Kutatási projektek

Új Nemzeti Kiválóság Program posztdoktori pályázat (ÚNKP)

Politikai integráció: A mozgósítás egyéni és szervezeti csatornái

Kutatásvezető: Gerő Márton

Megvalósítási időszak: 2020. szeptember - 2021. augusztus

Téma: Az ösztöndíjas program keretében azt vizsgálom meg, hogyan járulnak hozzá a politikai kommunikációs folyamatok, a problémák keretezése a demokratikus és nem demokratikus részvételi folyamatokhoz, valamint, hogy az állam civil szervezetekkel kapcsolatos kommunikációja és közpolitikai cselekvései hogyan befolyásolják a civil szervezetek mozgósítási mechanizmusait. A kutatási kérdéseket egyrészt reprezentatív survey-k másodelemzésével, másrészt 2-2 demokratikus és nem demokratikus civil szervezet tagságának és szervezeti mechanizmusainak vizsgálatával próbálom megválaszolni.

A vízdiplomácia elméleti vonatkozásai: Vízmegosztási konfliktusok és együttműködések a nemzetközi kapcsolatokban

Kutatásvezető: Szálkai Kinga

Megvalósítási időszak: 2020. szeptember 1. - 2021. augusztus 31.

Téma: A kutató áttekinti és elemzi a hidropolitika szakirodalmát a nemzetközi kapcsolatok fő elméleti irányzataiban, arra fókuszálva, hogy milyen  előfeltevésekkel rendelkeznek ezek a vízmegosztással összefüggő konfliktusok és együttműködések kapcsán, milyen jövőképeket vázolnak fel, illetve milyen gyakorlati megoldási javaslatokat implikálnak a konfliktusok enyhítésére és az együttműködések előmozdítására. Ezt követően konkrét esettanulmányok keretei között különböző politikai-gazdasági-társadalmi kontextusokban vizsgálja meg ezen elméleti megközelítéseket, elemzi azok hasznosságát. A kutatási folyamat révén megszerzett elméleti és gyakorlati tudást szintetizálva saját keretrendszert hoz létre a hidropolitikai kérdések értelmezéséhez, saját következtetéseket fogalmaz meg az eset-specifikus tényezőkkel kapcsolatban, és arra törekszik, hogy mindezt a gyakorlatban, a döntéshozók által is felhasználható módon prezentálja.

Bolyai ösztöndíj

Belépés a 6 és 8 osztályos gimnáziumokba: esélyegyenlőtlenség és reziliencia

Kutatásvezető: Berényi Eszter

Megvalósítási időszak: 2019.09.01.- 2022.08.31

Téma: A kutatás a 6 és 8 osztályos gimnáziumi felvételik és a társadalmi egyenlőtlenségek kapcsolatával foglalkozik. A vegyes módszertanú kutatásban egyrészt az iskolaválasztók, illetve az iskolaválasztást csak fontolgatók stratégiáinak, sikereinek és kudarcainak vizsgálata zajlik, a tervek szerint kvantitatív, követéses vizsgálattal, valamint félig strukturált mélyinterjúkkal. Az iskolaválasztási sikerek és kudarcok bemutatása mellett a kutatás célja, hogy feltérképezze, hogy mik azok az egyéni és kontextuális mozzanatok, amelyek rezilienssé tesznek bizonyos tanulókat, azaz, mitől lesznek képesek arra, hogy minden statisztikai valószínűség ellenére sikerrel vegyék a felvételi akadályt.

Publikációk:

Berényi Eszter: A szegregációs jéghegy csúcsa: Iskolaválasztás és szelekció a kisgimnáziumi felvételi folyamatban. In: Fehérvári, Anikó; Széll, Krisztián (szerk.) Új kutatások a neveléstudományokban, 2018: Kutatási sokszínűség, oktatási gyakorlat és együttműködések. Budapest, Magyarország : L' Harmattan Kiadó, (2019) pp. 301-323. , 23 p.

„Szociológia egy sikeres évszázad előtt?” konferenciaelőadás „Oktatási privilégiumok Covid idején, avagy cseberből vederbe? - a „kisgimnáziumi” felvételizők tapasztalatai”

Berényi Eszter: Oktatási privilégiumok Covid idején, avagy cseberből vederbe? – A „kisgimnáziumi” felvételizők és szüleik tapasztalatai a digitális tanrendről [megjelenés alatt, Esély, 2020/4)

Ismeretterjesztő cikkek:

1., A láthatatlan kisgimik – Íme, egy újabb hungarikum- interjú (Nők Lapja - Ónody-Molnár Dóra)

2. Kiváltságosok kerülnek be a kisgimnáziumokba? Privátbankár.hu

Biztonságiasítás, identitás és "új" határok Kelet-Közép-Európában

Kutatatásvezető: Szalai András

Megvalósítási időszak: 2020.09.01-2023.08.31.

