Hosszú múltra visszatekintő kutatássorozat, amelyben a nemzet kérdését vizsgáljuk a köznapi attitűdök és a nemzeti identitás perspektívájából. A nyugat-európai fejlődési régióra inkább a politikai nemzetfejlődés, míg a kelet-európai régióra inkább a kulturális nemzetfejlődés volt jellemző. A vizsgálatsorozat újdonsága, hogy a szakirodalomból ismert típusokat a kulturális-nemzeti és a politikai-nemzeti fejlődési mintákat a 21. század globális folyamatainak kontextusába helyezzük. Az empirikus kutatások a nemzettel kapcsolatos kognitív, konatív és affektív szempontokat hasonlítja össze országonként és régiónként, és keresi az európai nacionalizmusoknak a kulturális-politikai hátterét.

A kutatások során az Európai Unió országainak felkészültségét nézzük az Unió szempontjából egyik legjelentősebb kihívás, a migráció kapcsán. Foglalkozunk a kérdéssel, hogy emberi jog-e a szabad helyváltoztatás a Földön? Az empirikus részben olyan kutatások eredményeit használjuk fel, amelyek egyszerre veszik figyelembe a bevándorló migráns népesség többségi társadalomba való integrációja kapcsán tapasztalt nehézségeit, a velük szemben észlelt diszkriminációs tapasztalatokat, valamint a többségi társadalomnak a bevándorlókkal szemben táplált ellenérzéseit, a bevándorlásra vonatkozó pozitív, illetve negatív attitűdjeit. Mivel az adatok az EU nyugati, középső és keleti országaiból egyaránt rendelkezésre állnak, itt is lehetőségünk van összehasonlításra. Általános tapasztalat a migráció és a gazdasági fejlettség összefüggése, és az az ellentmondás, hogy minél alacsonyabb a bevándorlás egy adott országba, minél kevesebb a migráns, a ritkaság folytán annál szembetűnőbb a migráns, annál inkább érvényesül az illuzórikus korreláció, mely a média hathatós segítségével megteremti és démonizálja a migráns képét.