A gyermekkultúra héroszairól Kodály nyomában
Trencsényi László: Elvira Néni - Somfai Tiborné a Palócföldön
Sós Tamás (2019). Parád díszpolgára , Somfai Tiborné.
Mennyire tartjuk még a régi karácsonyi hagyományokat? A néprajzkutató válaszol. Blikk. 2021. december 23. [interjú]
Fillinger Kornélia: Játékotól a produkcióig - Györgyfalvay Katalin néptáncpedagógiája
Fuchs, L. (2012). Egy pálya emlékezete I-II. – Beszélgetéssorozat Györgyfalvay Katalinnal. Paralell, (25). 24−35., (26). 26−42. - 1. rész , 2. rész
Mihályi, J. (2020). A gyermekek táncmozgalma hőskorából – Györgyfalvay Katalin emléke. Taní-taniOnline.
Eck Júlia: Kaposi József színházi és drámapedagógiai tevékenysége
Eck, J., Kaposi, J. & Körömi, G. (2023). Partnerközpontú szemlélet és gyakorlat érvényesítése a dráma- és színházismeret tanári szak működésében . In Gombocz, O., Juhász, M. & Mongyi, N. (Eds.), Pedagógiai változások – a változás pedagógiája V. Pázmány Péter Katolikus Egyetem.
Fodor, R., Gyertyánfy, A. & Szőke-Milinte, E. (2025) (Eds.). Határátlépések − a neveléstudomány, a történelemdidaktika és a drámapedagógia területén. Tanulmányok a 70 éves Kaposi József tiszteletére . Szaktudás Kiadó Ház.
Németh Nóra: "Léleksimogató hagyományok" - Tálas Ágnes Judit szakmai életútja
Dala, S. & Németh, N. (2023). „Szeretitek-e a mesét?” Fábián Éva mesemondásának és pedagógiájának egyes vonásai a Hagyományok Háza egy gyermekprogramjának tükrében. Anyanyelvi kultúraközvetítés, 6 (2). 26–41.
Kolosai, N. & M. Pintér, T. (2016). A gyermekkultúra jelen(tőség)e . ELTE TÓK.
Fekete Anikó: Az észak-alföldi régió tehetségeinek elkötelezett gondozója: Demarcsek Zsuzsa
Fekete, A. (2021). Milyen lehetséges utakat jár be a diákszínjátszó csoportvezető-rendező? Értelmezés negyvennyolc szubjektív interjú tükrében. Theatron, 15 (1). 115−126.
Jászay, T. (2019). ODE 30 – A hazai diákszínjátszás 30 éve. Színház- és Filmművészeti Egyetem.
Önvallomás: Demarcsek Zsuzsa saját honlapja
A gyermekkultúra héroszai 2. - Debreceni Tibor nyomán
Eck, J. & Trencsényi, L. (Eds.) (2023). A gyermekkultúra héroszai. Magyar Comenius Társaság.
Novák Géza Máté: Kende B. Hanna és a gyermekpszichodráma
Novák, G. M. (2017). Alkalmazott színház Magyarországon. In Cziboly, Á. (Ed.), Színházi nevelési és színházpedagógiai kézikönyv (pp. 22−75). InSite Drama.
Sebők Tímea (Szerk.)(2025): Szülővárosában ünnepelték a 100 éves Kende Hanna pszichológust. Kolozsvári Rádió. 2025.09.29.
Az irodalom- és művészetterápia alkalmazása a szociális ellátásban
Pacsika Ágnes: A képzőművészet-terápiás önismereti csoport működése szociális munkások továbbképzésében
Figley, C. R. (2002). Compassion fatigue: Psychotherapists’ chronic lack of self-care. Journal of Clinical Psychology, 58 (11), 1433–1441.
Jung, C. G. (1968). The archetypes and the collective unconscious [2nd ed.]. Princeton University Press. [Original work published 1959]
Popkultúra, tömegkultúra, magaskultúra - Hogyan hozhatjuk közel a művészi értéket a zenében a popkultúrából kiindulva a Z és Alfa generációnál? : A Mérföldkövek sorozat bemutatása
Horváth, Á. (2021) Tanulás-improvizáció-alkotás. Kreatív zenei műhely és innovatív szemléletű zeneelmélet-oktatás az ELTE-n., ELTE BTK Művészetközvetítő és Zenei Intézet.
Nemes, L. N. (2017 ). Az iskolai zeneoktatás válsága. ZENE-kar, XXI (2).
Rodríguez-Quiles y Garcia, J. A. & Dogani, K. (2011). Music in schools across Europe: analysis, interpretation and guidelines for music education in the framework of the European Union. In Liimets & Mäesalu (Eds.), Music Inside and Outside the School (pp. 95−122). Peter Lang.
Krisztinné Radics Judit: Új ének-zene keigészítő tananyag gyakorlata az általános iskola felső tagozatában
Csató, M. (2024). Zenei szemantikán alapuló középiskolai ének-zenei oktatási koncepció
Hausmann Kóródy, A. (2020). A zeneirodalom tanítása középiskolában . Parlando, (3).
Janurik, M. & Józsa, K. (2018). Az iskolai zenetanulás iránti motivációt alakító néhány tényező . Gyermeknevelés: Online tudományos folyóirat, 6 (2), 5−17.
