Társadalom- és szociálpolitika PhD-képzés

Társadalom- és szociálpolitika PhD-képzés

Jelentkezés a Doktori Iskolába

Részletes információ a Doktori Iskola oldalán

Jelentkezni  2021. március 16-tól elektronikusan
Elérhetőség: Doktori Iskola 
1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A Északi tömb II. emelet 240
Telefon: (1) 372-2500/6507
E-mail: doktori@tatk.elte.hu 
Jelentkezési határidő: 2021. április 30.
Felvételi (várhatóan): 2021. május 23. – június 30.
Várható keretszám: A három doktori programban összesen: 2530 fő.
A felvételi jelentkezés eljárási díja: 9.000 Ft (Befizetésének módjáról a szóbeli felvételi vizsgára történő behívó levélben küldünk értesítést)
E-felvételi link:  https://doktorifelveteli.elte.hu/

Képzési formák

  • A Doktori Iskolába nappali tagozatos szervezett képzésre (4+4+2 félév), ezen belül ösztöndíjas (államilag támogatott) és költségtérítéses formára lehet jelentkezni.
  • A felvételizők egyéni képzési rend szerint csak költségtérítéses képzésre jelentkezhetnek. A tanulmányi idő eseti megállapítására (a pályázó írásban dokumentált szakmai tevékenysége figyelembevételével) a Doktori Iskola vezetője tesz javaslatot; a döntést a Kari Doktori Tanács hozza meg.

A jelentkezés feltételei

  • Legalább jó minősítésű, a szociológiai program esetében elsősorban társadalomtudományi és közgazdaságtudományi, a szociálpolitikai program esetében elsősorban társadalomtudományi, bölcsészettudományi, közgazdaságtudományi, az interdiszciplináris társadalmi kutatások program esetében társadalomtudományi, közgazdaságtudományi, állam- és jogtudományi, illetve műszaki egyetemi oklevél, 
  • Külföldön szerzett egyetemi oklevél által tanúsított végzettségi szint elismerését (doktori iskolában történő továbbtanulás céljából) a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény vonatkozó rendelkezései szerint kell kérelmezni az egyetemen,
  • Egy államilag elismert legalább (B2) középfokú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga.
  • A jelentkezőnek vállalnia kell, hogy a képzési szakaszban, egyes esetekben, idegen nyelven fekínált órákat is fel kell vennie.
A szakzáróvizsgával még nem rendelkező, de azt legkésőbb július 31-ig teljesítő jelentkezőnek a beiratkozás alkalmával kell igazolnia, hogy diplomája megfelel a fenti feltételeknek.

Jelentkezéskor benyújtandó dokumentumok

Az ELTE Szociológia Doktori Iskolai képzéseire történő jelentkezésre – így a jelentkezés benyújtására, illetve a csatolandó/csatolható mellékletek benyújtására is – 2020. márciustól online módon, az egyetem oldalán keresztül nyílik lehetőség. Az alább felsorolt dokumentumok benyújtása a felület adatlapjának kitöltésével, valamint a kért dokumentumok feltöltésével valósul meg.  A felvételi korszerű és legegyszerűbb módja az e-felvételi, amelynek segítségével egyszerűen, biztonságosan az interneten adható be a jelentkezés. Az elektronikus felvételi nagy előnye, hogy a rendszer kiszűri az olyan hibákat, amelyeket kitöltés közben a papíron jelentkezők meglehetősen nagy számban vétenek. 

E-felvételi link:  https://doktorifelveteli.elte.hu/

  • Kitöltött jelentkezési lap
  • Egyetemi szintű oklevél másolata
  • Államilag elismert legalább középfokú komplex típusú nyelvvizsga-bizonyítvány vagy azzal egyenértékű okirat másolata
  • Szakmai önéletrajz
  • Tématerv, amely maximum 5 oldal terjedelmű
  • Referenciamunka (irodalom nélkül legfeljebb 6000 szó terjedelemben), amely olyan, korábbi, tudományos igényel elkészített mű (pl. műhelymunka, szakdolgozat rövidített változata vagy megjelent tudományos közlemény), amely segíti a felvételi bizottság tájékozódását a jelölt tudományos felkészültségéről
  • Publikációs jegyzék
  • Csatolhatóak elismert szakértők ajánlásai is.
A doktorandusz jelölteknek lehetőségük van a Kar vezető oktatói által meghirdetett kutatási programokba való bekapcsolódásra.

Az értékelés szempontjai

A felvételi eljárás azonos követelmények és feltételek alapján zajlik mindegyik képzési formában. A végső sorrend kialakításában szerepet játszik:

  • a jelölt addigi tanulmányi eredménye, publikációs listája és nyelvtudása,
  • kutatási tervének megvalósíthatósága
  • és a szóbeli felvételi során mutatott szakmai felkészültsége.

Finanszírozási forma

Az államilag támogatott képzés költségeinek többségét a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvényben meghatározottak szerint az állami költségvetés, a költségtérítéses képzés költségeit a hallgató viseli. A doktoranduszok és a doktorjelöltek jogait és kötelezettségeit a felsőoktatási törvény, külön jogszabályok és az egyetem működési szabályzata határozza meg.

