Szociálpolitika PhD-képzés

Szociálpolitika PhD-képzés

Jelentkezés a Doktori Iskolába

Részletes információ a Doktori Iskola oldalán

Jelentkezni  2020. márciusától elektronikusan
Elérhetőség: Doktori Iskola 
1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A Északi tömb VI. emelet 6.81.A 
Telefon: (1) 372-2500/6507
E-mail: doktori@tatk.elte.hu 
Jelentkezési határidő: 2020. április 30.
Felvételi (várhatóan): 2020. május 23. – június 30.
Várható keretszám: A három doktori programban összesen: 2530 fő.
A felvételi jelentkezés eljárási díja: 9.000 Ft (Befizetésének módjáról a szóbeli felvételi vizsgára történő behívó levélben küldünk értesítést)
E-felvételi link:  https://doktorifelveteli.elte.hu/

Képzési formák

  • A Doktori Iskolába nappali tagozatos szervezett képzésre (4+4+2 félév), ezen belül ösztöndíjas (államilag támogatott) és költségtérítéses formára lehet jelentkezni.
  • A felvételizők egyéni képzési rend szerint csak költségtérítéses képzésre jelentkezhetnek. A tanulmányi idő eseti megállapítására (a pályázó írásban dokumentált szakmai tevékenysége figyelembevételével) a Doktori Iskola vezetője tesz javaslatot; a döntést a Kari Doktori Tanács hozza meg.

A jelentkezés feltételei

  • Legalább jó minősítésű, a szociológiai program esetében elsősorban társadalomtudományi és közgazdaságtudományi, a szociálpolitikai program esetében elsősorban társadalomtudományi, bölcsészettudományi, közgazdaságtudományi, az interdiszciplináris társadalmi kutatások program esetében társadalomtudományi, közgazdaságtudományi, állam- és jogtudományi, illetve műszaki egyetemi oklevél, 
  • Külföldön szerzett egyetemi oklevél által tanúsított végzettségi szint elismerését (doktori iskolában történő továbbtanulás céljából) a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény vonatkozó rendelkezései szerint kell kérelmezni az egyetemen,
  • Egy államilag elismert legalább (B2) középfokú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga.
  • A jelentkezőnek vállalnia kell, hogy a képzési szakaszban, egyes esetekben, idegen nyelven fekínált órákat is fel kell vennie.
A szakzáróvizsgával még nem rendelkező, de azt legkésőbb július 31-ig teljesítő jelentkezőnek a beiratkozás alkalmával kell igazolnia, hogy diplomája megfelel a fenti feltételeknek.

Jelentkezéskor benyújtandó dokumentumok

Az ELTE Szociológia Doktori Iskolai képzéseire történő jelentkezésre – így a jelentkezés benyújtására, illetve a csatolandó/csatolható mellékletek benyújtására is – 2020. márciustól online módon, az egyetem oldalán keresztül nyílik lehetőség. Az alább felsorolt dokumentumok benyújtása a felület adatlapjának kitöltésével, valamint a kért dokumentumok feltöltésével valósul meg.  A felvételi korszerű és legegyszerűbb módja az e-felvételi, amelynek segítségével egyszerűen, biztonságosan az interneten adható be a jelentkezés. Az elektronikus felvételi nagy előnye, hogy a rendszer kiszűri az olyan hibákat, amelyeket kitöltés közben a papíron jelentkezők meglehetősen nagy számban vétenek. 

E-felvételi link:  https://doktorifelveteli.elte.hu/

  • Kitöltött jelentkezési lap
  • Egyetemi szintű oklevél másolata
  • Államilag elismert legalább középfokú komplex típusú nyelvvizsga-bizonyítvány vagy azzal egyenértékű okirat másolata
  • Szakmai önéletrajz
  • Tématerv, amely maximum 5 oldal terjedelmű
  • Referenciamunka (irodalom nélkül legfeljebb 6000 szó terjedelemben), amely olyan, korábbi, tudományos igényel elkészített mű (pl. műhelymunka, szakdolgozat rövidített változata vagy megjelent tudományos közlemény), amely segíti a felvételi bizottság tájékozódását a jelölt tudományos felkészültségéről
  • Publikációs jegyzék
  • Csatolhatóak elismert szakértők ajánlásai is.
A doktorandusz jelölteknek lehetőségük van a Kar vezető oktatói által meghirdetett kutatási programokba való bekapcsolódásra.

