA, KÖZÖSSÉGI ALAPÚ MŰKÖDÉSI MÓDJA

A magyarországi kulturális intézmények közösségi alapú működésének feltárása, elemzése, a létező programok, kezdeményezések és gyakorlatok hatásának és nemzetközi gyakorlatainak összehasonlító vizsgálata. Az eltérő kulturális szakterületek szakmaspecifikus sajátosságainak kutatása, különös tekintettel a múzeumok, könyvtárak és közművelődési intézmények paradigmateremtő lehetőségeire.

Felvehető hallgatók száma: 2

Elvárt nyelvtudás: Angol

Irodalom:

Arapovics, Mária; Beke, Márton; Dóri, Éva; Tóth, Máté (szerk.) (2019) : A kulturális intézmények társadalmiasított működési módja. Budapest, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, NMI Művelődési Intézet, Országos Széchényi Könyvtár

Arapovics, Mária; Ponyi, László; Bódog, András (szerk.) (2019): Magyarországi múzeumok, könyvtárak és közművelődési intézmények reprezentatív felmérése.Budapest, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, NMI Művelődési Intézet, Országos Széchényi Könyvtár

Arapovics Mária (2018): Cultural community development and the role of museums in community development. CIVIL SZEMLE 4 : XV p. 184 (2018)

Arapovics Mária, Beke Márton, Dóri Éva, Tóth Máté: (2019): Communal Participation-based Management of Cultural Institution: Methodological Guide. Budapest, Magyarország : Szabadtéri Néprajzi Múzeum, NMI Művelődési Intézet, Országos Széchényi Könyvtár

International Cooperation Public Participation Guide: Process Planning Public Participation Guide. (é.n.): Washington, DC:United States Environmetal Protection Agency.  https://www.epa.gov/international-cooperation/public-participation-guide-process-planning

Museums 2020 Public perceptions of – and attitudes to  – the purposes of museums in society. (2012): London: Museums Association. http://www.museumsassociation.org/campaigns/museums2020/23072012museums2020-consultation

Simon, Nina (2010): The Participatory Museum. http://www.participatorymuseum.org/

Oldenburg, Ray (1989): The Great Good Place: Cafes, Coffee Shops, Community Centers, Beauty Parlors, General Stores, Bars, Hangouts, and How They Get You Through the Day. New York: Paragon House.

Arapovics Mária: A COVID-19 JÁRVÁNY HATÁSA A CIVIL TÁRSADALMI EGYÜTTMŰKÖDÉSEKRE

2020-ban a koronavírus, azaz a SARS-COVID-19 rázta meg a világot. Karantén, vészhelyzet, részleges kijárási tilalmak, gazdasági összeomlások, közösségi tevékenységek nélkülözése és sok-sok egyéni tragédia éve ez. Hogyan reagált a civil társadalom a változásokra? Milyen hatással van a járvány a közösségi kapcsolatainkra? A kutatások ebből az irányból indulnak.

Felvehető hallgatók száma: 2

Elvárt nyelvtudás: Angol

Irodalom:

Kovács László szerk. (2020): Globális kihívások – lokális válaszok. A koronavírus (Covid19) gazdasági és társadalmi összefüggései és hatásai. Savaria University Press, Szombathely.

World Social Report 2021. United Nations. https://www.un.org/development/desa/dspd/wp-content/uploads/sites/22/2021/05/World-Social-Report-2021_web_FINAL.pdf

BERÉNYI ESZTER: OKTATÁSI PRIVATIZÁCIÓ, AZ ÁLLAM KIHÁTRÁLÁSA A KÖZOKTATÁSBÓL ÉS EXIT-STRATÉGIÁK AZ ISKOLARENDSZERBEN

Az elmúlt néhány évtized egyik globálisan jellemző oktatáspolitikai jellegzetessége, hogy számos társadalomban történt, illetve történik meg a korábban túlnyomórészt közszolgáltatási szektorként működő oktatásból az állam jelentős mértékű kivonulása.

A téma keretében belül a trend magyarországi vizsgálata zajlik. Ennek keretében a közoktatáson belül és a közoktatást kiegészítve megjelenő különböző, a hagyományosan megszokott, „mainstream” oktatási formákhoz képest létrejövő új, vagy növekvő jelentőségre szert tevő oktatási szolgáltatásokat és szereplőket lehetséges kutatni. Ezek a következők: iskolaválasztás mind általános, mind középfokú szinten és ennek nyomán a helyi „oktatási kvázipiacok” alakulása, a különböző fenntartásban (állami-egyházi-magán) lévő iskolák viszonyrendszerének alakulása; a magántanulói státuszok, a „home schoolerek” és a tanulócsoportok létrejötte; valamint az árnyékoktatás különböző színterei, elsősorban a középfokú és felsőfokú felvételi előkészítő tanfolyamok, és ezek hatása a „mainstream” oktatáson belüli szelekciós folyamatokra.

Felvehető hallgatók száma: 2

Elvárt nyelvtudás: magyar, angol

Irodalom:

Ball, Stephen. 2012. The reluctant state and the beginning of the end of state education. Journal of Educational Administration and History, 44(2), 89-103.

Berényi, Eszter (2018): Szabad iskolaválasztás és szegregáció In: Fejes, József Balázs; Szűcs, Norbert (szerk.) Én vétkem : Helyzetkép az oktatási szegregációról Szeged, Magyarország : Motiváció Oktatási Egyesület, (2018) pp. 57-66. , 10 p.

Berényi, Eszter (2019): A szegregációs jéghegy csúcsa: Iskolaválasztás és szelekció a kisgimnáziumi felvételi folyamatban In: Fehérvári, Anikó; Széll, Krisztián (szerk.) Új kutatások a neveléstudományokban, 2018 : Kutatási sokszínűség, oktatási gyakorlat és együttműködések.

Budapest, Magyarország : L' Harmattan Kiadó, (2019) pp. 301-323. , 23 p.

Bray, M. (2011), “The challenge of shadow education: Private tutoring and its implications for policy makers in the European Union”. Brussels: European Commission.

Eggendorfer, N -Kopp: , M: Neither Banned, Nor Supported (2018) : Homeschooling in Hungary, Home School Researcher, Volume 34, Issue 2, December 31, 2018

Gordon Győri János (2008): Tömegoktatás és kiegészítő magánoktatás-ipar.Educatio, 2, 263-274. Radó, Péter. 2019. Market reforms in the Hungarian school system: impact of changes in the ownership structure. NESET Ad hoc report no. 2/2019.

Verger, Antoni, Clara Fontdevila & Adrián Zanjaco. 2016. The Privatization of Education: A Political Economy of Global Education Reform. New York: Teachers College Press.

BERÉNYI ESZTER: OKTATÁSI PRIVATIZÁCIÓ, AZ ÁLLAM KIHÁTRÁLÁSA A KÖZOKTATÁSBÓL ÉS EXIT-STRATÉGIÁK AZ ISKOLARENDSZERBEN

Az elmúlt néhány évtized egyik globálisan jellemző oktatáspolitikai jellegzetessége, hogy számos társadalomban történt, illetve történik meg a korábban túlnyomórészt közszolgáltatási szektorként működő oktatásból az állam jelentős mértékű kivonulása.

A téma keretében belül a trend magyarországi vizsgálata zajlik. Ennek keretében a közoktatáson belül és a közoktatást kiegészítve megjelenő különböző, a hagyományosan megszokott, „mainstream” oktatási formákhoz képest létrejövő új, vagy növekvő jelentőségre szert tevő oktatási szolgáltatásokat és szereplőket lehetséges kutatni. Ezek a következők: iskolaválasztás mind általános, mind középfokú szinten és ennek nyomán a helyi „oktatási kvázipiacok” alakulása, a különböző fenntartásban (állami-egyházi-magán) lévő iskolák viszonyrendszerének alakulása; a magántanulói státuszok, a „home schoolerek” és a tanulócsoportok létrejötte; valamint az árnyékoktatás különböző színterei, elsősorban a középfokú és felsőfokú felvételi előkészítő tanfolyamok, és ezek hatása a „mainstream” oktatáson belüli szelekciós folyamatokra.

Felvehető hallgatók száma: 2

Elvárt nyelvtudás: magyar, angol

Irodalom:

Ball, Stephen. 2012. The reluctant state and the beginning of the end of state education. Journal of Educational Administration and History, 44(2), 89-103.

Berényi, Eszter (2018): Szabad iskolaválasztás és szegregáció In: Fejes, József Balázs; Szűcs, Norbert (szerk.) Én vétkem : Helyzetkép az oktatási szegregációról Szeged, Magyarország : Motiváció Oktatási Egyesület, (2018) pp. 57-66. , 10 p.

Berényi, Eszter (2019): A szegregációs jéghegy csúcsa: Iskolaválasztás és szelekció a kisgimnáziumi felvételi folyamatban In: Fehérvári, Anikó; Széll, Krisztián (szerk.) Új kutatások a neveléstudományokban, 2018 : Kutatási sokszínűség, oktatási gyakorlat és együttműködések.

Budapest, Magyarország : L' Harmattan Kiadó, (2019) pp. 301-323. , 23 p.

Bray, M. (2011), “The challenge of shadow education: Private tutoring and its implications for policy makers in the European Union”. Brussels: European Commission.

Eggendorfer, N -Kopp: , M: Neither Banned, Nor Supported (2018) : Homeschooling in Hungary, Home School Researcher, Volume 34, Issue 2, December 31, 2018

Gordon Győri János (2008): Tömegoktatás és kiegészítő magánoktatás-ipar.Educatio, 2, 263-274. Radó, Péter. 2019. Market reforms in the Hungarian school system: impact of changes in the ownership structure. NESET Ad hoc report no. 2/2019.

Verger, Antoni, Clara Fontdevila & Adrián Zanjaco. 2016. The Privatization of Education: A Political Economy of Global Education Reform. New York: Teachers College Press.

 

Bodor Péter: AZ IDENTITÁS DISKURZÍV KONSTRUKCIÓJA

A kutatási projekt során a személyes és társas identitás különféle aspektusainak diskurzív megalkotása kerül elemzésre. Ehhez különféle diskurzusokat használunk, egyebek mellett hétköznapi diskurzusokat, fókusz csoportban elhangzott „félig-hétköznapi” beszélgetéseket, valamint narratív interjúkat. Arról szeretnénk többet megtudni, hogy miként gondolkodnak, illetve beszélnek az emberek magukról, mint férfiakról, nőkről, fiatalokról, idősekről, magyarokról és európaiakról stb., és ők maguk hogyan viszonyulnak e társasan definiált kategóriákhoz, fogalmakhoz, illetve entitásokhoz. A kutatói munka tehát hétköznapi emberek különféle identitás összetevőinek diskurzív konstrukcióinak elemzésére irányul.