 
Költségtérítés: 320 000 Ft/félév a három magyar nyelvű programban.
EU állampolgároknak 1200 EUR/félév
Az Európai Unión kívülről érkezők számára 1750 EUR/félév 

A Doktori Iskolába történő felvételhez mellékelendő tématerv elvárt vázlata

  • A tervezett kutatással kapcsolatos legfontosabb és a pályázó által áttekintett irodalom rövid bemutatása
  • A kutatás tárgya (a témaválasztás részletezése: miről szól a kutatás, milyen kérdéseket vizsgál, hogyan kapcsolódik eddigi tudásunkhoz, korábbi vizsgálati eredményekhez)
  • A kutatás módszere(i) (elméleti és empirikus eljárások; szisztematikus és történeti aspektusok; elemzési dimenziók, technikák, stb.)
  • Eddigi eredmények, lépések, publikációk (a szóban forgó kutatást elkezdte-e már, és ha igen, meddig jutott benne; van(nak)-e már erről szóló publikációja)
  • Várható eredmények (milyen új ismeretek várhatók; elméleti és – esetleg – gyakorlati hozadékok)
  • Konzultációk, konzulens (kivel vagy kikkel konzultált, illetve kikkel kíván együttműködni a jövőben; kire gondolt, mint konzulensre)
  • Munkaterv (milyen szakaszokban tervezi elvégezni a kutatást; hozzávetőleges határidők)

Témakiírások

A Doktori Iskola Társadalom- és Szociálpolitika programja nem kizárólag a meghirdetett témákban várja a felvételizők jelentkezését. Azok, akik a kiírt kutatásokhoz kívánnak csatlakozni, keressék meg a a kutatást meghirdető oktatókat (elérhetők a doktori program titkárán keresztül is), a jelentkezéshez szükséges kutatási tervet vele együtt készítsék el.

Antal Miklós: A munkaidő-csökkentési stratégiák gyakorlati megvalósítása

A 20. század közepe óta a termelés produktivitásának növekedését elsősorban a fogyasztás növelésére, nem a munkaidő csökkentésére fordítottuk. Különösen igaz ez az 1980-as évek utáni időszakban, amikor a fizetett munkaidő csökkenése Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban lelassult, megállt vagy a visszájára fordult. A termelés és fogyasztás növekedésén alapuló gazdasági modell létjogosultsága ugyanakkor napjainkra megkérdőjelezhető környezeti, jólléti és gazdasági szempontból is. A munkaidő-csökkentés megvalósíthatóságát és kívánatosságát vizsgáló MTA-ELTE Lendület New Vision kutatócsoport keretén belül kiírt doktori téma a munkaidővel kapcsolatos társadalmi küzdelmeket és azok eredményét vizsgálja. Milyen típusú munkaidő-csökkentési programok voltak sikeresek és melyek buktak el Európában az 1900-as évek óta? Hogyan változott az egyes módszerek – kollektív vagy egyéni, arányos fizetéscsökkenéssel együtt járó vagy órabért emelő, a munkanapok hosszát vagy számát változtató programok – esélye? Kik harcoltak a csökkentésért és kik küzdöttek ellene? A kutatási projekt szakirodalmi áttekintés, diskurzusanalízis és napjainkban zajló programok esettanulmányai segítségével keresi a válaszokat.

Felvehető hallgatók száma: 1 Előírt nyelvtudás: angol

Javasolt irodalom: Spiegelaere S, Piasna A (2017) The why and the how of working time reduction, European Trade Union Institute, Brussels, Belgium

Antal Miklós: A gazdasági növekedés környezeti fenntarthatóságáról szóló vita múltja, jelene és jövője

A gazdasági növekedés környezeti fenntarthatósága nagyjából 50 éve, a Római Klub „Limits to growth” (1972) jelentése óta vitatéma. A vita azonban nem mindig ugyanolyan intenzitással és tartalommal zajlott sem a tudományban, sem a médiában. A kezdeti érdeklődés után a növekedési paradigma fenntarthatósága napjainkban válik újra fontos témává, nagy nevű tudósok és közéleti szereplők részvételével. A főáramú közgazdaságtani és politikai diskurzusnak viszont egyelőre nem része a GDP növelésén alapuló gazdasági paradigma megkérdőjelezése – ami egyes szereplők szerint hatalmas globális kockázatot jelent. Ahhoz, hogy alakítani lehessen a vita dinamikáját, ami a későbbi politikai változások egyik fontos előfeltétele, először meg kell érteni azt. Ki és miért vett és vesz részt a vitában, milyen érvekkel vagy álláspontokkal, kiket szólítanak meg és milyen válaszokat kapnak? Milyen mértékig szenved csorbát a tudomány működése azáltal, ha a paradigma kritikusai nem kapnak választ annak támogatóitól? A doktori kutatás a szakirodalom szisztematikus elemzéséből és a médiában folyó diskurzus vizsgálatából áll. Célja, hogy rámutasson a tudományos működés és a társadalmi párbeszéd anomáliáira, katalizálva ezen problémák enyhítését.

Felvehető hallgatók száma: 1

Előírt nyelvtudás: angol

Javasolt irodalom: Daly, H (2013) A further critique of growth economics, Ecological Economics, 88, 20- 24.

Bódy Zsombor: A magyar szociálpolitika története a 19. század végétől a 20. század végéig

A szociálpolitikai intézkedések, a jóléti állam különböző programjainak létrejötte évtizedek óta témája történeti és szociológiai kutatásoknak, amelyek típusokba sorolják a különböző jóléti rendszereket és eltérő magyarázati modellekkel írják le keletkezésüket. Nem kevésbé fontosak azok a vizsgálatok, amelyek elemzik a jóléti rendszerek különféle társadalmi hatásait. Kutatás tárgya lehet a magyar szociálpolitika történetének valamely szakasza vagy intézménye – elhelyezve nemzetközi összehasonlításban – és vizsgálhatóak az egyes programok bevezetésének konkrét, korszakról- korszakra változó társadalmi-politikai kontextusai. Vizsgálható konkrét területek: munkásbiztosítás a 19. sz. végétől; háborús szociálpolitika az első világháború időszakában; a két világháború közötti szociálpolitika; az államszocialista rendszer jóléti politikájának szakaszai; versengő szociálpolitikai diskurzusok és programok valamely korszakban, valamint a munkaügyi érdekkonfliktusok és kezelésük a 19. század végétől kezdődően a piaci viszonyok között és az államszocializmusban.