Sz. Fodor, A. (2020). Zenei nevelés az általános iskolában : Tanító szakos hallgatók gondolatai az ének-zene órákkal kapcsolatban. Debreceni Református Hittudományi Egyetem.
Kreatív zenei gyakorlatok megjelenése egyetemi, művészetalapú akciókutatásban
Fancourt, D. & Finn, S. (2019). What is the evidence on the role of the arts in improving health and well-being? A scoping review. Health Evidence Network (HEN) synthesis report, 67 . WHO Regional Office for Europe.
Horváth, Á. (2022). Élményközpontú zeneoktatás a tanárképzésben – megújuló zeneelmélet- és szolfézsoktatás az ELTE BTK Művészetközvetítő és Zenei Intézetében. In Karainé Gombocz, O., Juhász, M. K. & Mongyi, N. J. (Eds.), Pedagógiai változások – a változás pedagógiája IV. (pp. 158–168). Pázmány Péter Katolikus Egyetem.
Fekete Anikó: Kreatív zenei gyakorlatok relevanciája, eleemzése az egyetemi oktatásban
Abramo, J. M. & Reynolds, A. (2014). “Pedagogical Creativity” as a Framework for Music Teacher Education. Journal of Music Teacher Education, 25 (1), 37−51.
Fekete, A. (2023). A kreatív zenélés oktatása . ELTE PPK Neveléstudományi Doktori Iskola.
Teachout, D. J., & McKoy, C. L. (2010). The Effect of Teacher Role Development Training on Undergraduate Music Education Majors : A Preliminary Study. Journal of Music Teacher Education, 20 (1). 88−104.
Horváth Ágnes: Kreatív zenei gyakorlatok a tanárképzés szolfézs- és zeneelmélet-óráin - Élmény és alkotás a jövő diák- és tanár nemzedékének jóllétéért
EIONET (2017. január 20.). Jólét és/vagy jóllét?
Fancourt, D. & Finn, S. (2019). What is the evidence on the role of the arts in improving health and well-being? A scoping review. Health Evidence Network (HEN) synthesis report, 67 . WHO Regional Office for Europe.
Freund, T. (2024). A művészetek által gazdagított belső világ szerepe a kreatív gondolkodás kialakulásában . Magyar Tudomány, 185 (1). 44–50.
Kreatív gondolkodás középiskolában - egy nemzetközi desigpályázat tanulságai
Auernhammer, J. & Roth, B. (2021). The origin and evolution of Stanford University design thinking : From product design to design thinking in innovation management. Journal of Product Innovation Management , 38 (6). 623−644.
Avotina, A. & Froloviceva, V. (2023). Rubrics as a Tool for Objective Assessment in Art Education . In Daniela, L. (Ed.), To Be or Not to Be a Great Educator . Proceedings of ATEE Annual Conference (pp. 525−538). University of Latvia Press.
Lukaka, D. (2023). Art Education and its Impact on Creativity and Critical Thinking Skills : A Review literature. International Journal of Arts and Humanities, 1 (1). 31−39.
Nimkulrat, N. (2013). Situating Creative Artifacts in Art and Design Research . FormAkademisk − Forskningstidsskrift for Design Og Designdidaktikk, 6 (2).
OECD (2024). PISA 2022 results (Volume III) : Creative thinking. OECD Publishing.
Park, E. J., & Kim, M. J. (2021). Visual Communication for Students ; Creative Thinking in the Design Studio: Translating Filmic Spaces into Spatial Design. Buildings, 11 (3). 91.
Creative thinking in secondary schools - Lessons learned from an international design competition
Auernhammer, J. & Roth, B. (2021). The origin and evolution of Stanford University design thinking : From product design to design thinking in innovation management. Journal of Product Innovation Management , 38(6), 623−644.
Avotina, A. & Froloviceva, V. (2023). Rubrics as a Tool for Objective Assessment in Art Education . In Daniela, L. (Ed.), To Be or Not to Be a Great Educator . Proceedings of ATEE Annual Conference (pp. 525−538). University of Latvia Press.
Björgvinsson, E., Ehn, P. & Hillgren, P.-A. (2012 ). Agonistic Participatory Design : Working with Marginalised Social Movements.CoDesign, 8 (2−3). 127−144.
Galtung, J. (1969). Violence, Peace, and Peace Research . Journal of Peace Research, 6 (3). 167−191.
Lukaka, D. (2023). Art Education and its Impact on Creativity and Critical Thinking Skills : A Review literature. International Journal of Arts and Humanities , 1 (1), 31−39.
Nimkulrat, N. (2013). Situating Creative Artifacts in Art and Design Research . FormAkademisk − Forskningstidsskrift for Design Og Designdidaktikk, 6 (2).
OECD (2024).PISA 2022 results (Volume III) : Creative thinking. OECD Publishing.
Park, E. J., & Kim, M. J. (2021). Visual Communication for Students ; Creative Thinking in the Design Studio: Translating Filmic Spaces into Spatial Design. Buildings, 11 (3). 91.
Sanders, E. B.-N. & Stappers, P. J. (2008). Co-creation and the new landscapes of design. CoDesign , 4(1), 5-18.