Felvehető hallgatók száma: 1

Elvárt nyelvtudás: Angol

Irodalom:

Bodor P.(szerk.) Emlékezés, identitás, diszkurzus. Budapest, Magyarország: L'Harmattan Kiadó (2015)

Bodor P.: Fókuszban az identitás, avagy miért és hogyan tulajdonítanak az emberek skizofréniát Európának és Magyarországnak. In: Szegedy-Maszák, Mihály; Zákány, Tóth Péter; Vincze, Ferenc (szerk.) Nemzeti művelődés, egységesülő világ. Budapest, Magyarország: Napkút kiadó, (2010) 393-441.

Fina, De A., Schiffrin, D. and Bamberg M. (eds.): Discourse and Identity. Cambridge, Cambridge University Press (2006)

Bodor, P.: Identity in Discourse: The Case of Ascribing "Schizophrenia" to Europe and Hungary. In: Heller, M. and Kriza, B. (eds.) Identities, Ideologies and Representations in Post-transition Hungary. Budapest, Eötvös University Press, (2012) 117-153.

Bódy Zsombor: MAGYAR SZOCIÁLPOLITIKA A 19. SZÁZAD VÉGÉTŐL A 20. SZÁZAD VÉGÉIG

A szociálpolitikai intézkedések, a jóléti állam különböző programjainak létrejötte évtizedek óta témája történeti és szociológiai kutatásoknak, amelyek típusokba sorolják a különböző jóléti rendszereket és eltérő magyarázati modellekkel írják le keletkezésüket. Nem kevésbé fontosak azok a vizsgálatok, amelyek elemzik a jóléti rendszerek különféle társadalmi hatásait. Kutatás tárgya lehet a magyar szociálpolitika történetének valamely szakasza vagy intézménye – elhelyezve nemzetközi összehasonlításban – és vizsgálhatóak az egyes programok bevezetésének konkrét, korszakról-korszakra változó társadalmi-politikai kontextusai.

Vizsgálható konkrét területek: munkásbiztosítás a 19. sz. végétől; háborús szociálpolitika az első világháború időszakában; a két világháború közötti szociálpolitika; az államszocialista rendszer jóléti politikájának szakaszai; a rendszerváltást követő szociálpolitikai átalakulás; versengő szociálpolitikai diskurzusok valamely korszakban; valamint a munkavállalók és munkaadók közötti érdekkonfliktusok és kezelésük a 19. század végétől kezdődően a piaci viszonyok között és az államszocializmusban.

Felvehető hallgatók száma: 1

Elvárt nyelvtudás: Angol előnyös: Német

Irodalom:

Tomka Béla (2015): Szociálpolitika. Fejlődés, formák, összehasonlítások. Bp. Osiris.

Bódy Zsombor (2019): A magyar szociálpolitika nemzetközi beágyazottsága. Tudástranszfer és eredményei 1945 előtt Magyarországon. Aetas 34. évf. 4. sz. 5-26.

Szikra Dorottya (2009): From Bismarck to the New Pension Orthodoxy. The Historical Development of the Pnesion System in Hungary. In: Klaus, Petersen; Jorn-Henrik, Petersen (szerk.) The Politics of Age. Public Pensions in a Comparative and Historical Perspective. Hamburg, Peter Lang.

Tomka Béla: East Central Europe and the European Social Policy Model: A Long-Term View. EAST EUROPEAN QUARTERLY 40. (2006). 135-159.

Bódy Zsombor: TÁRSADALMI RÉTEGZŐDÉS ÉS ÁTRÉTEGZŐDÉS A 20. SZÁZADI MAGYAR TÁRSADALOMBAN

A társadalmi struktúráról, rétegződésről modern szociológia elemzések állnak rendelkezésre Magyarországon az 1960-as évektől kezdve. A korábbi időszakokra nézve azonban inkább csak hagyományozódó társadalomképek léteznek, amelyek a társadalom vertikális – kettős társadalom – és horizontális megosztottságait, egyenlőtlenségeit hangsúlyozzák. A 20. század első fele rétegződésének vizsgálata az erről szóló diskurzusok alapos elemzését igényli, sokrétű források bevonásával pedig egyes hipotézisek empirikus vizsgálata is lehetséges.

Ennek útja lehet egyes foglalkozási csoportok, hivatások történetének feltárása a professzionalizáció elméletének keretein belül vagy azon túllépve. Másik lehetséges kutatási irány egy kiválasztott földrajzi egység teljes társadalmának elemzése. Mindkét kutatási irány esetében elemzésre érdemes a 20. század fontosabb globális eseményeinek – mint amilyenek a világháborúk, a gazdasági világválság, szovjetizálás – hatásai a vizsgált területen. Az ilyen elemzések eredményeit nemzetközi összehasonlításba illesztve lényeges új állításokat lehet megfogalmazni a 20. század első felének, közepének magyar társadalmáról.

Felvehető hallgatók száma: 2

Elvárt nyelvtudás: Angol előnyös: Német vagy Francia

Irodalom:

Ungváry Krisztián (2013): A Horthy-rendszer mérlege. Diszkrimináció, szociálpolitika és antiszemitizmus Magyarországon. Bp. Jelenkor.

Bódy Zsombor (2017): Elitek a két világháború közötti Magyarországon. Századvég, 85. sz. 5-29.

In: Wlodzimierz, Borodziej; Stanislav, Holubec; Joachim, von Puttkamer (szerk.) The Routledge History Handbook of Central and Eastern Europe in the Twentieth Century, vol. 1: Challenges of Modernity

London, Routledge (2020) 470 p. pp. 64.-128.

Bódy Zsombor: POLITIKAI MAGATARTÁS A 20. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN

A rendszerváltással kezdődő időszak politikai folyamatainak elemzése során gyakran kerül elő utalás-szerűen a magyar társadalom 20. század első feléből származó mentális öröksége, mint a politikai folyamatokhoz, szereplőkhöz való állampolgári viszonyulást, esetleg a társadalom politikai tagoltságát meghatározó egyik tényező. Bár a választói magatartás történetével kapcsolatban az utóbbi időben fontos kutatási eredmények születtek, a politikai magatartás egész jelenségkörét a 20. század első felében eddig jobbára elhanyagolta a kutatás. A politikai mozgalmak, pártok szerveződése, az egyesületi/civil szféra története, a lokális szintű politikai folyamatokban való részvétel egy-egy településen vagy megyében és a választói magatartás mint a szélesen értett politikai magatartás elemei vizsgálhatóak a 20. század elejétől az 1940-es évek végéig.

Felvehető hallgatók száma: 2

Elvárt nyelvtudás: Angol előnyös: Német

Irodalom:

Ignácz Károly (2013): Budapest választ. Parlamenti és törvényhatósági választások a fővárosban. 1920-1945. Bp. Napvilág.

Bódy Zsombor: Parlamentarizmus a parlament falain kívül. Észrevételek a magyar parlamentarizmus társadalmi beágyazottságával kapcsolatban a 20. század első felében. Politikatudományi Szemle 2014/2. http://www.poltudszemle.hu/?2014-2,118

Paár Ádám (2018): Pártok, választások és társadalom Győr és Moson régiójában, 1922-1947. Győr, Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér.

Bódy Zsombor: MINDENNAPI STRATÉGIÁK ÉS TAPASZTALATOK A SZOCIALIZMUSBAN

A kádárizmus öröksége gyakran szolgál magyarázatul mai társadalmi és politikai jelenségek megértésében. Ezért nagy jelentőségű a szocializmusra jellemző társadalmi működésmódok társadalomtudományos vizsgálata. Milyen mindennapi stratégiákkal viszonyulhattak a rendszerhez a különböző társadalmi közegekben egyéni, családi vagy kisközösségi szinten? Milyen társadalmi hatások bizonyultak maradandónak olyan történelmi események nyomán, mint a második világháború, 1956, a tsz-esítés, vagy a második gazdaság kibontakozása.

Milyen stratégiákat lehetett követni ipari üzemekben, a falusi társadalomban vagy értelmiségi, technokrata szerepekben? Az ilyen és további kapcsolódó kérdések vizsgálata nem csak a szocializmus társadalmi valóságának jobb megismerését szolgálhatja, hanem a rendszerváltás utáni folyamatok megértéséhez is hozzájárul.

Felvehető hallgatók száma: 2

Elvárt nyelvtudás: Angol előnyös: Német

Irodalom:

Horváth Sándor (2017): Feljelentés. Egy ügynök mindennapjai. Budapest, Libri

Majtényi György (2019): Egy forint a krumplis lángos. A Kádár-kor társadalma. Budapest, Libri.

Bódy Zsombor (2019): „A dolgozók uszályába kerülni.” Technokrácia, párt, szakmunkások és vállalkozói funkciók. Korall 76.

Zsombor Bódy (2020): The Hungarian Revolution of 1956 and Its Consequevences for the Ikarus Bus Factory. Technology, Workforce and Power Relations. In: Worlds of Labour Turned Upside Down. Ed. by Brandon, P. – Jafari, P. – Müller, S. Studies in Global Social Histori vol. 41. Brill. DOI: https://doi.org/10.1163/9789004440395_007

Csepeli György-Örkény Antal: Európai és orosz nemzeti identitás, kulturális sokféleség és politikai változás

A projekt hozzájárul a nemzetek közötti kölcsönös megértéshez, az interkulturális kommunikáció fejlesztéséhez, az európai és orosz, moldvai narratívák hasonlóságainak és eltéréseinek azonosításához, valamint az ellentmondások leküzdéséhez. Az elsődleges cél Európáról alkotott elképzelések azonosítása az európai, moldvai és orosz oldal felfogása alapján, valamint az európai identitás jelenségeinek azonosítása és megfigyelése az EU-ban és az EU-n kívüli országokban.

