Egy Pécs melletti kis faluból indult, ma pedig már az Európai Bizottság elnökének ifjúsági tanácsadó testületében képviseli a magyar fiatalokat. Vázsonyi Benedekkel arról beszélgettünk, hogyan jut el a fiatalok hangja Brüsszelbe, mely problémákat tartja a legsürgetőbbnek, és mit ad az úthoz a TáTK, ahol jelenleg harmadéves hallgató a nemzetközi tanulmányok szakon.
Mit jelent számodra, hogy te képviselheted a magyar fiatalokat az Európai Bizottság elnökének ifjúsági tanácsadó testületében?
V.B.: Hatalmas megtiszteltetés a magyar fiatalokat képviselni a Bizottság elnökének, Ursula von der Leyen asszonynak a tanácsadó testületében – éppúgy, mint bármilyen más nemzetközi fórumon. Hosszú út vezetett idáig: egy Pécs melletti kis faluból indulva, főként az uniós lehetőségek hatására találtam meg a saját hangomat, amelyet azóta is igyekszem a közösségem javára fordítani.
Már lassan három éve tevékenykedem az UNICEF Magyarország fiatal nagyköveteként, másfél évig voltam Magyarország ifjúsági küldötte az Európai Ifjúsági Párbeszédben, a Nemzeti Ifjúsági Tanácsnál pedig EU-s és nemzetközi ügyekért felelős munkatársként dolgozom. Amikor pár évvel ezelőtt belevágtam az ifjúsági érdekképviseletbe, még csak az volt a célom, hogy a középiskolámban meghallgassák a véleményünket. Álmomban sem gondoltam volna, hogy egyszer az Európai Bizottság elnökével fogok egy asztalnál ülni. Hatalmas öröm, hogy ez valósággá vált – és nem csak azért, mert ez egy jó lehetőség számomra, hanem, mert ez a lépés is azt bizonyítja: Európában egyre komolyabban veszik a fiatalok hangját. Az európai fiataloknak az őket képviselő ifjúsági szervezeteken és küldötteken keresztül eljuthat a hangjuk az Európai Bizottság vezetéséhez. Ez azért nagy szó.
Mi a szerepe az ifjúsági tanácsadó testületnek? Milyen feladatok várnak itt rád?
V.B.: A Bizottság tavaly ősszel hozta létre az elnök ifjúsági tanácsadó testületét, amit természetesen sok-sok évnyi advokációs munka és kitartó felkészülés előzött meg. A tanácsadó testület az egyes uniós tagállamok nemzeti ifjúsági tanácsainak képviselőit, az Európai Ifjúsági Fórum delegáltját, valamint a tagjelölt és potenciális tagjelölt országok megfigyelőit tömöríti. Magyarországnak – a többi tagállamhoz hasonlóan – két képviselője van, akik közösen, a munkát megosztva látják el a feladatokat. Én Gaján Rékával, a Nemzeti Ifjúsági Tanács nemzetközi ügyekért felelős alelnökével közösen végzem ezt a munkát (aki szintén a TáTK-n végzett).
A testület fő célja, hogy közvetlen tanácsot adjon az Európai Bizottságnak a fiatalokat leginkább érintő kérdésekben. Feladataink közé tartozik a legégetőbb kihívások azonosítása, szakpolitikai javaslatok megfogalmazása, egyes uniós döntések véleményezése, valamint a folyamatos párbeszéd fenntartása a fiatalok és a Bizottság között, biztosítva, hogy minden fiatal igényei és jogai figyelembe legyenek véve.