Az értékelés szempontjai

A felvételi eljárás azonos követelmények és feltételek alapján zajlik mindegyik képzési formában. A végső sorrend kialakításában szerepet játszik:

  • a jelölt addigi tanulmányi eredménye, publikációs listája és nyelvtudása,
  • kutatási tervének megvalósíthatósága
  • és a szóbeli felvételi során mutatott szakmai felkészültsége.

Finanszírozási forma

Az államilag támogatott képzés költségeinek többségét a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvényben meghatározottak szerint az állami költségvetés, a költségtérítéses képzés költségeit a hallgató viseli. A doktoranduszok és a doktorjelöltek jogait és kötelezettségeit a felsőoktatási törvény, külön jogszabályok és az egyetem működési szabályzata határozza meg.

 
Költségtérítés: 250 000 Ft/félév a három magyar nyelvű programban.
EU állampolgároknak 800 EUR/félév
Az Európai Unión kívülről érkezők számára 1250 EUR/félév 

A Doktori Iskolába történő felvételhez mellékelendő tématerv elvárt vázlata

  • A tervezett kutatással kapcsolatos legfontosabb és a pályázó által áttekintett irodalom rövid bemutatása
  • A kutatás tárgya (a témaválasztás részletezése: miről szól a kutatás, milyen kérdéseket vizsgál, hogyan kapcsolódik eddigi tudásunkhoz, korábbi vizsgálati eredményekhez)
  • A kutatás módszere(i) (elméleti és empirikus eljárások; szisztematikus és történeti aspektusok; elemzési dimenziók, technikák, stb.)
  • Eddigi eredmények, lépések, publikációk (a szóban forgó kutatást elkezdte-e már, és ha igen, meddig jutott benne; van(nak)-e már erről szóló publikációja)
  • Várható eredmények (milyen új ismeretek várhatók; elméleti és – esetleg – gyakorlati hozadékok)
  • Konzultációk, konzulens (kivel vagy kikkel konzultált, illetve kikkel kíván együttműködni a jövőben; kire gondolt, mint konzulensre)
  • Munkaterv (milyen szakaszokban tervezi elvégezni a kutatást; hozzávetőleges határidők)

Témakiírások

A Doktori Iskola nem kizárólag a meghirdetett témákban várja a felvételizők jelentkezését. Azok, akik a Doktori Iskolában a kiírt kutatásokhoz kívánnak csatlakozni, keressék meg a megadott címeken a kutatást meghirdető oktatókat, a jelentkezéshez szükséges kutatási tervet vele együtt készítsék el, és a jelentkezéshez csatolják lezárt borítékban a programot meghirdető oktató bizalmas ajánlását. 

Antal Miklós: A munkaidő-csökkentési stratégiák gyakorlati megvalósítása

A 20. század közepe óta a termelés produktivitásának növekedését elsősorban a fogyasztás növelésére, nem a munkaidő csökkentésére fordítottuk. Különösen igaz ez az 1980-as évek utáni időszakban, amikor a fizetett munkaidő csökkenése Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban lelassult, megállt vagy a visszájára fordult. A termelés és fogyasztás növekedésén alapuló gazdasági modell létjogosultsága ugyanakkor napjainkra megkérdőjelezhető környezeti, jólléti és gazdasági szempontból is. A munkaidő-csökkentés megvalósíthatóságát és kívánatosságát vizsgáló MTA-ELTE Lendület New Vision kutatócsoport keretén belül kiírt doktori téma a munkaidő csökkentésének gyakorlati aspektusait vizsgálja. Melyik szektorokban és szakmák esetében milyen pontosan mérhető a munkaidő? Hogyan változik a munkaidő mérhetősége a gazdaság szektorális átalakulásával? Milyen adatokra támaszkodva lehet szabályozni a munkaidőt: milyen módszerekkel (kérdőíves adatfelvétellel, naplózással, stb.), kitől (munkáltatóktól, munkavállalóktól) gyűjtött és milyen jellegű (egyénekre vagy háztartásokra vonatkozó) adatok használhatók a munkaidőcsökkentés szabályozásához? A kutatási projekt szakirodalmi áttekintés segítségével, különböző adatbázisokból származó adatok összehasonlításával és több száz különböző típusú munkafolyamat időtartamának mérhetőségét elemezve próbál válaszokat adni.