Felvehető hallgatók száma: 1

Elvárt nyelvtudás: Angol, Orosz

Irodalom:

György Csepeli, Antal Örkény (2020): Nation and migration, Budapest: CEU Press 

Csepeli György-Örkény Antal: FIATAL MAGYAR SZAKÉRTELMISÉGIEK MOBILITÁSA ÉS MUNKAVÁLLALÁSA EURÓPÁBAN

A kutatás alapkérdése, hogy Magyarország európai uniós csatlakozását követően létrejött közös gazdasági térben jelentkező egzisztenciális lehetőségek kiket mozgósítanak arra, hogy elhagyják Magyarországot, és az EU valamely más országába vállaljanak munkát, telepedjenek le, és képzeljék el életük folytatását. Vizsgáljuk, hogy a döntés mögött egy adott célországában való letelepedési szándék áll-e, vagy a schengeni határokon belül vett unió jelenti-e azt a terepet, ahol a vizsgálatba bevont személyek érvényesülni kívánnak. Fontosnak tartjuk annak a kérdésnek a megválaszolását, hogy a mobilitási döntést követően milyen változások jellemzik a magyar európai munkavállalók életének kulcsfontosságú területeit, ideértve a magánéletet, a társas kapcsolatokat, a munkát és a közérzetet. A változások értékelését kutatva fel kívánjuk tárni a mobil európai munkavállalók siker és kudarc attribúcióinak szerkezetét és konfliktusait. Kíváncsiak vagyunk az igényszint változásaira, a mobilitási döntést megelőző és követő társadalmi és társas státus változásaira, és a változások megélésére. A munkában való sikeresség esetében a felsőfokú tanulmányok során szerzett végzettség meghatározó szerepét gyanítjuk: az orvosi és műszaki területeken inkább a viszonylag sikeres érvényesülést, a bölcsész és közgazdász szakirányú végzettség esetében a sikerért való küzdést valószínűsítjük. A mobilitási narratívák legalább három vonatkoztatási keret vizsgálatát teszik lehetővé. Az első, amit természetesen csak retrospektíven tudunk vizsgálni, a mobilitási döntést megelőző vonatkoztatás, mely megalapozta a döntést, azt sugallva, hogy az otthonmaradáshoz képest a mobilitás előnyösebb. A döntést követően felmerül a vonatkoztatás kérdése megint, nevezetesen, hogy a személynek el kell döntenie, hogy jó helyre került vagy rossz helyre került, hiszen más országba is mehetett volna. A harmadik, és legfontosabb vonatkoztatás az új környezetben megy végbe, összehasonlítva a saját státust másokhoz, részint a hozzá hasonló magyarokhoz, részint más migránsokhoz, részint a honosokhoz, és legfőképpen az otthon maradottakhoz.

Felvehető hallgatók száma: 1

Elvárt nyelvtudás: Angol

Irodalom:

Kováts, András; Papp, Z. Attila: Patterns of Success amongst Hungarians Living in the UK. SZOCIOLÓGIAI SZEMLE 26: 4 (2016), pp. 95-123., 29 p. 

Kováts, András; Soltész, Béla: Mit tudunk a kivándorlásról? Műhelybeszélgetések. Gondolat Kiadó, Budapest (2018), 227 p.

Csepeli György: INKLUZÍV ÉS INNOVATÍV GYAKORLAT a nemrégiben megérkezett bevándorlók integrációjához a helyi közösségekben

A projekt összehasonlító kutatással vizsgálja az integrációs politikák és gyakorlatok hatékonyságát a fő migránsbefogadó terekben, a helyi közösségekben, a városi terektől a vidéki területekig. Ennek magában kell foglalnia a migránsok hozzáférését az állampolgári és szociális jogokhoz, a szociális szolgáltatásokhoz és létesítményekhez (pl. Nyelvoktatás és egészségügyi ellátás) jogi státuszuknak megfelelően, valamint az interkulturális interakciót (beleértve a nemi szempontokat is) és a lakosság megnövekedett sokszínűségéhez való alkalmazkodást. A projekt a társadalmi kohézióra és a társadalmi széttagoltságra összpontosít, valamint arra, hogy ezeket a szempontokat hogyan veszik figyelembe a migránsok integrációs politikájában.

Felvehető hallgatók száma: 2

Elvárt nyelvtudás: Angol

Irodalom:

Meeus, Bruno, Karel Arnaut and Bas Van Heur, eds. 2019. Arrival Infrastructures: Migration and Urban Social Mobilities. London: Palgrave Macmillan

Dávid Lóránt Dénes: TURIZMUSSZOCIOLÓGIAI VIZSGÁLATOK MAGYARORSZÁGON ÉS A VILÁGBAN

Ez a téma arra a kérdéskörre összpontosít, amely a szociológiai kutatásoknak a turisztikai piacon végzett elvégzésének fontosságára hívja fel a figyelmet. Ugyan több évtizede folynak nemzetközi és Magyarországon is vizsgálatok, azonban napjainkban új dimenziók és irányzatok jelentek meg az ilyen típusú kutatások terén. Az utazási döntések gyakorlatának megváltozása önmagában is számos irányt, feladatot kínál. Új fejleményeknek tekinthetjük, a teljesség igénye nélkül például a következőket: érzelmek, érzékszervi tapasztalatok, lényegesség, nemek, ageizmus, etika, szexualitás, étkezési hagyományok, ivás-kultúra, kulturális antropológia, boldogság, biztonságérzet, veszélyek, pandémia. Megállapítható, hogy az utóbbi években a turizmus szociológiáját három általános tendencia jellemezte: a speciális szociológiai vizsgálatok növekvő alkalmazása a turizmusban, a turisztikai jelenségek új szociológiai aspektusainak, valamint a turisztikai utazási döntések ok-okozati összefüggéseinek vizsgálata.

Felvehető hallgatók száma: 2

Elvárt nyelvtudás: Angol

Irodalom:

Michalkó, Gábor (szerk.)-Rátz, Tamara (szerk.) 2013: Jó(l)lét és turizmus: utazók, termékek és desztinációk a boldogság és a boldogulás kontextusában

Budapest, Magyarország, Székesfehérvár, Magyarország: Kodolányi János Főiskola, Magyar Földrajzi Társaság, MTA CSFK Földrajztudományi Intézet (2013), 268 p. http://www.mtafki.hu/konyvtar/kiadv/Jollet_kotet.pdf

Scott A. Cohen &Erik Cohen 2019: New directions in the sociology of tourism Current Issues in Tourism, Volume 22, Issue 2, (2019) pp. 153-172.

https://www.tandfonline.com/doi/abs/10.1080/13683500.2017.1347151?journalCode=rcit20

Gecser Ottó: Figurációs szociológia

A kutatási téma a Norbert Elias történeti munkáiban (Az udvari társadalom, A civilizáció folyamata stb.) kidolgozott és alkalmazott – A Szociológia lényege c. művében pedig absztrakt formában is megfogalmazott – szempontrendszerre, szemléletmódra, illetve ennek értelmezéseire, alkalmazásaira, elméleti továbbfejlesztéseire és kritikáira vonatkozik. A téma iránt érdeklődő hallgató összpontosíthat az általánosabb, a figurációs szociológia egészét érintő elméleti vitákra; kiválaszthat egy jelenséget, amely elég nagy figyelmet kapott Elias és követői kutatásaiban és összevethető más megközelítésű kutatások eredményeivel (pl. a személyközi erőszak történeti változásai, a sportok kialakulása és elterjedésére, az informalizáció stb.); és végezhet saját empirikus kutatást is valamilyen kapcsolódó témakörben.

Felvehető hallgatók száma: 2

Elvárt nyelvtudás: Angol

Irodalom:

Elias, Norbert (1999). A szociológia lényege. Budapest: Napvilág, 1999.

Loyal, Steven & Stephen Quilley, eds. (2004). The Sociology of Norbert Elias. Cambridge: C.U.P.

Salumets, Thomas, ed. (2001). Norbert Elias and Human Interdependencies. Montreal: McGill-Queen’s University Press.

Elias, Norbert (1978). What is Sociology? New York: Columbia University Press = A szociológia lényege (Budapest: Napvilág, 1999)

Loyal, Steven & Stephen Quilley, eds. (2004). The Sociology of Norbert Elias. Cambridge: C.U.P.

Salumets, Thomas, ed. (2001). Norbert Elias and Human Interdependencies. Montreal: McGill-Queen’s University Press.

Gecser Ottó: A kultúra társadalmi termelése

Az 1970-as években kialakuló, szervezetszociológiai gyökerű production of culture (PC) megközelítés az utóbbi évtizedekben dominánssá vált az amerikai kultúraszociológiában, olyan kutatóknak köszönhetően, mint Diana Crane, Paul DiMaggio, Wendy Griswold vagy Richard Peterson. A PC alapkérdése az, hogy hogyan formálja, ill. határozza meg a kultúrjavak jellegét (ipari léptékű) előállításuk és terjesztésük folyamata. A megközelítés vonzerejét mindenekelőtt az adja, hogy a redukcionizmus veszélye nélkül teszi lehetővé a kultúra releváns szociológia (azaz strukturális/intézményi) magyarázatát. A téma iránt érdeklődő hallgató összpontosíthat a PC egészére vonatkozó elméleti jellegű kérdésekre, más kultúraszociológiai megközelítésekhez való viszonyára, illetve végezhet saját empirikus kutatást, amelyben is valamilyen kapcsolódó témakörben.

Felvehető hallgatók száma: 2

Elvárt nyelvtudás: Angol

Irodalom:

Griswold, Wendy (2013). Cultures and Societies in a Changing World. Thousand Oaks: Sage. Peterson, Richard A. & Narasimhan Anand (2004): "The Production of Culture Perspective." Annual Review of Sociology, 30: 311-334.

Huszár Ákos és Koltai Júlia: Társadalmi struktúra és egyenlőtlenség a digitális adatok lencséjén keresztül

A digitális forradalom óta az emberek élete egyre inkább az online térbe helyeződött át. Éppen ezért a társadalom digitalizációja új területeket és egyben új kihívásokat is nyitott a társadalomtudományi kutatások számára. A digitális tér egyszerre tükrözi az offline térben meglévő társadalmi egyenlőtlenségeket és hoz létre új törésvonalakat a társadalmi csoportok között. Azonban még azok az elméleti modellek is, amelyeket a szociológusok az elmúlt évtizedekben nagy mélységben és részletességgel dolgoztak ki a társadalom rétegződéséről, és amelyek a digitális világ dimenzióit is tartalmazzák, többnyire kérdőíves adatfelvételek adatain alapulnak. Mindazonáltal az önbevallásos felmérés csak korlátozottan képes megragadni ezeket a digitális egyenlőtlenségeket, mivel sokkal inkább az attitűdök, mint a viselkedés mérésére alkalmas. A digitális különbségek mérésére tehát az emberek digitális viselkedésének megfigyelése alkalmasabb módszer lehet. Ugyanakkor a digitalizáció új típusú adatokat is eredményez az offline életünkről. A mindennapi tevékenységeinket másodpercenként rögzíti egy számítógép, úgy mint a telefonhívásaink helyét, idejét vagy hosszát, vagy a bankkártyás költéseinket. A digitális viselkedés megfigyeléséből származó adatok és a digitalizáció által generált adatok segíthetnek abban, hogy bővítsük vagy finomítsuk a társadalom felépítésével és működésével kapcsolatos ismereteinket.