Téma: Az eurozóna-válság a határtalan európai piacok, míg a 2015-ös migrációs válság a schengeni rendszer alapjait kérdőjelezte meg. A két válság komoly ellenreakciókat szült az európai projekt ellen, mely leginkább az EU szerte erősödő populizmusban és euroszkepticizmusban ölt testet. Ezek a krízisek alapvetően írták újra a határok jelentését a térségben: korábban eltörölt határok jelentek meg az Unión belül, míg az EU külső határainak őrizete partnerországok felé tolódott ki. Mivel az EU identitása a gazdasági és fizikai határok leépítésén is alapul, a fenti folyamatok identitásválságot is magukkal hoztak. Magyarország az elmúlt években központi szereplővé lépett elő az EU identitásáról folytatott vitákban a déli határzár kialakításával, illetve a kormány erősen EU-kritikus, az állami szuverenitást hangsúlyozó migrációs politikájával.

A pályázat célja a határ fogalmán keresztül vizsgálni az EU kortárs válságaira adott reakciókat Magyarországon, kelet-közép-európai kontextusban értelmezve azokat. A határ mint szimbólum jelenik meg az elemzési keretben: a populista-konzervatív nemzetépítési politika egy elemeként. A magyar kormányzat ugyanis kettős logikával kezeli a határokat: egyrészt egy extraterritoriális, határmentes nemzetet épít, másrészt biztonságiasítja a határait a nemzeti és európai identitás védelmében. A pályázat ezt a kettős logikát helyezi el a populizmus, euroszkepticizmus és biztonság keretrendszerében.

Lendület program

MTA-ELTE New Vision Lendület Research Group

Kutatásvezető: Antal Miklós

A kutatócsportról a kari honlapon

A kutatócsoport saját honlapja

Téma: Antal Miklós vezeti a 2019-ben alapított MTA-ELTE Lendület New Vision kutatócsoportot, melynek célja a  munkaidő-csökkentés megvalósíthatóságának és kívánatosságának vizsgálata. Lehet-e a fogyasztói társadalom utáni gazdasági berendezkedés alapja a kevesebb munka? Tevékenységüket az MTA Lendület programja támogatja.

Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA)

 Szerkezetváltó gimnáziumok és társadalmi egyenlőtlenségek az oktatásban – mi az ok és mi a következmény?

Kutatásvezető: Berényi Eszter

Futamidő: 2017.09.01.- 2020.11.30. (lezárult)

Téma: A kutatás fő kérdése, hogy milyen társadalmi okoknak köszönhetik a szerkezetváltó gimnáziumok töretlen népszerűségüket, miközben az oktatási eredményességről szóló szociológiai, közgazdasági, neveléstudományi diskurzus egyaránt hangsúlyozza a korai szelekció előnytelen oktatási és társadalmi következményeit.

A cél a felvételit megelőző időszak nyomon követése; fontos kérdés, hogy milyen stratégiák, szelekciós mechanizmusok során és hogyan konstruálódik a „sikeres felvételiző”; milyen önszelekciós mechanizmusok érhetők tetten; valamint, milyen stratégiák figyelhetők meg az általános- illetve a középiskolák részéről, amelyekkel befolyásolni igyekeznek ezt a folyamatot.

A terepkutatás során interjúk készülnek felvételiző és a nem felvételiző családokkal egyaránt, az általános iskolák és a középiskolák tanáraival, valamint résztvevő megfigyelést fogok végezni néhány kiemelt iskolai eseményen, például a szóbeli felvételiken.

