Az egyetem minőségfejlesztési tevékenysége, ill. a minőségcélok kitűzésének, megvalósításának és azok értékelésének folyamata először a 2016-ban elfogadott Minőségügyi Kézikönyvvel intézményesült. Szintén 2016-ban fogadták el az ELTE 2016-2020, majd 2021-2024 közötti időszakának Minőségfejlesztési Programját. E program egyik legfontosabb célja olyan módszerek, rendszerek és eszközök kidolgozása és alkalmazása, amelyek elősegítik, hogy a változó társadalmi igények és a gazdasági kihívások mellett is megőrizhető, illetve tovább növelhető legyen a tanulás-tanítás és a kutatási tevékenység minősége, így az Egyetem által kiadott diplomák társadalmi elismertsége. A dokumentum alapja az Egyetem Intézményfejlesztési Terve (IFT), amely meghatározza a 2016-2020, majd a 2021-2024 közötti időszakra az ELTE középtávú stratégiáját. A stratégia felvázolja az intézmény jövőképét, a jövőkép elérése érdekében meghatározott stratégiai irányokat, az éves működési terveket, a gazdálkodás kereteit és az Egyetem bevételszerző képességének fejlesztési lehetőségeit.

A Minőségfejlesztési Program az ELTE belső minőségfejlesztési tevékenységére és a külső minőséghitelesítésére fókuszál. A program "Az Európai Felsőoktatási Térség minőségbiztosításának standardjai és irányelvei" ("Standards and Guidelines for Quality Assurance in the European Higher Education Area") sztenderdjei mentén határozza meg, szintén öt éves időtartamra – összhangban az IFT-vel – az oktatás és az oktatáshoz szorosan kapcsolódó szolgáltatási területeken kitűzött minőségfejlesztési célokat, feladatokat, felelősöket és a teljesítés határidejét.

Az ELTE minőségbiztosítási tevékenységének tevékenységeiről, elemzésekről, felmérésekről, a DPR-ről itt olvashat.
Az ELTE Minőségügyi Kézikönyve
Az ELTE Minőségfejlesztési programja (2021–2024)
Az ELTE Intézményfejlesztési Terve 2016–2020
Az ELTE Intézményfejlesztési Terve 2021-2024

Az ELTE TáTK Minőségfejlesztési rendszere

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 2015 márciusától kialakított és bevezetett éves minőségfejlesztési ciklus működtetése kari szinten is megvalósul, azaz évente megtörténik a minőségcélok kitűzése, megvalósítása és azok értékelése. E ciklus meghatározó eleme a minőségfejlesztési jelentés elkészítése. Tekintettel arra, hogy a kari szintű minőségügyi tevékenység irányát a megfogalmazott minőségcélok jelölik ki, a jelentésnek tartalmaznia kell a vonatkozási évre kitűzött minőségcélok megvalósítása érdekében tett lépéseket és azok értékelését, illetve a következő naptári évre vonatkozó minőségcélok megfogalmazását. Figyelembe véve, hogy a minőségcélok többsége nem egyetlen évre szóló tevékenységet foglal magába, ezért azon célok, amelyek nem vagy csak részben valósultak meg az adott naptári évben, a következő évben is meg kell, hogy jelenjenek a minőségcélok között.

