Kutatásaimat egy átfogó elméleti érdeklődés kapcsolja össze, amely a nyilvánosság szerkezetének változására, valamint a köz- és magánszféra közötti határ újrarajzolódására irányul. Érdekel, hogy e folyamatok miként alakítják át a társadalom strukturálódását, az intézményi differenciálódást és a kollektív szerveződés különböző szintjeit.

A kortárs Magyarországon a vallási szervezetek szerepe jelentősen megerősödött, különösen a közfeladat-ellátás területén, így az oktatásban, a szociális ellátásban és az egészségügyben. Ez az átalakulás nem csupán az intézmények társadalmi pozícióját érinti, hanem belső működésükre, valamint a hívek és az egyház kapcsolatára is hatással van. Kutatásaim arra irányulnak, hogy feltárjam, miként értelmezik e változásokat a hívek és az egyházi szereplők, és hogyan határozzák meg saját szerepüket és felelősségüket a magyar társadalomban. Mindezt célom az előző pontban megfogalmazott változások keretei között értelmezni.

A kereszténység összetett és sokrétű értelmezési keretet kínál. Korábbi kutatásaimban azt vizsgáltam, hogy kulturális, morális és hitbeli dimenziói analitikailag elválaszthatók-e egymástól, és amennyiben igen, milyen módon. E megkülönböztetés mentén elemzem azt is, miként válhat a kereszténység a politikai és intézményi legitimáció eszközévé a kortárs hatalmi struktúrákban.

A Lendület Project “MIXED” keretében végzett kutatásam a civil és vallási szervezetek szerepét vizsgálják a kisebbségi identitások megőrzésében, alakításában és újradefiniálásában vegyes családokban. Elemzésem arra irányul, hogy e szervezetek miként működnek közvetítő intézményekként az identitásképzés, az intergenerációs átörökítés folyamatában és hogyan járulnak hozzá a hovatartozás újratárgyalásához.