Publikációk:

Berényi Eszter: Szabad iskolaválasztás és szegregáció. In: Fejes- Szűcs (szerk): Én vétkem. Helyzetkép az oktatási szegregációról. 2018

Neumann Eszter - Berényi Eszter: Roma tanulók a református általános iskolák rendszerében. In: Iskolakultúra ,29(7), 73-92. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2019.7.73, 2019

Berényi Eszter: Early Selective Grammar Schools And The Fragmentation Of The Hungarian Public Education Field, ESA Conference Abstract books (in print), 2019

Berényi Eszter: A szegregációs jéghegy csúcsa: Iskolaválasztás és szelekció a kisgimnáziumi felvételi folyamatban. In:  Fehérvári, Anikó; Széll, Krisztián (szerk.): Új kutatások a neveléstudományokban, 2018 : Kutatási sokszínűség, oktatási gyakorlat és együttműködések. L'Harmattan, Budapest, 2019

Berényi Eszter: Oktatási privilégiumok Covid idején, avagy cseberből vederbe? – A „kisgimnáziumi” felvételizők és szüleik tapasztalatai a digitális tanrendről [megjelenés alatt, Esély, 2020/4)

A professzionalizáció története Magyarország a 19-20 században európai kontextusban

Kutatásvezető: Keller Márkus

A kutatócsoportról a kari honlapon

A kutatócsoport saját honlapja

Téma: Kutatócsoportunk az elkövetkezendő években a hivatások történetével, társadalmi szerepvállalásával, a hivatások piacért zajló versenyével, tehát azok professzionalizációjával foglalkozik. Magyarországon a hivatások kérdése csak viszonylag későn, az 1990-es és 2000-es években vált a tudományos érdeklődés célpontjává. A kérdésre vonatkozó történeti kutatások a kezdetektől fogva igyekeznek ötvözni a szociológia és történettudomány módszereit: a legjelentősebb eredmények közös vonása a társadalomtörténeti nézőpont fokozott érvényesülése. Az interdiszciplináris megközelítés mellett fontosnak tartjuk a hivatások történetét nemzetközi, összehasonlító történeti alapokon bemutatni.

Publikációk

A közvetlen demokrácia Magyarországon: fejlődés, kihívások és kilátások (1989-2018)

Kutatásvezető: Unger Anna

Megvalósítási időszak: 2019.12.01. - 2022.11.30

Téma: A kutatás a közvetlen demokrácia intézményeinek magyarországi bevezetését, fejlődését és kilátásait mutatja be az 1989-2018-as időszakban. Központi kérdése annak vizsgálata, hogy a jogalkotó és jogalkalmazó intézmények (Országgyűlés, Alkotmánybíróság, Országos Választási Bizottság) javaslatai és döntései mögött milyen demokrácia- és milyen közvetlen demokrácia-felfogás rajzolódik ki, és ez hogyan hatott a jogintézmény fejlődésére és mindennapos gyakorlatára. A kutatás célja egyrészt, hogy átfogó történeti összegzését és politikatudományi elemzését adja a népszavazások magyarországi gyakorlatának. Másrészt célja az is, hogy az elmúlt harminc év tapasztalatai, és a nemzetközi összehasonlítás alapján rámutasson azokra a pontokra, ahol a kialakult szabályozás és gyakorlat további fejlesztésre szorulhat.

A magyarországi polgári kori (1848-1944) egyetemi tanári professzió – tudáselit – utánpótlását adó történeti-szociológiai alakzatok azonosítása és a mobilitási mintázatok feltárása négy nemzedéki távlatban a professzorok adatgazdag családfái alapján

Kutatásvezető: Kovács I. Gábor

Megvalósítási időszak: 2018.09.01. – 2023.02.28.

Téma: Az egyetemi tanárok családfáját négy-öt generációra visszamenően azért készítjük el, mert arra vagyunk kíváncsiak, hogy az egyes történeti-szociológiai alakzatokból bizonyos statisztikai valószínűséggel hány nemzedék alatt, milyen mobilizációs utakon lehetett eljutni a tudáselit csúcsára. Másik irányból indítva, mi jellemzi történeti-szociológiai eredet szempontjából azokat a professzorokat, akik első-második-harmadik-negyedik generációs értelmiségiek voltak, vagy esetleg családjuk még régebben intellektualizálódott. Az iskolázás sokáig egyértelműen felekezeti jellege miatt, s eddigi megfigyeléseink alapján is legfontosabb tengelynek a felekezeti-művelődési tengelyt tekintjük. A felekezeti-művelődési alakzatokon belül igyekszünk azonosítani, hogy azok megtestesítői, hordozói milyen etnokulturális, szociokulturális tömbök, milyen rendi státuszú, regionális elhelyezkedésű, urbanizált vagy vidéki csoportok voltak. Jellemző-e rájuk bizonyos foglalkozások, státuszok számosabb előfordulása.