A testület évente kétszer ülésezik: az első találkozón, decemberben az online biztonság és jóllét állt a középpontban, míg a második ülésen a 2027 utáni ifjúságpolitikai prioritásokról egyeztettünk. Emellett a testület képviselőiként alkalmanként lehetőségünk nyílik magas szintű tanácskozásokon is felszólalni. Jó példa erre a gyermekek online biztonságával foglalkozó különleges szakértői panel munkája, amelyben több fiatal képviselő is részt vehetett. A panel végső megállapításaira és ajánlásaira támaszkodva fogja az Európai Bizottság megfogalmazni az új szabályozási javaslatait olyan sürgető témákban is, mint a kiskorúak közösségimédia-használatának életkori korlátozása vagy a függőséget okozó platformfunkciók betiltása.
A következő időszakban a fő feladatom az lesz, hogy meghallgassam a magyar fiatalokat, a szférában dolgozó szervezeteket és aktivistákat, és az ő hangjukat vigyem el ezekre a tárgyalásokra. Röviden összefoglalva: konzultációk, ajánláskészítés és tartalomkészítés vár rám. Bár ez egyszerűen hangzik, a kiutazásokat hosszú hetekig tartó közös munka előzi meg a többi tagország küldötteivel, hiszen elengedhetetlen, hogy az üzeneteink összehangoltak legyenek a maximális hatás elérése érdekében. Szerencsére ebben nagy segítségemre van a Nemzeti Ifjúsági Tanács csapata és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete is. Hatalmas lehetőség ez számunkra: a fiataloknak fontos ügyekben közvetlenül az elnök asszonyhoz, Ursula von der Leyenhez fordulhatunk, így garantálhatjuk, hogy a hangunk nem vész el a brüsszeli útvesztőkben.
Milyen elképzeléseid, terveid vannak a karrierutadat illetően?
V.B.: Rengeteg tervem és ötletem van, és nyitottan, kíváncsian állok minden kihívás elé. Az ifjúsági területen túl kifejezetten közel állnak a szívemhez a gyermekjogok, a fejlesztéspolitika, a humanitárius segítségnyújtás, valamint mindezek kapcsolata a klímaváltozással. Azért szeretnék dolgozni, hogy egy biztonságosabb és jobb világot adhassunk át a gyerekeknek. El tudom képzelni magam az EU-ban, egy civil szervezetnél vagy akár a közigazgatásban is, de azt sem zárom ki, hogy én magam állok elő valami újjal. Meglátjuk, mit hoz a jövő.
Melyek azok a kérdések vagy problémák, amelyeket leginkább szeretnél a magyar fiatalok képviseletében felvetni és becsatornázni?
V.B.: Nehéz kiemelni egy vagy két problémát egy ilyen turbulens időszakban, amikor szinte havonta találkozunk újabb válságokkal, és fogalmunk sincs arról, mit hoz a jövő. A lényeg az, hogy odafigyeljünk a fiatalokra, meghallgassuk őket, az aggodalmaikat és problémáikat pedig továbbítsuk, majd konkrét akciókká alakítsuk. Szerencsére elég sok adat áll rendelkezésünkre, továbbá a Nemzeti Ifjúsági Tanács csatornáin és eseményein keresztül lehetőségünk van rendszeresen konzultálni a fiatalokkal. Nem mellesleg én is fiatal vagyok, így a környezetemben is látom, és magam is érzem, melyek éppen azok a legégetőbb problémák, amelyek ma egy fiatal életét nehezítik.
A júliusi ülésünkön magyar részről kifejezetten a megélhetési költségek növekedését, a lakhatási válságot és a mentális egészség témáját hangsúlyoztuk, szerencsére ezzel egyáltalán nem voltunk egyedül. Fontos, hogy a Bizottság hatékonyabban és határozottabban lépjen fel ezekben a kérdésekben. Ugyancsak kulcsfontosságú, hogy a következő MFF tervezésekor ne csak a klasszikusan „ifjúságinak” címkézett témákban vegyék figyelembe a fiatalok hosszú távú érdekeit, hanem mindenhol - hiszen látjuk, hogy a megélhetési gondok vagy a lakhatási válság sem szűkíthető le a megszokott ifjúsági buborékra.