A doktori kutatás célja az lenne, hogy (1) a klasszikus társadalmi struktúra-elméletek által meghatározott társadalmi csoportok digitális viselkedésbeli különbségeire összpontosítva olyan modelleket hozzon létre, amelyek pusztán az emberek digitális lábnyomából meg tudják jósolni a társadalmi osztályokba tartozást, hogy (2) a társadalmi struktúra olyan, új dimenzióit tárja fel az online térben, amelyekkel a meglévő elméletek kibővítésére, vagy akár új társadalmi rétegződési elméletek felállítására is lehetőség nyílhat, és hogy (3) a digitális, megfigyelési adatok felhasználásával bővítse a társadalom különböző rétegeihez tartozók egyenlőtlenségeiről szerzett tudásunkat. A kutatáshoz szükséges adatokat a témavezetők biztosítják. A pályázóknak erős kvantitatív készségekkel és legalább olvasás szintű angoltudással kell rendelkezniük.

Javasolt irodalom

Bukodi E and Goldthorpe, J H (2019) Social Mobility and Education in Britain. Cambridge: Cambridge University Press.

Bukodi, Erzsébet, Paskov Marii, and Nolan, Brian (2019): Intergenerational Class Mobility in Europe. Social Forces 98(3) : 941–972.

Chan, Tak Wing (ed.) (2010): Social Status and Cultural Consumption. Cambridge: Cambridge University Press.

Chan, Tak Wing and Goldthorpe, John H. (2007): Class and Status: The Conceptual Distinction and Its Empirical Relevance. American Sociological Review, 72(4): 512–532.

Evans, Geoffrey and Tilley, James (2017): The New Politics of Class. The Political Exclusion of the British Working Class. Oxford: Oxford Universtiy Press.

Hertel, Forian R. and Groh-Samberg, Olaf (2019): The Relation between Inequality and Intergenerational Class Mobility in 39 Countries. American Sociological Review, https://doi.org/10.1177/0003122419885094

Klimova, A., & Rudas, T. (2012). Coordinate-free analysis of trends in British social mobility. Journal of Applied Statistics, 39(8), 1681-1691.

Kmetty, Zoltán, Koltai, Júlia, and Rudas, Tamás (2021). The presence of occupational structure in online texts based on word embedding NLP models. EPJ Data Science, 10(1), 55.

Savage, Mike – Devine, Fiona – Cunningham, Niall – Taylor, Mark – Li, Yaojun – Hjellbrekke, Johs. – Le Roux, Brigitte – Friedman, Sam – Miles, Andrew (2013): A New Model of Social Class: Findings from the BBC’s Great British Survey Experiment. Sociology, 47(2): 219–250.

Kiss Zsuzsanna: HIVATÁSOK SZÜLETÉSE, PROFESSZIONALIZÁCIÓ MAGYARORSZÁGON – EURÓPAI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN

A professzionalizáció az európai társadalmi szerveződés egyik kulcskérdése, amely nemcsak történetileg, de máig eleven probléma: a szakmák autonómiájának, önálló identitásának és társadalmi elismertségének jelentősége olyan történeti kérdés, amely napjaink társadalmi viszonyainak átfogóbb megismeréséhez is hozzásegíthet.

A jelentkező – sikeres felvételi esetén – bekapcsolódhat az ELTE TáTK Összehasonlító Történeti Szociológia Tanszékén működő Professzionalizáció-történeti Kutatócsoport munkájába, amely a hivatások születésének hazai folyamatait kutatja a 19. század közepétől napjainkig az intézmények és az egyének szintjén egyaránt, közép-európai összehasonlító perspektívában.

Felvehető hallgatók száma: 2

Elvárt nyelvtudás: Angol

Irodalom:

Freidson, Eliot: Professionalism, the Third Logic: On the Practice of Knowledge, Univ. of Chicago Press, 2001.

Halmos Károly – Szívós Erika (szerk): Mesterségem címere… Hivatás és professzionalizáció. Korall 42 (11:4), 2010,

Halmos Károly – Szívós Erika: Doktor úr, tanár úr, főszerkesztő asszony: a hivatások a köztudatban és a modern történetírásban. Korall 42 (11:4), 2010. 5-18.

Magos Gergely: Mérlegen a hivatások: a professzionalizációs paradigma historiográfiája. Aetas 2017 (32:2.) 138-157.

McClelland, Ch. E. – S. Merl – H. Siegrist: Professionen im modernen Osteuropa / Professions in Modern Eastern Europe, Berlin, Duncker & Humblot 1995 (=Osteuropastudien der Hochschulen des Landes Hessen, Gießener Abhandlungen zur Agrar- und Wirtschaftsforschung des europäischen Ostens, Bd. 207) (zusammen mit

Müller, Dietmar – Hannes Siegrist: Professionen, Eigentum und Staat: Europäische Entwicklungen im Vergleich – 19. und 20. Jahrhundert (Moderne europäische Geschichte) (Wallstein, 2014)

Perkin, Harold: The Third Revolution: Professional Elites in the Modern World, London: Routledge, 1996

Kovács László: MÁRKÁK ÉS TERMÉKEK TÁRSADALMI JELENTÉSALKOTÁSÁNAK FOLYAMATA ÉS ÖSSZETEVŐI

A márkák körül vesznek bennünket mindennapjainkban: amellett, hogy fogyasztói döntéseinket befolyásolják, preferenciáink és identitásunk közvetítésére is alkalmasak. Ez a közvetítő funkció azonban nem létezhetne, ha nem lenne a márkáknak egy társadalmilag elfogadott, pontosabban a társadalomban közmegegyezés útján létrejövő jelentéstartalma.

Ez a jelentéstartalom eltérhet a márka tulajdonosa által közvetíteni kívánt tartalomtól. Egy példával bemutatva: hiába reklámozza például egy gyorsétterem-lánc, hogy az elfogyasztott ételek egészségesek, ha az a kép alakul ki a fogyasztókban, hogy adott lánc ételei egészségtelenek. Ugyanez igaz egyes termékkategóriákra: elképzelhető, hogy azt a társadalom elítéli – vagy éppen felmagasztalja –, ezzel nehezítve (vagy segítve) a márka elfogadását.

A kutatás részben márkaasszociációs kutatásokon alapul, de emellett felhasznál(hat) további pszichológiában és marketingben gyökerező módszereket is.

A kutatás célja azon tényezők beazonosítása, amely egyes termékkategóriák, illetve azok kiválasztott márkáinak esetében a márkák társadalomban elfogadott jelentését létrehozza. Ideális esetben a kutatás ezen társadalmilag elfogadott jelentés módosításának lehetőségeit is vizsgálja.

Felvehető hallgatók száma: 2

Elvárt nyelvtudás: Angol

Irodalom:

Batey, M. (2015): Brand meaning. New York–London: Routledge.

Fetscherin, M.–Heilmann, T. (eds.) (2015): Consumer Brand Relationships. Houndmills: Palgrave Macmillan.

Franzen, G.–Bouwman, M. (2001): The Mental World of Brands. Henley-on-Thames: World Advertising Research Center.

Franzen, G.–Moriarty, E. S. (2009): The Science and Art of Branding. Armork-London: M.E. Sharpe. Hellmann, K-U. (2011): Fetische des Konsums: Studien zur Soziologie der Marke. Wiesbaden: VS Verlag für Sozialwissenschaften.

Holt, D. B. (2004): How Brands Become Icons: The Principles of Cultural Branding. Boston: Harvard Business School Publishing.

Kastens, I. E.–Lux, P. G. (2014): Das Aushandlungs-Paradigma der Marke. Wiesbaden: Springer Gabler.

Kornberger, M. (2010): Brand Society. Cambridge: Cambridge University Press. Kovács L. (2019): Márka és márkanév. Budapest: Tinta.

Kovács László: TÁRSADALMI MARKETING ÉS VILÁGJÁRVÁNY

A koronavírus-járvány egyik jellemzője volt, hogy az első hullám idején a társadalmi marketing egy új fajtájával találkozhattunk: a vírus elleni védekezés hatékony módjaira buzdító, illetve a szolidaritást kifejező üzenetek árasztották el a médiát. Ezek az üzenetek éppúgy megtalálhatóak voltak a hivatalos média narratívájában, mint egyes piaci szereplők reklámjaiban, vagy a közösségi médiában; sőt, sok esetben azt tapasztaltuk, hogy éppen a közösségi média hírei kerültek be más médiák híreibe. A jelenség további jellegzetessége, hogy az részben globális volt: ugyanazok a képi üzenetek értek el bennünket a világ minden tájáról.

A kutatás célja azt vizsgálni, hogy mik ennek a koordinálatlan társadalmi marketing kampánynak a jellemzői, például:

•             milyen csatornákon milyen üzenetekkel találkoz(hat)tunk,

•             mi volt ezeknek az üzeneteknek a célja (pl. megfelelő viselkedésre ösztönzés; összetartozás kifejezése; a kényszer-bezártság elviselhetőbbé tétele),

•             volt-e ezekenek az üzeneteknek valamilyen hatása; megváltozott-e a hatásukra a célcsoport viselkedése,

•             mennyire tartós az üzenetek által közvetített tartalom; azaz hosszú távon befolyásolták-e viselkedésünket az így kapott üzenetek.

A kutatás közösségi média tartalmak elemzésére, sajtóhírek elemzésére, big data megoldásokon alapuló adatgyűjtésre vagy hagyományos kérdőívekre és/vagy interjúkra támaszkodhat.

A cél a fent tapasztalt jelenség elemzése és tudományos diskurzusba illesztése. Ideális esetben a kutató tesztel olyan megoldásokat is, amelyek segítségével társadalmi marketing kampányok hatékonyabbá tehetők.

Felvehető hallgatók száma: 2

Elvárt nyelvtudás: Angol

Irodalom:

Basil, D. Z. – Diaz-Meneses, G. – Basil, M. D. (2019): Social Marketing in Action: Cases from Around the World. Wiesbaden: Springer.

Fokasz N. et al. (szerk.) 2020. Koronavírus idején. Budapest: Replika.

French, J. – Gordon, R. (2018): Strategic Social Marketing: For Behaviour and Social Change. Los Angeles et al.: Sage.

Galan-Ladero, M. M. – Alves, H. M. (2019): Case Studies on Social Marketing: A Global Perspective. Wiesbaden: Springer.

Kline, W. N. (2011): Hands-On Social Marketing: A Step-by-Step Guide to Designing Change for Good. Los Angeles et al.: Sage.

Kotler, P. – Lee, N. R. (2015): Social Marketing: Changing Behaviors for Good. Los Angeles: Sage.

Kovács L. (szerk.) (2020): Globális kihívás – lokális válaszok. A koronavírus (Covid19) gazdasági és társadalmi összefüggései és hatásai. Szombathely: Savaria University Press.

Lee, N. R. – Kotler, P. (2019): Social Marketing: Behavior Change for Social Good. Los Angeles et al.: Sage.

Lefebvre, R. C. (2013): Social Marketing and Social Change. San Francisco: Jossey-Bass.