Publikációk:

Kovács I. Gábor – Takács Árpád: Ángyán Jánosnak, a m. kir. Erzsébet Tudományegyetem Orvostudományi Karán a belgyógyászat nyilvános rendes tanárának atipikus családfája és életútleírása. In: Per Aspera ad Astra VII. évf., 2020/2. szám 94-110.

Kovács I. Gábor: A magyarországi tudáselitek (1848-1944) és a felekezeti-művelődési alakzatok. In: Kiss Réka-Lányi Gábor (szerk.): Hagyomány, Identitás, Történelem I. – Református egyház- és művelődéstörténeti tanulmányok. KRE ETKI RÖM – KRE HTK ETI – l'Harmattan, Budapest, 2019

Kovács I. Gábor: Felekezeti-művelődési alakzatok és a magyarországi polgári korszak (1848-1944) tudáselitje. In: Magyar Tudomány 2019. 6. szám 804-812.

Szolidaritás a késői modernitásban

Kutatásvezető: Sik Domonkos

Megvalósítási időszak: 2018 őszétől 2021 tavaszáig

A kutatás honlapja

Téma: Egy társadalom integráltságának, működőképességének alapja, fokmérője a szolidaritás. Kutatásunk a magyar társadalom szolidaritás-állapotát kívánja feltárni. Kiindulópontunk a szolidaritás jóléti állam intézményrendszerén alapuló paradigmájának kérdésessé válása, mely a társadalom legkülönbözőbb területein idéz elő vákuumot. Vizsgálódásunk e változások nyomán felmerülő kérdésekre irányul: hogyan jelentkezik a szolidaritás válsága a hétköznapi cselekvéshelyzetekben, milyen szándékolt és nem-szándékolt válaszokat adnak erre a különböző aktorok? A szolidaritás empirikus megragadásához a segítés legtágabb értelemben vett aktusát választottuk. Ez utóbbi része a segítés szociális munka keretében zajló, illetve a szociálpolitikai rendszertől független formáinak vizsgálata. A segítésben megtestesülő szolidaritás válságjelenségei mellett, annak nem szándékolt következményeit, továbbá új szolidaritási rezsimeket is elemezzük.

Publikációk

Szöveganalitika és közösségi médiakutatásban

Kutatásvezető: Kmetty Zoltán

Megvalósítási időszak: 2018.09.01 - 2021.09.01.

A kutatás saját honlapja

Téma:

A társadalomtudományok az elmúlt 50-70 évben elsősorban kérdőíves kutatásokat használtak arra, hogy a társadalom működéséről adatokat gyűjtsenek. De adatok gyűjtése manapság már nemcsak ilyen kérdőíves kutatásokkal lehetséges. Az egyik legígéretesebb új adatforrás a társadalom digitális lábnyoma, és ezen belül is a közösségi média.
A Facebook a világ legnagyobb közösségi oldala, és folyamatosan növekszik tovább. 
2017 harmadik negyedévében 2.07 milliárd legalább havonta aktív felhasználója volt az oldalnak, és ebből 1.37 milliárdan használták napi szinten az oldalt. Extrém mennyiségű adat keletkezik folyamatosan az oldalon, de a társadalomtudósok ezt az adatforrást mégsem használják nagyon ki. Ahhoz, hogy ez változzon két kérdésre kell válaszolni:
hogyan lehet jól adatot gyűjteni a közösségi médiából
hogyan lehet ezt az adatot jól elemezni?

Közösségi média adatot gyűjteni kifejezetten nehéz, különösen a Facebook esetében. A projektünk egy első lépést tesz ebben az irányban egy kísérleti Facebook kutatás formájában. A kísérleti kutatás alapján olyan fontos módszertani kérdésekre tudunk majd válaszolni, amik nélkülözhetetlen akkor, ha a Facebookot mint társadalomkutatási eszközt szeretnénk használni.
Az szintén nem magától értetődő, hogyan elemezzük a Facebook adatokat hatékonyan, hiszen nagy mennyiségű strukturáltalan adattal kell megküzdenünk. Ahhoz, hogy egyáltalán megértsük ezt az adatfolyamot és elérjük a kutatási céljainkat, a legújabb szöveganalitikai módszerekre van szükségünk, valamint új eljárásoknak és elemzési stratégiáknak a kifejlesztésére. A kutatásunk ezen a területen is szeretne új eredményeket felmutatni.