Elvárt nyelvtudás: angol, előnyös: német

Juhász Gábor: Gazdasági és szociális alapjogok

A nemzetközi egyezmények a gazdasági szociális jogokat az emberi jogok részének tekintik, miközben a jogelméleti munkákban számos kérdőjel fogalmazódik meg alapjogi jellegükkel kapcsolatban. Nemzetállami szinten még a gazdasági és szociális jogokat legkiterjedtebben intézményesítő országok is meglehetősen visszafogottak alkotmányban történő rögzítésüket illetően. A téma lehetővé teszi a különböző országok alkotmányjogi megoldásainak és azok eredményességének összehasonlítását, a nemzetközi egyezmények rendelkezéseinek kikényszeríthetősége körüli kérdőjelek, továbbá az alkotmányos előírások érvényesülésének vizsgálatát. A kutatás így hozzájárulhat azoknak a kereteknek a tisztázásához, amelyek akadályozzák bizonyos szociálpolitikai döntések meghozatalát és megvalósítását, illetve amelyek lehetőségeket teremtenek arra, hogy a döntéshozók változtathassanak a szociálpolitika meglévő irányain.

Irodalom / Bibliography

Brian Bercusson: Social and Labour Rights under the EU Constitution. In: Gráinne de Búrca and Bruno de Witte (with the assistance of Larissa Ogertschnig): Social Right sin Europe. Oxford University Press, 2005, 169-198.

Cécile Fabre: Social Rights under the Constitution. Government and the Decent Life. Clarendon Press, Oxford 2007

Chapman, Audrey R.: A ’Violation Approach’ for Monitoring the International Covenant of Economic, Social and Cultural Rights. Human Rights Quarterly, Vol. 18, No 1

Jack Donnelly: Universal Human Rights in Theory and Practice. Cornell University Press, Ithaca and London 1989

Felvehető hallgatók száma: 1

Juhász Gábor: Szociális állampolgáriság és szociális védelem

A kutatási téma a szociális állampolgáriság T. H. Marshall által három emberöltővel ezelőtt kidolgozott fogalma körüli viták elemzéséből kiindulva a kutatás a szociális állampolgárság folyamatosan változó koncepcióját, valamint annak a szociális védelmi rendszerek, s ezen keresztül a jogokhoz és a javakhoz való hozzáférés fejlődésére gyakorolt hatásainak vizsgálatát foglalja magában. Az elméleti kérdések tisztázása után a jelölt dokumentumok és jogszabályok (másod)elemzésével, valamint a szociálpolitika aktoraival és alanyaival végzett interjúk segítségével igyekszik meghatározni a vizsgált ország(ok)ban érvényesülő szociális állampolgárság koncepció(k), valamint a mögöttük húzódó állam- és állampolgárkép jellemző jegyeit. A kutatási további kérdése lehet, hogy kimutathatók-e összefüggések a vizsgált állampolgárság koncepció(k) és a szociális védelmi rendszer(ek) kiépítése, valamint a szociális jogok intézményesültsége között. A kutatás segít megérteni azt, hogy miként befolyásolja egy adott társadalomnak a szociális állampolgárságról alkotott képe a szociális védelmi rendszer alakítását, és viszont; a szociális védelmi rendszerben eszközölt változtatások hogyan hatnak az állampolgáriság szociális összetevőjének változására.

Irodalom / Bibliography:

Mann, Michael (1996): Ruling class strategies and citizenship. In: Martin Bulmer – Anthony M. Rees (szerk.): Citizenship Today. The contemporary relevance of T. H. Marshall. London, UCL Press

Marshall, T. H. (1950) a): Citizenship and Social Class. In: CITIZENSHIP AND SOCIAL CLASS and other essays. Cambridge at the University Press 1-85. o.

Plant, Raymond (1990): Citizenship and Rights. In: Raymond Plant – Norman Bary (eds.): Citizenship and Right sin Thatcher’s Britain. London

Rees, A. M. (1991): T. H. Marshall and the progress of citizenship. In: Martin Bulmer – Anthony M. Rees (szerk.): Citizenship Today. The contemporary relevance of T. H. Marshall. London, UCL Press

Felvehető hallgatók száma: 1

Szükséges nyelvtudás: angol, összehasonlító kutatás esetén a vizsgált ország(ok) hivatalos nyelve(i)

Juhász Gábor: Transznacionális szociálpolitika

Globalizálódó világunkban egyre hangsúlyosabb kérdéssé válik az, hogy a nemzetállamok miként viszonyulnak a nemzetek feletti együttműködési szervezetek sztenderdizációs törekvéseihez, amelyek óhatatlanul erodálják a nemzeti szuverenitás egyik utolsó védőbástyájának tekintett szociálpolitikai hatásköreiket. A másik oldalról a nemzetközi együttműködési szervezetek (ENSZ, Európa Tanács, Európai Unió stb.) és szakosított szervezeteik során próbálják figyelembe venni a nemzetállami szintű szakpolitikai gyakorlatokat egységesítési törekvéseik elfogadhatóbbá tétele érdekében. A kutatási téma ennek a sokrétű, folyamatos kölcsönhatásokon alapuló viszonyrendszernek a vizsgálatát kínálja a nemzetközi szervezetek és a nemzetállamok közti interakciók történeti szemléletű feltárásától a jelenleg megoldani szándékozott szociális problémákra kínált megoldásokig. A kutatás eredményei hozzájárulhatnak a nemzetközi szervezetektől érkező szociális kezdeményezések modellezéséhez, és ezen keresztül a nemzetállami szociálpolitikák előtt a nemzetközi együttműködésből származó kihívások azonosításához, valamint annak megértéséhez, hogy a nemzetközi környezet miként és mivel járulhat hozzá a nemzetállamon belül jelentkező szociális problémák kezeléséhez.