Meyer-Emerick, N. (2015): Using Social Marketing for Public Emergency Preparedness: Social Change for Community Resilience. New York: Routledge.

Stewart, D. W. (2015): The Handbook of Persuasion and Social Marketing. Santa Barbara–Denver– Oxford: Praeger.

Kovács László: A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY RÖVID ÉS HOSSZÚ TÁVÚ HATÁSAI A FOGYASZTÓI MAGATARTÁS VÁLTOZÁSÁRA

A koronavírus-járvány hatására fogyasztói viselkedésünk megváltozott. Az online vásárlások előtérbe kerültek, egyes termékcsoportok iránt lecsökkent, míg mások iránt megnövekedett a kereslet. A hiánygazdaságból ismert képekkel is találkoztunk: az üres polcok képei mellett az (indokolatlan?) árufelhalmozás képei is megjelentek a médiában és közösségi média felületein is.

A kérdés, hogy fogyasztói magatartásunk rövid, illetve hosszú távon mennyire változott meg: egy váratlan esemény hatására tapasztaltunk kilengéseket a keresletben, és a magatartásunk alapvetően nem változott, vagy az események hatására alapvetően változott meg vásárlói és fogyasztói magatartásunk? Például: tudatosabban és körültekintőbben vásárolunk-e, figyelembe vesszük vásárláskor az esetleges hiányokat, mennyire élünk a digitális gazdaság kínálta lehetőségekkel? A hiányokról szóló képek és hírek hogyan befolyásolták az egyéni vásárlási magatartásokat?

A kutatás célja a fogyasztói magatartásban bekövetkezett változások rövid és hosszútávú elemzése: egyrészt hogyan alakultak át rövid távon fogyasztási szokásaink (statisztikai, ágazatai adatok elemzése), másrészt milyen hosszú távú átrendeződést tapasztalhatunk a fogyasztói szokásokban. Az elemzés empirikus adatokat is felhasznál, amelyek lehetnek big data adatok, de hagyományos kérdőívek vagy interjúk is.

A cél a fogyasztói magatartás változásinak komplex elemzése és a jelenségek tudományos diskurzusba illesztése és annak bemutatása, hogy a jelen helyzet fogyasztói magatartása beleilleszthető-e – és ha igen, hogyan – a hagyományos fogyasztói magatartás elméleteibe.

Felvehető hallgatók száma: 2

Elvárt nyelvtudás: Angol

Irodalom:

Belk, R. W. et al. (2013): Qualitative Consumer and Marketing Research. Los Angeles et al.: Sage. De Mooij, M. (2004): Consumer Behavior and Culture. Thousand Oaks–London–New Delhi: Sage. Evans, M. et al. (2019): Consumer Behaviour. Hoboken: Wiley.

Gröppel-Klein, A.–Kroeber-Riel, W. (2013): Konsumentenverhalten. München: Vahlen. Hofmeister-Tóth Á. (2015): A fogyasztói magatartás alapjai. Budapest: Akadémiai.

Kovács L. (szerk.) (2020): Globális kihívás – lokális válaszok. A koronavírus (Covid19) gazdasági és társadalmi összefüggései és hatásai. Szombathely: Savaria University Press.

Lennerts, S. et al. (2019): Käuferverhalten. Stuttgart: UTB.

Schiffman, L. G. – Wisenblit, J. L. (2018): Consumer Behavior. New York: Pearson. Solomon, M. (2013): Consumer Behavior. Harlow: Pearson.

Törőcsik M. (2017): Fogyasztói magatartás. Budapest: Akadémiai.

Kovács László: ZÖLD(ÜLŐ) TÁRSADALOM

A közelmúltban megfigyelhettük, hogy a vállalatok hangsúlyt fektetnek termékeik és szolgáltatásaik fenntarthatóságára és klímasemlegességére, valamint arra, hogy minél kisebb ökológiai lábnyomot hagyjanak. A fogyasztókban is egyre nagyobb az igény arra, hogy vásárlásaiknál ezeket a jellemzőket is figyelembe vegyék döntéseik során.

A kutatás célja annak vizsgálata egy termékcsoport vagy egy (szűkebb) ágazat esetében, hogy a vállalatok CSR-tevékenysége, illetve a reklámokban megjelenő, környezetvédelemre utaló (akár nem explicit, képi, csomagoláson megjelenő stb.) utalások mennyire befolyásolják a fogyasztók vásárlási hajlandóságát, illetve hogyan változtatják meg attitűdjeiket és preferenciáikat.

A kutatás egyrészt szekunder forrásokra (statisztikai, ágazatai adatok elemzése, márkakommunikációs stratégiák elemzések), másrészt primer (big data adatok, hagyományos kérdőívek, interjúk) adatokra is támaszkodhat.

A cél a fogyasztói magatartás zöldebbé válásának komplex vizsgálata, a jelenségek tudományos diskurzusba illesztése. Ideális esetben a kutatás javaslatokat is megfogalmaz arra, milyen formában kommunikálható hatékonyabban egy adott termék kapcsán annak környezetbarát volta.

Felvehető hallgatók száma: 2

Elvárt nyelvtudás: Angol

Irodalom:

Altinbasak-Farina, I. – Burnaz, S. (2019): Ethics, Social Responsibility and Sustainability in Marketing. Wiesbaden: Springer.

Balderjahn, I. (2013): Nachhaltiges Management und Konsumentenverhalten: Sales Management in der Konsumgüterindustrie. München: UVK.

Belk, R. W. et al. (2013): Qualitative Consumer and Marketing Research. Los Angeles et al.: Sage. Braun R. (2015): Vállalati társadalmi felelősségvállalás. Budapest: Akadémiai.

Dahlstrom, R. – Crosno, J. (2017): Sustainable Marketing. Chicago: Chicago Business Press Evans, M. et al. (2019): Consumer Behaviour. Hoboken: Wiley.

Hofmeister-Tóth Á. (2015): A fogyasztói magatartás alapjai. Budapest: Akadémiai. Iannuzzi, A. (2017): Greener products. Boca Raton: CRC Press.

Lennerts, S. et al. (2019): Käuferverhalten. Stuttgart: UTB.

Martin, D. – Schouten, J. (2011): Sustainable Marketing. New Jersey: Prentice Hall.

Meffert, H. et al. (2014): Sustainable Marketing Management: Grundlagen und Cases. Wiesbaden: Gabler.

Peterson, M. (2012): Sustainable Enterprise: A Macromarketing Approach. Los Angeles et al.: Sage. Schiffman, L. G. – Wisenblit, J. L. (2018): Consumer Behavior. New York: Pearson.

Solomon, M. (2013): Consumer Behavior. Harlow: Pearson. Törőcsik M. (2017): Fogyasztói magatartás. Budapest: Akadémiai.

Örkény Antal: HATÁR MENTI ETNIKAI IDENTITÁSOK ÉS MIGRÁCIÓS TAPASZTALATOK KONSTRUÁLÁSA AZ EU HATÁRA MENTÉN (ENRI RESEARCH 2010)

Az "Európai, nemzeti és regionális identitások kölcsönhatása: nemzetek az államok között az Európai Unió új keleti határai mentén" című javasolt kutatási projekt célja annak mélyebb megértése, hogy miként alakulnak ki és kommunikálnak egymással a modern európai identitások és regionális kultúrák az európai kontinens keleti részén.

Ebben a projektben az a célunk, hogy az identitások és az állami szerkezetátalakítás közötti dinamikus kapcsolatok e három nézőpontját összefogjuk. Konkrétabban a projekt azt vizsgálja, hogy az európai, nemzeti és regionális identitások hogyan konstituálódnak és tárgyalódnak az egyéni és csoportos narratívákon és gyakorlatokon keresztül az egyre összetettebb intézményi rendszereken belül. A projekt az egyéni identitások, a csoportidentitások (ahol a nemzeti és regionális identitásokkal párhuzamosan a kozmopolita és európai identitások jelentősége is növekszik), valamint az intézményi keretek (amelyeket még mindig az állam ural, de egyre nagyobb jelentőséggel bírnak a nem állami szereplők) közötti összefüggéseket vizsgálja. A tágabb posztszocialista térség különböző kontextusokat kínál, amelyeken belül feltárhatjuk az identitások, nemzetek és államok közötti változó kapcsolatokat. Ilyenek például: a posztkommunista kelet-európai országok; a nemzetre és az államra történelmi igényt támasztó posztszovjet országok; a szovjetköztársaságok határain belül kialakult posztszovjet nemzetállamok; Oroszország esetében a posztimperialista állam és nemzet.

Felvehető hallgatók száma: 1

Elvárt nyelvtudás: Angol

Irodalom:

2012: /Antal Örkény, Mária Székelyi / “Constructing Border Ethnic Identities along the Frontier of Central and Eastern Europe”, in Interplay of European, National and Regional Identities: Nations between States along the New Eastern Borders of the European Union. Research Report #3, ENRI-East Thematic Comparative Papers (eds: Hans-Georg Heinrich, Alexander Chvorostov), http://www.enri-east.net/wp-content/uploads/Tender_book_09072012.pdf, pp. 64-89.

2012: /Antal Örkény, Mária Székelyi / “Diasporas in Europe’s boundary regions: characteristics of generalized trust and trust in institutions”, in. Interplay of European, National and Regional Identities: Nations between States along the New Eastern Borders of the European Union. Research Report #3, ENRI-East Thematic Comparative Papers (eds: Hans-Georg Heinrich, Alexander Chvorostov), http://www.enri-east.net/wp-content/uploads/Tender_book_09072012.pdf, pp. 90-111.

2012: /Antal Örkény, Mária Székelyi/ “Origin, identity conservation, assimilation”, Central European Political Science Review Vol. 13. No. 49. Fall 2012, pp.  9-28.

2012: /Antal Örkény, Mária Székelyi/ “National identity of people living in the border zones. Hungarian-Slovakian-Ukrainian ethnic identity”, Central European Political Science Review Vol. 13. No. 50. Winter 2012, pp. 110-134. 