Felvehető hallgatók száma: 2

Előírt nyelvtudás: angol

Antal Miklós: A munkaidő-csökkentési stratégiák társadalmi megvalósítása

A 20. század közepe óta a termelés produktivitásának növekedését elsősorban a fogyasztás növelésére, nem a munkaidő csökkentésére fordítottuk. Különösen igaz ez az 1980-as évek utáni időszakban, amikor a fizetett munkaidő csökkenése Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban lelassult, megállt vagy a visszájára fordult. A termelés és fogyasztás növekedésén alapuló gazdasági modell létjogosultsága ugyanakkor napjainkra megkérdőjelezhető környezeti, jólléti és gazdasági szempontból is. A munkaidő-csökkentés megvalósíthatóságát és kívánatosságát vizsgáló MTA-ELTE Lendület New Vision kutatócsoport keretén belül kiírt doktori téma a munkaidővel kapcsolatos társadalmi küzdelmeket és azok eredményét vizsgálja. Milyen típusú munkaidő-csökkentési programok voltak sikeresek és melyek buktak el Európában az 1900-as évek óta? Hogyan változott az egyes módszerek – kollektív vagy egyéni, arányos fizetéscsökkenéssel együtt járó vagy órabért emelő, a munkanapok hosszát vagy számát változtató programok – esélye? Kik harcoltak a csökkentésért és kik küzdöttek ellene? A kutatási projekt szakirodalmi áttekintés, diskurzusanalízis és napjainkban zajló programok esettanulmányai segítségével keresi a válaszokat.

Felvehető hallgatók száma: 2

Előírt nyelvtudás: angol

Antal Miklós: A munkaidő-csökkentés hatása az időháztartás, a fogyasztás és az energiafelhasználás átalakulására

A 20. század közepe óta a termelés produktivitásának növekedését elsősorban a fogyasztás növelésére, nem a munkaidő csökkentésére fordítottuk. Különösen igaz ez az 1980-as évek utáni időszakban, amikor a fizetett munkaidő csökkenése Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban lelassult, megállt vagy a visszájára fordult. A termelés és fogyasztás növekedésén alapuló gazdasági modell létjogosultsága ugyanakkor napjainkra megkérdőjelezhető környezeti, jólléti és gazdasági szempontból is. A munkaidő-csökkentés megvalósíthatóságát és kívánatosságát vizsgáló MTA-ELTE Lendület New Vision kutatócsoport keretén belül kiírt doktori téma azt vizsgálja, hogy hogyan változik a munkaidő-csökkentés hatására a munkavállalók időfelhasználása, fogyasztása és energiafelhasználása. A kutatás a szakirodalmi áttekintés után esettanulmányokkal folytatódik. Valamelyik észak- vagy nyugat-európai ország konkrét munkaidő-csökkentési programjában résztvevő dolgozók életformájának átalakulását vizsgálja fókuszcsoportos és kérdőíves módszerrel. A fogyasztás szerkezetének átalakulását kvantifikálva input-output módszerrel a környezeti hatást is számszerűsíti.

Felvehető hallgatók száma: 2

Előírt nyelvtudás: angol

Juhász Gábor: Transznacionális szociálpolitika

Globalizálódó világunkban egyre élesebb kérdéssé válik az, hogy a nemzetállamok miként viszonyulnak a nemzetek feletti szervezetek sztenderdizációs törekvéseihez, amelyek óhatatlanul erodálják a nemzeti szuverenitás egyik utolsó védőbástyájának tekintett szociálpolitikai hatásköreiket, miközben e szervezetek is igyekeznek sztenderdizációs törekvéseiket a nemzetállami szociálpolitikákban kialakított gyakorlatok szerint alakítani. A kutatási téma ennek a sokrétű, folyamatos kölcsönhatásokon alapuló viszonyrendszernek a vizsgálatát kínálja a jelölt által választott és egyeztetett résztémában és perspektívában. 

Felvehető hallgatók száma: 1

 Juhász Gábor: A szociális jogalkotás hatásossága

A szociális jogszabályok jelentős része a jogrendszer klasszikus, a mindennapi élet viszonyait megengedő módon rendező elemeihez viszonyítva olyan programnorma, amelynek célja szakpolitikai döntések jogi normák által történő megvalósítása. A kutatási téma annak vizsgálatát teszi lehetővé, hogy a politikai döntéshozataltól a jogi normák tételezésén át azok végrehajtásáig terjedő folyamat során melyek azok a mozzanatok, amelyek akadályozzák, illetve amelyek előmozdítják a szociálpolitikai döntések megvalósítását.