Irodalom / Bibliography

Bob Deacon, Michelle Hulse, Paul Stubbs (eds.): Global Social Policy. International organizations and the future of welfare. SAGE Publications, London, 1997

Geoff Wood and Ian Gough: A Comparative Welfare Regime Approach to Global Social Policy. World Development Volume 34, Issue 10, October 2006. https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0305750X06001124

Bob Deacon: Global social policy in the making. The foundations of the social protection floor. Policy Press, University of Bristol, 2013

A jelölt által választott és egyeztetett résztémában és perspektívában. Felvehető hallgatók száma: 1

Kucsera Csaba: Az IKT-alapú megoldások potenciálja az idősödő társadalom szociális kihívásainak kezelésében

A társadalom elöregedése a tartós gondozási szükségletek keresleti oldali növekedését vonja maga után, amelyre a nemzeti szociális védelmi rendszerek modernizációja során megfelelő módon kell felkészülni. Ezek az útkeresések jelenleg is zajlanak, bár az Európai Unió tagállamaiban eltérő fókuszpontok mentén, eltérő prioritással, illetve változatos társadalmi - (szak)politikai tudatosultsággal. E rendszerek átfogó, a parametrikus változtatásokon túlmutató modernizációjának egyik hajtóereje az infokommunikációs technológiák (IKT) által lehetővé tett új szolgáltatások, szolgáltatási modellek és rendszerek alkalmazása lehet, amely potenciált széles körben osztják a kutatók, szakpolitikusok, és szolgáltatás-nyújtók. A kutatás tárgya ennek a potenciálnak a magyar kontextusban való vizsgálata a betegség-prevenció, egészség-promóció, független életviteli támogatás, és integrált gondozási modellek területein, beazonosítva egyaránt a potenciális pozitív és negatív következményeket a gondozott / támogatott idősek, a szolgáltatást nyújtó formális és informális szereplők, és az ellátórendszer egésze szempontjából.

Ajánlott nyelvtudás: angol Felvehető hallgatók száma: 1

Kucsera Csaba: A 80 éves és idősebbek korosztálya gyors növekedésének társadalmi következményei

A társadalom leggyorsabban növekvő életkori csoportját a legidősebbek, a 80 évesek és idősebbek életkori csoportja adja. Számuk és a társadalmon belüli arányuk is markánsan fog nőni a következő pár évtizedben, számuk már jelenleg is közel 450 ezer fő, ami az előrejelzések szerint másfél évtized múlva (2036-ra) el fogja érni a 700 ezer főt. A 80 éves és annál idősebbek csoportja sajátos abból a szempontból is, hogy körükben az életminőség jelentős megromlásának és ezzel párhuzamosan a gondozási igény megnövekedésének kockázata igen magas, ezért erre a trendre a szakpolitikának és a formális és informális ellátóknak különös figyelmet kell fordítani. A kutatás célja ennek az életkori csoportnak és a leírt kihívásnak a jobb megértése a létező kutatások és adatbázisok szisztematikus, a korcsoportra vonatkozó fókuszával, és a demográfiai trendek által kijelölt változások társadalmi következményeinek minél teljesebb körű projekciójával.

Ajánlott nyelvtudás: angol

Felvehető hallgatók száma: 1

Orosz Éva: A decentralizáció/centralizáció és a privatizáció szerepe és hajtóerői a magyar egészségügy átalakulásában

A magyar egészségügy politikai rendszerváltás utáni átalakulásának alapvető kérdése: az állam szerepének az átalakulása, amely elsősorban két fő folyamat, a privatizáció és a decentralizáció/centralizáció által megy végbe. Az elmúlt 25-30 évben több egymástól eltérő szakasz különíthető el. Például egyes időszakokban a kormányzat ösztönözte, másokban inkább korlátozni igyekezett a magánszolgáltatások bővülését, ezen belül a magánszolgáltatásoknak a köztulajdonban lévő intézményeken belüli kínálatát. A kormányzat tevékenységét egyes időszakokban decentralizációs, másokban pedig centralizációs lépések jellemezték.

A kutatás elsősorban a következő kérdéseken keresztül törekszik feltárni és nemzetközileg releváns szempontok szerint elemezni a közszféra és magánszektor – egymással összekapcsolódó – átalakulásának a jellemzőit: Milyen egészségügyön kívüli és egészségügyön belüli hajtóerői voltak a (szélesen értelmezett) privatizációnak – különös tekintettel a kormányzat, az orvosszakma, a piaci szereplők és a magasabb jövedelmű társadalmi csoportok érdekeinek és az ezeket tükröző ideológiáknak az elemzésére. A 80-as évek vége óta milyen szakaszok különíthetők el a decentralizáció/centralizáció és privatizáció szempontjából? Milyen tényezők idézték elő a kormányzati és piaci szereplők magatartásában bekövetkező változásokat (amelyek új szakaszhoz vezettek)? Milyen szerepe volt a decentralizáció/centralizáció és a privatizáció folyamatainak az egészségügy modernizálásában, azaz a rendszerváltáskor örökölt alapvető problémák kezelésében? Az egészségügyi rendszerek nemzetközi szinten alkalmazott teljesítményértékelési szempontjai alapján hogyan értékelhetők a decentralizáció/centralizáció és privatizáció folyamatai? A témakör iránt érdeklődő hallgató disszertációjának témáját a fentiekben vázolt kutatás egy jól körülhatárolható részkérdése jelenthetné.

