Fokasz Nikosz
Fokasz Nikosz meghatározó alakja a hazai szociológia oktatásnak és szociológiai közéletnek. Úttörő szerepe volt abban, hogy Magyarországon – először az ELTE-n – a szociológusképzés integráns részévé vált a társadalmi hálózatok kutatása, az innovációk terjedésének vizsgálata, illetve a káoszelmélet és a fraktálhalmazok társadalomtudományi alkalmazásának lehetősége. Oktatási és kutatási területének másik nagy régióját képezi Görögország és Magyarország összehasonlító gazdaság- és társadalomtörténete, illetve az újkori Görögország politika- és társadalomtörténete.
Fokasz Nikosz matematikai-módszertani és összehasonlító szociológiai érdeklődése éveken át igen hatékonyan kapcsolódott össze az általa létrehozott és vezetett MTA-ELTE Peripato Összehasonlító Társadalmi Dinamika Kutatócsoport munkájában, ahol tanítványaival együtt, többek között nagyhatású kutatást folytatott a 2008-as gazdasági válság társadalmi következményeiről Görögországban és Magyarországon. A Peripato-kutatócsoport és más általa vezetett projektek mellett, Fokasz Nikosz tíz éven át volt igazgatója a Magyarországi Görögök Kutatóintézetének, ahol szintén számos kutatás és tudományos publikáció valósult meg.
A görög-magyar társadalmi komparatisztika szakértőjeként Fokasz Nikosz rendszeresen visszatérő vendégtanára különféle görög egyetemeknek, mindenekelőtt az athéninak. A görög egyetemekkel az általa kialakított és ápolt kétoldalú kapcsolatok jó szolgálatot tettek az ELTE külföldi ismertségének és elismertségének, továbbá sokak számára biztosították a görög-magyar diákcsere, illetve szakmai együttműködések lehetőségét. Görögország-szakértőként Fokasz Nikosz kezdettől fogva oktat az ELTE TáTK Nemzetközi tanulmányok képzésében is, a 2008-as válsággal kezdődően pedig a médiában is gyakran képviseli egyetemünket Görögországgal kapcsolatos hírek elemzésénél.
Fokasz Nikosz éveken át volt a Szociológia Tanszék vezetője, és jelentős részt vállalt a Társadalomtudományi Karon működő doktori képzés kialakításában is, ahol számos tanítványa szerzett fokozatot az ő témavezetésével. Karrierje során részt vett több egyetemi, illetve kari bizottság munkájában; jelenleg a Tudományos Tanács kari delegáltja. Éveken át volt vezetőségi tagja a Magyar Szociológiai Társaságnak és alapító elnöke a Társaság keretei között működő Kvantitatív Társadalmi Dinamika Szakosztálynak. Munkásságát 1987-ben a Magyar Szociológia Társaság Erdei Ferenc-díjával, 2011-ben Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével, 2014-ben Szent-Györgyi Albert-díjjal ismerték el.