Felvehető hallgatók száma: 1

Juhász Gábor: Szociális alapjogok

A nemzetközi egyezmények a szociális jogokat az emberi jogok részének tekintik, miközben a jogelméleti munkákban számos kérdőjel fogalmazódik meg a szociális jogok alapjogi jellegével kapcsolatban, miközben a leginkább szociális orientációjú (európai) országok alkotmányai is meglehetősen visszafogottak a szociális jogok elismerését illetően. A téma lehetővé teszi a különböző országok alkotmányjogi szabályozásának összehasonlítását, a nemzetközi és az alkotmányos rendelkezések, valamint az egyes nemzeti alkotmányok szövegének  összehasonlítását, és annak vizsgálatát, hogy a nemzetközi / alkotmányos előírások hogyan érvényesülnek a gyakorlatban. 

Felvehető hallgatók száma: 1

Kaló Zoltán: Az egészségügyi technológia értékelés és az egészségügyi technológiák árképzésének szempontjai a közepesen fejlett országokban

A kutatás-fejlesztés hatalmas távlatokat nyitott egyes betegségek gyógyításában. Egyre több betegség kezelésében áll rendelkezésünkre valamilyen fokú javulást eredményező gyógymód, ráadásul a diagnosztika fejlődésével egyre több betegséget tudunk kimutatni. Ez azt eredményezi, hogy az egészségügyi technológiákra megfelelő egészségnyereség reményében elkölthető keretek hatványozottan nőttek. Az egészségügyi közgazdaságtan jelentősége akkor nőtt meg, amikor a 70-es végén nyilvánvalóvá vált a komoly szakadék aközött, hogy mire lenne képes az egészségügy ideális esetben és mire képes az adott társadalmi-gazdasági korlátok mellett. Az egészség-gazdaságtan olyan alkalmazott tudomány, melynek célja a szűkös egészségügyi erőforrások mellett azok leghatékonyabb felhasználása, az optimális forráselosztás elősegítése az egészségügyi rendszerekben. Az egészség-gazdaságtani módszerek gyakorlati alkalmazása különösen fontos azon közepesen fejlett országokban, ahol a fejlett országokhoz képest rosszabb egészségi állapotmutatók mellett sokkal korlátosabban állnak rendelkezésre az erőforrások. Ezen belül is az egészségügyi technológia értékelés rendszerének fejlesztése és az egészségügyi technológiák differenciált árképzésének megvalósíthatósága kiemelt fontosságú kutatási terület a közepesen fejlett országok számára.

Felvehető hallgatók száma: 0 *addig nem tud fogadni újabb hallgatót, ameddig a mostaniak közül legalább ketten fokozatot nem szereznek*

Kovács Katalin: Társadalmi méltányosság, étel és étkezés helyi kontextusban

Az étkezéssel kapcsolatba hozható betegségek és halálozás társadalmi egyenlőtlenségei az 1980-as évektől kezdtek kibontakozni és napjainkra az elhízás globális népegészségügyi problémává vált. A globalizációs hatások bizonyított jelentősége mellett az egyes konkrét tényezők relatív fontossága ma még nem tisztázott. A preferált, illetve fogyasztott ételek mennyiségét és milyenségét gazdasági és társadalmi tényezők egyaránt formálják.

A halálozás és egészségi állapot egyenlőtlenségeit Magyarországon is jelentősen befolyásolják a táplálkozásban mutatkozó különbségek. Az elesett társadalmi csoportok esetében a nem megfelelő táplálkozás általában elhízáshoz, ennek következtében az életesélyek csökkenéséhez vezet. A táplálkozás szociológiai szempontból az étel, az élelmiszertermelés, az ételkészítés, az ételvásárlás és az étkezés gazdasági és kulturális aspektusainak tanulmányozásán keresztül érthető meg.