Publikációk

Civil társadalom, ellenségképek, redisztribúció: A strukturális tényezők és a politikai cselekvés összjátékának szerepe a demokrácia leépülésének folyamatában

Kutatásvezető: Gerő Márton

Megvalósítási időszak: 2020.10.01-2023.09.30.

Téma: A kutatás célja a de-demokratizálódás folyamatainak mélyebb megértése a strukturális tényezők és a politikai cselekvés kölcsönösen egymást erősítő hatásának vizsgálatán keresztül.  Azaz, amellett, hogy feltárom, milyen módon függhetnek a domináns politikai szereplők cselekvései a strukturális feltételektől, azt is megvizsgálom, hogy ezeknek a cselekvéseknek milyen következményei vannak a strukturális feltételekre nézve.  Ezeket a kölcsönhatásokat három területen vizsgálom meg: 1) a civil társadalom, politikai részvétel, mozgósítás területén, 2) a veszélyek és ellenségképek alkalmazása  a politikai kommunikációban, 3) redisztributív közpolitikák alkalmazása a társadalmi struktúra közvetlen politikai célú átalakítására.

A vizsgálat elsősorban a magyar folyamatok feltárását célozza, ugyanakkor, törekszem a nemzetközi összehasonlításra. A civil társadalom és az ezzel kapcsolatos politikai törekvések vizsgálata esetén két konkrét ország, Lengyelország és Izrael szolgál összehasonlításként.

A politikai nyilvánosság rétegei Magyarországon (2001-2020) - a hivatalos, a médiabeli és a laikus online nyilvánosság szociológiai vizsgálata automatizált szövegelemzés és kritikai diskurzuselemzés használatával

Kutatásvezető: Németh Renáta

A kutatás résztvevői: Barna Ildikó, Csigó Péter, Katona Eszter, Knap Árpád, Rakovics Márton, Sik Domonkos

Megvalósítási időszak: 2020.12.01-2023.11.31.

Téma: A nyilvánosság a modern demokrácia alappillére. A politikai nyilvánosság késő modern demokráciákban megmutatkozó jelenlegi átalakulása újfajta torzulások irányába mutat, melyek a nyilvánosság demokratikus potenciálját fenyegeti. Ezek a társadalmi átalakulások a nyilvános diskurzusokon is nyelvi nyomot hagynak, lásd pl. az erősödő nyelvi polarizációt. Kutatásunk célja a korai 2000-es évek és a jelen közötti magyarországi online nyilvánosság különböző rétegeinek feltérképezése, a kritikai diskurzuselemés (CDA) és a természetesnyelv-feldolgozás (NLP) új analitikai eszközének együttes használatával. Elemzésünk tárgyát a kommunikáció hivatalos csatornái (pl. parlamenti beszédek), az online politikai média minőségi és bulvár oldala, továbbá a laikus kommunikációs csatornák adják (közösségi média, online fórumok, komment-szekciók).

Menekülés az államból - privatizáció, szülői exit-stratégiák az oktatásban és egyéb szektorokban

Kutatásvezető: Berényi Eszter

Megvalósítási időszak: 2020.12.01- 2023.11.30.

Téma: A projekt alapkutatás, a jelenlegi magyar közoktatást illetve egyes kapcsolódó szektorok kisebb szeleteit vizsgálja az állami szolgáltatások szűkülése szempontjából. Kutatásunk vizsgálja, hogy hogyan megy végbe az állami szerepvállalás visszavonulása az oktatási szektoron belül, az oktatási funkciók privatizálódása, és hogy mindebben a különböző szülői stratégiák milyen szerepet játszanak.

Erasmus +

Az Egészséghálózat-irányításhoz szükséges kompetenciák (Competences in Health Network Management—Com.HeNet)

Kutatásvezető: Kollányi Zsófia

Megvalósítási időszak: 2019. 09. 01. – 2022. 08. 31. 

A kutatás saját honlapja

Téma: Az ELTE Társadalomtudományi Kar, a Szófiai Műszaki Egyetem, a Murciai Szent Antal Katolikus Egyetem, a graz-i FH Joanneum, a FOM Alkalmazott Tudományok Egyetemének müncheni és esseni kara és a katovicei Sziléziai Orvosi Egyetem között létrejövő együttműködés célja, hogy a helyi, közösségi egészségfejlesztést összefogó szakemberek tevékenységét egy olyan korszerű felsőoktatási tananyaggal segítse, ami felkészíti őket a regionális szinten zajló egészségfejlesztési és -megőrzési feladatok magas szintű megvalósítására.

Hírek a projektről

2020.11.24.