2026. október 14-én az ELTE Társadalomtudományi Karra látogatott Sándor Fegyir, Ukrajna magyarországi nagykövete.
A nagykövet urat – aki első titkára, Marianna Melnyk kíséretében érkezett a Lágymányosi Campusra – Szűcs-Zágoni Zoltán Gábor, az ELTE Társadalomtudományi Kar nemzetközi ügyekért felelős dékánhelyettese, Andrew Ryder professzor, a Politikatudományi és Nemzetközi Tanulmányok Intézetének igazgatója, Mosdóczy Krisztina, a Dékáni Hivatal vezetője, valamint Krasznai Márton, a Vízgazdálkodás és vízdiplomácia Erasmus Mundus projekt vezetője köszöntötte.
A találkozón a nagykövet betekintést nyert a Társadalomtudományi Karon folyó képzési és kutatási tevékenységekbe, és a felek az ukrajnai egyetemekkel való felsőoktatási együttműködés lehetőségeit is áttekintették.
A kari vezetőkkel folytatott egyeztetést követően a nagykövet a kar hallgatóival találkozott, és készséggel válaszolt a beszélgetést moderáló Szabó Peredo Byanca, valamint a jelen lévő fiatalok kérdéseire.
Professzor, katona, diplomata
A magyar gyökerekkel rendelkező Sándor Fegyir nagykövet meglátásai a társadalomtudományi képzésben részt vevő, diplomácia iránt érdeklődő ELTE-hallgatók számára különösen érdekesek voltak, hiszen katonai szolgálata és diplomáciai feladatai előtt a tudományos szférában épített karriert. Történelmi és jogi tanulmányai után szociológiából szerzett kandidátusi fokozatot, majd a filozófiai tudományok doktora lett. Az Ungvári Nemzeti Egyetemen a Szociológia és Szociális Munka Tanszék vezetőjeként, később rektorhelyettesként dolgozott, és arról vált ismertté, hogy a háború alatt, őrmesterként szolgálva is online szociológia kurzusokat tartott hallgatóinak.
A háború társadalmi következményei
A nagykövet a hallgatókat megismertette Nassim Nicholas Taleb fekete hattyú elméletével, mely olyan váratlan, nagyhatású eseményekre vonatkoztatható, melyekre az elemzők nem számítanak, nem illenek a korábbi elképzeléseikbe, és utólag próbálják megmagyarázni őket. Sándor Fegyir ilyen eseményként, vagyis Fekete Hattyúként tekint a háborúra Ukrajnában, de a fogalmat tulajdonképpen az ellenálló ukrán lakosságra is kiterjeszti – a komforthoz szokott 21. századi emberek maguk is meglepődnek, hogy mi mindenre képesek a túlélés érdekében.
Az ukrajnai háborúval kapcsolatban kifejtette, hogy ez már egy újfajta, technológiai hadviselés, mely a drónokra épít. Ennek egyik veszélye pedig, hogy egy gép nem tudja, hogy katonákat lát-e, vagy civileket, így még gyerekek is könnyen a háború áldozataivá válhatnak. A nagykövet arról is beszélt, hogy a háborúknak sajnos hosszú távú társadalmi következményei is vannak. A leszerelt katonák nem tudnak egyik pillanatról a másikra visszailleszkedni a civil életbe, ami nemcsak az érintettek, hanem a családjuk és a tágabb közösségük számára is komoly kihívásokat jelent.
A háború globális kontextusban
Nagykövet úr az Ukrajnában zajló háborút inkább kulturális harcnak tekinti, mint az erőforrásokért folytatott küzdelemnek, és arra hívta fel a hallgatóság figyelmét, hogy az ENSZ-tagok többsége morális értelemben Ukrajna mellett áll. Az országok azonban gyakran hajlamosak a háborús konfliktusokat saját határaikon kívül eső, őket közvetlenül nem érintő problémaként kezelni – tette hozzá a nagykövet –, mivel elsősorban saját lakosságuk biztonságának és komfortérzetének megőrzésére törekednek.
Az Ukrajnából elmenekült lakosság visszahívására vonatkozó hallgatói kérdésre válaszolva elmondta, ő nem kíván ítélkezni senki fölött, aki külföldön képzeli el a további életét. Kényszeríteni senkit sem lehet arra, hogy Ukrajnát válassza, azonban az ajtókat nyitva kell hagyni számukra. A külföldön élő ukrán menekültek lobbija is hasznos lehet az ország számára, amikor támogatást kér.
Hallgatói kérdésre elmondta, az EU-csatlakozást jelenleg fontosabbnak tartja, mint a NATO-val folytatott tárgyalásokat.
Üzenet az egyetemistáknak
Sándor Fegyir nagykövet szerint az újabb generációknak a komfort keresése és fenntartása határozza meg az életét. Az ember persze élhet úgy, hogy csak az ösztöneit elégíti ki, de élhet úgy is – mutatott rá –, hogy magasztosabb célokat tűz ki maga elé, próbál mindig helyesen cselekedni, segíti a közösséget, illetve a rászorulókat. Ilyen szempontból a nagykövet szerint kevésbé fontos, hogy valaki milyen politikai ideológiában hisz. Saját magát sem liberálisként vagy konzervatívként, kozmopolita vagy nacionalista érzelműként definiálja, hanem olyasvalakinek tartja magát, aki fontos üzeneteket szeretne közvetíteni.
Egykori egyetemi oktatóként szomorúan nyilatkozott arról, hogy az emberek ma már a közösségi médiából szerzik az információikat, és komolytalan influenszereket követnek. A TikTok és hasonló platformok üzleti vállalkozások – emelte ki –, melyeknek egyáltalán nem célja a hitelesség, ezért a fiataloknak inkább azt javasolja, hallgassanak a szakértői véleményekre, és olvassanak minél több könyvet.