Felvehető hallgatók száma: 1

Rácz Andrea: A gyermek- és ifjúkor társadalmi kontextusai

A gyermek- és ifjúkor változásain, lehetséges szemléleti módjain, kulturális megjelenési formáin túl kiemelt témakör a gyermekeket és szüleiket segítő intézmények működése, a szülők és a jóléti intézmények együttműködése és annak nehézségei, a hatékonyság kérdése a gyermek- és ifjúsági programok esetében, valamint az adekvát segítséget nyújtani tudó, családok egységét megőrző támogatási formák hazai gyakorlatban való megjelenésének lehetőségei / korlátai a nemzetközi elméletek és publikált gyakorlati tapasztalatok megvitatása által.

Felvehető hallgatók száma: 3

Rácz Andrea: Szociális munka irányzatai, speciális helyzetű csoportokkal végzett munka

A téma felöleli a nemzetközi és hazai szociális munka jelenlegi helyzetének, fő fókuszainak és aktuális dilemmáinak, általában a szociális munka tágabb környezetének, a professzióból adódó nehézségeknek, diszfunkcionális működési módoknak az értékelő elemzését. A szociális munkában megjelenő korszerű elméletekbe ágyazottan lehetőség nyílik a konkrét szociális munka területein a különböző szolgáltatások és ellátások, innovatív programok elemzésére is, kitérve a szakemberek szakmai mentalitásának jellegzetességeire, valamint a célcsoport szükségleteire és az arra adott szolgáltatói válaszokra.

Felvehető hallgatók száma: 3

Szalai Júlia: A rendszerváltás utáni polgári fejlődés ellentmondásai

A témakör középpontjában a rendszerváltás utáni középosztály belső-külső ellentmondásoktól terhelt jelenkortörténeti vizsgálata áll. A kutatási program fókuszában az áll, hogy milyen tényezők okozták az egykor széles körben remélt polgári átalakulás megakadását, a paternalista hierarchiák szerepének megnövekedését, és a demokratikus építkezés hátrahagyását. Többek között az alábbi területek vizsgálhatók: a középosztály csoportjainak átalakuló élet- és munkaformái; az identitásküzdelmeiket kísérő ideológiai, politikai csatározások; a jóléti újraelosztás deformációi. A kutatásban feltárulhat a középosztály mélyülő töredezettsége, növekvő „államfüggősége”, és csoportközi küzdelmeinek hozzájárulása az egyenlőtlenégek növekedéséhez – különösen a szegények kirekesztődéséhez. E folyamatok mérlege a demokratikus viszonyok folyamatos gyengülését és a modernizációs törekvések veszélyeztetettségét mutatja, ami mellett a visszatalálás a polgári fejlődés útjára ma illuzórikusnak látszik.

A témához ajánlom még a 2020-ban megjelent „A nem polgárosuló középosztály” című könyvem bemutatójának videóját: https://www.facebook.com/watch/?v=182120510254919

Előzetes követelmények:

– legalább olvasási szintű angol nyelvtudás

– MA fokozat a következők közül legalább egy tárgyból: szociológia / szociálpolitika / történettudomány / pszichológia (a sorrend nem fontossági)

Felvehető hallgatók száma: 1-5 fő

A témakör feldolgozása elsősorban kvalitatív készségeket igényel (interjúkészítés, alapszintű ismeretek szöveges dokumentumok rendszerezésében és taralomelemzésében alapszintű jártasság), valamint alapszintű statisztikai ismeretek.

Sziklai István: A fogyatékos emberek társadalmi integrációja, támogatási rendszerei

A fogyatékos emberek társadalmi integrációja kapcsán elsősorban az ENSZ Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló Egyezményében rögzített jogok érvényesülése ad kiemelt kutatási területet. A téma keretében ezt különféle megközelítésben vizsgáljuk (a doktorandusz, saját választásához igazodva), a nemzetközi és hazai tapasztalatok feldolgozásával. Az általános, elméleti keretek és történések, trendek elemzésén túl kiemelt területet jelent az érintettek önálló életvitele és közösségi részvétele (ezek mérésének elméleti és módszertani kihívásaival együtt), illetve ezekhez kapcsolódva a kiváltás (illetve intézettelenítés – deinstitutionalisation) megvalósulása Magyarországon és más országokban.

Ajánlott nyelvtudás: angol Felvehető hallgatók száma: 2

Sziklai István: Szociális, illetve esélyegyenlőségi dimenzió az Európai Unióban

Az Európai Unió szociális dimenziójának, esélyegyenlőségi, antidiszkriminációs politikájának elemzése a célunk. Ezeket a területeket önmagukban, vagy egyes célcsoportok, társadalmi problémák kapcsán vizsgáljuk. A téma keretében ezt különféle megközelítésben vizsgáljuk (a doktorandusz, saját választásához igazodva), a nemzetközi és hazai tapasztalatok feldolgozásával. A téma általános keretének, történetének alakulásán, elemzésén túl különös figyelmet szentelünk a szociálpolitika hagyományos és új célcsoportjaira, eszközrendszerére gyakorolt hatásnak is.