Az ELTE TáTK minőségügyi dokumentumai

Minőségjelentések és megfogalmazott célok

• A Társadalomtudományi Kar minőségcéljai 2016 (Kari Tanács dokumentum)
• Az ELTE TáTK 2017-os minőségjelentése (Beszámoló a 2016-os célok teljesüléséről és a 2017-es célok kijelölése)
• Az ELTE TáTK 2018-as minőségjelentése (Beszámoló a 2017-es célok teljesüléséről és a 2018-as célok kijelölése) 
• Az ELTE TáTK 2019-es minőségjelentése (Beszámoló a 2018-as célok teljesüléséről és a 2019-es célok kijelölése) 
• Az ELTE TáTK 2020-as minőségjelentése (Beszámoló a 2019-es célok teljesüléséről és a 2020-as célok kijelölése)
• Az ELTE TáTK 2021-es minőségjelentése (Beszámoló a 2020-as célok teljesüléséről és a 2021-es célok kijelölése)
• Az ELTE TáTK 2022-es minőségjelentése (Beszámoló a 2021-es célok teljesüléséről és a 2022-es célok kijelölése)
• Az ELTE TáTK 2023-as minőségjelentése (Beszámoló a 2022-es célok teljesüléséről és a 2023 célok kijelölése)
• Az ELTE TáTK 2024-es minőségjelentése (Beszámoló a 2023-as célok teljesüléséről és a 2024 célok kijelölése)

ELTE TáTK Minőségfejlesztési Stratégia

Az ELTE Társadalomtudományi Kar (TáTK) Minőségfejlesztési Stratégiájának (MS) célja, hogy meghatározza azokat a középtávú fejlesztési és stratégiai célokat, amelyeket a Kar – összhangban az Intézményfejlesztési Tervben (IFT) felvázolt jövőképpel, az oktatás és kutatás minőségéről, illetve a tanulási folyamat kívánatos eredményéről alkotott víziójával, valamint összhangban az ELTE Minőségfejlesztési Programjában (MP) meghatározottakkal – elérendőnek és megvalósítandónak tart. Az ELTE Minőségirányítási Kézikönyve alapján a Stratégia az Európai Felsőoktatási Térség minőségbiztosításának standardjai és irányelvei (ESG) elvek mentén tartalmazza az IFT által meghatározott, minőségfejlesztést érintő középtávú célokat; a középtávú célok megvalósíthatósága érdekében azok akciókra, feladatokra történő lebontását; valamint az egyes minőségfejlesztési feladatok felelőseit, résztvevőit, a megvalósítás határidejét és a mérésére szolgáló indikátorok meghatározását. A „felelős”-ök a minőségbiztosítási folyamatokhoz járulnak hozzá, a beszámolók és az azokhoz tartozó adatok továbbításáért felelnek. Jelen dokumentum reagál a 2020–2021. évi Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) által lefolytatott akkreditációs eljárásokra is. Az ELTE intézményakkreditációs eljárása 2020-ban zajlott le, melynek eredményeként az Eötvös Loránd Tudományegyetemet a MAB akkreditálta, „az intézmény akkreditációja – az akkreditációs feltételeknek való folyamatos megfelelés esetén – 2023. július 31-ig lefolytatandó személyes látogatással egybekötött monitor eljárás közbeiktatásával és a kért intézkedésekről szóló írásbeli jelentés 2023. március 31-ig történő megküldésével – 2025. december 31-ig hatályos”.

Az ELTE TáTK Minőségfejlesztési Stratégiája (2022–2025)

Minőségirányítási Kézikönyv

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem célja az egyetemi és a kari minőségbiztosítási tevékenységek átfogó és egységes szempontok szerinti működtetésének megvalósítása. Jelen dokumentum célja, hogy megfogalmazza és szabályozza a minőségügyi folyamatok Társadalomtudományi kari vonatkozásait. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem minőségirányítási rendszerének középpontjában az egyetem teljesítményének folyamatos javítása, mindenekelőtt az optimális tanulási eredmények (learning outcomes) hallgatók általi elérése, valamint a kutatási eredmények optimális elérése áll. A minőségirányítási rendszer és a jelen Társadalomtudományi Kar Minőségirányítási Kézikönyv mint a rendszer előíró és szabályozó jellegű alapdokumentuma a teljes körű minőségirányítás (TQM) alapelveire épülve összhangban áll a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011.évi CCIV. törvény, a felsőoktatási minőségbiztosítás európai sztenderdjei és irányelvei (ENQA ESG) és a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság elvárásaival és követelményeivel.

Minőségirányítási Kézikönyv