Hogyan segítik az ELTE TáTK nemzetközi tanulmányok angol nyelvű szakán szerzett ismereteid az ifjúságpolitikai és nemzetközi érdekképviseleti munkádat? Van-e olyan kurzus vagy egyetemi tapasztalat, amely különösen sokat adott neked?
V.B.: A TáTK-n szerzett ismereteim sokat segítenek a munkámban. Különösen az EU-val kapcsolatos érdekképviselet lehet nagyon csavaros néha a bonyolult intézményrendszer és a hosszú folyamatok miatt, így örülök, hogy az ELTE-n mélyebben megtanultam az európai integráció folyamatait, kihívásait és az intézményrendszer működését.
Összességében azt érzem, hogy mindegyik kurzus, amin részt vettem, szélesítette a látókörömet. A sok nemzetközi hallgató, valamint a regionális tantárgyak segítettek abban, hogy jobban megértsek más kultúrákat, és könnyebben tudjak együtt dolgozni fiatalokkal az EU és a világ minden szegletéből.
Elsős koromban az awareness tréningemet egy külső helyszínen, a Menedék Egyesületnél teljesítettem, ahol rengeteget tanultam a kirekesztett csoportok támogatásáról, a társadalmi integrációról és az elfogadásról, majd ezt követően önkéntesként egy jó ideig aktívan segítettem is a munkájukat. Az ott töltött idő alatt rengeteg tapasztalatot és élményt szereztem, és ha tehetem, még most is csatlakozom az eseményeikhez. Jó néha kimozdulni a tanteremből, és a gyakorlatban is megnézni, megtapasztalni azokat a dolgokat, amiket ott tanulunk. Mindenkit bátorítanék erre, önkénteskedni menő.
Mit tanácsolnál azoknak a TáTK-s hallgatóknak, akik szeretnének bekapcsolódni az ifjúsági érdekképviseletbe, vagy a tanulmányaik után uniós, illetve nemzetközi területen dolgoznának?
V.B.: Én azt javaslom mindenkinek, aki szeretne bekapcsolódni az ifjúsági érdekképviseletbe, hogy az érdeklődésének megfelelően csatlakozzon egy ifjúsági szervezethez, egyetemi klubhoz, hallgatói önkormányzathoz, vagy ha nincs ilyen, akkor alapítson egyet. Tartsák nyitva a szemüket, jelentkezzenek eseményekre, konferenciákra, ismerkedjenek, és ne féljenek megosztani a véleményüket és a gondolataikat.
Érdemes tisztában lenni az EU által nyújtott lehetőségekkel az egyetemi Erasmuson túl is: ajánlom felkeresni a European Youth Portal oldalt, ahol ezeket sokszor összegyűjtik, vagy az Eurodesk Opportunity Finder felületét. Az elnök ifjúsági tanácsadó testülete is az EU-ban már létező ifjúsági részvételi programokra épít, van lehetőség bekapcsolódni az Európai Ifjúsági Párbeszédbe, a Bizottság biztosainak Ifjúságpolitikai Párbeszéd alkalmaiba és még rengeteg más kezdeményezésbe. Továbbá bátran írjanak nekem is, a NIT-nek, vagy olyan szervezeteknek, aktivistáknak, akik az őket érdeklő témákkal foglalkoznak.
Még nem tartok ott, hogy tanácsokat adjak arról, pontosan mi kell ahhoz, hogy valaki egy uniós vagy nemzetközi intézményben dolgozzon - én magam is gyűjtöm még a tapasztalatokat. De szerintem érdemes akár online, akár személyesen megszólítani olyan embereket, akik inspirálnak minket vagy egy számunkra érdekes területen dolgoznak, és feltenni nekik a kérdéseinket, vagy érdeklődni a lehetőségek iránt. Nekem eddig csak jó tapasztalataim vannak ezzel kapcsolatban.
Fotók: Vázsonyi Benedek