Ajánlott nyelvtudás: angol Felvehető hallgatók száma: 2

Sziklai István: Szociális szolgáltatások rendszere: trendek, kihívások, alternatívák

A szociális szolgáltatások rendszerének, szakpolitikájának társadalomtudományi elemzése a célunk. A különféle külső (pl. demográfiai, fenntarthatósági kihívások) mellett az olyan belső problémákra is fókuszálunk, mint a hozzáférhetőség, finanszírozás, humánerőforrás, stb. A témát különféle megközelítésben vizsgáljuk (a doktorandusz saját választásához igazodva), a nemzetközi és hazai tapasztalatok feldolgozásával. Az általános, elméleti keretek és történések, trendek elemzésén túl kiemelt figyelmet szentelünk az egyes (hagyományos és új) célcsoportoknak, jelenségeknek, szolgáltatási elemeknek és ezek kapcsolódására más ágazatok, szolgáltatástípusokhoz.

Ajánlott nyelvtudás: angol Felvehető hallgatók száma: 2

Takács Judit: A gondoskodás(hiány) szociológiája

E téma-kiírásra jelentkezőket a gondoskodás(hiány) szociológiájának különféle aspektusainak átgondolására és empirikus vizsgálatára biztatok.

A másoktól való függést és egyéni sérülékenységünket mindannyian megtapasztaljuk életünk valamely szakaszában: gyerekkorban, időskorban, betegként, sérültként, elnyomottként vagy egyéb kiszolgáltatott helyzetben lévőként/élőként. A gondoskodás nem csak bizonyos cselekvés-, illetve feladattípusok elvégzését jelenti, hanem az egymásra figyelés – gyakran szeretetteljes – attitűdjét és az akár általunk személyesen nem is ismert mások aktív támogatásában kifejeződő szolidaritást is.

Különböző társadalmi jelenségek vizsgálata során szociológusok is gyakran alkalmaznak olyan modelleket, melyek aktorai önellátásra képes, racionális gazdasági cselekvőként jelennek meg, akiknek különféle szempontú kiszolgáltatottságai és egymásra utaltsága nem feltétlenül kapnak kellő figyelmet. Lynch és Lyons (2009) arra hívja fel a figyelmet, hogy a versengő individualizmust idealizáló neoliberális politika már nem pusztán „gondoskodásmentes” polgárokkal számol, hanem kifejezetten gondoskodásellenes jelleget ölthet. Miközben egyre kevesebb szó esik az egyenlő esélyek megteremtésének szükségességéről az emberek életkörülményeiben, a gazdasági növekedés mindenáron való hajszolása háttérbe szorítja a társadalmi szolidaritást, ami a társadalomban jelenlévő erőszak fokozódásához, valamint különböző fizikai és mentális egészségi problémáknak egyre inkább kitett, diszfunkcionális társadalmak, társadalmi csoportok létrejöttéhez vezethet.

A gondoskodáskapcsolatok csak a gazdasági, politikai és kulturális viszonyokkal együttesen vizsgálhatók, hiszen ezek szabják meg a társadalmi gondoskodásinfrastruktúra fejlettségét, azaz: az adott társadalomra jellemző gondoskodásképességeket és -erőforrásokat. Annak, hogy egy állam mennyire teszi képessé a polgárait a másokról való gondoskodásra, illetve arra, hogy saját életükben megtapasztalhassák a(z egymásról való) gondoskodást, óriási a jelentősége a társadalmi reprodukció szempontjából is. Hanlon (2012) szerint gondoskodó társadalom (caring society) kialakítására lenne szükség, ahol a gondoskodás társadalmilag konstruált közjóként jelenik meg, ami ugyanakkor maga is egyenlőtlenségeket generálhat (hiszen nem véletlen, hogy ki törődik kivel, s mindez hol, mikor és hogyan történik).

Irodalom:

Hanlon, N. (2012) Masculinities, Care and Equality, Identity and Nurture in Men’s Lives. London: Palgrave Macmillen.

Lynch, K. & Lyons, M. (2009) Care-less Citizenship? Public Devaluation and Private Validation. 78-92 in

K. Lynch, J. Baker, & M. Lyons (Eds) Affective Equality: Who Cares? Love, Care and Injustice. London: Palgrave Macmillan.

Felvehető hallgatók száma: 2 Előírt nyelvtudás: angol

További elvárások: társadalomtudományi vagy a témához kapcsolódó területen szerzett egyetemi végzettség, jártasság kvalitatív és/vagy kvantitatív adatelemzésben

Takács Judit: Homofóbia, transzfóbia, HIV/AIDS stigmatizáció heteronormatív társadalmi környezetben

A 21. század elején Magyarországon a társadalmi elismerés megszerzésének főbb színterein, így például az iskolákban vagy a munkahelyeken, a megbecsülés kivívásának előfeltételei közé magától értetődő módon bekerülhet a (cisz-)heteronormativitás. A kulturális imperializmus (Young 1990) más megnyilvánulási formáihoz hasonlóan ez esetben is arról van szó, hogy a domináns – itt: heteroszexuális és nem transz- vagy interszex – többségi csoport egyetemes emberiként tételezett tapasztalatai és kultúrája olyan normaként tűnik föl, melytől eltérni csak a deviancia és a kisebbrendűség irányában lehet.

