Oltás és védelem
Oltás és védelem
A vakcinák gyártói kísérleti alapon százalékosan meghatározott hatékonysági értékeket adnak meg termékeikhez. A jelenleg elérhető vakcinák esetében ezek az értékek nagyjából 75% és 95% között változnak. Ezek a számok nem azt jelentik, hogy az oltások milyen valószínűséggel nyújtanak védelmet a fertőzéssel, illetve a betegség kialakulásával szemben. Ezek a számok arra vonatkoznak, hogy ezek az esélyek hogyan viszonyulnak egymáshoz a beoltottak és a nem beoltottak között. Ha egy kísérletben 100 embert beoltottak és 100-at nem, és egy idő után az első csoportban 1 megbetegedést tapasztalnak, a másodikban pedig 10-et, akkor a hatékonyság 90%, mert az oltásnak tudható be 9 megbetegedés elkerülése 10-ből a beoltott csoportban.
Ha viszont ugyanebben a kísérletben a beoltottak között 2 megbetegedés lesz, a nem beoltottak között 20, a hatékonyság ismét 90%, bár a megbetegedés valószínűsége kétszerese az előbbi esetének, a beoltottak és a nem beoltottak között egyaránt.
Általánosíthatóak az eredmények?
Lényeges kérdés, hogy a kísérletek eredményei mennyire általánosíthatóak az egész népességre és mennyire vonatkoztathatóak a népesség egyes csoportjaira. Az általánosíthatóság érdekében ezeket a kísérleteket szigorú előírások alapján tervezik és hajtják végre és ezeknek az előírásoknak a pontos betartását az engedélyező hatóságok ellenőrzik. A súlyos járvány alatt ezektől a szigorú ellenőrzési elvektől egyes esetekben eltérnek. Ennek az eltérésnek a célszerű mértéke nehéz tudományos és szakpolitikai kérdés. Az egyes csoportokra való alkalmazhatóság kérdésében, párhuzamosan új adatok rendelkezésre állásával, a szakmai álláspont időnként módosításra kerül.
Mit jelent a példánkban szereplő 90%-os védelem? Ennek megértése érdekében hasonlítsuk össze, mi történik azokkal a személyekkel, akik beoltatják magukat, szemben azzal, ha ugyanezek a személyek nem oltatnák be magukat. Azoknak a helyzeteknek a 90%-ában, amelyek megbetegedést váltanának ki ha nem oltatnák be magukat, nem fognak megbetegedni, ha beoltatják magukat. Természetesen ez az arány egyénenként nagyon eltérő lehet, a kísérletek csak egy átlagosan, csoportszinten jellemző értéket adnak meg. Megfelelő adatok birtokában ezeket az arányokat eltérően lehet meghatározni különböző csoportokra vonatkozóan. A 90%-os hatékonyság viszont semmit sem mond arról, hogy a megbetegedés valószínűsége, például egy egyhónapos időtartam alatt, mekkora. Ez attól függ, hogy milyen gyakran találkozik valaki fertőző személlyel, hogyan védekezik a fertőzés ellen és a vírus mennyire fertőzőképes. Ez igaz akkor is ha beoltatjuk magunkat, és akkor is, ha nem, de ha beoltatjuk magunkat, az összes szempont azonossága mellett kisebb eséllyel kapjuk ez a fertőzést, mint ha nem oltatnánk be magunkat.
Haszon az egyén és a társadalom számára
A jelenleg rendelkezésre álló adatok elég keveset mondanak arról, hogy a védettség időbeli alakulása milyen, mert a kísérleteket, amelyeken az ismert védettségi mértékek alapulnak, egy viszonylag rövid idő elteltével vagy egy viszonylag kis számú megbetegedés elérése után leállították, annak érdekében, hogy a hatékonyságról minél hamarabb képet alkothassanak. Az oltás után időben változóan nagyobb és kisebb arányú védelem is lehetséges még egy személy esetében is.
Az oltások haszna az egyén számára tehát abban jelentkezik, hogy sok olyan helyzetben, amikor oltás nélkül megbetegedne, oltással várhatóan nem fog megbetegedni. Ezeket az arányokat azonban csak nagyobb csoportokra ismerjük, és egyénenként eltérőek lehetnek. További egyéni szintű előny, hogy a beoltottak esetében a létrejövő megbetegedések általában kevésbé súlyos lefolyásúak. Ez az információ nem a fent leírt kísérletekből származik, és ennek az előnynek a mértéke is egyénenként változó. Ezek az előnyök azért egyéni szintűek, mert attól függetlenül vonatkoznak minden beoltott személyre, hogy hányan vannak összesen beoltva. Még egy további, társadalmi szintűnek nevezhető előny is keletkezik, ha sokan vannak beoltva: ha valaki mégis megbetegszik, egy jóval kevésbé leterhelt egészségügyi ellátórendszerre támaszkodhat. Ráadásul, míg az egyéni előnyök mértéke nehezen megállapítható, ennek a, társadalmi szintű, előnynek a mértéke a kísérleti adatok alapján meglehetős pontossággal előrejelezhető: megvalósulásához minden beoltott hozzájárul, és mindenki élvezi.
Tekintettel arra, hogy az oltások által nyújtott védelem nem teljes mértékű, az egyéni védekezés fenntartása az oltás után is indokolt, különös tekintettel arra, hogy ezek az eszközök embertársainkat is védik attól, hogy esetleg mi megfertőzzük őket.
A szerző 3 hete kapta meg az első adag Sinopharm oltást.
Rudas Tamás írása