2015: /Antal Örkény, Mária Székelyi/ “Constructing Border Ethnic Identities along the Frontier of Central and Eastern Europe”, Identities: Global Studies in Culture and Power, 2015 http://dx.doi.org/10.1080/1070289X.2015.1059342

Örkény Antal: A KÖZNAPI IGAZSÁGOSSÁGI ÍTÉLETEK ÉS A GENERÁCIÓK KÖZÖTTI IGAZSÁGOSSÁGI ELVEK KÖZÉP- EURÓPÁBAN

A javasolt téma egy közel két évtizedes múltra visszanyúló nemzetközi összehasonlító empirikus kutatás eddigi adatbázisainak az „újrahasznosításáról”, illetve ezen adatokból kiinduló új elméleti vagy módszertani kutatási kérdések megválaszolásáról szól. A kutatás célja, hogy az empirikus szociológia eszközeivel feltárjuk a piaci folyamatokra, a társadalmi viszonyokra, az elosztási rendszerekre, a társadalmi egyenlőtlenségek okaira és a mindennapi kapcsolatokra vonatkozó köznapi igazságossági nézeteket. Vizsgálatunk során a mérni kívánt igazságossági szempontok szorosan kapcsolódnak egy 1991-ben, 1996-ban és 2005-ben végzett nemzetközi összehasonlító kutatás (ISJP) már kipróbált koncepciójához és mérési eljárásához. Az identikus itemek lehetőséget nyújtanak az attitűdök időbeli és országok közötti változásának a mérésére. Mivel az igazságos társadalomról való közgondolkodás napjainkra a hagyományos tematizációkról (társadalmi szegénység, településbeli különbségek, foglalkozási, jövedelmi és tudásbeli egyenlőtlenségek, stb.) olyan új témák felé fordult, mint a jövő generációk iránti felelősség, és ennek megosztása a társadalomban, a társadalmak elöregedése, és az életkorukat tekintve kimenő generációk méltó emberi élethez való juttatása, a generációk közötti egyéni és kollektív transzferek, a társadalmi beruházások generációk közötti igazságos megosztása, a közjavakból való részesedés és a társadalmi szolgáltatások megosztása a generációk között, ezért a kutatás negyedik hulláma 2008-ban kiemelt szerepet szánt a generációs igazságosság vizsgálatának. A magyar kérdezést a TÁRKI bonyolította. Felkérésünk szerint a generációs alminták jobb összehasonlíthatósága érdekében nem 1000 fős, hanem 1300 fős mintával dolgoztunk, amelyben a generációk szerint felsúlyozhatók a fiatalabb és idősebb korosztályokat. A kutatás keretében ugyancsak szerepelt egy diád vizsgálat, amelyben 391 páros relációban kérdeztük a szülőt és a 18 évesnél idősebb különélő gyermeket. A szülő-gyerek diád identikus kérdőívre válaszolt, ami lehetőséget kínál az értékvilág közvetlen generációs összefüggéseinek tesztelésére.

Felvehető hallgatók száma: 1

Elvárt nyelvtudás: Angol

További elvárások: Az ISJP nemzetközi kutatás alapos ismerete

magas szintű adatelemzés, SPSS

Irodalom:

Örkény Antal (1997): Hétköznapok igazsága. Igazságossági felfogások egy nemzetközi összehasonlítás tükrében. (Everyday Justice. Perception of Social Justice in a Comparative Perspective) Budapest: Uj Mandátum Kiadó

Örkény Antal Székelyi Mária (2011): “Az igazságosság labirintusaiban” (In the labyrinths of Justice), in Az igazságosság labirintusaiban. Társadalmi méltányosság és generációs igazságosság a 21. század Magyarországán, eds: Antal Örkény, Mária Székelyi/, Budapest: Sik Kiadó, 2011, 19-52 pp.

Örkény Antal Székelyi Mária (2011): “Családi transzferek és családon belüli értékválasztások” (Family transfers and value judgments), in Az igazságosság labirintusaiban. Társadalmi méltányosság és generációs igazságosság a 21. század Magyarországán, eds: Antal Örkény, Mária Székelyi/, Budapest: Sik Kiadó, 2011, 53-90 pp.

Örkény Antal Székelyi Mária (2011): “A nagy elosztási rendszerekről vallott nézetek generációs vonatkozásai” (Generational justice concerns in attitudes toward distributive systems), in Az igazságosság labirintusaiban. Társadalmi méltányosság és generációs igazságosság a 21. század Magyarországán, eds: Antal Örkény, Mária Székelyi/, Budapest: Sik Kiadó, 2011, 91-105 pp.

“Views on Social Inequality and the Role of State: Posttransformation Trends in Eastern and Central Europe”, /Örkény Antal, Székelyi Mária/, Social Justice Research, special issue on „Social Justice Beliefs in Transition: Eastern and Central Europe 1991-1996, 2000, volume 13., issue 2., június, pp. 199-218.

"Accounting for Rich and Poor: Egzistential Justice in Comparative Perspective", / Kluegel, J.R. - Csepeli, Gy. - Kolosi, T. - Neményi, M.  Örkény,A/  in: Social Justice and Political Change (szerk.) James Kluegel et al, New York: Aldine de Gruyter,1995., pp. 179-208.

"The Problem of Social Justice", / Csepeli György, Örkény Antal/  in: Nationalism, Ethnic Conflicts and Conceptions of Citizenship and Democracy in Western and Eastern Europe, Vol. 1. Theories and Concepts,1995.,  ERCOMER: Utrecht, pp. 101-106.

Örkény Antal-Csepeli György: A VISEGRÁDI ORSZÁGOK FŐVÁROSAINAK ÉRTÉKEI ÉS IDENTITÁSAI

Ez a projektjavaslat azokra a értékekre és identitásokra összpontosít, amelyek a V4 fővárosaiban a nemzet fogalmához kapcsolódnak. A fővárosok érzékeltethetők a nemzeti büszkeség központjaiként (Therborn 2006) léteznek, ugyanakkor multikulturális környezetek, ahol a különféle emberek naponta kölcsönhatásba lépnek. A V4 fővárosokban a választási hajlandóság különbözik a fennmaradó népességcsoportoktól, és szignifikánsan kevésbé szavaznak azok a pártokra, amelyek nacionalista retorikát használnak. Ez azt mutatja, hogy a nacionalista retorika ezeken a helyeken nem olyan hatékony. A projekt az identitás pluralitásának gondolatán alapszik (Parekh 2009; Shokev & Erez 2008). Ezen belül a nemzeti és az EU identitására, a nacionalizmusra, a társadalmi hovatartozásra, a politikai elkötelezettségre, a szolidaritásra és a bizalomra, a válsághelyzetekre, a biztonságra vonatkozó érzületekre, a politikai elidegenedésre, a radikalizálódásra, a marginalizálódásra és a polgári tudatosságra koncentrál. A projekt célja feltárni a nemzeti identitás és a kapcsolódó értékek kapcsolódását (különös tekintette a bevándorlási hullám utáni időszakra); 2. a nemzeti identitás és az értékek kialakulásának és kifejeződésének feltárása a fővárosokban; 3. az eredmények alapján javaslatokat tenni arról, hogy miként lehet kezelni a nemzeti identitáshoz és a nacionalizmushoz kapcsolódó nyilvános narratívákat és problémákat, illetve, hogy hogyan lehet mérsékelni a szélsőséges nézetek hatásait.

Felvehető hallgatók száma: 1

Elvárt nyelvtudás: Angol

További elvárások: magas szintű adatelemzés, SPSS

Irodalom:

“Közép-európai fővárosok mentális térképei Attitűdök, értékek, identitások”, Kultúra, közösség és társadalom. Tanulmányok Tibori Timea tiszteletére, (Csepeli György, Örkény Antal, Zsigó T. Ferenc), Budapest: 2020. 56-74 old.

https://szociologia.hu/kultura_kozosseg_es_tarsadalom_/

https://szociologia.tk.mta.hu/kultura-kozosseg-es-tarsadalom-tanulmanyok-tibori-timea

Szirmai, V. (2019) Városok és városlakók - A befogadó és a kirekesztő városok, Corvina Kiadó

Csepeli Gy. Örkény A. (2017) Nemzet és migráció. Budapest: TáTK

Nation and Migration: How Citizens in Europe are Coping with Xenophobia. /társszerző: Csepeli György/, Budapest: Central European University Press, 2021.

https://library.oapen.org/handle/20.500.12657/46596

DOI https://doi.org/10.7829/9789633863664

Örkény Antal-Grajczjár István: SZOLIDARITÁS A VÁLSÁG IDEJÉN – TÁRSADALMI-GAZDASÁGI VÁLTOZÁSOK ÉS POLITIKAI ÁTALAKULÁS AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON AZ ELMÚLT 20 ÉVBEN

A korábbi SIREN európai kutatási projekt nyomon követéseként a SOCRIS kutatás célja feltérképezni a társadalmi-gazdasági változások észlelését és reakcióit a két országban, és összehasonlítani osztrák és magyarországi társadalom politikai orientációját. Ennek során a kutatás feltárja a válság társadalmi kohézióra és demokratikus fejlődésre gyakorolt hatását. Megmutatja, hogy ezek a fejlemények milyen mértékben táplálkoznak exkluzivista, nacionalista és idegengyűlölő attitűdökből, és mennyi fokozza fel a populista radikális jobboldal felé való orientációt. Ezzel párhuzamosan a projekt megvizsgálja az inkluzív és demokratikus-szolidaritású politikai orientációk kialakulását és lehetséges megerősödésének okait. Ez utóbbi vonatkozásában, a projekt új teret nyit annak bemutatásában, hogy milyen körülmények között hajlamosak az embere vonzódni inkluzív szolidaritási megnyilvánulások iránt, és mennyire mutatnak támogatást, illetve vesznek részt aktívan az univerzális és inkluzív szolidaritás különféle megnyilvánulási formáiban. A SOCRIS projekt vizsgálja a válságra adott egyéni reakciókat, melyeket az emberek sajátos foglalkoztatási és munkakörülményei, illetve osztálypozíciói befolyásolják, illetve a válság hatására megmutatkozó változó értékítéleteket és politikai orientációkat.