Ha strukturális stigmának nevezzük az állami és magánintézmények azon eljárás- és szabályrendszereit, melyek egyes stigmatizált társadalmi csoportok lehetőségeit korlátozzák, akkor Herek (2011) nyomán elmondható, hogy a homoszexualitás strukturális stigmájának társadalmi intézményekbe – például vallási, nyelvi és jogi normákba – ágyazott működését számos fejlemény tükrözi Magyarországon is. Hasonló strukturális stigmával kell megküzdeniük a transz- és az interszex embereknek, a HIV- fertőzéssel élőknek és más stigmatizált társadalmi kisebbségi csoporthoz tartozóknak.

A témakiírás célja olyan kutatók aktivizálása, akik a homofóbia, a transzfóbia és a HIV/AIDS stigmatizáció Magyarországon élő áldozatait – egyénekként és elnyomott társadalmi csoportok tagjaiként – érő hátrányok leküzdésének lehetőségeivel foglalkoznak empirikus vizsgálatok keretében.

Irodalom:

Herek, Gregory M. (2011) Anti-Equality Marriage Amendments and Sexual Stigma. Journal of Social Issues, 67(2):413-426.

Young, Iris Marion (1990) Justice and the Politics of Difference. Princeton: Princeton University Press.

Felvehető hallgatók száma: 2 Előírt nyelvtudás: angol

További elvárások: társadalomtudományi vagy a témához kapcsolódó területen szerzett egyetemi végzettség, jártasság kvalitatív és/vagy kvantitatív adatelemzésben

Takács Judit: Örökbefogadás és társadalmi megkülönböztetés

2011 és 2014 között Neményi Máriával együtt végeztünk egy szociológiai kutatást „Örökbefogadás és diszkrimináció” címmel (Neményi – Takács 2015), melynek keretében azt vizsgáltuk, hogy a különböző társadalmi megkülönböztetési formák hogyan érvényesülnek az örökbefogadás területén a mai Magyarországon. Az érdeklődő hallgatókat arra biztatom, hogy folytassák az e területen megkezdett kutatást, illetve tegyék föl az örökbefogadás magyarországi rendszerének működésével kapcsolatos saját kérdéseiket (többek között a 2020-ban kialakított új szabályozási keretek ismeretében).

Kutatásunk megtervezése során abból indultunk ki, hogy a hazai közgondolkodásban uralkodó normatív családfogalom minden bizonnyal hatással van az örökbefogadás törvényi szabályozására, az örökbe fogadó szülők alkalmasságának megítélésére és az eljárásban résztvevő állami és civil aktorok

„jó szülőségről” alkotott percepciójára. Egyúttal azt is valószínűsítettük, hogy az örökbefogadás kapcsán deklarált célokkal szemben a hazai gyakorlatban az a felfogás uralkodik, hogy elsősorban az alkalmasnak talált szülőknek kívánnak gyereket közvetíteni, mintsem az örökbe fogadható gyerekek érdekeit tekintenék elsődlegesnek. A gyermekvédelmi szakszolgálatban megrekedt számtalan gyerek az örökbefogadásra jelentkezők többsége elvárásának nem felel meg életkora, származása, testi állapota miatt, és a krízisterhesek újszülöttei esetében sem lehetünk biztosak abban, hogy az örökbefogadást közvetítők számára a biológiai szülők szempontjai meghatározóak lennének. Így mind a törvényi szabályozás, mind a folyamat végrehajtása a hátrányos megkülönböztetés számtalan formáját valószínűsíti. A diszkrimináció különböző formákban jelenhet meg: lehet a résztvevők szándékától független, akár magából az örökbefogadást szabályozó törvényből vagy a végrehajtási eljárásból fakadó, és lehet – mindkét fél, tehát a hatóság és az örökbe fogadást kérelmező részéről – szándékos is, ami akár a szülők, akár a gyermekek „szelektálásában”, a prioritások meghatározásában ölthet testet.

A kutatás fő eredményeit a következő tanulmányban foglaltuk össze: Neményi Mária – Takács Judit (2015) Örökbefogadás és diszkrimináció Magyarországon. Esély 27(2): 32-61. Szabadon hozzáférhető itt: http://www.esely.org/kiadvanyok/2015_2/2015-2_2-1_Nemenyi- Takacs_Orokbefogadas.pdf

E cikk hivatkozásai közül mindenképpen érdemes a következő munkákat is áttekinteni:

Fisher, Allen P. (2003) Still „Not quite as good as having your own”? Toward a sociology of adoption.

Annual Review of Sociology, 29(1): 335-361.

Herman, Ellen (2002) The Paradoxical Rationalization of Modern Adoption. Journal of Social History. 36(2). 339-385.

Hoksbergen, René A. C. (1998) Changes in Motivation for Adoption, Value Orientations and Behavior in Three Generations of Adoptive Parents. Adoption Quarterly. 2(2) 37-55.

Kressierer, Dana Katherine – Clifton D. Bryant (1996) Adoption as deviance: Socially constructed parent-child kinship as a stigmatized and legally burdened relationship. Deviant Behavior: An Interdisciplinary Journal, 17(4): 391-415.

Lansford, Jennifer E. – Rosario Ceballo – Antonia Abbey –Abigail J. Stewart (2001) Does family structure matter? A comparison of adoptive, two-parent biological, single-mother, stepfather, and stepmother households. Journal of Marriage and Family, 63(3): 840-851.

Neményi Mária – Messing Vera (2007) Gyermekvédelem és esélyegyenlőség. Kapocs 6(1):2-19.

Silverstein, Louise B. – Auerbach, Carl F. (1999) Deconstructing the Essential Father. American Psychologist, 54(6): 397-407.