A kutatás célja az élelmiszerfogyasztásban mutatkozó társadalmi különbségek bemutatása helyi kontextusokban lehetőleg többféle szociológiai módszer egyidejű használatával. A preferált élelmiszerek köre elsősorban kulturálisan meghatározott, a beszerzett élelmiszerek, ételek köre azonban nagyban függ az élelmiszerek helyi kínálatától, a gazdasági lehetőségektől, valamint az életvitel időbeli szervezettségétől. A kiválasztott – célszerűen különböző gazdasági lehetőségekkel bíró – közösségekben készített interjús vizsgálatok megfigyeléssel és kérdőíves adatgyűjtéssel együtt képezik a kutatás gerincét.

A lokális vizsgálathoz makroszintű elemzések társíthatók. Magyarországra nézve a KSH a háztartások fogyasztására vonatkozó hosszútávú adatgyűjtéséből az élelmiszerfogyasztásra vonatkozó részletes adatainak elemzése, illetve az élelmiszer-fogyasztást célzó média befolyásának elemzése merülhet fel, de a kutatás elágazhat az élelmiszerfogyasztás globális méltányossági kérdéseinek vizsgálatának irányába is.

ajánlott nyelvtudás. angol

felvehető hallgatók száma: 2

Nagy Balázs: Forrásallokáció az egészségügyben

A napjainkra egyre nehezebben fenntartható jóléti államoknak az egészségügyi kiadások gyors növekedésével kell számolniuk. Mindez jelentős nyomást gyakorol a fejlett országok közpénzből finanszírozott egészségügyi költségvetéseire. Eközben az egészségügyi ellátásokat, szolgáltatásokat bizonyos jellegzetességeik megkülönböztetik a hagyományos értelemben vett piaci javaktól. Ezen sajátosságok miatt szükséges a piaci folyamatok bizonyos szintű kontrolja, amely a javak újraelosztását eredményezi, a hatékonyabb és méltányosabb elosztási helyzet elérése érdekében. Az egészség-gazdaságtan komoly kihívása, hogy a fokozódó költségvetési nyomás mellett minél optimálisabb forráselosztási helyzetek kialakítását segítse elő.

Felvehető hallgatók száma: 1

 Nyilas Mihály: Az „új szociális kockázatok” kezelése 

A nemzetközi szociálpolitikai elemzésekben teret nyert felfogás szerint a szociálpolitika hasonló horderejű változások előtt áll, mint a 19. század végén, vagy a II. Világháború után. A kutatás ezen jóléti paradigmaváltás okait és lehetséges forgatókönyveit vizsgálja az elmúlt néhány év releváns szakirodalma alapján. A jóléti rendszerek paradigmatikus átalakítását többek között a szociális kockázatok szerkezetének jelentős megváltozása indokolja. Az állami jóléti politika egészének átalakulása mellett külön kutatás építhető a „nagy ellátórendszerek” lehetséges átalakulásának elemzésére.

Felvehető hallgatók száma: 1

Nyilas Mihály: Alapjövedelem (basic income) koncepciók 

Az alapjövedelem (basic income) – legáltalánosabb definíciója szerint – rendszeres jövedelem, amelyre a politikai közösség minden tagja egyénileg jogosult, rászorultságtól vagy munkavégzéstől függetlenül. A több évszázados múltra visszatekintő elgondolás az elmúlt évtizedekben reneszánszát éli az elméleti szociálpolitikában. A téma gazdag nemzetközi szakirodalmán alapuló kutatás számos konkrét probléma elemzését kínálja, a történelmi előképek elemzésétől a mai alapvető szociális problémák megoldására kínált alternatívákon át a gyakorlati megvalósíthatóságig.

Felvehető hallgatók száma: 1

Orosz Éva: A decentralizáció/centralizáció és a privatizáció szerepe és hajtóerői a magyar egészségügy átalakulásában

A magyar egészségügy politikai rendszerváltás utáni átalakulásának alapvető kérdése: az állam szerepének az átalakulása, amely elsősorban két fő folyamat, a privatizáció és a decentralizáció/centralizáció által megy végbe. Az elmúlt 25-30 évben több egymástól eltérő szakasz különíthető el. Például egyes időszakokban a kormányzat ösztönözte, másokban inkább korlátozni igyekezett a magánszolgáltatások bővülését, ezen belül a magánszolgáltatásoknak a köztulajdonban lévő intézményeken belüli kínálatát.  A kormányzat tevékenységét egyes időszakokban decentralizációs, másokban pedig centralizációs lépések jellemezték. 