Felvehető hallgatók száma: 1

További elvárások: SIREN és a SOCRIS kutatás alapos megismerése
magas szintű adatelemzés, SPSS

Elvárt nyelvtudás: Angol

Irodalom:

“Types of Solidarity in a Hybrid Regime: The Hungarian Case” (Grajczár István, Örkény Antal, Nagy Zsófia),  Government and Opposition, Cambridge University Press, 2021. szeptember, pp. 1 – 20, DOI: https://doi.org/10.1017/gov.2021.36

„Different Types of Solidarity in Times of Crises: A Changing European Landscape” / Grajczár István, Örkény Antal, Nagy Zsófia /, Intersections.EEJSP 5(1): 118-142. DOI: 10.17356/ieejsp. v5i1.475 https://intersections.tk.mta.hu/index.php/intersections/issue/current

“Routes to right-wing extremism in times of crisis An Austrian-Hungarian comparison based on the SOCRIS survey”  (Grajczjár István, Örkény Antal, Nagy Zsófia, Julia Hofmann) Socio.Hu, Social Science Review, Cultural heritage and social cohesion: Special issue in English No. 6 (2018), https://socio.hu/uploads/files/2018eng_culther/2018eng_grajczjar.pdf, DOI: 10.18030/socio.hu.2018en.95

Takács Erzsébet: KÜLFÖLDI HATÁSOK ÉS TRANSZFEREK A MAGYAR SZOCIOLÓGIÁBAN A 20. SZÁZAD MÁSODIK FELÉTŐL NAPJAINKIG

A probléma azért különösen érdekes, mivel a nyugati tudományos minták több évtizeden keresztül egy olyan „szocialista társadalomtudományba” szivárogtak be, melynek egy ettől egészen eltérő, a Szovjetunióból érkező külső mintának is meg kellett felelnie. Magának a szociológiának a szétverése, majd az újraszervezése is szovjet döntés eredménye volt. Ez egyszerre jelentette a Szovjetunióból adaptált intézményi és hatalmi struktúrák kiépülését és a társadalomtudományos gondolkodást meghatározó ideológia terhes jelenlétét. Miközben a szovjet szociológia tiltott, tűrt vagy éppen támogatott állapota (s az ezt előidéző politikai, társadalmi tényezők együttese) befolyásolta a magyarországit, a hazai szociológiára mind sajátos társadalmi közege, mind kulturális hagyományai okán a nyugati minták (is) hatottak. Ezek adaptálásában nagy szerepet játszottak taktikai megfontolások úgy a tudományos hatalmat birtoklók, mint az újítók részéről. A rendszerváltozást követően a nyugati elméletek, modellek hozzáférhetősége, a témák kutathatósága szabaddá vált, s a szakma – többek jóslatának megfelelően – professzionalizálódott, kialakult a nyugati piacra (is) termelő szociológusok növekvő csoportja. A nemzetközi szociológia (identitás)válságát a honi sajátosságok – pl. a nyilvánosság és közélet viszonyának átalakulása, a korábban felhalmozott társadalmi tudás megkérdőjelezése – bonyolították. A kilencvenes évek hazai szociológiáját egyszerre terhelték tudománypolitikai, tudományszervezési anomáliák és a szakmai identitás (tartalmi és gyakorlati) válsága, miközben a kutatások támogatására korábban kialakult rendszer is teljesen átalakult. Adott helyzetben nem meglepő, hogy az adaptáció problémája maga is többször ambivalensen jelenik meg a szakmai diskurzusban.

Felvehető hallgatók száma: 1

Elvárt nyelvtudás: Angol

Irodalom:

Szabari Veronika: Az 1960-es években intézményesülő magyar szociológia társadalmi és politikai környezete, KORALL: TÁRSADALOMTÖRTÉNETI FOLYÓIRAT: 80 pp. 79-100, (2020)

Takács Erzsébet: In the Mantle of professionalization: The openness and confinement of Hungarian family sociology in the 1970s and 1980s, MÚLTUNK - POLITIKATÖRTÉNETI FOLYÓIRAT 64 : special issue pp. 155-191, (2019)

Victor Karády - Péter Tibor Nagy: Sociology in Hungary. A Social, Political and Institutional History, Springer International Publishing, 2019

Takács Erzsébet: SZOLIDARITÁSKONCEPCIÓK TEGNAP ÉS MA

A kutatás lehetőséget teremt a szolidaritás jelenkori alakváltozásának követésére, valamint a kollektív cselekvés lehetőségterének feltérképezéséhez, elméleti vagy empirikus perspektívájú dolgozat elkészítésére.

Felvehető hallgatók száma: 1

Elvárt nyelvtudás: Angol

Irodalom:

Nyilas Mihály - Rácz Andrea - Sik Domonkos - Szécsi, Judit - Takács, Erzsébet - Zakariás, Ildikó:Kontingens szolidaritás - elemzési szempontok a késő modern segítési interakciók  vizsgálatához, ESÉLY: TÁRSADALOM ÉS SZOCIÁLPOLITIKAI FOLYÓIRAT 31 : 1 pp. 3-23, (2020)

Takács Erzsébet: A szolidaritás alakváltozásai: Az együttműködés lehetőségei és gátjai a mai Magyarországon, Budapest, Magyarország : Napvilág Kiadó (2018)

Leitinen, Arto – Pessi, Anne Birgitta (szerk.): Solidarity: Theory and Practice, Lexington Books, (2014)

Leitinen, Arto – Pessi, Anne Birgitta (szerk.): Solidarity: Theory and Practice, Lexington Books, (2014)

Fassin, Didier – Pandolfi, Mariella (2013): Contemporary States of Emergency. The Politics of Military and Humanitarian Interventions, Zone Books, 2013.

Takács Erzsébet: BIOPOLITIKA És a SZOCIOLÓGIAI KUTATÁSOK – ELMÉLET ÉS EMPÍRIA

A test egyre hangsúlyosabb (köz)politikai tétté válásával egyre több gyakorlati kutatás épül biopolitikai elméleti koncepciókra. A fenti témamegjelölés egyszerre ad lehetőséget egy tágabb, interdiszciplináris, elméleti megközelítésű, illetve egy egészen konkrét, a mindennapi életet, egészséget, identitást stb. célzó empirikus vizsgálódásnak.

Felvehető hallgatók száma: 1

Elvárt nyelvtudás: Angol

Irodalom:

Agamben, Giorgo (1998) Homo sacer: Sovereign Power and Bare Life. Standford, University Press.

Fassin, Didier – Memmi, Dominique (2004): Le gouvernement des corps, Paris: EHESS.

Michel Foucault írásai

Vajda Júlia: ÖRÖKBEFOGADÓK ÉS ÖRÖKBEFOGADOTTAK

A témát tulajdonképpen szélesebben értem, mint amit e szavak feltétlenül takarnak: bárkit szívesen fogadok, akit az örökbefogadás, a nevelőszülői lét problémája, illetve az ilyen helyzetben való felnövekvés, sőt, a másik oldalon az állami gondozotti lét érdekel, s szívesen kutatná azt kvalitatív eszközökkel.

Felvehető hallgatók száma: 3

Elvárt nyelvtudás: Angol

További elvárások: kvalitatív módszertani ismeretek és érdeklődés

Irodalom:

Neményi Mária – Messing Vera (2007): Gyermekvédelem és esélyegyenlőség. Kapocs, (6), 1, 2–19.

Silverstein, Louise B. – Auerbach, Carl F. (1999): Deconstructing the Essential Father. American Psychologist, (54), 6, 397–407. http://psycnet.apa.org/psycinfo/1999-05337-001 (utolsó letöltés: 2015. 03. 16.)

Szilvási Léna (1997): Az örökbefogadásról, másképpen. Esély 1997/2: 75–85. http://www.esely.org/kiadvanyok/1997_1/csopertmunka.pdf

Fisher, Allen P. (2003): Still „Not quite as good as having your own”? Toward a sociology of adoption. Annual Review of Sociology, (29), 1, 335–361. http://www.researchgate.net/publication/234838568_Still_Not_Quite_As_Good_As_ Having_Your_Own_Toward_a_Sociology_of_Adoption (utolsó letöltés: 2015. 03. 16.)

Kressierer, Dana Katherine – Bryant, Clifton D. (1996): Adoption as deviance:Socially constructed parent-child kinship as a stigmatized and legally burdened relationship. Deviant Behavior: An Interdisciplinary Journal, (17), 4, 391– 415.

Lansford, Jennifer E. –Ceballo, Rosario –Abbey, Antonia –Stewart, Abigail J.(2001): Does family structure matter? A comparison of adoptive, two-parent biological, single-mother, stepfather, and stepmother households. Journal of Marriage and Family, (63), 3, 840–851. http://deepblue.lib.umich.edu/handle/2027.42/74184 (utolsó letöltés: 2015. 03. 16.)

Szalma Ivett (2014): A gyermekvállalás társadalmi normái és a mesterséges megtermékenyítéssel kapcsolatos attitűdök vizsgálata Magyarországon és Európában. Replika, 85–86 (2014/1), 35–55.

Kövér-Van Til Ágnes: Társadalom és Nemek

A kutatás a társadalmi és nemi viszonyok összefüggéseit és kölcsönös egymásra hatását vizsgálja. A társadalomtörténet és társadalom struktúra sajátos nemi szempontú megközelítésével tárja fel azt, hogy a nemek hogyan határozzák meg a társadalmi formációk, hatalmi viszonyok és elrendeződések szerveződését, hogyan írják elő a társadalmi szereplők lehetőségeit, teremtik meg viselkedési- és szabadság-korlátait, szerepeiket és normáikat, valamint élethorizontjaikat. A kutatás elemezi továbbá azt, hogy a tudomány hogyan konstruálta/konstruálja a nő és férfi fogalmakat és ezek hogyan hatnak a társadalmi látásmódokra és gyakorlatokra.

Felvehető hallgatók száma: 1

Elvárt nyelvtudás: Angol

Irodalom:

Pierre Bourdieu: Férfiuralom In: Hadas Miklós (szerk.): Férfiuralom. Replika könyvek, Bp., 1994. 7-54.

Randall Collins: A státuszkultúrák termelése és a nők. In: Wessely A. (szerk.): A kultúra szociológiája. Osiris – Láthatatlan Kollégium, 2003. 160-173.

Randall, Vicky – Waylen, Georgina (szerk.) Társadalmi nem, politika és az állam. 2003. Jószöveg, Bp.

Bourdieu, P. 2001. Masculine Domination. London: Wiley-Blackwell

Collins, R. 1992. Women and the Production of Status Cultures. In. Lamont, M. – Fournier, M. (eds.) Cultivating Differences and the Making of Inequality. Chicago: University of Chicago Press. 213 – 231

Randall, V. – Waylen, G. (eds.) 1998. Gender, Politics and the State. London: Routledge.

Németh Renáta: Az automatizált szöveganalitika szociológiai felhasználása

RC2S2 kutatócsoportunk szöveganalitikai módszerekkel vizsgál interneten és elektronikusan elérhető szöveges adatforrásokat. Kutatócsoportunk ennek a megközelítésnek a tartalmi szociológiai tudás felfedezésében történő kihasználását és új módszerek fejlesztését, szociológiai adaptálását és episztemológiai következményeinek feltárást tűzte ki célul. A hallgató a kar kutatócsoportjához csatlakozva e kérdésfeltevések mentén kapcsolódhat be szöveganalitikai kutatásainkba. A konkrét téma az érdeklődő hallgatóval egyeztetve, saját érdeklődési körének és aktuális kutatásaink függvényében fogalmazható meg, ezért erősen ajánlott a témavezető megkeresése a felvételit megelőzően.

Felvehető hallgatók száma: 1

Elvárt nyelvtudás: Angol

További elvárások: Python nyelv és annak NLP-moduljainak ismerete, alapos kvantitatív módszertani felkészültség

Irodalom:

Aggarwal, C. C., & Zhai, C. (Eds.). (2012). Mining Text Data. New York: Springer-Verlag.

