Tudománykutató Csoport

Aktuális

Tudás és társadalom - műhelysorozat 

 

 

Konferencia videó 

ELTE TáTK Tudománykutató Központ és az MTA Tudomány- és technikatörténeti bizottsága 2016 tavaszán konferenciát szervezett A tanú szeme: a hitelesség és a hiteles tanú problémája a tudományban című konferenciájára - címmel. A konferencia videófelvétele:

 

A kutatóközpont tevékenységei

 

Kutatások: A Kutatóközpont célja pályázati forrásokból olyan önálló kutatások tervezése és végrehajtása, valamint más hasonló csoportok által végzett kutatásokban való közreműködés, amelyek a tudománykutatás társadalomtudományi területeire fókuszálnak. 
 
A Tudománykutató Központ félévente lehetőséget kínál a tudományszociológia iránt érdeklődő szociológia MA hallgatók számára a szakmai gyakorlat teljesítésére pályázatfigyelés, konferenciaszervezés és egyéb szakmai feladatok ellátásával. Érdeklődni Pál Eszternél lehet.
 
Tudományos előadások, konferenciák, műhelybeszélgetések: A Kutatóközpont igyekszik előmozdítani a tudománykutatás területén tevékenykedő kutatók közötti kommunikációt, illetve a terület szélesebb körben való megismertetését. Ennek érdekében konferenciákat és műhelybeszélgetéseket szervez, továbbá olyan kutatókat hív meg, akik a tudománykutatás minél szélesebb területéről tartanak nyilvános elődásokat.
 
Kurzusok: A Kutatóközpont a szükségleteknek megfelelően igyekszik hozzájárulni a Kar kurzuskínálatának bővítéséhez – mindenekelőtt angol nyelven. A Kar érintett oktatói már eddig is kínáltak kapcsolódó kurzusokat szociológushallgatók számára az alapképzéstől a doktori tanulmányokig, a jövőben pedig fontos szerepet játszhatnak a 2017-ben induló Társadalmi Nemek MA képzésben is.
 

 

Vezetés, tagság

A kutatóközpont vezetője: Pál Eszter

A Kutatóközpont munkájában kiemelten számítunk a téma iránt érdeklődő PhD-s és MA-s diákok részvételére.

A tudománykutatás jelentősége

A tudomány és technológia interdiszciplináris kutatása (Science Studies, Wissenschaftsforschung, Science and Technology Studies, Sciences, Technologies et Société, STS) a viszonylag újabb kutatási területek egyike. Thomas Kuhn nagy hatású művének 1962-es megjelenése óta a tudománykutatás az akadémiai szféra egyik legdinamikusabban fejlődő ága lett. A terület interdiszciplináris jellege hangsúlyozott: szociológiai, filozófiai, történeti, antropológiai, valamint természettudományi szempontokat, módszereket, témákat egyaránt felölel. E tágabb kutatási terület eredményeképp jobban érthetővé válik, egyebek mellett, a tudományos szféra múlt- és jelenbeli működése, a tudományos tudás létrehozásának mechanizmusa, illetve a tudományos felfedezések, technikai innovációk implementációjának és diffúziójának folyamata. Különösen nagy figyelmet kapnak az olyan kérdések, melyek azt firtatják, milyen kapcsolat van a tudományos felfedezés és annak technológiai alkalmazása egyfelől, másfelől pedig ezek társadalmi, jogi, politikai, vallási, intézményi, stb. kontextusa között.

Ezeken az elméleti eredményeken túlmenően a tudománykutatás az intézményi, kutatásfinanszírozási környezet elemzésének, az innovációs és diffúziós folyamatok vizsgálatának következtében gyakorlati jelentőséggel is bír.

Mindezeknek köszönhetően a vezető nyugati egyetemeken (különösen az angolszász országokban) a tudomány- és technológiakutatás az oktatásban és a kutatásban igen fontos és egyre növekvő szerepre tett/tesz szert.   Jelentőségének növekedése azt a felimerést tükrözi, hogy a modern tudomány és technika a mindennapi élet egyre szélesebb területeit hatja át és számtalan olyan szakpolitikai, illetve a szélesebb nyilvánosságot is foglalkoztató kérdést vet fel (a környezetvédelemtől az energiatermelésen át a gyógyítási eljárásokig), amelyekre az egyes tudományos diszciplínák specializált szakemberei nem tudnak választ adni.  A központ működésének egyik célja, hogy elősegítse a Kar megjelenését ezen a nálunk még hiányzó oktatási területen, mindenekelőtt keresve a lehetőséget nemzetközi, európai uniós finanszírozású oktatási konzorciumokban való részvételre.

A tudománykutatás interdiszciplináris jellege révén elősegíti az egyetemek és egyetemi karok közötti együttműködést, és erősíti a társadalomtudományok pozícióját a tudományos diszciplínák rendszerében. A Társadalomtudományi Karon dolgozó és kapcsolódó kutatásokat folytató kollégák – a Kutatóközpont potenciális munkatársai – már eddig is együttműködtek az ELTE Természettudományi Kar Tudományfilozófia Tanszékével, a BME Filozófia és Tudománytörténeti Tanszékével, valamint az MTA Tudomány- és Technikatörténeti Osztályközi Állandó Bizottságával. Reményeink szerint a jövőben e kooperatív munkát kiszélesítjük és hivatalos keretet is adunk neki. A karok és egyetemek közötti oktatási és kutatási együttműködésen túl a Kutatóközpont létrehozása elősegíti pályázati támogatások elnyerését, és ezáltal a Kar kutatási erőforrásainak kibővítését.
 

2017.04.13.