A kutatás elsősorban a következő kérdéseken keresztül törekszik feltárni és nemzetközileg releváns szempontok szerint elemezni a közszféra és magánszektor – egymással összekapcsolódó – átalakulásának a jellemzőit: Milyen egészségügyön kívüli és egészségügyön belüli hajtóerői voltak a (szélesen értelmezett) privatizációnak – különös tekintettel a kormányzat, az orvosszakma, a piaci szereplők és a magasabb jövedelmű társadalmi csoportok érdekeinek és az ezeket tükröző ideológiáknak az elemzésére. A 80-as évek vége óta milyen szakaszok különíthetők el a decentralizáció/centralizáció és privatizáció szempontjából? Milyen tényezők idézték elő a kormányzati és piaci szereplők magatartásában bekövetkező változásokat (amelyek új szakaszhoz vezettek)? Milyen szerepe volt a decentralizáció/centralizáció és a privatizáció folyamatainak az egészségügy modernizálásában, azaz a rendszerváltáskor örökölt alapvető problémák kezelésében? Az egészségügyi rendszerek nemzetközi szinten alkalmazott teljesítményértékelési szempontjai alapján hogyan értékelhetők a decentralizáció/centralizáció és privatizáció folyamatai? A témakör iránt érdeklődő hallgató disszertációjának témáját a fentiekben vázolt kutatás egy jól körülhatárolható részkérdése jelenthetné.

Felvehető hallgatók száma: 1

Rácz Andrea: A gyermek- és ifjúkor társadalmi kontextusai

A gyermek- és ifjúkor változásain, lehetséges szemléleti módjain, kulturális megjelenési formáin túl kiemelt témakör a gyermekeket és szüleiket segítő intézmények működése, a szülők és a jóléti intézmények együttműködése és annak nehézségei, a hatékonyság kérdése a gyermek- és ifjúsági programok esetében, valamint az adekvát segítséget nyújtani tudó, családok egységét megőrző támogatási formák hazai gyakorlatban való megjelenésének lehetőségei / korlátai a nemzetközi elméletek és publikált gyakorlati tapasztalatok megvitatása által.

Felvehető hallgatók száma: 3

Rácz Andrea: Szociális munka irányzatai, speciális helyzetű csoportokkal végzett munka

A téma felöleli a nemzetközi és hazai szociális munka jelenlegi helyzetének, fő fókuszainak és aktuális dilemmáinak, általában a szociális munka tágabb környezetének, a professzióból adódó nehézségeknek, diszfunkcionális működési módoknak az értékelő elemzését. A szociális munkában megjelenő korszerű elméletekbe ágyazottan lehetőség nyílik a konkrét szociális munka területein a különböző szolgáltatások és ellátások, innovatív programok elemzésére is, kitérve a szakemberek szakmai mentalitásának jellegzetességeire, valamint a célcsoport szükségleteire és az arra adott szolgáltatói válaszokra. 

Felvehető hallgatók száma: 3

Simonyi Ágnes: A munkanélküliség kezelése a szociálpolitika eszközeivel

A fejlett országokban a 90-es évektől kemény kételyek fogalmazódtak meg az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök eredményességét illetően főként ezeknek a jóléti ellátásoktól és szolgáltatásoktól, elsősorban a segélyezéstől és oktatástól, képzéstől való elszakítottságuk vagy nem kellő összehangoltságuk miatt. A kormányzati foglalkoztatáspolitika ágazati eszközrendszere és a jóléti rendszerek szegénységet kezelő segélyezési politikája (és számos országban az azt működtető önkormányzatok) közötti viszony újraszabályozása figyelhető meg a 90-es évektől. A 2000-es években a szakirodalom a jóléti politikában egyre erősebb hangsúlyt kapó foglalkoztatási szempontok (a „foglalkoztatás-barát jóléti politika”) kapcsán két megközelítést mutat fel. Az egyik az un. „liberális aktiválás”, amely döntően pénzügyi ösztönzőkkel, így elsősorban az alacsony bérű munkák adóhiteleivel teszi „kifizetődővé” a segélyekhez képest a munkát, amihez némi képzési, átképzési támogatást szervez. A másik az un. „univerzális aktiválás”, amely a szociális védelem magasabb sztenderdjei mellett az oktatásra és képzésre és általában a foglalkoztatás minőségére fektet nagy hangsúlyt.