DiMaggio, P. (2015). Adapting computational text analysis to social science (and vice versa). Big Data & Society, 2(2), 2053951715602908. doi:10.1177/2053951715602908

Evans, J. A., & Aceves, P. (2016). Machine Translation: Mining Text for Social Theory. Annual Review of Sociology, 42(1), 21–50. doi:10.1146/annurev-soc-081715-074206

Garg, N., Schiebinger, L., Jurafsky, D., & Zou, J. (2018). Word embeddings quantify 100 years of gender and ethnic stereotypes. Proceedings of the National Academy of Sciences, 115(16), E3635– E3644. doi:10.1073/pnas.1720347115

Németh Renáta; Sik Domonkos; Máté Fanni (2020): Machine learning of concepts hard even for humans: the case of online depression forums; International Journal of Qualitative Methods

Renáta Németh, Júlia Koltai: Sociological knowledge discovery through text analytics. In Rudas, Péli (szerk.): Pathways between Social Science and Computational Social Science - Theories, Methods and Interpretations, Springer, 2021.

Takács Erzsébet: Családszociológia – történeti és jelenkori perspektívából

A család szociológiai megközelítése, hazai és nemzetközi tendenciák, értelmezések, konkrét kutatások és családszociológia aldiszciplínák

Felvehető hallgatók száma: 2

Elvárt nyelvtudás: Angol

Irodalom:

https://www.ined.fr/en/publications/editions/population-and-societies/

Simon Dávid: Visszavándorlás társadalmi hatásai

A kiírt téma kapcsolódik a témavezetők által jegyzett és 2021 végén induló 3 éves OKTA kutatáshoz. Ugyanakkor a téma a teljes kutatás teljesen önálló ága, ahol a cél a már elérhető és a tervezett adatfelvétel során létrejövő adatok vizsgálatán keresztül vizsgálni a visszavándorlás társadalmi hatásait. Korábbi kutatásokból jól ismert, hogy a hazájukba visszatérők elvárásai, értékei részben korábbi célország értékrendjét tükrözik. Ennek szélesebb körű társadalmi innovációs hatásai azonban kevéssé kutatottak. Bár a téma egy induló kutatáshoz kapcsolódik, tág lehetőséget biztosít a jelölt számár az önálló hipotézisalkotásra, kutatástervezésre és kutatásra.

Felvehető hallgatók száma: 1

Elvárt nyelvtudás: Angol

További elvárások: Előnyt jelent a társadalmi innováció vagy migráció területén írt mesterszakos szakdolgozat.

Irodalom:

Borjas, G. J. (1994). The Economics of immigration. Journal of Economic Literature, Vol. 32. No. 4:1667–1717

Constant, A. Massey D.S. (2003). Self-selection, earnings, and out-migration: A longitudinal study of immigrants to Germany. Journal of Population Economics 16:631–653

De Haas, H. (2010). Migration and Development: A Theoretical Perspective. International Migration Review, 44(1):227–264.

Dumont J-Ch, Spielvogel, G (2008). Return Migration: A New Perspective In International Migration Outlook, SOPEMI – 2008, OECD, Paris:161-222.

Dustmann, C., Bentolila, S., Faini, R. (1996). Return Migration: The European Experience. Economic Policy, 11(22):213-250.

Gödri I. (2018). Nemzetközi vándorlás. In. Monostori J., Őri P. Spéder Zs. (eds) (2018). Demográfiai portré 2018. KSH NKI, Budapest:237–270.

Horváth Á (2016). Visszatérő kivándorlók. In Fazekas K. Blaskó Zs. (szerk) Munkaerőpiaci tükör 2015: 109-115.

Mulgan, G. (2006). The process of social innovation. Innovations: technology, governance, globalization, 1(2), 145-162.

Rüede, D., & Lurtz, K. (2012). Mapping the various meanings of social innovation: Towards a differentiated understanding of an emerging concept. EBS business school research paper, (12-03).

Wahba, J. (2015). Selection, selection, selection: the impact of return migration. Journal of Population Economics, 28(3):535–563. 

Barna Ildikó: A TERMÉSZETESNYELV-FELDOLGOZÁS (NATURAL LANGUAGE PROCESSING, NLP) ESZKÖZEINEK HASZNÁLATA AZ ONLINE GYŰLÖLETBESZÉD ÉS BÁNTALMAZÓ NYELV (ABUSIVE LANGUAGE) KUTATÁSÁBAN

Az ELTE Társadalomtudományi Karán működő Research Center for Computational Social Science (rc2s2.elte.hu) kutatócsoport a természetesnyelv-feldolgozás (natural language processing, NLP) eszközeivel vizsgál különböző társadalmi jelenségeket, folyamatokat. Az rc2s2 egyik fontos kutatási témája az online gyűlöletbeszéd és a bántalmazó nyelv (abusive language) vizsgálata. Az ezzel a témával foglalkozó nemzetközi kutatások középpontjában általában az ilyen típusú nyelvhasználat azonosítása, illetve automatizált felismerése áll. A kutatócsoportban azonban fontosnak tartjuk e nyelvhasználat szociológiai vizsgálatát is. A gyűlöletbeszéd és a bántalmazó nyelv nagyon sokféle etnikai, vallási, társadalmi csoport vagy kisebbség ellen irányulhat, ezért számos kutatási téma lehetséges. A téma pontos megbeszélése érdekében a hallgatónak még a jelentkezés előtt egyeztetnie kell a leendő konzulenssel. A hallgató doktori képzése alatt az Research Center for Computational Social Science kutatócsoporthoz csatlakozva végzi a kutatását.

Felvehető hallgatók száma: 1

Elvárt nyelvtudás: Angol

További elvárások: Python programnyelv magas szintű ismerete

Irodalom:

Barna, I. – Knap, Á. (2019) Antisemitism in Contemporary Hungary: Exploring Topics of Antisemitism in the Far-Right Media Using Natural Language Processing. Theo-Web 18 (1): 75–92.

Burnap, P. – Williams, M. L. (2016) Us and them: identifying cyber hate on Twitter across multiple protected characteristics. EPJ Data science, 5 (11). DOI 10.1140/epjds/s13688-016- 0072-6

Németh R. – Katona, E. R. – Kmetty, Z. (2020) Az automatizált szövegelemzés perspektívája a társadalomtudományokban. Szociológiai Szemle 30 (1): 44–62.

Örkény Antal: Jelenkori társadalmi igazságossági dilemmák. Erkölcs és társadalmi döntések

A javasolt téma a társadalmi igazságosság tekintetében vizsgálja különféle aktuális társadalmi dilemmák lehetséges megközelítését. A mindennapi társadalmi együttélés során szüntelenül olyan helyzetekkel és problémákkal szembesülünk, amelyek eldöntése egyáltalán nem egyértelmű, és amelyek megosztják az embereket. Egy szabad társadalomban az egyének mindenekelőtt maguk akarják eldönteni, hogy az életükkel kapcsolatos kérdésekben milyen döntéseket akarnak meghozni, és a lehetséges alternatívák közül mit választanak. Ezeket a döntéseket meghatározzák ösztönös beidegződések, érzelmek, elfogultságok és tudatos megfontolások vagy akár kognitív torzítások. Meghatározzák személyiségünk jellegzetes vonásai, de épp úgy személyes érdekeink, életkörülményeink, a választáshoz elengedhetetlen tudásunk, erőforrásaink és gondolkodásunk. És természetesen a másokkal való együttélés szükségszerűségei és szabályai. Társadalmi létezésünk a másokkal való együttélés keretei között zajlik, minden pillanatban rá vagyunk utalva mások létezésére és viselkedésére, szükségünk van a többiekre, és döntéseinkben meghatározó szerepet játszik a másokkal való együttműködésünk.  Döntéseinkben mindig figyelembe vesszük mások viselkedését, saját magunk és mások érdekeit, és az együttműködésen alapuló kölcsönös előnyöket vagy éppen érdekellentéteket. Mindezeknek a kereteit pedig a társadalmi együttélést biztosító intézmények és magatartási szabályok adják, amelyek a közösségi élet berendezkedésének az alapjai.

Az érdekazonosságok és az érdekellentétek szempontja a döntéseink meghozatalának egyik legizgalmasabb dimenziója. Az érdekazonosságok leginkább abban nyilvánulnak meg, hogy a céljaink elérésében számíthatunk mások segítségére és támogatására, és nem kell csupán saját magunkra hagyatkozni. Az érdekellentétek figyelembevételének pedig abban van jelentősége, hogy fel tudjuk mérni az előnyök és hátrányok megoszlását, és mérlegelni tudjuk, hogy mikor sikerül legelőnyösebben elérni a saját céljainkat. A társadalmi együttélés közös szabályai pedig iránytűként szolgálnak ebben a mérlegelésben. Ezek a normák alapulhatnak a tradíción, jogi, politikai, vallási szabályokon, csoportokhoz való tartozásból fakadó érdekeken, illetve erkölcsi megfontolásokon.

Az erkölcs a helyes és helytelen, a társadalmi jó és rossz megkülönböztetésén alapszik, és valamilyen értékelést fejez ki. Amikor az egyén társadalmi dilemmákkal kerül szembe, el kell döntenie, hogy mit tart helyesnek, illetve helytelennek, mit tekint a maga és a társadalom szempontjából jónak vagy rossznak. A társadalmi dilemma, mint kifejezés ebből a szempontból kétfajta értelemben is felfogható: egyrészt egy olyan helyzet, amelyben nehéz döntést kell hozni két különböző dolog között, amit megtehetünk vagy amit a magunk számára jó megoldásnak tartunk, másrészt, amikor választanunk kell abból a szempontból, hogy az egyéni érdekeink és a közjó hogyan feleltethető meg egymással.

Az erkölcsi elvek és a társadalmi igazságosság kérdése vizsgálatra érdemes számos aktuális témában. Ezek közül néhányat gyűjtöttem össze:

•             Covid 19, korona vírus, kötelező oltások és a covid teszt, elektiv műtétek

•             migráció és menekült kérdés, idegenellenesség

•             garantált minimum jövedelem

•             gender, LMBTQ, homofóbia, melegek örökbefogadási joga

•             családpolitika, gyes, gyed, gyerekek védelme, családpolitika

•             mesterséges megtermékenyítés, abortusz

•             örökösödéssel kapcsolatos kérdések

•             fizessenek a gazdagok, elit és siker, elosztó igazságosság, szja visszatérítés

•             social media, internet

•             Adatvédelem, adatkezelés: a privacy és a transzparencia határai.

Felvehető hallgatók száma: 1

Elvárt nyelvtudás: Angol

Irodalom:

Örkény Antal (1997): Hétköznapok igazsága. Igazságossági felfogások egy nemzetközi összehasonlítás tükrében. (Everyday Justice. Perception of Social Justice in a Comparative Perspective) Budapest: Uj Mandátum Kiadó

 

---