Szalma Ivett (2014) A gyermekvállalás társadalmi normái és a mesterséges megtermékenyítéssel kapcsolatos attitűdök vizsgálata Magyarországon és Európában. Replika 85-86 (2014/1): 35-47.

Szilvási Léna (1997) Az örökbefogadásról, másképpen. Esély 1997/2: 75-85.

Wegar, Katarina (2000) Adoption, Family Ideology, and Social Stigma: Bias in Community Attitudes, Adoption Research, and Practice. Family Relations, 49(4): 363-370.

Weston, Kath (1991) Families We Choose – Lesbians, Gays, Kinship. New York – Oxford: Columbia University Press.

Felvehető hallgatók száma: 2 Előírt nyelvtudás: angol

További elvárások: társadalomtudományi vagy a témához kapcsolódó területen szerzett egyetemi végzettség, jártasság kvalitatív és/vagy kvantitatív adatelemzésben

Vajda Júlia: Örökbefogadók és örökbefogadottak

A témát tulajdonképpen szélesebben értem, mint amit e szavak feltétlenül takarnak: bárkit szívesen fogadok, akit az örökbefogadás, a nevelőszülői lét problémája, illetve az ilyen helyzetben való felnövekvés, sőt, a másik oldalon az állami gondozotti lét érdekel.

Irodalom:

Fisher, Allen P. (2003): Still „Not quite as good as having your own”? Toward a sociology of adoption. Annual Review of Sociology, (29), 1, 335–361. http://www.researchgate.net/publication/234838568_Still_Not_Quite_As_Good_As_Having_Your_O wn_Toward_a_Sociology_of_Adoption

Kressierer, Dana Katherine – Bryant, Clifton D. (1996): Adoption as deviance:Socially constructed parent-child kinship as a stigmatized and legally burdened relationship. Deviant Behavior: An Interdisciplinary Journal, (17), 4, 391–415.

Lansford, Jennifer E. –Ceballo, Rosario –Abbey, Antonia –Stewart, Abigail J.(2001): Does family structure matter? A comparison of adoptive, two-parent biological, single-mother, stepfather, and stepmother households. Journal of Marriage and Family, (63), 3, 840–851. http://deepblue.lib.umich.edu/handle/2027.42/74184

Neményi Mária – Messing Vera (2007): Gyermekvédelem és esélyegyenlőség. Kapocs, (6), 1, 2–19.

Silverstein, Louise B. – Auerbach, Carl F. (1999): Deconstructing the Essential Father. American Psychologist, (54), 6, 397–407. http://psycnet.apa.org/psycinfo/1999-05337-001

Szalma Ivett (2014): A gyermekvállalás társadalmi normái és a mesterséges megtermékenyítéssel kapcsolatos attitűdök vizsgálata Magyarországon és Európában. Replika, 85–86 (2014/1), 35–55.

Szilvási Léna (1997): Az örökbefogadásról, másképpen. Esély 1997/2: 75–85. http://www.esely.org/kiadvanyok/1997_1/csopertmunka.pdf

Előírt nyelvtudás: angol

Ajánlott nyelvtudás: német

Felvehető hallgatók száma: 3

Vajda Júlia: Totális intézmények keletkezése és le(nem)bontásuk folyamata

Komoly adóssága a rendszerváltás utáni magyar szociálpolitikának a hatókörébe tartozó totális intézményeknek a lebontása. Bár a jelen struktúra nem csak, hogy nem felel meg azoknak az egyezményeknek, amelyeket Magyarország a rendszerváltás óta aláírt, de köztudomásúlag nincs tekintettel sem a bennük „gondozottak”, sem valójában az ott dolgozók emberi méltóságára, sem egyéb szempontok szerinti „jóllétére”, a felszámolásuk irányába tett lépések nem elégségesek ahhoz, hogy a helyzet belátható időn belül radikálisan átalakuljon. Mindazonáltal az, hogy vannak ilyen jellegű lépések, nem csak, hogy önmagában is örvendetes, de lehetőséget nyújt egy olyan kutatás számára, amely ezt a lebontási folyamatot szeretné kutatni, s ennek részeként azt a szerepet, amelyet a – különböző fajta – intézmények a bennük „érintettek” (dolgozók, gondozottak, hozzátartozók) életében betöltenek. Szívesen vállalom tehát olyan hallgatók tutorálását, akiket érdekelnek a totális intézmények, azok története, s a lebontásuk folyamata, az akörüli érdek- s egyéb harcok.

Irodalom:

Foucault, M. (1990): Felügyelet és büntetés: A börtön története. Gondolat Könyvkiadó

Burstow, B. (2016). Psychiatry Interrogated: An Institutional Ethnography Anthology. New York: Palgrave Macmillan

Bugarszki Zsolt (2011) Intézménytelenítés Magyarországon a mentális problémák kezelése területén In: Esély, 2011/2

Hronyecz I.- Mátics K. -Klucsai B. (2004): Lakóotthonok és rehabilitációs intézmények a pszichiátriai betegek ellátórendszerében. Kapocs III. (2.) 32-50.

Radványi Katalin-Regényi Enikő Mária- Csorba János (2013) „Emberhez méltó jobb lakó- és életkörülmények nekik is”. Értelmileg akadályozott emberek életminősége és a kitagolás kérdése In: Gyógypedagógiai Szemle 2013/4

Verdes Tamás (2009): „A ház az intézet tulajdona”; Esély 2009/4 92-112.p Előírt nyelvtudás: angol

Ajánlott nyelvtudás: német Felvehető hallgatók száma: 3