Felvehető hallgatók száma: 1

Sziklai István: Szociális, esélyegyenlőségi dimenzió az Európai Unió fejlesztéspolitikájában 

Az Európai Uniós kohéziós politikájának társadalomtudományi elemzése a célunk. Az Uniós fejlesztéspolitika szociális területre, esélyegyenlőségre gyakorolt hatását vizsgáljuk elméleti és módszertani szempontból. A téma keretében ezt különféle megközelítésben vizsgálhatja a doktorandusz, saját választása szerint a nemzetközi és hazai tapasztalatok feldolgozásával. A téma általános keretének, történetének alakulásán, elemzésén túl különös figyelmet szentelünk a szociálpolitika célcsoportjaira, eszközrendszerére gyakorolt hatásnak.

Ajánlott nyelvtudás: angol

Felvehető hallgatók száma: 3

VAJDA JÚLIA: TOTÁLIS INTÉZMÉNYEK KELETKEZÉSE ÉS LE(NEM)BONTÁSUK FOLYAMATA

Komoly adóssága a rendszerváltás utáni magyar szociálpolitikának a hatókörébe tartozó totális intézményeknek a lebontása. Bár a jelen struktúra nem csak, hogy nem felel meg azoknak az egyezményeknek, amelyeket Magyarország a rendszerváltás óta aláírt, de köztudomásúlag nincs tekintettel sem a bennük „gondozottak”, sem valójában az ott dolgozók emberi méltóságára, sem egyéb szempontok szerinti „jóllétére”, a felszámolásuk irányába tett lépések nem elégségesek ahhoz, hogy a helyzet belátható időn belül radikálisan átalakuljon. Mindazonáltal az, hogy vannak ilyen jellegű lépések, nem csak, hogy önmagában is örvendetes, de lehetőséget nyújt egy olyan kutatás számára, amely ezt a lebontási folyamatot szeretné kutatni, s ennek részeként azt a szerepet, amelyet a – különböző fajta – intézmények a bennük „érintettek” (dolgozók, gondozottak, hozzátartozók) életében betöltenek. Szívesen vállalom tehát olyan hallgatók tutorálását, akiket érdekelnek a totális intézmények, azok története, s a lebontásuk folyamata, az akörüli érdek- s egyéb harcok.

Előírt nyelvtudás: angol

Ajánlott nyelvtudás: német

Felvehető hallgatók száma: 3

VAJDA JÚLIA: ÉLETTÖRTÉNET, NARRATÍVA, IDENTITÁS ‒ EGY HERMENEUTIKAI PERSPEKTÍVA

Azon hallgatók jelentkezését várom a témára, akiket érdekelnek a fenti „kulcsfogalmak” összefüggései, akik szívesen gondolkodnak az azokhoz kapcsolódó episztemológiai és emlékezettudományi problémákon. Akik szívesen dolgoznák fel a téma széles értelemben vett szakirodalmát a filozófiától a pszichológián át a szociológiáig. Értelmezésemben a témába belefér, illetve hozzátartozik az is, hogy milyen módszerekkel lehet az ilyen jellegű kérdéseket, témákat kutatni, sőt, maguk az ezekkel a módszerekkel végzett empirikus kutatás is. Éppen ezért örömmel veszem azok jelentkezését is, akik a teoretikus problémákkal részben konkrét empirikus kutatás kapcsán kívánnak foglalkozni, illetve akik olyan empirikus kutatást terveznek, amelynek fókuszában olyan téma áll, amelynek kutatásában a narratív interjús és hermeneutikai elemzési módszer gyümölcsözően használható.

Előírt nyelvtudás: angol vagy német 

Ajánlott nyelvtudás: német vagy angol

Felvehető hallgatók száma: 3

VAJDA JÚLIA: ÖRÖKBEFOGADÓK ÉS ÖRÖKBEFOGADOTTAK

A témát tulajdonképpen szélesebben értem, mint amit e szavak feltétlenül takarnak: bárkit szívesen fogadok, akit az örökbefogadás, a nevelőszülői lét problémája, illetve az ilyen helyzetben való felnövekvés, sőt, a másik oldalon az állami gondozotti lét érdekel.

Előírt nyelvtudás: angol

Ajánlott nyelvtudás: német

Felvehető hallgatók száma: 3